Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-07 / 104. szám
Hozzászólás az „Önállóan — de hogyan?“ című cikkünkhös Teljesítette a tavaszi tervet, 19000 forint nyereséggel zárta a negyedévet a Solti Gépállomás Nemrég írtunk a kecskeméti gépállomás önálló vállalati gazdálkodással kapcsolatos problémáiról. Csordás Mihály, a Solti Gépállomás főkönyvelője az alábbiakban mondta el véleményét erről a kérdésről. — A mi körzetünkben is kilenc termelőszövetkezetnek van saját gépje, — főleg univerzális traktor. Ez azonban cseppet sem befolyásolta a mi munkánkat. Ezt legegyszerűbben számokkal bizonyítom. Tavaly az év elejétől április 30-ig 11228 norroálhold munkát végeztünk, annak ellenére, hogy akkor még nem volt »idegen« gép, alacsonyabbak voltak a munkadíjak s területileg a termelőszövetkezetek is nagyobbak. Az idén ugyanezen időpontig már 14 717 normálholdat teljesítettünk változatlan gépparkkal. — vagyis az utolsó dekád eredményét hozzáadva tulajdonképpen teljesítettük 15 080 normálholdas tavaszi tervünket. Ebből az egyéni gazdáknál végzett munka 5362 hold, a tavalyi 3833 holddal szemben. Az első negyedévet több, nünt 19 000 forint nyereséggel zártuk, ami már tiszta, vállalati nyereség. A munkadíjak befizetését illetően azonban nekünk is van panaszunk, akárcsak a kecskemétieknek —, bár nálunk kevesebb a tartozás. Az idei bevételünk meghaladja az 1 millió 300 ezer forintot, a tavalyi 829 ezerrel szemben. Ehhez jön még körülbelül 300 ezer forint értékben az árkülönbözet és a termelőszövetkezeteknek nyújtott ártámogatás. Tíz termelő- szövetkezetünk közül hatban egész félévre biztosítva van a munkadíjfedezet. A hartal Lenin Tsz például 100 000-ret biztosított s eddig 62 000 forint értékű munkát végeztünk neki. Hasonló a helyzet a dunavecsei Virágzó, a dunatetétleni Micsurin s az apostagi Dózsa Tsz- ekben. Nehezebb a dolog a termelőszövetkezeti csoportoknál. A 17 közül csak három fizetett s a hátralékosok között szerepel a három tetétleni csoport, amely mindig a rossz fizetők közé tartozott. A hiba ott van. hogy az a rendelkezés, amely előzetes fedezethez köti a gépállomás munkáját, későn jelent meg. — Másrészt a gépállomás számára politikai, lelkiismereti kérdés, hogy elsősorban a termelőszövetkezeteknek dolgozzék, ha a fedezet nincs is biztosítva. A tavaszi terv sikeres teljesítése után joggal bizakodunk, hogy a többi idényben sem maradunk munka nélkül. Amit az elkövetkező hetekben dolgozunk, az már a tavaszi terven felül van s úgy számítjuk, hogy ezt az évet is sikerül 110—120 százalékos teljesítménnyel befejezni. Júniusban megkezdődik a növényápolás; — 1100 hold gépi kapálásra van szerződésünk. Aratásban is lesz munkánk, Igaz, hogy az idén nagyobb az érdeklődés az aratógépek iránt, de gépenként 185 hold aratás a kombájnoknak is biztosítva van szerződésileg. Termelőszövetkezeteink többségében megmaradtak a mezőgazdászok is, csupán négy nem tart szakembert. Több körzeti gazdászunk termelőszövetkezeti agronómus lett, néhány pedig brigádvezetőként dolgozik nálunk. A magam részéről bizakodva nézek az esztendő elé. Az elmúlt években jó munkával Igyekeztünk megszerezni a termelőszövetkezetek megbecsülő-) sét; úgy hiszem, ennek köszön-* hető, hogy továbbra is igényt* tartanak ránk ■— fejezte bei Csordás Mihály, | Megjelent a májusi cserebogár! A szántóföldeken kívül a gyümölcsösök és 6zőlők egyik leggyakoribb kártevője a májusi cserebogár. Április végén — májusban bújnak elő a talajból az éhes bogarak, mohón rágják az alma és egyéb gyümölcsfák lombját, virágait. A nőstények nász után befurakodnak a talajba és 10—30-as csoportokban helyezik el tojásaikat. A fiatal pajorok a tojásburok elhagyása után kezdetben humusszal szerves törmelékkel táplálkoznak, ilyenkor kárt még nem tesznek. Hároméves fejlődésük során többször vedlenek. Az idősebb, másod- és harmadéves lárvák okozzák a legnagyobb kárt, mert elrágják a növények földalatti részeit. ősszel, az idő hidegebbre fordultával a pajorok a talaj 20—60 cm-es mélységébe húzódnak telelni. A liarmadik alkalommal azonban kis földüregben bábbá, majd bogárrá alakulnak és így telelnek át, hogy a következő tavaszon megkezdjék rajzásukat. A védekezésre vonatkozóan a következőket ajánljuk: A talajművelés során a felszínre vetett tojásokat, fiatal pajorokat a napsugár és a madarak jórészt elpusztítják. A nagyobb pajorokat szántáskor eke után a baromfiakkal, vagy gyerekekkel lehet összeszedetni. Az újtelepítésú szőlőben, gyümölcsösben ültethetünk csalogató növényt is: ilyenek a saláta és a szamóca, amelynek gyökerét a pajor szívesen fogyasztja. A hervadó tövek gyökereiről a pajorok összeszedhetők s így a talaj fokozatosan megtisztítható. Időszakos védelmet nyújt a szén- kéneg, amelyből 70—80 grammot osztunk el egy négyzetméteren 4—6 lyukba. A rajzás előtti őszön vagy a következő tavaszon jól védekezhetünk a talajba 15—20 cm. mélyen bedolgozott HCH (Agritox) porozószerrel. 5 százalékosból 115 kg-mot, 10 százalékosból 57.5 kg-mot használunk holdanként. Szűcs József Mutasd a gyümölcsfáidat — megmondom: milyen gazda vagy? TAPASZTALATCSERE Kalocsán Az MSZMP városi elnökségének és a kalocsai tanács végrehajtó bizottságának kezdeményezésére bemutatóval egybekötött tapasztalatcserére jöttek ösz- sze a füszerpuprika-termelők. Laki Ernő, a városi mezőgazdasági osztály vezetőjének megA lucernabagolypilléről Ez a kártevő a lucernán kívül a napraforgón, tökön, mákon, kukoricán, kenderen és répán is károsíthat. A hüvelyesek közül a fehér somkórót, a babot és a lencsét is nagyon szereti. Az első nemzedék hernyói május végén jelentkeznek. Világosabb, vagy sötétebb zöld színűek, zöldessárga hosszanti csíkozással, a fejük sárgás, barnásfekete pontokkal. Amikor már a 4 cm-es nagyságot elérik, a vegyi szerekkel szemben nagyon ellenállóak. A tömegesen fellépő hernyók hamarosan elfogyasztják a növények levelét, virágját, sőt a vékonyabb ágak felületét is lehámozzák. Elfogyasztják az útjukba eső akácfa, meggyfa leveleit az alsóbb ágakon, de megrágják a szőlő levelét is. Gyakran befurakodnak a növényi részekbe, így gyakran láthatunk zöld mákgubóból, paradicsomból, hagymaszárból kilógó hernyókat. A fiatal hernyókat Agritox-porozással megsemmisíthetjük. Holdanként 15—25 kilogrammot használhatunk fel. Ha a kártételt későn vesszük észre, a növényeket ez a kártevő földig letarolhatja, nyitója után Dimitrov György a gazdaság igazgatója ismertette az értekezlet célját. Beszédében elmondotta, hogy a palántanevelés módszereinek elterjesztése nemcsak célja a gazdaságnak hanem kötelessége is. — Ebben uz évben különösen nagy gondot fordítottunk a sűrűn jelentkező palántavész elleni küzde- lemre — hangsúlyozta. — A vésztől nem volt mentes a kísérleti gazdaság sem. De sikeresen vettük fel ellene a harcot és a vészt le is küzdöttük. Talán ez volt a legszembetűnőbb tapasztalat, amit a paprikatermelők saját szemükkel láthattak. Megismerték a palánta szomjaztatását és a megtámadott foltokon a vegyszeres eljárás alkalmazását. A palánták és melegágyak megtekintése utána gazdaság dolgozói és a termelők hasznos eszmecserét folytattak. Annak az elgondolásának adott több fűszerpaprikatermelő kifejezést, hogy több alkalommal kell hasonló tapasztalatcserét tartani. Ezt a gazdaság vezetői örömmel megígérték. —gém Szép szőlejében párjukat ritkító gyümölcsfákat nevel Tőzsér József kun- bábonyi gazda. Roz- maringalmafái több mázsás termést ígérnek, a jonathánok- ra, slarkingra, par- menekre kézzel sem lehetne több virágot ragasztani. S Tőzsér József ügyessége éppen abban rejlik, hogy nála hosszú idő óta minden évben egyformán gazdagon terem az alma. Egyszerű módon, a koronaalakító metszéssel küszöböli ki a szakaszos termést. Hogy egy gyümölcsfa 20 kiló, vagy egy mázsa termést hoz-e, az nemcsak a helytől, a fajtától függ, hanem a helyesen, vagy helytelenül kialakított koronától. A gyümölcsfa ágainak termőkorban mázsás terheket kell hordaniok; — ezért több éven át tartó metszéssel a koronaágakat erőssé, teherbíróvá kell nevelni, egyenletesen megterhelve, hogy sem sűrű. sem ritka ne legyen. Tőzsér József két fát mutat egymásmelleit. Az egyik Jonathan, amelynek a koronáját ezzel a metszési móddal alakította ki, erős izmos ágú, gyümölcsét az ágak belsőrészén hozza, rendszeresen terem s almája mind nagy, egészséges. A másik fa nincs metszve. Ezen a vékony, nyurga ágak sűrűn állnak, a virágok az ág végén ülnek s így nemcsak a termés lesz apróbb, de a megterhelt ágvégek le is törnek. A gazda okos példával meg is magyarázza: —- Ha ötkilós súlyt rakok a kinyújtott kezem fejére, hamar mm elejtem. De ha a vállamra tesznek IC kilót, meg sem koty- tyan. így van a fa is a teherrel. A met széssel gondozott fs ágai emellett felfelé törnek, a viharnak ellenállnak s a permetezéskor is köny. nyen hozzáférhetők. Tőzsér József gyümölcsösének másik érdekessége, hogy a különféle fajtákat oltással javltja. A Jonathánt és az Arany Parment úgj házasította össze hogy az előbbi bibéjét a Parmen virág porával termékeny!, tette meg, a magot elültette, s többszöri átoltással születeti meg az új fajta amely külsőre s Parmen jellegét viseli, gyümölcse jól eltartható s a lisztharmatnak ellenáll,- Több fajtával is megcsinálta ezt; a tüköralmába például Starkingot oltott. AZ ELLENFORRADALMAT megelőző hónapokban, de még napjainkban is találkozunk a »tiszta demokrácia«, a »szabadság« jelszavával. Ezek hatásos jelszavak. Különösen pedig az együgyű, hiszékeny, naiv kispolgári elemekre hatnak. A »tiszta demokrácia«, a »szabadság« jelszava nem új. A leninizmus már fél évszázada, hogy leleplezte és alaposan megtépázta, de újból előkerült a burzsoá Ideológia szemétdombjáról. Éppen azért kerülhetett elő, mert az elmúlt években nem folyt ellene ideológiai harc, nyílt vitákban nem zúzták szét újból és újból. E JELSZAVAKAT a burzsoázia köztünk élő szétesett rétegei, deklasészált elemei, az írók egy meghatározott burzsoá ellenforradalmi csoportja hirdette úton-útfélen. Ha valaki alaposan végiggondolja a »tiszta demokrácia«, a »szabadság« jelszavát, feltétlenül arra a megállapításra jut, hogy ez az egész ideológiai tákolmány hamis és tarthatatlan, emellett káros is, mert idealizálja a polgári demokráciát, a kapitalizmust. Vajon ezek a bur^oá ideológusok és kispolgárok csak egyetlen egy példát tudnának-e hozni az osztálytársadaímak történetéből, ahol mindenki »szabad« volt, tudnának-e olyan államformát megjelölni, ahol »tiszta demokrácia« volt, ahol egyik osztály nem nyomta el a másiA „tiszta demokrácia" jelszaváról kát? Nem, ne is fáradjanak, ilyen osztálytársadalom, ilyen államforma nincs. (Van már és majd egyre több lesz, de ezt nem az imperialisták ideológusai, hanem a dolgos» milliók valósítják meg éppen az imperializmus elleni harcukban, melyet szocializmusnak — kommunizmusnak neveznek.) A rabszolga társadalmi rendben a rabszolgatartók nyomták el a rabszolgák millióit. A feudalizmusban a földbirtokos nyomja el a mun; kasok és szegényparasztok millióit. Amint látjuk, eddig minden esetben a »kisszámú« kizsákmányoló osztályok nyomták el a nagy többségben levő ki- zsákmányoltakat. Mégis milyen szabadságról, milyen demokráciáról beszélhetünk társadalmi formákban? Az uralkodó kizsákmányoló osztályok demokráciájáról és szabadságáról, amelyből a dolgozó millióknak csak az elnyomás jutott. AZ OSZTÁLYTÁRS A D ÁLMÁK története, napjainkban éppen maga a kapitalizmus ta- pít meg bennünket arra, hogy nincs demokrácia diktatúra nélkül. A kérdés itt az, hogy kinek demokrácia, s kinek diktatúra. A burzsoá diktatúra a maroknyi kisebbség diktatúrája a többség elnyóriására. Az Északamerikai Egyesült Államokban 60 csalid uralkodik 130 millió ember íölött. Köztük olyan — nálunk is jólismert családok, mint I. Morgan, Rockefeller, Ford, stb. Ez a hatvan nagytőkés család Amerika tényleges nemhivatalos kormánya. A proletárdiktatúra az igazi demokrácia, a dolgozó milliók proletár demokráciája. A proletár- diktatúra e nagytöbbség diktatúrája a volt kizsákmányoló kisebbség felett. A JÁMBOR KISPOLGÁR szinte Idealizálja, eszményképének tekinti a nyugati demokráciát, mint »tiszta demokráciát«, mint a megtestesült »szabadságot«. Elnézést, de milyen »tiszta demokrácia« az, ahol Rockefeller évi jövedelme 30—35 millió dollár, addig az ország lakossága 99 százalékának 5000 dollárnál kisebb az évi jövedelme. Milyen »tiszta demokrácia« az, ahol elkobozzák a demokratikus sajtótermékek egyrészét, börtönbe csukják a munkásosztály igazi vezetőit, betiltják a kommunista pártot, de még a demokratikus tömegszervezeleket is. (Nyugat-Németország), ahoi kommunista pereket, faji üldözést, iincseléseket rendeznek. Vagy vajon milyen »szabadság« az, ahol többmillió a munkanélküliek száma, akik »szabadon« alhatnak lakás híján parkokban padokon és hidak alatt, akik »szabadon« eladhatják munkaerejüket bármelyik gyárosnak, vagy földbirtokosoknak, hogy kizsákmányolja — feltéve, ha nincs munkanélküliség. Furcsa »tiszta demokrácia« és »szabadság« ez. DE NEM KELL NEKÜNK nyugatra menni »tiszta demokráciát«, »szabadságot« tanulni. Ha valaki, úgy népünk a maga bőrén érezte a negyedszázados Horthy-fasizmus alatt és tavaly októberben. Az ellenforradalomban minden »szabad« volt. »Szabad« volt a hazafiak kegyetlen mészárlása, a proletár hatalom vagyonának elrablása, termelőszövetkezetek feldúlása. Szennylapokban szabadon lehetett dicsőíteni Mindszenthyt, az ellen- forradalmat és ócsárolni a raun- kás hatalmat, rágalmazni a szocialista tábort. Már akkora »demokráciát« és »szabadságot« valósított meg az ellenforradalom, hogy a »szabadság« bajnokai felcsaptak fejvadászoknak, üldözték a haladó erőket, azokat fizikailag megsemmisítették, íme itt van előttünk ß maga valójában, perére vetkőztetve » »tiszta demokrácia« ée »szabadság« Mindez nyugati módra. NEM VÉLETLEN, hogy nyugatról és itthon is nagyon ajánl- gatják nekünk a »tiszta demokráciát«. Nagyon jól tudják: ahol nincs proletárdiktatúra, ott van burzsoá diktatúra. Ahol nem a proletariátus nyomja el a burzsoáziát, ott a burzsoázia nyomja el kegyetlenül a dolgozó milliók^). Nincs pardon. Osztályharc van. Ezért kell nekünk vigyáznunk proletár diktatúránkra amellett, hogy fejlesszük a proletár demokráciát. Soha neír történhet meg mégegyszer az, hogy sajtóban, rádióban, különböző cégérú körökben burzsoá, revizionista nézeteket terjesszenek. Soha nem ismétlődhet meg az, hogy lejárassák a párt tekintélyét, aláássák a proletár- diktatúrát, a dolgozó milliók hatalmát. Mindezt a szocialista demokrácia jelszava alatt csinálták, a »tiszta demokrácia« jelszava alatt. AZOK, AKIK »tiszta demokráciáról« nyugat-mintájú »szabadságról« szavalnak, azok akar- va-akaratlanul a burzsoáziának tesznek jó szolgálatot és egy- táborban vannak az ellenforradalommal. Ezért kell a legkíméletlenebbül harcolnunk e nézetek ellen. Gcra Sáuder %
