Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

Találkoztam Vaesihegy meechódítóiáva — TAVASZI RIPORT ­| Vasárnap indul a tavaszi bajnokság második ,fele B arátomról különös legen­. dák keringtek az utóbbi betekben: a rossz nyelvek sze­rint a késő délutáni vagy kora­esti órákban a Vacsihegy kör­nyékén látták bolyongani több ízben. Hosszas unszolásra, eme tevékenységét állítólag azzal in­dokolta, hogy elszánt turisták megmászták már a Himaláját is, de tudomása szerint a Vacsi- hegyben még vannak felderítés­re váró részek. Tekintettel árra, hogy Byrd kapitány nemrég tá­vozott az élők sorából, s így a nagy felfedezők személyi állo­mánya megcsappant, megerősö­dött bennem a gyanú, hogy ba­rátom — talán a tudományos élet e nagy veszteségének pót­lása céljából — expedíciót szer­vez. Egyes beavatottak szerint ugyan kutató útjaira iránytű nélkül szokott elindulni, sőt kétezersültet és fókazsírt sem visz magával, mindössze egy csomag Kossuth cigarettából és egy napszemüvegből áll összes felszerelése. Elhatároztam, hogy fényt de­rítek ennek a méltatlanul elfe­ledett, s csendben munkálkodó férfiúnak korszakalkotó kutató tevékenységére. A nagy világjárók közmondá­sos szerénysége uralta nemes vonásait, midőn a napokban, nyilatkozatkérési szándékkal, hozzáléptem. Vonakodva, hal­kan, merengve beszélt: — Nem nagy dolog az egész. Egy kollégám visz ki néha mo­toron. Bejárjuk a terepet és szi­matolunk. (Az expedíció tehát motori- ;álva van, s a »szimatolunk« ki­fejezés bizonyára valamilyen ne­mes vaddal kapcsolatos.) Ábrándosán zsebébe nyúlt, és rágyújtott — a »Honvágy-dal­ra«. Diszkréten megkérdeztem: talán külföldre távozott vala­kije? — Tévedsz, öreg barátom: a szívem disszidált, a Vacsihegy után van honvágyam! (Lám, a felfedezők örök nosz­talgiája az általuk bejárt terü­let után!) Éreztem, hogy most feloldódik eddigi zárkózottsága. — Rózsa... — suttogott, s a szemei enyhén kifordultak. (Valószínűleg a hegyvidék nö­vényvilágának vizsgálatát is célul tűzte ki.) K értem, nyilatkozzék az ed­dig elért eredményekről. — Ne légy kíváncsi — intett le — idővel mindent megtudsz. (A tudományos eredmények feldolgozása tehát még folya­matban van, s azokról nyilat­kozni korai lenne.) — De hát mesélj valamit: milyen, megéri a fáradságot? — érdeklődött ki belőlem a ripor­ter. Elképzeltem a fenséges tá­jat, a hegység hófödte ormait. — Mekkorák a csúcsok? — Ugyan, menj már az örö­kös tudálékos kérdéseiddel! Tele van a fejed ezekkel az útleírá­sokkal. Hát minek képzelsz en­gem, egy Kolumbusnak, vagy egy alpesi vadásznak? Vedd tu­domásul, a Vacsihegy annyira sem hegy, mint amennyire kapu a Budai kapu! — De, hát mit jelent akkor a Vacsihegy meghódítása? — hü- ledeztem tétován. — Nézd, megpróbállak úgy kezelni, mint emberszabású lényt. Figyelj rám, ha tudsz. Áp­rilis után, eddigi tapaszta­lataink szerint május szokott követni; a Vacsihegyen virágba borultak a fák, s tudod, van ot* valaki... Olyan ködös volt a tekintete, amilyet csak csendes őrülteknél és tavaszi szerelmeseknél lát­tam eddig. — Pedig már azt hittem — legyintettem csalódottan —, hogy te fogod elsőnek kitűzni a lobogót a Vacsihegy ember-nem- járta csúcsaira! S ha netán ott pusztultál volna, gyönyörű te­metést rendeztünk volna neked, ahogy az a tudomány vértanúját megilleti. Nem felelt, de agy-vérszegény ábrázatáról lerítt, hogy gondola­tai újfent a kis »hegyi tündért« kerülgetik. — S mondd csak — kockáz­tattam meg egy kényes kérdést —-, a kislány hogyan viszonyul ehhez a szédült rajongáshoz? Kissé zavarba jött, de lénye­gében még beszámítható volt. — Te őrült, még nem is ismer­jük egymást! Az NB n. bajnokságban vasárnap­ba nem sorsoltak mérkőzést, így a »Kecskeméti Dózsa szabadnapos lett ♦és vendégül látja visszavágó mér- Xkőzés keretében az NB II. éllova- Isát, a Komlói Bányász csapatát, lamely már feljutott az NB I-be. A {mérkőzés délután .5 órakor lesz {Kecskeméten a Széktói-sporttelepen. {A csapatban játszani fog Csordás és {Köves is, akiket a diósgyőri mér- {kőzésen kiállított a játékvezető. A {két játékost a Fegyelmi Bizottság {megdorgálta, így játékuk elé nem {gördül akadály. Reméljük, hogy a {Dózsa kikerül a hullámvölgyből és {a komlóiak ellen szép játékkal ruk- Ikol elő. i A megyei I. osztályban a Vasas [visszalépése miatt csak három mór- tkőzésre kerül sor. Közülük kiemel- ■kedik a két vezetöesapat bácsalmási [találkozója, ahol a hazai csapat a [KTE-t látja vendégül. A másik ■kecskeméti csapat, az Építők Féi- [egyházára látogat el. a Honvédhez. [A harmadik mérkőzés Kiskörösön ■kerül sorra, ahol a jóformában lévő [Kkfélegyházi Vasas-Építők, méri ösz- [sze erejét a helyi csapattal. A II. osztály északi csoportjában ta K. Dózsa II.—Lakitelek mérkőzé­sen kívül a következő mérkőzések [kerülnek lebonyolításra: Kislum- Einajsa—F. Reménység, Kkfélegyházi [Honvéd—Kerekegyháza, KTK—Kccs- Ekeméti MÁV, és Lajosmizsc—Orgo- tvány. A középcsoport műsora: — [Kalocsai Honvéd—Kalocsai SE, Solt !—Izsák, Dunapataj—Bátya, Kiskü- frösi Petőfi II.—Szakmar. A déli csoportban a legkcmé- [nyebb mérkőzésnek, a Kiskunhalasi MÁV'—Kecel találkozó ígérkezik. — Nem sokkal marad mögötte a Ha­jós—Mélykút mérkőzés sem. Továb­bi mérkőzések: jTompa—Jánoshal­ma, Császártöltés—Kunbaja, Kkha- lasi Kinizsi II.—Kélcbia. A III. osztályban teljes fordulói játszanak. A bajai csoportban a Bajai Bács­ka igen nehéz feladat előtt áll. meri Mohácsra kell ellátogatnia, ahonnét igen nehéz pontot elhozni. Még ne­hezebb feladata lesz a hácsbokoüí aknak Hidason, jGara sem mehet odahaza biztosra a Pécsi Posta* eUen. A bajai II. osztályban vasárnap * legérdekesebb méifkőzés a Davon— Vaskút találkozó fesz. További mér­kőzések: Sükösű—Bácska 1!., Csá- voly—Katymár, Hercegszántó—Bajai TC. Bajai Építők II.—Madaras. Xiszakécskéhez a mezőtúriak Iá* lógatnak el. Reméljük, hogy a kecs­kéi csatársor most már eredmé­nyes lesz. /V kosarlabda-bajnoksAgok során mindkét NB Jl-es férfi csa­patunk idegenbe .látogat cl. — A Kecskeméti Dózsa Békésre, a í. Reménység Budapestre az Eiőréhcz. Női csapatunk kötzüi a Kecskeméti MÁV idehaza mérkőzik a Szolnoki MÁV csapatával vasárnap d. e. D órakor a KTE sporttelepen, míg az F. Reménység női csapata szintéi) Budapestre utazik az Élőiéhez. AZ ORSZÁGOS középiskolás tor­nászba] nokságokat most, vasárnap rendezik meg. A Versenyen a Kecs­keméti Bányai Juha női csapata és a Kiskunfélegyházi Tanítóképző férfi csapata képviseli megyénk színeit. ekkor szememben egy | . . .. , , . . , könny csillant meg: be-j Kezdenek golkepesek lenni a tiszakecskeiek Hivatali sikkasztásért f*«ry CV f ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦'***++■' Kubicza Jenő, 31 éves, bács- almási lakos adóügyi megbízott ■ volt a bácsszőlősi községi ta- j nácsnál. Beosz.tását azonban egyebekre is felhasználta* mer*, mint adóügyi megbízott, az adózó polgárok által kezeihez befizetett összegekből összesen 3365 forintot nem fizette be a pénztárba, hanem azt saját cél­jaira költötte el. Bár Kubicza Jenő az említett pénzösszeget teljes egészében megtérítette, a bácsalmási járásbíróság őt hi­vatali sikkasztás bűntettében j bűnösnek mondta ki és ezért egyévi börtönbüntetésre ítélte. | Megtámadta a — 14 Barabás András, 31 éves. ed­dig négy esetben (izgatás, csalás, könnyű testi sértés és lopás mi­att) volt büntetve, 1957, február 12-én Dunavecsén egy kerítés­léccel megtámadott két szolgá­latiam, hogy barátom a tudomá­nyos kutatás számára immár végérvényesen meghalt. Béke reá, és a Vacsihegyre, melynek nemlétező ormára zász­lót ugyan nem tűzött, de amely­nek tavaszi pompája felett akkor kezdte meg alkonyi toalettjét bolondok és szerelmesek örök cimborája, a nap, s közben hun- cutkodva bekacsintott egy kis­lány ablakán. J. T. — Brandt Péter katymári la­kos Bácsborsód község határá­ban leesett kerékpárjáról. Láb­töréssel szállították a bajai kór­házba. Tiszakécske—Szolnoki Kinizsi 3:2 1(0:0). Május 1-én a tiszakécskei csa­pra t a Kózéptiszai Alszövetség északi 'csoportjának éllovasát, a Szolnoki többet. Most végre megemberelték magukat és a jókjépességű Szolnoki Kinizsinek a prásódik félidőben há­rom gólt lőtték. Reméljük, hogy a 1 Kinizsit látta vendégül barátságos tiszakécskei esatáifsor végre megta- mierkőzés keretében. A kécskei csa- | lálta a csatársorának azt az össze­lát eddigi bajnoki mérkőzésein még állítását, amelyikben eredménye? rtlenül sem rúgott egy gólnál1 tud lenni. OtKHJOOOOeKKkXKiOObOOüOOOOOOóOO |d féiegyiiáziak nyerték a megyei középiskolás röplabdabajnokságot Az ezévi megyei középiskolás rop- . kunhaíasl Szilády ! Áron Gimn. 2:lj labda-bajnokságot vasárnap Kiskun- } Kkuniélegyitázi Tanítóképző—Kmétj halason rendezték meg. A lányoknál az első helyre a Kis­kunfélegyházi Tanítónőképző került, ;a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimná­zium elé. A fiúknál a sorrend: l. Kiskun­félegyházi Tanítóképző, 2. Kiskun­halasi. Szilády Áron Gimnázium, 3. Kméli Mezőgazdasági Technikum. Eredmények: Lányoknál: Kiskun- (elegy h áz i Ta n í tó nőképző—K isk u n h a- lasi Szilády Áron Gimn. 2:3. Fiúk­nál: Kkfélegyházi Tanítóképző—Kis­Mezőgazdasági Technikum 2:1, Kis­kunhalasi Szilády Áron Gimn.—Kecs­keméti Mezőgazdásági Technikum? 2:0. A verseny jósain vonalú játékról hozott. A legszebb mérkőzés a Kis­kunfélegyházi Tanítóképző és a Kecskeméti Mezőgazdasági Techni­kum találkozója volt. A. versenyzők éremdíjazásban részesültek. A kitű­nően megrendezett versenyért Hor­váth István kiskunhalasi testnevelő rendőrt hónapi börtönt kapott latban lévő rendőrt. Barabás Andrást ezért a dunaveesei já­rásbíróság büntetötanácsa ható­sági közeg elleni erőszak bűn­tettéért egyévi és kéthónapi bör­tönbüntetésre ítélte, tanárt illeti dicséret. 0-0000ooo0000-0 ooooooooooOOO-OOOOO00000-0000-0ooooc ? 11 Munkásfelvétel T V V i »■is ■ ■ m HÍRLAPÁRUSOKAT FELVESZÜNK! Jelentkezés: hétfőn 1«—12 óra közölt a1 Posta ö £ p hírlaposztályon. Kecskemét, Barát u. 4. x c 9 1 <■ D OOOOO-OOOO-OOOO-O-Ö-O-OOOOO-OOO-OOOOOOOOO-OOOOOQ-Q-Q^íOOO Ki más, mint Berci, a »Felszabadulás« katonaviselt kocsisa. Ivott, persze, hogy ivott valamicskét, ivás nélkül csak a bolond kurjongat, de nem annyit, hogy ilyen kifosztottnak, ilyen szövetkezet-szégyenének érezze magát. Ha nem volna nyaitas, dacos, ha nem ágaskodna benne a »csakazértis«, már régesrég megfutott volna. Abban a pillanatban, ami­kor valamelyik cimborája elrikkantotta magát: — Megjött az uraság, hozza a méltóságos asszonyt! Vagyis, hogy ő jött meg s hozza a terebélyes Peczölinét. Robbant a rikkantás, mondhatni: telibe talált. Mert az asszony, a lágyszívű mostoha csakugyan úgy ült, úgy pöffeszkedett a hintóbán, ahogy hajdan a bárónő szokott. Szegény Vilmuska, fejét a válla közé húzva, nem is ült, inkább csak kucorgóit mellette. Mint ahogy az élete is egyetlen kucorgás, szapora-szavú mostohája árnyékában."Lehet ezt tűrni’ Érdemes az ilyen szótlan, csakis nótával izengető teremtésért ekkora ál­dozatot hozni? Mert az bizonyos, hogy a kocsikáztatást nem lehet meg­úszni csúfnév nélkül. »Hintés«, vagy »fiakkeros« Majsa lesz ő már ez­után, szájára veszi a falu. A szerelem, mindennek a szerelem az oka. Az. Hej, de jól is mondja a nóta, amikor azt mondja­A szerelem, a szerelem Hej, az csak sötét verem, Beleestem, benne vagyok, A szerelem foglya vagyok. Dalol a legény, hanyattveti magát a széken és azt se bánja, hogy Vilmuskáját más táncoltatja. Kapos a kislány, egyik kézről a másikra röppen s piheg szegény, riadozik, hol Bercit, hol meg a mostoháját ke­resi a forgatagban. Mert táncol az is, egyvégtében ropja, még a padló is hajladozik, amerre a pántos cipője csosszan. A gépállomás fiatalsága esküdött össze ellene, hogy lesz, ami lesz, ha beleszakadnak is. ele kiful­7 lasztják, elveszik a kedvét a magakelletéstőL Izzad Peczöliné, izzad, piros, mint a főtt rák, de a traktorosok, akik a vékonyát markolva »fuva­rozzák«, még nála is pirosabbak. Hát hogyne! Ekkora téheidnél, ugyebár, meglehetősen nagy már a »forgató nyomaték«, aztán a csevegés, Peczöliné csevegésének elviselése, az se kutya ám. Mert cseveg az asszony, finom­kodik, hogy így a kikapcsolódás, úgy a női egyenjogúság, neki igénye van, ő polgárit is járt, kettőt, ne higgyék, nem dévaj ő, isten ments, neki már nagylánya van, mostoha ugyan, de jóban van vele, valósággal a barátnője az aranyoskámnak, nézze csak, ott van ni, az a sudár, ejnye, mi baja le­het, mért köszönt le az angyal? Mért ugye? Mert észrevette, hogy Berci a fröccsöspohárral üvegre tért át s nagyban magyaráz egy szál cigányának, aki hétköznap az útka­paró mesterségét folytatja, úgy látszik, megegyeztek, mert1 Berci a ma­gasba löki a karját, kimereszti a mutatóujját és rázendít: Kútba estem szekerestől-lovastul, Haragszik rám a szeretőm anyóstul, Mit ér nékem a szeretőm édesanyja haragja, Én a lányát úgyse veszem el soha. — Berci — száll a hetvenkedő legény vállára VilmuskaL — te, gyere. — Menjünk, miattam ne emészd magad. — Miattad? Az anyád, a »mamuska« miatt. Csúffá tett, a kocsisává silányított. Engem, érted, engem, a »Felszabadulás« fogatosáit! S inni akar, de Vilma lefogja a kezét. — Eressz! — sziszegi Berci. Vilma csak a fejét ingatja. Egyik keze Berci csuklójáéi, a másikkal az üveg nyaka után nyúl. — Tessék — mondja a zenésznek, — vigye innen, a magáé. Berci csak néz, csak pislog. — Ejnye — azt mondja, — de megjött a szavad. — Meg. Mert szeretlek. Nem akarom, hogy megverjen apád. — Engem? — ugrik fel s kezd el ott kakaskodni Berci., — Hát tudd meg: csakazértis itt maradunk. Nekem nem parancsol se a tsz, se az apám. S ragadja Vilmát a táncolok közé. Hiszen, ha tudná, mi vár rá, akármilyen bátor is, lejjebb vinné a hangot Berci. Mert nem az apjával húzott ujjat, amikor a [hintát kérde- zetlenül elvitte, hanem a brigádvezetőjével. Hogy az apja is idősebb Majsa, az csak amolyan ráadás, olaj a tűzre. — Szégyent hozott rám, gyalázatot a mi tisztességes, becsületes famíliánkra;: ? a (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents