Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
Találkoztam Vaesihegy meechódítóiáva — TAVASZI RIPORT | Vasárnap indul a tavaszi bajnokság második ,fele B arátomról különös legen. dák keringtek az utóbbi betekben: a rossz nyelvek szerint a késő délutáni vagy koraesti órákban a Vacsihegy környékén látták bolyongani több ízben. Hosszas unszolásra, eme tevékenységét állítólag azzal indokolta, hogy elszánt turisták megmászták már a Himaláját is, de tudomása szerint a Vacsi- hegyben még vannak felderítésre váró részek. Tekintettel árra, hogy Byrd kapitány nemrég távozott az élők sorából, s így a nagy felfedezők személyi állománya megcsappant, megerősödött bennem a gyanú, hogy barátom — talán a tudományos élet e nagy veszteségének pótlása céljából — expedíciót szervez. Egyes beavatottak szerint ugyan kutató útjaira iránytű nélkül szokott elindulni, sőt kétezersültet és fókazsírt sem visz magával, mindössze egy csomag Kossuth cigarettából és egy napszemüvegből áll összes felszerelése. Elhatároztam, hogy fényt derítek ennek a méltatlanul elfeledett, s csendben munkálkodó férfiúnak korszakalkotó kutató tevékenységére. A nagy világjárók közmondásos szerénysége uralta nemes vonásait, midőn a napokban, nyilatkozatkérési szándékkal, hozzáléptem. Vonakodva, halkan, merengve beszélt: — Nem nagy dolog az egész. Egy kollégám visz ki néha motoron. Bejárjuk a terepet és szimatolunk. (Az expedíció tehát motori- ;álva van, s a »szimatolunk« kifejezés bizonyára valamilyen nemes vaddal kapcsolatos.) Ábrándosán zsebébe nyúlt, és rágyújtott — a »Honvágy-dalra«. Diszkréten megkérdeztem: talán külföldre távozott valakije? — Tévedsz, öreg barátom: a szívem disszidált, a Vacsihegy után van honvágyam! (Lám, a felfedezők örök nosztalgiája az általuk bejárt terület után!) Éreztem, hogy most feloldódik eddigi zárkózottsága. — Rózsa... — suttogott, s a szemei enyhén kifordultak. (Valószínűleg a hegyvidék növényvilágának vizsgálatát is célul tűzte ki.) K értem, nyilatkozzék az eddig elért eredményekről. — Ne légy kíváncsi — intett le — idővel mindent megtudsz. (A tudományos eredmények feldolgozása tehát még folyamatban van, s azokról nyilatkozni korai lenne.) — De hát mesélj valamit: milyen, megéri a fáradságot? — érdeklődött ki belőlem a riporter. Elképzeltem a fenséges tájat, a hegység hófödte ormait. — Mekkorák a csúcsok? — Ugyan, menj már az örökös tudálékos kérdéseiddel! Tele van a fejed ezekkel az útleírásokkal. Hát minek képzelsz engem, egy Kolumbusnak, vagy egy alpesi vadásznak? Vedd tudomásul, a Vacsihegy annyira sem hegy, mint amennyire kapu a Budai kapu! — De, hát mit jelent akkor a Vacsihegy meghódítása? — hü- ledeztem tétován. — Nézd, megpróbállak úgy kezelni, mint emberszabású lényt. Figyelj rám, ha tudsz. Április után, eddigi tapasztalataink szerint május szokott követni; a Vacsihegyen virágba borultak a fák, s tudod, van ot* valaki... Olyan ködös volt a tekintete, amilyet csak csendes őrülteknél és tavaszi szerelmeseknél láttam eddig. — Pedig már azt hittem — legyintettem csalódottan —, hogy te fogod elsőnek kitűzni a lobogót a Vacsihegy ember-nem- járta csúcsaira! S ha netán ott pusztultál volna, gyönyörű temetést rendeztünk volna neked, ahogy az a tudomány vértanúját megilleti. Nem felelt, de agy-vérszegény ábrázatáról lerítt, hogy gondolatai újfent a kis »hegyi tündért« kerülgetik. — S mondd csak — kockáztattam meg egy kényes kérdést —-, a kislány hogyan viszonyul ehhez a szédült rajongáshoz? Kissé zavarba jött, de lényegében még beszámítható volt. — Te őrült, még nem is ismerjük egymást! Az NB n. bajnokságban vasárnapba nem sorsoltak mérkőzést, így a »Kecskeméti Dózsa szabadnapos lett ♦és vendégül látja visszavágó mér- Xkőzés keretében az NB II. éllova- Isát, a Komlói Bányász csapatát, lamely már feljutott az NB I-be. A {mérkőzés délután .5 órakor lesz {Kecskeméten a Széktói-sporttelepen. {A csapatban játszani fog Csordás és {Köves is, akiket a diósgyőri mér- {kőzésen kiállított a játékvezető. A {két játékost a Fegyelmi Bizottság {megdorgálta, így játékuk elé nem {gördül akadály. Reméljük, hogy a {Dózsa kikerül a hullámvölgyből és {a komlóiak ellen szép játékkal ruk- Ikol elő. i A megyei I. osztályban a Vasas [visszalépése miatt csak három mór- tkőzésre kerül sor. Közülük kiemel- ■kedik a két vezetöesapat bácsalmási [találkozója, ahol a hazai csapat a [KTE-t látja vendégül. A másik ■kecskeméti csapat, az Építők Féi- [egyházára látogat el. a Honvédhez. [A harmadik mérkőzés Kiskörösön ■kerül sorra, ahol a jóformában lévő [Kkfélegyházi Vasas-Építők, méri ösz- [sze erejét a helyi csapattal. A II. osztály északi csoportjában ta K. Dózsa II.—Lakitelek mérkőzésen kívül a következő mérkőzések [kerülnek lebonyolításra: Kislum- Einajsa—F. Reménység, Kkfélegyházi [Honvéd—Kerekegyháza, KTK—Kccs- Ekeméti MÁV, és Lajosmizsc—Orgo- tvány. A középcsoport műsora: — [Kalocsai Honvéd—Kalocsai SE, Solt !—Izsák, Dunapataj—Bátya, Kiskü- frösi Petőfi II.—Szakmar. A déli csoportban a legkcmé- [nyebb mérkőzésnek, a Kiskunhalasi MÁV'—Kecel találkozó ígérkezik. — Nem sokkal marad mögötte a Hajós—Mélykút mérkőzés sem. További mérkőzések: jTompa—Jánoshalma, Császártöltés—Kunbaja, Kkha- lasi Kinizsi II.—Kélcbia. A III. osztályban teljes fordulói játszanak. A bajai csoportban a Bajai Bácska igen nehéz feladat előtt áll. meri Mohácsra kell ellátogatnia, ahonnét igen nehéz pontot elhozni. Még nehezebb feladata lesz a hácsbokoüí aknak Hidason, jGara sem mehet odahaza biztosra a Pécsi Posta* eUen. A bajai II. osztályban vasárnap * legérdekesebb méifkőzés a Davon— Vaskút találkozó fesz. További mérkőzések: Sükösű—Bácska 1!., Csá- voly—Katymár, Hercegszántó—Bajai TC. Bajai Építők II.—Madaras. Xiszakécskéhez a mezőtúriak Iá* lógatnak el. Reméljük, hogy a kecskéi csatársor most már eredményes lesz. /V kosarlabda-bajnoksAgok során mindkét NB Jl-es férfi csapatunk idegenbe .látogat cl. — A Kecskeméti Dózsa Békésre, a í. Reménység Budapestre az Eiőréhcz. Női csapatunk kötzüi a Kecskeméti MÁV idehaza mérkőzik a Szolnoki MÁV csapatával vasárnap d. e. D órakor a KTE sporttelepen, míg az F. Reménység női csapata szintéi) Budapestre utazik az Élőiéhez. AZ ORSZÁGOS középiskolás tornászba] nokságokat most, vasárnap rendezik meg. A Versenyen a Kecskeméti Bányai Juha női csapata és a Kiskunfélegyházi Tanítóképző férfi csapata képviseli megyénk színeit. ekkor szememben egy | . . .. , , . . , könny csillant meg: be-j Kezdenek golkepesek lenni a tiszakecskeiek Hivatali sikkasztásért f*«ry CV f ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦'***++■' Kubicza Jenő, 31 éves, bács- almási lakos adóügyi megbízott ■ volt a bácsszőlősi községi ta- j nácsnál. Beosz.tását azonban egyebekre is felhasználta* mer*, mint adóügyi megbízott, az adózó polgárok által kezeihez befizetett összegekből összesen 3365 forintot nem fizette be a pénztárba, hanem azt saját céljaira költötte el. Bár Kubicza Jenő az említett pénzösszeget teljes egészében megtérítette, a bácsalmási járásbíróság őt hivatali sikkasztás bűntettében j bűnösnek mondta ki és ezért egyévi börtönbüntetésre ítélte. | Megtámadta a — 14 Barabás András, 31 éves. eddig négy esetben (izgatás, csalás, könnyű testi sértés és lopás miatt) volt büntetve, 1957, február 12-én Dunavecsén egy kerítésléccel megtámadott két szolgálatiam, hogy barátom a tudományos kutatás számára immár végérvényesen meghalt. Béke reá, és a Vacsihegyre, melynek nemlétező ormára zászlót ugyan nem tűzött, de amelynek tavaszi pompája felett akkor kezdte meg alkonyi toalettjét bolondok és szerelmesek örök cimborája, a nap, s közben hun- cutkodva bekacsintott egy kislány ablakán. J. T. — Brandt Péter katymári lakos Bácsborsód község határában leesett kerékpárjáról. Lábtöréssel szállították a bajai kórházba. Tiszakécske—Szolnoki Kinizsi 3:2 1(0:0). Május 1-én a tiszakécskei csapra t a Kózéptiszai Alszövetség északi 'csoportjának éllovasát, a Szolnoki többet. Most végre megemberelték magukat és a jókjépességű Szolnoki Kinizsinek a prásódik félidőben három gólt lőtték. Reméljük, hogy a 1 Kinizsit látta vendégül barátságos tiszakécskei esatáifsor végre megta- mierkőzés keretében. A kécskei csa- | lálta a csatársorának azt az összelát eddigi bajnoki mérkőzésein még állítását, amelyikben eredménye? rtlenül sem rúgott egy gólnál1 tud lenni. OtKHJOOOOeKKkXKiOObOOüOOOOOOóOO |d féiegyiiáziak nyerték a megyei középiskolás röplabdabajnokságot Az ezévi megyei középiskolás rop- . kunhaíasl Szilády ! Áron Gimn. 2:lj labda-bajnokságot vasárnap Kiskun- } Kkuniélegyitázi Tanítóképző—Kmétj halason rendezték meg. A lányoknál az első helyre a Kiskunfélegyházi Tanítónőképző került, ;a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium elé. A fiúknál a sorrend: l. Kiskunfélegyházi Tanítóképző, 2. Kiskunhalasi. Szilády Áron Gimnázium, 3. Kméli Mezőgazdasági Technikum. Eredmények: Lányoknál: Kiskun- (elegy h áz i Ta n í tó nőképző—K isk u n h a- lasi Szilády Áron Gimn. 2:3. Fiúknál: Kkfélegyházi Tanítóképző—KisMezőgazdasági Technikum 2:1, Kiskunhalasi Szilády Áron Gimn.—Kecskeméti Mezőgazdásági Technikum? 2:0. A verseny jósain vonalú játékról hozott. A legszebb mérkőzés a Kiskunfélegyházi Tanítóképző és a Kecskeméti Mezőgazdasági Technikum találkozója volt. A. versenyzők éremdíjazásban részesültek. A kitűnően megrendezett versenyért Horváth István kiskunhalasi testnevelő rendőrt hónapi börtönt kapott latban lévő rendőrt. Barabás Andrást ezért a dunaveesei járásbíróság büntetötanácsa hatósági közeg elleni erőszak bűntettéért egyévi és kéthónapi börtönbüntetésre ítélte, tanárt illeti dicséret. 0-0000ooo0000-0 ooooooooooOOO-OOOOO00000-0000-0ooooc ? 11 Munkásfelvétel T V V i »■is ■ ■ m HÍRLAPÁRUSOKAT FELVESZÜNK! Jelentkezés: hétfőn 1«—12 óra közölt a1 Posta ö £ p hírlaposztályon. Kecskemét, Barát u. 4. x c 9 1 <■ D OOOOO-OOOO-OOOO-O-Ö-O-OOOOO-OOO-OOOOOOOOO-OOOOOQ-Q-Q^íOOO Ki más, mint Berci, a »Felszabadulás« katonaviselt kocsisa. Ivott, persze, hogy ivott valamicskét, ivás nélkül csak a bolond kurjongat, de nem annyit, hogy ilyen kifosztottnak, ilyen szövetkezet-szégyenének érezze magát. Ha nem volna nyaitas, dacos, ha nem ágaskodna benne a »csakazértis«, már régesrég megfutott volna. Abban a pillanatban, amikor valamelyik cimborája elrikkantotta magát: — Megjött az uraság, hozza a méltóságos asszonyt! Vagyis, hogy ő jött meg s hozza a terebélyes Peczölinét. Robbant a rikkantás, mondhatni: telibe talált. Mert az asszony, a lágyszívű mostoha csakugyan úgy ült, úgy pöffeszkedett a hintóbán, ahogy hajdan a bárónő szokott. Szegény Vilmuska, fejét a válla közé húzva, nem is ült, inkább csak kucorgóit mellette. Mint ahogy az élete is egyetlen kucorgás, szapora-szavú mostohája árnyékában."Lehet ezt tűrni’ Érdemes az ilyen szótlan, csakis nótával izengető teremtésért ekkora áldozatot hozni? Mert az bizonyos, hogy a kocsikáztatást nem lehet megúszni csúfnév nélkül. »Hintés«, vagy »fiakkeros« Majsa lesz ő már ezután, szájára veszi a falu. A szerelem, mindennek a szerelem az oka. Az. Hej, de jól is mondja a nóta, amikor azt mondjaA szerelem, a szerelem Hej, az csak sötét verem, Beleestem, benne vagyok, A szerelem foglya vagyok. Dalol a legény, hanyattveti magát a széken és azt se bánja, hogy Vilmuskáját más táncoltatja. Kapos a kislány, egyik kézről a másikra röppen s piheg szegény, riadozik, hol Bercit, hol meg a mostoháját keresi a forgatagban. Mert táncol az is, egyvégtében ropja, még a padló is hajladozik, amerre a pántos cipője csosszan. A gépállomás fiatalsága esküdött össze ellene, hogy lesz, ami lesz, ha beleszakadnak is. ele kiful7 lasztják, elveszik a kedvét a magakelletéstőL Izzad Peczöliné, izzad, piros, mint a főtt rák, de a traktorosok, akik a vékonyát markolva »fuvarozzák«, még nála is pirosabbak. Hát hogyne! Ekkora téheidnél, ugyebár, meglehetősen nagy már a »forgató nyomaték«, aztán a csevegés, Peczöliné csevegésének elviselése, az se kutya ám. Mert cseveg az asszony, finomkodik, hogy így a kikapcsolódás, úgy a női egyenjogúság, neki igénye van, ő polgárit is járt, kettőt, ne higgyék, nem dévaj ő, isten ments, neki már nagylánya van, mostoha ugyan, de jóban van vele, valósággal a barátnője az aranyoskámnak, nézze csak, ott van ni, az a sudár, ejnye, mi baja lehet, mért köszönt le az angyal? Mért ugye? Mert észrevette, hogy Berci a fröccsöspohárral üvegre tért át s nagyban magyaráz egy szál cigányának, aki hétköznap az útkaparó mesterségét folytatja, úgy látszik, megegyeztek, mert1 Berci a magasba löki a karját, kimereszti a mutatóujját és rázendít: Kútba estem szekerestől-lovastul, Haragszik rám a szeretőm anyóstul, Mit ér nékem a szeretőm édesanyja haragja, Én a lányát úgyse veszem el soha. — Berci — száll a hetvenkedő legény vállára VilmuskaL — te, gyere. — Menjünk, miattam ne emészd magad. — Miattad? Az anyád, a »mamuska« miatt. Csúffá tett, a kocsisává silányított. Engem, érted, engem, a »Felszabadulás« fogatosáit! S inni akar, de Vilma lefogja a kezét. — Eressz! — sziszegi Berci. Vilma csak a fejét ingatja. Egyik keze Berci csuklójáéi, a másikkal az üveg nyaka után nyúl. — Tessék — mondja a zenésznek, — vigye innen, a magáé. Berci csak néz, csak pislog. — Ejnye — azt mondja, — de megjött a szavad. — Meg. Mert szeretlek. Nem akarom, hogy megverjen apád. — Engem? — ugrik fel s kezd el ott kakaskodni Berci., — Hát tudd meg: csakazértis itt maradunk. Nekem nem parancsol se a tsz, se az apám. S ragadja Vilmát a táncolok közé. Hiszen, ha tudná, mi vár rá, akármilyen bátor is, lejjebb vinné a hangot Berci. Mert nem az apjával húzott ujjat, amikor a [hintát kérde- zetlenül elvitte, hanem a brigádvezetőjével. Hogy az apja is idősebb Majsa, az csak amolyan ráadás, olaj a tűzre. — Szégyent hozott rám, gyalázatot a mi tisztességes, becsületes famíliánkra;: ? a (Folytatjuk)