Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

Wimq^&ataimk jíti ~ij\ & kaltamíü életéi Á LEVELEZ^NK ■•

u * * u 11 ^tg^tt3k«s^t&isi^sk&kisk&^k& \ (~Xf) ßfl n iít»/ / «yg

(Joa/atmi irodát és padot kérőnk

AZ ELLENFORRADALOM

ÓTA kulturális életünkben is megmutatkoznak azok a káros, revizionista nézetek, amelyek véglegesen el akarják temetni a Uultúríorradalomban elért eredményeinket. Ez megmutatkozik a giccs elburjánzásában, vagy az októberig jól működő kultúrcso- portok teljes passzivitásában. Tapasztalatunk szerint

hiányzik kulturális életünk felvirágoztatása érdekében közművelődési szerveink határozott szellemi irányítása,

amely legyőzhetné ezt a pató- páll bús közönyt.

NÉZZÜK MEG, hogyan fest ma Baja város kulturális élete. Ez év februárjában megalakult a művelődési tanács négy albizottsággal. Havonta összeülnek s ezeknek az értekezleteknek eredményeit nem élvezheti a művelődni vágyó közönség, mert a tervek nem valósulnak meg. Minden albizottságnak van 15— 20 aktívája, s ha ezt a komoly létszámot eredményesen kihasználnák, nagyban hozzájárulnának a kultúrát szomjazó közönség igényeinek kielégítéséhez. Ma azonban gyakran összetévesztik az igényességet az igénytelenséggel.

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN népművelési szerveink azért harcoltak, és arról panaszkodtak, hogy nekik mindent felsőbb utasításra kell elvégezni.

Sokszor felmerül az a jogos kérés, hogy adjanak több és sokoldalúbb önállóságot megyei, járási és városi kulturális intézményeinknek,

mert ők jobban ismerik azt a területet, ahol dolgoznak. Sajá- les. egyéni eszközökkel jobban ■tudják a közönséget nevelni és szórakoztatni, mintsem a sematikus utasitgatások tömkelegéből a jót aktualizálni.

Ma már kellő önállósággal rendelkeznek művelődésügyi szerveink, s mégsem tapasztalható kulturális életünk fellendülése.

I'espedt csodavárással pedig nem születhetnek eredmények.

BAJÁN ORSZÁGOSHIRÜ képzőművészeti élet alakult ki, s nem egyszer országos jellegű kl- íllltásokon is szerepeltek a bajai festőművészek alkotásaikkal.

Többen közülük a Képzőművészeti Alap tagjai is. A művészek ma is alkotnak, dolgoznak, csak a város vezetőinek is kellene, hogy segítsék ezeket a nemes törekvéseket. Gondolunk itt arra, hogy a múzeumban ismét megrendezhetnék negyedévenként a hajai festők legújabb műveinek kiállítását.

Baján is vannak írók, a tudomány egyes szakágaival foglalkozó kutatók, akik nehéz körülmények között búvárkodnak a kulturális élet javéra. És itt merül fel az a többéves kérelem, hogy Bajáról Pécsre helyezett levéltárat adják vissza Baja városának, mert levéltári adatok nélkül nem lehet tudományos munkát kifejteni.

Az iskolákból is mintha kiszorult volna a kultúra iránti szeretet és megbecsülés.

A szalagavató és ballagó bálákon] kívül, mintha megállt volna azj élet.

HOGY ZENEI ÉLET nem] alakulhatott ki a városi zeneiskolában, ennek gyökere abban] keresendő, hogy »importált« zeneiskolai tanárok tanítanak Ba-j ján, nem telepednek le a város-] ban. Ezen sürgősen segíteni kell.]- Az üzemekben jóformán semmiféle kulturális életről nem beszelhetünk.

S ha visszagondolunk a lezajlott] kulturális seregszemlére, meg-j állapíthatjuk, hogy ezeken részt] vettek nagy- és kisüzemeink leg-] jobb művészeti együttesei is,] amelyek odaadó, fegyelmezett] lelkiismeretességgel munkálkod-í tak a szocialista kultúra érdeké-! ben. Nincs művészeti vezetőjük] és így nem is tudnak komoly] munkát kifejteni. A program-! nélküli spontaneitás soha nem] is vezetett és Tiem is vezethet] tartó« eredményhez. Széthulltak] az üzemi színjátszó és népi tánc- csoportok. Nem hallatja hangját] az üzemi kórus.

A VÁROSI MŰVELŐDÉSI] HÁZNAK van ugyan egy ének-j kara, színjátszó csoportja, és egy] pengető zenekara, de ezeken ki-] vül nincs életképes művészeti; csoport Baján.

Ónálló népművelési tevékenység sem folyik a városban.

Szomorú és elgondolkodtató je-j lenség az, hogy nemcsak Baján,! hanem egész megyénkben diva-l

fos »műfaj« lett a bálozás. Talán nincs is annyi nevű virág,: amennyi virágnévvel ellátott bá-; lak szerepelnek járási művelődési házaink plakátjain.

EZÉK TÉNYEK, s azért említettük meg mindezeket, hogyí döbbenjenek rá, és érezzék fele-] lösségüket a népművelés munkásai, mert ez» a végtelenségbe: nyúló perspeklívátlartság elrkle- gíti, közömbössé teszi a kulturálódni vágyó közönséget is.

A bajai művelődési tanács: szakemberei is, jó lenne, ha nemcsak gondolkodnának azon, hogyan lehetne ismét felvirágoztatni Baja kulturális éleiét, hanem Baját ismét a kultúra fellegvárává aVlWiák tettekkel is.

Baján közkedveltté vált a helyi autóbuszjárat. Különösen a város központjától kieső baja- :szentistvániak és az alvégiek örülnek neki. Természetesen az Autóbuszközlekedési Vállalat mindent elkövet azért, hogy a nagyközönségnek ne legyen pa* nasza a forgalomra.

Ahhoz, hogy a jövőben a meglévő panaszok száma csökkenjen, két forties kérdést kellene megoldani. Csak hogy ehhez az Autóbuszközlekedési Vállalatnak kevés az ereje. Nem egyébről, arról van szó, hogy a központi megállóhelyen egy forgalmi irodát kellene felépíteni. Ez azért volna szükséges, hegy a szolgálatban lévő ellenőr telefonon keresztül állandó összeköttetésben legyen az autóbuszgarázzsal és a vonalon előforduló hibákra azonnal ki lufija küldeni a tai - talék gépkocsit. Ha erre nem volna lehetőség, jó megoldó - lenne az is, ha a városi tanács épületében átadnának egy szobát, amelyben el tudnák látni ezeket a teendőket.

A másik iljjen probléma, amit az utazóközönség jórészben ki-> fogásolt már, a központi megállónál állítsalak fel padokat* Nagy szükség volna erre. hiszen a fiatalok mii lett sok idős embernek kell 10 vagv 15 percet topogva eltölteni, míg a kívánt járat beérkezik.

Pechtler Ferenc.

03 SZÍNE

az Ismeretterjesztő Társulat [TTIT] munkájában

HA ELFOGADJUK a munkának színalappal való szimbolizá- lás&t, akkor azt lehet mondani, hogy a TTIT Bács-Kiskun megyei szervezetének munkája a régiek mellett új színekkel gazdagodott az utóbbi időben. E színek egy része mér erőteljes, vagyis az általuk jelképezett terv már r. megvalósulás állapotában van.

IDE SOROLHATÓ a TTIT megyei szervezetének az a törekvése, hegy részt vegyen a fényképészeti ismeretek terjesztésében is. Ez Oly módon látszik keresztülvihetőhek, hogy tagjai sorábu veszi a fényképezés területén ismert szakembereket, és így ezeknek, valamint a téma iránt érdeklődőknek lehetősége nyílik majd a rendszeres találkozásra és a problémák megbeszélésére, E téren az első lépés április 30-án történt, amikoris a TTIT klubjában találkoztak a szakemberek. Már ez alkalommal elhatározás született arra vonatkozóan, hogy ezután minden kedden klubestét tartanak a fényképészetet kedvelők, amelyen nemes szórakozás mellett beszelik meg a teendőket.

IGEN ÉRDEKESNEK ígérkezik a fizika-kémiai szakosztálynak »Kísérletezzünk és gondolkodjunk/« című előadássorozata is, melynek előadásait érdekfeszító kísérletek színesítik. Ennek első előadása május 14-én, kedden délután 5 órakor kezdődik a TTIT klubjában.

A muH év nyarán nagy sikerrel elkezdett városisai érlelő sé- ták az idén folytatódnak. Igen gazdag és változatos program vár megvalósításra. Május 19-étöl kezdődően minden második vasárnap városunk műemlékeit látogatják meg az érdeklődők.

AZ ORSZAGJARÁSI tervben májustól szeptemberig bezárólag havonként egy-egy kétnapos tanulmányút szerepel az ország legszebb vidékeire. Május hónapban például Eger van tervbe véve. A tanulmányút minden esetben külön autóbusszal kerül lebonyolításra, s így a részvevők száma korlátozott. A részvételi igény tehát minél előbb bejelentendő.

FOGLALKOZIK a TTIT megyei szervezete azzal a gondolattal is, hogy létrehozza a filmbarátok körét. Ez a budapesti filmmúzeumtól kölcsönzött filmek rendszeres vetítését valósítaná meg városunkban. Az erre vonatkozó előkészültek is folyamatban vannak.

Ugyancsak megrendezi a Társulat a már hagyományossá váit Csillagászati Hetet is, melyen központi és helyi előadók tolmácsoláséiban igen értékes előadások hangzanak majd el. Az előadásokat filnjivetítés cs távcsöves bemutatás körveti.

De magassjjínvonalú klubelö- adásokat is hallgathat az érdeklődő. Így a tavaszi és nyári hónapokban előadás hangzik el az alábbi témákból;

Két hét a »menekültek» közöl;.

Kecskemét talajtelepülési viszonyai.

Harc a sebésségért.

A Közel- és Közép-Kelet, (Film a szueái háborúról.)

Az öröklődés problémái a gyakorlatban. I

Klimatológia és mezőgazdasági

A csemegeszőlőnemesítés és termesztés időszerű problémái.

MINDEZEK MELLETT a TTIT cs a Megyei Tanács közös kiadásában megjelent tanulnia- nyolc (Joós Iferenc: »A vándor- színészettől ag állami színházig", Csongor Edéjné és Magyar János; »Az üstökösök«), valamint az egyes üzemekben sikeresen folyó nyelvtanfolyamok azt igazolják, hogy o Társulat már túljutott az ősíi és téli hónapok nehézségein. A TTIT egész tevékenységét magában foglaló műsorkalauz! rövidesen nyomtatásban is megjelenik, a részletek iránt érdeklődők addig is forduljanak a TTIT megyei titkárságához (Kecskemét, Koháry utca 4* Telefon: 27-31.)

Idősebb Majsa csak nézett. Ha tíz esztendeje találkozik ezzel a megállapodott, nagyságos-forma »úri emberrel«, hát mit tudnak egymással csinálni? A semminél kevesebbet. Most meg úgy mennek, úgy csuszkáinak egymás mellett az agyagos, nyakatszakasztó úton, úgy elbeszélgetnek, mintha egy anya tején nőttek volna. Ember ez, van ennek szíve, nemcsak a tisztesség okából érdemli meg az »elvtárs« nevet. Hát ő nem bánja, ö mellette lesz, bármit javasol is a »Felszabadulás—nak. Mert az csak .ló lehet, nemes, meg aztán úgy illik, hogy aki ad magara valamit, az a szívességet szívességgel viszonozza. Ö meg ad, ö nem akárki, a "Felszabadulás« brigádvezetője.

Vagyis mi történt? Az, hogy idősebb Majsa valósággal sajnálta, hogy nem találta Peczöliéknél a hintót, meg a fiát. Maradni azonban nem maradt. Mit csináljon, mit lábatlankodjon olyan helyen, ahol csak felében- harmadában érti a szót? Mert Pcczoli meg a tudós úgy megőrvendtelc egymásnak, olyan szakszerű tárgyalásba fogtak, hogy a ház is zengett. Mit ház? Az egész domboldal, mert esővel, éjszakával mitse törődve, oda is kimentek. Fákat nézni, cseresznyét, ribizlit, egrest kóstolni. A csuda hitte volna, hogy a szófián, mogorvának tartott Peczöli ilyen csupa tűz, belevaló ember, ha társára talál? Valósággal repesett, kivirult, mint déli napsütésben a bazsarózsa.

Méri az utat, a szomszéd község felé ballagcsál idősebb Majsa a mélységes éjszakában. Veri az eső, húzza a sár, de nem bánja, cseppet se szaporázza a lépést. Kibeszélte a mérgét, megenyhült s mosollyal a bajsza alatt arra gondol, hogy talán épp ez a hintó, ez viszi dűlőre Berci dolgát. Ha nem megy másképp, most a mulatságon szorítja sarokba öt is. meg a lányt is. hogy törné a nyavalya azt a kenyeskedő úrhatnám mostohát. Mert látja már, Peczöli is célzott rá. Emma „tésasszony“ mindennek az oka, kocsikázni akart, meghordoztatta magát a szentem.

No, mindjárt beér, de legjobb lesz, ha a kertek aljának kerül. Arra közelebb, nem kell végigmenni a templom meg a tűzoltószerház kanyarját.

11

Ejnye már, de nótáz valaki. Nem az a büdös kölyök! fújja? Dehogynem. Ű lesz az, Berci, az öregapja nótáját kiáltja:

Esik eső, szép csendesen csepereg,

Csali Pista a csárdába kesereg.

Csaplárosné bort hozzon az asztalra,

Legszebb lányát áilíjja ki strázsára.

Ez igen, ez nóta, de szépen fújja, mégis csak huszár a gyerek, ha nem is akar engedőimet tudni. Hát ez, ez a... gj'alázatosság? Szentséges isién! Szabad ég alatt vannak, eső veri a lovainkat. Veri bizony, mér órák óta veri a Villámot is, meg a Fecskét is az eső. Fejülkön ott a zabos- tarisznya, abban nincs hiba, hanem a hátuk?! Patakban csurog, fénylő árkot vág horpaszukon a víz. Türrügnek, kapálnak, a fejüket rázzák, csaknem sír az a beszédes szemük.

— Hol a pokróc? Hát a kocsiszín? Mért nem ott állnak? Mit csinált ez a gyilkos?!

Kapkod, a lábáról is csaknem leesik, úgy kétségbe Van esve idősebb Majsa. Megmarkolja a rudat, fordít egyet rajta, be a kocsiszín alá, le a kabátot s bár háborog, bár ketté tudná hasítani gondatlan fiát, előbb a lovakon segít. Csutakolja, teljes erőből dörgöli őket’ s közben suttog, könyörög, szinte bocsánatot kér tőlük. Hogy kedveseim, szegény páráim, hát bitangjára hagyott, felétek se nézett, esővel veretett']... Az a hányaveti, az a hintóbitorló, az a kele-kóla?... Jól van, no, nem lesz semmi baj, kimelegszünk, megszáradunk, futunk egy jót... Ugye Fecske, ugye Villám? Ö ti kedveseim, ti,

S duruzsol, beszél nekik, míg a lovak szőre fényes, a saját inge meg vizes nem lesz a fáradozástól. Akkor pokrócot a hátukra], még egy utolsó tekintet, hogy jó helyen állnak-e s be a táncolok közé.

Ott áll a bűnös, karéj van körülötte. Haja a homlokában, keze Vil- muska derekán, aki fél, szorong, akinek terhes az eszeveszett dalolás, a ki rakatban-állás. Ott a mostoha is, az bezzeg vidám, valósággal gyönyörködik a látványban. Hogy úgy mulat, úgy megjátssza magát a Berci kém aranyom, hogy a régi »úri-emberek« se jobban azokon a cigányozó tükör- tördelö filmeken.

Idősebb Majsa utat vág magának, a középre dobban is mellen ragadja a bűnöst:

— Mars innét, lalor! Felelni fogsz a taggyűlés előtt j

Ilyen kínos-pontosán, ilyen német-módra, hogy »fogsz«, csakis akkor beszél az idősebb Majsa-féle ember, ha szavának különleges, megfelleb- bbzhetetlen nyomatékot akar adni. Ha amit mond, az éj-föld szakad, de bekövetkezik. És be is következik.

12 (Folytatjuk)