Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-07 / 104. szám
DCeeskem^ti esúkréta Ugye, hatodikos pajtások, emlékeztek még erre a szóra,- i^ogy csokréfa. Hogyne, hisz ebben az évben tanultátok a szó- ilakvegyülést. Elevenítsük csak tel egy kissé. A csokor és a bokréta vegyülése a csokréta, akárcsak a kiabál és az őrültből az ordibál. Mi most kecskeméti levelekből állnunk össze egy csokrától, olyan lesz, mint egv születés- napi csokor. Szívtelen járókelők Minden reggel a Czollner léri park melleit jövök az iskoláira. Felháborodva látom, hogy a gondatlan gyerekek és a felnőttek felborítják a park rendjét, A gyerekek szemetelnek, az emberek pedig kerékpároznak benne. Ez nagyon szívtelen dolog. — Cíondolom, nekünk kellene parlíörséget felállítani. Sipos Lajos Rákóczi is a szabadságért kelt fel Az októberi események sokféle gondolatot ébresztettek bennem. Az ellenforradalmárok mindazt meg akarták semmisíteni, amit a demokrácia tíz év alatt valóra váltott. Hazafias jelszavak mögé bújtak, hősöknek tüntették fel magukat, — olyanoknak, mint Rákóczi Ferenc. Pedig Rákóczi Ferenc nem a szabadsagot akarta megszüntetni, hanem éppéH a szabadságért. harcolt, a németek és a magyar főurak önkényeskedése ellen. Bogasov Gergely 15 éves kapitány Nemrégen láttam a moziban u "15 éves kapitány« című filmet. Nagyon tanulságosnak tartom. Egy 15 éves gyerek a főhőse, aki elvállalja a kapitányságot, nem fél semmitől és mégis ' győzelemre viszi a maga igazát. Szeretnék minél több ilyen filmet megnézni. Sallai Mihály Várom a nyarat Közeledik az év vége, szövögetem a nyári terveket. Előbb úgy gondoltam, nem csinálok mást. csak a strandra járok. De most hirtelen megváltozott az elhatározásom. Elmegyek dolgozni, legalább egy öltöny ruhá- raválót keresek, úgy érzem, ezzel is könnyűek édesanyám gondján. Surányi Kálmán SZÉP VOLT AZ ÚTTÖRŐK FELVONULÁSA Május elsején nem győztem gyönyörködni az úttörők felvonulásában. Az a gondolat született meg bennem, hogy mini ahogy az üzemekben vannak élenjáró dolgozók, úgy az iskolában is vannak élenjáró személyiségek, ezek az úttörők. Büszke voltam arra, milyen példás fegyelmezettséggel hallgatták végig az ünnepi beszédet, csak ez a viselkedés méltó valóban a magyar úttörőhöz. Bende János Küriilvonatozzuk a Balatont A nyári élményeimet táborozásból és utazásból szerelném meríteni. Csapatommal elhatároztuk, hogy Tihanyban ütünk tábort. Hajózunk, úszkálunk, utazunk, gyorsan eltelik majd a két hét. Addig azonban megfeszített erővel tanulok, nehogy lemaradjak valami rossz érdemjegy miatt. Tercsi Mátyás Nagy öröm levelet írni a Gyermekvilágnak Számítottam ra, hogy'a • nyári tervekről írt levelemmel 'nem szerzek pontot. De azért örülök, hogy bekapcsolódtam a versenybe, mert máris sok örömet szerzett nekem az újság. A legnagyobb örömem az, hogy az iskolánkban kitették a faliújságra a ' a »Gyermekvilágban« megjelent leveleimet. Nagy dicsőség ez egy negyedikesnek! Madarász Laci Rejtvényverseny Madarász Laci Kecskemét, pont. Király Lajos Baja, 7 pont. Lalia Katalin Kiskunhalas, pont. Vancsai Jolán Kecskemét, pont. Verdunk Julianna Kecskemi 4 pont. Újabb kérdések: Ki irta a »Hunyadi« című ke teményt? Mire kötelez a csapatzászló? Hogyan akarjátok otthonossá tenni iskolátok úttörőotthonát? 100000 forint értékű iskolai takarékbé-; lyeget vásároltak márciusban', megyénk diákjai. A nyári nagy táborozásokra és kirándulásokra több mint félmillió forintjuk van. A kislétszámú iskolák gyermekei közül az Izsák község határában fekvő Majlát-telepi is- Kola minden tanulójára 52 forint 23 fillér jut, vagyis ennyit gyűjtöttek márciusban. Utána a kiskőrösi íeketehalmi tanyai iskola következik 47,02 forinttal. Szépen gyűjtöttek a tasskertesi és a kéleshalmi iskola tanulói is. A közepes létszámú iskoláknál a szalkszentmártoni volt a legtakarékosabb. A gyerekek egyénenkénti megtakarítása 33.30 forint. Utánuk a tiszakécskei II. számú általános iskola következik, majd a csátaljai I. számú. A megyében viszonylag kevés a nagylétszámú iskola. Ezek közti! első a takarékosságban a kiskőrösi Petőíi általános Iskola. majd Kecel, a Kiskunfélegyházi Leány, Kecskeméten pedig III. számú Általános Iskola LEVELEZŐNK IRTA: QUkámf szó ejy autóbuszállomásró! A napokban Érsekcsanádon jártam feleségemntel és négyhónapos kislányommal. Autóbusszal akartunk továbbjutni Bajára, A váróteremben (mely mindennek mondható, csak annak nem) jó lett volna leülni valahová, de sajnos, még egy jtad sem volt benne, de piszok, papír annál több. Néhány perc telt el és újabb utasok érkeztek kisgyerekkel, majd egy idős néniké: Egyik-másik mama leült a küszöbre, mert már nem bírta tartani gyermekét, Feleségem is ötpercenként adta át a babát, de már én is kifáradtam. Ez még csak a kezdet volt. Az autóbusz nem jött és mi vártunk türelmesen. Eközben két vontató pótkocsival ott állt meg a váróterem előtt, ugyanis ott van a gépállomás a falu közepém A traktorok pufogtak, hogy az ember saját szavát sem értette, a gyerekek sírni kezdtek. így ment ez félóráig, azzal a kis különbséggel, hogy közben egy harmadik traktor is odaállt és segített puíogni. Közben megtudtam, hogy itt yan szemben az. iskola és |tanáes. Nehéz lehet ilyenkor a tanítóknak, akik csak kiabálva tudijiak szótértetni a gyerekekkel. Nyáron pedig ablakot nem lehet nyitni, mert akkor egyenesen lehetetlen a tanítás. Végezetül csa annyi volna a hozzáfűznivalóm, hogy nem ártana, ha ezeket a dolgokat felülvizsgálná az Érsekcsanádi Tanács és segítenének a várakozó édesanyákon, idtis embereken, valamint a falu» szépségén. Schvob János viszi a pálmát. Aki takarékoskodik, annak mindig van pénzei Országot akarnak látni a páhi úttörők Minden úttörőcsapat nagy tervekkel indul a nyárnak. Páhi községben is terveznek a pajtások. Serényen folynak a 'színjátszó próbák. Egyfelvonásos előadásra .készülnek, hogy június 2-án a falu dolgozói előtt színre léphessenek. A bevételt a nyári országjárás köitsdgeinek a fedezésére fordítják. Országos körutat szeretnének [tenni Miskolc, Lillafüred’ Görömbölytapolca és még néhány nevezetesebb helyet akarnak megtekinteni. Sok sikert és Szerencsét kívánunk elgondolásaikhoz! Pajtásoknak — diákoknak A rovargyűjtés technikája A rovarok fontos szerepet töltenek be a természetben. Alig van az állatvilágnak több olyan érdekes osztálya, amely annyira alkalmas volna a természetbarátokban felkelteni a kedvet a természet tanulmányozására, mint a rovarok világa. Ennek alap- feltétele azonban a rovargyűjtés technikai ismerete. Most folytatásos cikkekben közöljük ennek a műveletnek alapjait. A rovarok gyűjtése és tanulmányozása sok szórakozást nyújt a fiataloknak, nagyban emeli műveltségüket, bepillantást enged a természet érdekes titkaiba, — de a rovarvilág ismerete gyakorlati haszonnal is jár, mert mező-, kert- és erdőgazdaságaink kártevőinek 90 százaléka a rovarok csoportjából kerül ki. I. Á gyűjtésről általában A rovarok gyűjtése különböző célok érdekében történik. Egyes gyűjtők például csak lepkékkel, mások bogarakkal, vagy éppen szitakötőkkel foglalkoznak, lakóhelyük környékének rovarvilágát akarják megismerni. Sokan foglalkoznak a termesztett növények s a rovarok kapcsolatának problémájával, — azaz a növényvédelemmel. De a gyűjtés technikai ismereteit ők sem nél-. külözhetik, hiszen a kártevő életének tanulmányozása annak begyűjtése nélkül [lehetetlen, Céltudatosan, gondolkodva gyűjtsük tehát a rovart. S ne csak gyűjtsük, hanem a rovarok életét i? vizsgáljuk, figyelpük. A gyűjtés Csákiakkor célszerű, ha kifogástalanul ép példányokat szedünk össjre. Letört lábú vagy fejű rovarok értéktelenek: Kukkantó Karesz állapota javul A héten, olyan alaptalan hír kapott lábra Kecskeméten es Kiskunhalason, hogy Kukkantó Karesz elvesztette eszméletét és nincs remény arra, hogy felgyógyuljon. Megnyugtatásul közöljük veletek, hogy e hírnek se alapja, se kalapja nincs, ^fála az orvostudomány hatalmás erejének, Kukkantó Karesz egészségi. állapota nagyon szépen [javul, maga és orvosai tájékoztatása alapján már hosszabb-rjövidebb sétákat tehet, és reménjy van arra, hogy a jövő héten jelentkezik is. | Az Akasztói Célgazdaság KÖLES- ÉS KIZSHÁNTOLÁST I vállal bármilyen mennyiségben. 652 Mióta befogott, mióla falu csúfjára szekérrel ment az állomásra vendéget várni, szüntelen ez jár a fejében, ez forralja az epéjét idősebb Majsának. Meg az, hogy nem mehet mindjárt, nem foghatja nyakon, de tüstént, azt a szégyentelent. A vendég miatt, a Farsang Győző tudós elvtárs miatt, aki már kinézetre is komoly, tekintélyes embernek látszik, a cvikkerével, meg a vastag bambuszbotjával. Az is, Farsang Győző, tekintély, dísze a szakmájának. Közelebb van már a hatvanhoz, mint az ötvenhez, ősz a sörénye, deres a bajsza, a termete is kissé megereszkedett s mégis azt vallja, hogy most éli igazi fiatalságát. Nemcsak a megbecsülés miatt, mely neki is, intézetének is kijut, főleg azért, mert most jött el az ideje annak, hogy sok-sok esztendőn át dédelgetett álmait valóra váltsa. Hogy a hazát Közép-Európa legszebb, legdúsabb gyümölcsöskertjévé varázsolja. Azért jön-megy, azért levelez a fél országgal, a hallgatóit is azért biztatja felfedező útra, nyári csatan- golásra. hogy az új gyümölcsfajtákat, a fagy- és féregálló rííagyarkákat minél hamarabb megteremtse. Mert >>magyarká«-nak hívja. így becézi csemetéit s ha növendékei Göcsejből, vagy a nógrádi hegyekből egy-egy ismeretlen vadócot hoznak neki, olyan boldog, úgy üdvözli faiskolája újoncait, mintha gyermeke született volna. Hát még ha parasztember ír neki, olyasvalaki, mint a »gyümölcsbolond« Peczöli Sándor?! Fogja a disznóbőr kuffert, mellyel annakidején a fél világot beutazta s már helyben is van, kész tervvel állít be az illető falujába. Vagyis inkább a tsz-be mert azé a jövő, annak van lehetősége telepítésre, beiskolázásra. Hogy szekér jött érte? Sebaj! Utazott ő már szamárháton is, de még teveháton is. Akkor meg minek hallgat, minek restelkedik ez a katonás, jóképű földi, aki pártfogásába vette? — Mondja csak, elvtárs — markolja meg a lőcsöt —, miféle ember ez a Peczöli Sándor? Szereti a tsz, jóban van vele? — Hat, professzor elvtárs — kap a iélig-meghallott kérdés után idősebb Maisa, mert csak a teste van a szekéren — megvagyunk egymási) sál. Elég nagy a világ, elférünk benne. Hanem... tessék csak megfogózni,. mert eső cseppent. Nem szeretném, ha az ingünk is elázna. Azzal gyi Betyár! né! s olyan nyelvet-haraptató, íöl-kdobáló hajtás következett, hogy beszélgetésről, puhatolózásról szó se eshetett többé. Meg nem áztak, bár egész úton hátukon vitték az esőt, a vacsorát is idejében érték (rántott csirke volt, túrós rétessel), a tátjsalkodás azonban csak nem akart megindulni idősebb Majsa és a professzor között. Nem a tudós, hanem a fogatos brigádvezető hibájából. Odja is súgta neki a felesége: — Apja, te, mi bajod? Nem szoktál te ilyen nyögvenyelő lenni. — Talán ugráljak? Örömömben cigánykereket vessek? — gondolta, — de nem mondhatta az öreg s ha teheti, hát az ölétjen viszi vendégét az ágyba. Hogy már mehessen, hogy fülön foghassa azt a hintóbitorlő szökevényt. De mehetett? A tudós, Farsang Győző, vacsora után szétfente a bajszát, tiszta szívből megdicsérte a háziasszony főzőkanalát, aztán azt mondta: •— Látom, dolga van, elvtárs. Én nem zavarom, c^ak arra kérem, kísérne talán el az én gyümölcsész barátomhoz. Ez tett csak be idősebb Majsának, nem a kopácsi vásár! Hát kicsodamicsoda ez a professzor, hogy a gondolatában olvas? Mondhatta annak, hogy nézze csak elvtárs, szemerkél az eső, csupa latyak ilyenkor a szőlő- beli út, Farsang Győző nem adott rá semmit. Csizmát kért kölcsön, az asszonyt esernyőért futtatta a szomszédba, a kofferjából egy buzogány- tonna eiemlámpát halászott elő, megtudta, hogy hol szokták, tartani a kulcsot, ha ő, idősebb Majsa későig marad el, aztán J már mentek is, csúszkálva, kerítésbe fogózva a szőlők, vagyis Peczöli Sándor szőlész és gyümölcsész távoli szállása felé. Mi lesz most? — ette magát, tépelődöít útközben idősebb Majsa. Mit gondol majd, micsoda embernek nézi őt ez a professzor, ha mérgében pofon találja legyinteni a fiát. Mert, hogy csendben, jámboiikodva nem megy a hintó visszaparancsolása, az egyszer bizonyos. Isméri ő %a fiát, ke- ményfejű, akaratos gyerek az, mintha csak magát látná húszegynéhány esztendős’korában. Nincs mit tenni, el kell valahogy panaszkodni ezt az átkozott hintó-ügyet, hogy ne ütődjék meg, ne érje a; professzort meglepetés. S el is panaszkodta. Farsang Győző dicséretére legyen mondva, csak a kezdet volt nehéz, míg a füstölés, a szőlő megmentése nem került szóba. — Aha, aha — örvendezett a tudós — szóval füstöltek, kifogtak.a fagyon? Helyeslem, elvtárs, ötös. No és Peczöli barátunk, ő mit szól? Nincs ellene a fiatalok, hogy is mondjam csak: összemellegedésének? 10 (Folytatjuk)
