Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

^megyénkbeI ^ ^ 9 1)6^ ípailÓl? .'* az első f Villanymotor, nylonszatyor, perzsaszőnyeg, autóbuszalkatrész, méhcsaládot jf5wj53jBS^i akácvirágzásra i cementből készült tetőcserép a programban 15000 A -kelebiai erdőben minden év'ben korán virágzik az akác. Most is már bontogatják fehér szirmukat az akácfa virágai és akik erről először’tudomást sze­reznek, azok a méhészek, mert ők azok, akik éber figyelemmel lesik, mikor jön el az ideje a méhek vándoroltatásának. A ka- lebiai erdőbe már két nagyobb lajosmizsei állományt indítanak útnak a közeli napokban. De kezdenek már benépesül­ni a matkói, lakiteleki, nyárlő­rinci, kohárierdei. kéleshal- mi, terézhalmi akácosok is. A megye méhészein kívül az első akácvirágzásra a salgótarjáni, budapesti és az ország északi vidékén élő méhészek több mint 15 ezer méhcsaláddal készülnek az Alföldre. A nagy mézgyűjtési szezonra a méhészeken kívül a földmű­vesszövetkezetek is felkészül­nek, akik majd a tárolási és fel- vásárlási munkát végzik. A na­gyobb és központi fekvésű át­vevő helyekre, mint pl. János­halma, Mélykút, Kiskunhalas, Kecskemét, Kecel és Baja, már megérkeztek a mézeskannák, és készenlétben állnak az első per- getésre. Ugyanakkor a méhészek nagy aggodalommal gondolnak a TE- FU-ra, amely állításuk és a megtörtént tavalyi példák sze­rint, sok esetben becsapta őket. utolsó percben mondták le af Nyílt titok, hogy helyi ipari szállítást és ezért a második | vállalataink kapacitásuknak csak akácvirágzásra nem tudták el- f kis hányadát fordítják a helyi szállítani a méheket. A tavályi j szükségletek kielégítésére. Ezek keserű tapasztalatokból okulva,* a gomba módra növekedő vál- helyes volna,, ha az idén a TE-illatok olyanok, mint a gyors FU-vállalat is úgy szerveznéI növésben levő-gyerekek. Éppen meg munkáját, hogy ne adjon fezért nem lehet csodálkozni okot sem panaszra, sem arra,fazon, ha jobbára országos el- hogy esetleg miattuk pergesse- f osztásra termelnek. Székesfehér­nek kevesebb mézet méhésze-* váron, Debrecenben, Szombat­ink. ♦ helyen és más nagyvárosban ta­„ , ., , 5 lálkozhatunk megyénk helyi S meg egy par szót a tana-? ipari üzemeinek termékeivel. csókról, akik sajnos, elég sok|yajon m}t adnak a megyének a esetben nem tesznek kellő intéz-í kedéseket a permetezéseket ille-f tőén. A tiszaújfalusi Tisza Ter-f melőszövetkezetnek például 90 ? családos állománya 50 százalék-f “ ban tönkrement, mert a tanács? A Bács megyei Tőzegbánya nem tudatta a méhészekkel a | Vállalat keceli telepének dolgo- permetezések idejét. Hasonlói zói 16 000 tonna aprított tőzeg­erős mérgezések voltak Lakite- f gél sietnek a mezőgazdaság se­leken, Alpáron és Solton. Feltét- * gitségére. Ezenkívül még 3500 lenül szükséges tehát, hogy az? tonna fűtésre alkalmas tőzeget elkövetkezőkben a tanácsok han- J bányásznak ki. következő időkben? 16 000 TOI&fa APRÍTOTT TŐZEG goshíradón, vagy dobszón köz-j hírré tegyék a permetezéseket és j szigorúan tartassák be a terme-3 lökkel, hogy csak sziromhullás- ] kor permetezzenek. Ez nemcsak] a méhészek egyéni érdeke, ha-j nem népgazdasági érdek is, hi-j szén az elmúlt évben egyedül aj Többször előfordult, hogy az töttek szerződést. 30 000 NÉGYZETMÉTER NAP Az Alsódunai Nádgazdasá-gban a tervbe vett 30 000 négyzetmé­ter stukatúrnád elkészítésén fá­radoznak. Ezek jórészét a Tű­rni megyénk méhészei 40 va- • ZÉP-telepeken keresztül hozzák gon exportmézzel gazdagították J forgalomba. A kislakásépítők az országot és az idei szezonban ? ebből vásárolhatják a számukra is 30 vagon méz szállítására kő-f szükséges mennyiséget. Me­f gyénkben sok a nádtetős ház, ezért a gazdaság dolgozói több ezer kéve tetőfedő nádat kötöz­nek össze és adnak át a keres­kedelemnek. EZER TONNA ÉGETETT MÉSZ A Bajai Mészégető és Cement- árukészítő Vállalat négy mész­égető kemencéje közül, anyag­hiány miatt, csak kettő dolgo­zik, és 1000 tonna égetett me- szet juttat a megye vásárlóinak. A mész nagyobb részét perme­tezéshez osztják ki. Ezenkívül 21 000 négyzetméternyi járda­lapot, 6000 négyzetméter mo­zaiklapot, valamint 1700 tonna egyéb betonárut adnak át a ke­reskedelemnek. ÜT MILLIÓ TÉGLA Egy hasznos jószág«, amely mar j lOOOO évvel ezelőtt hstziallat volt! S/arvasmarliatenvészté,síinK gondjairól A Bács-Kiskun megyei Tégla­gyári Egyesülés az új szervezés következtében két részre sza­kadt. Az egyik részhez tartozik Lakitelek, Kecskemét I„ Kecs­kemét II. A másik részhez, melynek Dél-Bács megyei Tég­lagyár Vállalat a neve, a bajai és bácsalmási járásban levő tég­lagyárak tartoznak. Ezek prog­ramjuk szerint a második ne­gyedév végére öt millió téglát gyártanak. Ennek túlnyomó ré­szét, sajnos, más megyébe szál­lítják. A megyei tanács illeté­kes osztályai ez ügyben már többször interpelláltak, de még' nem sikerült elérniük, hogy a helyi gyárak által előállított téglát helyben használják fel. TETŐCSERÉP CEMENT­(III.) Éppen ez a példa bizo­nyítja, hogy a több takarmányt többszörösen meghálálja a jó­szág, a pótabrak ára a többlet­tej árában hatványozottan meg­térül. 12 OOO forint haTonta a tejeladásból A termelőszövetkezet további tervében szerepel az állomány fokozatos javítása. A termelő- szövetkezet vezetői nemrég tet­tek egy számítást. A számok be­bizonyították, hogy míg január­ban 4,10 forint volt egy liter tej önköltsége, addig most 1,90 Ft. A termelőszövetkezet tejházat épít, a felszerelés már meg van hozzá. A tej feldolgozásával még jövedelmezőbbé tudják tenni a tehenészetet. így is az elmúlt hónapban 12 000 forint bevéte­lük volt a tejeladásból. Dióhéjban ennyit a Szikra te­henészetéről. Aki többet akar tudni, annak érdemes megláto­gatni a szép gazdaságot, különö­sen olyan termelőszövetkezetek­nek érdemes, ahol még nem ta­lálták meg a módját a szakszerű szarvasmarhatenyésztésnék. Jlit mondanak az egyéni gazdák ? Az egyéni gazdák tehénállo­mánya zömmel jobban takar- mányozott, szebben gondozott, mint számos termelőszövetke­zeté. Az egyéni gazdaságokban inkább az üszőneveléssel, általá­ban a növendékállatok felneve­lésével van probléma. Számos tenyésztővel beszélgettünk. So­kan elmondták, hogy az üszőne­velést nem találják kifizetőnek. A továbbtenyésztésre szánt jó­szág legalább 800 liter tejet fo­gyaszt. Három forintjával szá­mítva ez 2400 forint. Egy három- hónapos borjúért pedig legfel­jebb ennek felét kapják. Ezért már a 4—5 hetes borjúktól igye­keznek megszabadulni. Sok gazda elfeledkezik arról, hogy ez a veszteség csak időle­ges és látszólagos. Hiszen ha jó tenyészanyagot állít elő, akkor a későbbiekben a jószágnevelésnél tapasztalható időleges ráfizetés többszörösen megtérül, mert egy jó tenyészüsző ára ma is eléri az 5—6000 forintot. (Természetesen nem szabad megfeledkezni a félnevelés időszaka alatt termelt trágyáról sem.) BOL- Űj gyártmánya ez a Kecske- * méti Kőipari Vállalatnak. Elő­TÖBB EZER DARAB PERMETEZŐGÉP A Tiszakécskei Permetezőgép­gyár az idén is a szőlő- és gyü­mölcstermelő gazdák szükségle­tét elégíti ki, bár nem olyan mértékben, mint tavaly. Július végére több mint 3000 különféle fajtájú permetezőgépet, adnak át majd a kereskedelemnek. NYLONSZATYOR A Kecskeméti Finommechani­kai Vállalat rukkolt elő ezzel az új gyártmánnyal. A kereslet igen nagy, úgyhogy a vállalat nem* tudja kielégíteni. ÚJ GYÁRTMÁNYUK A VILLANYMOTOR A Bajai Fémipari Vállalat na­gyobb részt országos ellátásra dolgozik. Az IKARUSZ gyár ré­szére 1 277 000 forint értékben gyártanak autóbuszalkatrészt, Programjukban. 300 darab Ver- morel permetező és ehhez szük­séges alkatrész szerepel. Már megtették az előkészületeket az új gyártmányuk, a villanymotor előállításához. Ebből július ve­géig 600 darabot gyártanak. PERZSASZŐNYEGET IS SZŐNEK Amikor létrejött a Kézműipar, Vállalat, évi terve éppen hogy csak megközelítette a kettő mil­liót. Ma ennek hatszorosát akar­ja megtermelni. Igen sok ember­nek ad munkát és gyártmányai is keresettek. — Július végéig mintegy 800 darab típus férfi­ruhát, 500 darab sport-, 1000 da­rab fésűs férfiöltönyt, 10 000 da­rab női kartonruhát, 1000 darab vászonnadrágot, 300 női átme­neti kabátot ad a fogyasztóknak, Ezenkívül bevezetik a perzsa- szőnyegszövést. legtöbb gazdasági hulladékot • nyitása géppel történik. A prog- (szalma, polyva ocsu, evel/fs ? ramban 41 000 darab elkészíté- cukorrepalej kukoncaszar, stb.i I gét váHalták. Ezzej. egyidőben Mindezekről most reszle.eseo- * 1200 négyzetméter járdalapot és ben nmes mod írni de azt a ta-I j5q tonna betonárut készítenek, nulsagot feltétlenül leszűrhet- * jük, hogy egyetlen egy mező- i gazdasági termelőszövetkezetben j (ahol szántóföldi termesztést < folytatnak, sem lehet akár a 1 « k(Wevő pusztítja a melegágyakat Paprikatermeszlők ügyeimébe! belterjes gazdálkodásról beszél­ni, ahol nincs fejlett szarvas- ? Már a múlt esztendőben, főleg marhatenyésztés, illetve tehene- X a kalocsai termesztők részéről szét. $ hangzott el panasz, hogy valami pusztítja a melegágyi paprika­Kedden, május 7-én a megyei i tanács végrehajtó bizottsága kü-j lön napirendként tárgyalta me­gyénk szarvasmarhatenyésztésé- nek helyzetét. Részletesen meg­tárgyalták- mindazokat a problé­mákat, amelyeket ebben az írás­ban csak érinteni tudtunk. A; végrehajtó bizottság üléséről kü­lön cikkben számolunk be. —ő—r palántákat. Akkor a legszéle- sebbkörü vizsgálódással sem si­került a kártevőt megtalálni. Most Csávolyról kaptunk ér­tesítést és sikerült a kártevőt megtalálni, amely a magyar, il­letve külföldi irodalomban sehol nem szerepel. A kártevő egy bo­gár — úgynevezett liolyva — 2—2.5 mm. nagyságú. Jellemző rá, hogy szárnyfedője nincs. Fe­kete színű, csak a lábai barnák. A palánták földfeletti részén él és ott szívogat. Egy-egy pa­lántán 6—8 bogár is károsít. Az állomás laboratóriumában részletes vizsgálat alá vették ezt a kis bogarat. Ügy látszik — s ezt eddigi vizsgálataink bizonyít­ják is —, hogy a kártevő rend­kívül gyorsan szaporodik s ezért igen veszélyezteti a melegágya­kat. Figyeljük ezt a kártevőt s hi- észrevesszük, hogy 1—2 tövön károsít, a töveket semmisitsüP meg, illetve DDT-vel porozzuk le. Ezzel elejét vehetjük az egész táblára kiterjedő pusztításnak. (Szűcs József) Ami szintén elősegíti a tenyésztést ffh Már szó volt arról, hogy most már a mi vidékünkön is a tej­termelés lépett előtérbe. Éppen ezért a köztenyésztésben levő apaállatok származásánál is ezt tartották legfontosabbnak a szakemberek. Érdemes megje­gyezni, hogy 1954. december hó 31-én a köztenyésztésben levő bikáknak csak 41,2 százaléka volt ismert származású. Jelenleg viszont valamennyinek a szár­mazását ismerik. Sőt a bikák 36.8 százaléka 4000 literen felüli te­henektől származik. Ha a szár­mazási lapokat megnézzük, több 6—8000 liter tejet adó tehéntől származó bikát találunk. Ez két­ségtelenül elősegíti a tenyész- anyag javítását. limber, isaakérlclrm és takarmány Ez a három kell az állatte­nyésztéshez — mondják a szak­Termelőszövetkezetben e három fontos dolgot szem előtt tartják. A két fejőgulyás szinte minden idejét a tehenek között tölti. Szeretik a jószágot, szívvel- lelekkel gondozzék őket. Megvan a szakértelem is, amit a szak­szerű takarmányozás bizonyít, végül a szükséges takarmány­bázisról is gondoskodtak. A szarvasmarhatenyésztés szo­rosan összefügg a belterjes gaz­dálkodással és különösen nagy- ? üzemekben sokoldalú hasznossá­gával rendkívül kifizető a te­nyésztése. Már említettük, hogy a szarvasmarha adja az istálló­trágya fő tömegét. A zöldtakar­mányokat cs szénákat ez a jó­szág fogyasztja a legnagyobb mennyiségben, ezért a talajjavító Kati néni és a koma­asszony növényeket is tartalmazó ok­szerű vetésforgók beállításának * nyeret sütni a szarvasmarhatartás egyik leg- ? — Csak nem? — hü­jeientősebb feltétele. Ez a jószág f ledezett Kati néni. fcjnberok. Az említett Szikra alakítja át becses termékekké a i •WMMUttHMHtmHtmMMKM»*' f.*.*HU****H«M**»M*M*l***»t*M»MM**M*M*..***.,„M(,W„*,*t„*„„M„„,M„,w, ér, látja ám, hogy t gépkocsiról hordják a? élesztős ládákat. Hábo- rog is lelke. Kezét tör­deli mérgében. Belép az üzletbe. — Kati néni, itt var az ébresztő — fogja tréfára a szót az eladó majd hozzáteszi — le­het kenyeret sütni. Most mit tegyen? Vegyen, vagy ne? Nagy- nehezen megszólal: — Adjon két dekát. Hang­jából érződött, hogy na­gyon mérges. Hazasietett. Várta hogy a kenyér meg­keljen. Bizony hiába várta. Pedig 20 forint értékű élesztőt tett be­le. Szidta, átkozta s komaasszonyát, pedig ő volt a hibás! Miért hitt neki? Miért ült fel ilyen rémhírnek? De azért nem letí semmi baj. A 40 fillér1 áru élesztő megkelesz­tette Kati néni kenye­rét, Major Lászlón« Kati néni kenyeret, akart sütni. Elment az üzletbe élesztőt vásá­rolni, de nem kapott. —• Várjuk minden pil­lanatban — nyugtatta meg Kati nénit az el­árusító. Kati néni kénytelen volt pékke­nyeret venni, bár férjé nem nagyon kedveli. Majd elszaladok ké­sőbb. Ha lesz élesztő, majd sütök — gondol­ta. Hazafelé igyekezté- ben találkozott koma­asszonyával. — Hát te, Kati. csak nem veszed a kdhyeret a boltban? — Nem én. Én csak azért vettem, mert nin­csen élesztő. — Hogy most nincs? Nem is lesz! Nem hal­lottad? Olyan »forra­dalom- lesz, mint ta­valy ősszel volt. Szá­míthatsz rá, hogy egy­hamar nem fogsz ke­~ De isen tüzelt a komaasszony. De én segítek rajtad, ha aka­rod. Tudod, nekem ősz­szel is volt élesztőm. Gondoskodtam róla. Feketén vettem, de még mindig van belőle. Pin­cében van a hidegen. Gyere el, adok belőle. Kati néni elment a komaasszonnyal és vá­sárolt a megfeketedett, összeszáradt élesztőből. — Aztán mennyiért adod? — kérdi. (A be­csomagolt élesztő tíz deka lehetett.) — Tudod, én 5 forin­tért vettem dekáját. De te a komaasszonyom vagy; neked olcsóbban adom, inkább rái^ie- tek. Két forintért, jó lesz? Tíz deka meg­van, hát úgy 20 forint lesz az ára. Kati néni hirtelené- ben azt se tudta, mit csináljon. De mit tehet, az ura nem szereti a pékkenyeret. Sütni kell neki. Kifizette az élesz­tő árát, hazaballagott, s hozzákezdett a kenyér­sütéshez. Már bedagasztott, amikor az urának eszé­be jutott, hogy nincs pipadohánya. — Ereggy Kati, hozzál már egy kis füstölnivalót, — szólt az asszonyhoz. Kati néni kapta magát, kötényt kötött, elsie­tett a boltba füstölni­valóért, Hát amint oda-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents