Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

a! AJC«: » Rovatvezető: ^ÓTBMLÁS®DóJ Nemzetközi mesterverseny Argentínában Mar del Plata argentin fürdő­hely ez év márciusában is nem­zetközi mesterverseny színhe­lye volt. A küzdelem érdekessé­gét növelte Kérész és Kotov szovjet nagymesterek részvéte­le. Kérész veretlenül győzött 17 játszmából 15 egységgel. Máso­dik lett Najdorf 14 egységgel, harmadik-negyedik Kotov és Panno 13 egységgel. Panno az utolsó fordulón győzött Najdorf ellen. Kotov pedig vesztett We.t- ler ellen. A helyezések sorrend­je: Kérész 15, Najdorf 14, Ko­tov és Panno 13, Lombardy 11.5, Sanguinetli 10.5, Cuellar 8.5, Casas. Eliskases és Rossetto 8, Esposito 7.5, Albert 6, Ader, Incutto, Behrebséb és Wexler 5.5, Auguado és Manguini 4. Najdorf az alábbi értékes játszmában győzött Kotov szov­jet nagymester ellen: VEZÉRCSEL Najdorf Kotov 1. d4, HfB 2. c4, e6 3 Hf3, d5 4. Hc3, Fb4 5. c3. 0—0 6. Fd3, c5 7. 0—0, de: 8. Fc4:, Hbd7 9. Ve2, a6 10 a4, Hbö 11. Fb3, cd: 12. ed:, Fd7 13. Bfdl, Bc8 14. Bd3, Hbd5 15. Hd5:. Hd5: 16. Ve4. FcB 17. He5, Hf6 18. Vh4, Fdö 19. Fgő, Fc7 20. Bh3, Be8 MíM ÍUi 21. Fdl! (Erősebb mint 21. Ff6: és Vh7:|) 21. —, Va5 22. Fh5, Bed8 23. Ff7:t, Kf8 24. Fh6!, He8 25. Vf4, Ff6 26. Fg7:t!, Ke7 27. Fe8:, Fg7: 28. Bh7:, sötét fel­adta. Najdorf a támadást nagysze­rűen vezette. Ax elmulasztott lebonyolítás Március folyamán játszották Schneider és Th. Schuster né- ' met mesterek az alábbi végjáté­kot: Világos 1. Ba5 lépést játszotta, amire Ba5:! 2. ba:. Ke5 3. Kf3, Ivd4 4. Ke2, Ke4 5. f3f, Kf4 6. Kf2, a6 után a játszma döntet­len. Sötét elkerülte a lebonyolí­tást és Bb3? lépést játszotta — amire 2. Ba6f, Ke5 3. Bg6ü 'kö­vetkezett, s erre sötét nem tudja menteni a végjátékot. Követke­zik: 3. —, KÍ4 4. BfGf, Ke4 5. Bf5, stb. és világos nyer. Na­gyon ajánljuk rovatunk minden olvasójának, hogy ezt az érde­kes és tanulságos bástyavégjá­tékot pontosan vizsgálja meg. Kecskemét 1957. évi sakk- viilámbajnoksága Nagy érdeklődés mellett május 1-én rendezték meg a szakszer­vezeti székház sakktermeben a város ezévi villámbajnokságát. A mindvégig izgalmas, színvo­nalas versenyt megérdemelten Nagy Sándor nyerte 18 egység­gel. További sorrend: 2. Dr. Sa- hin Tóth István 17.5, 3. Mihályi Sándor 14, 4—5. Kovács Endre és Pápai Illés 13, 6. Tóth Ist­ván 12.5, 7. Bállá László 12, 8. Migléczi Béla 11, 9. Dudás 11, 10. dr. Kunák János 9, 11—12. T. Nagy Antal és Szemenkár György 8.5, 13. dr. Pataki Ist­ván 7.5, 14—16. Németh Gusz­táv, Mester István és Fazekas 6.5, 17—18. Barvich Iván és Dor- mány Mihály 5, 19. Borsos 3.5, 20. Pulai 2.5 egységgel. Az első három helyezettet a rendezőség díjazásban részesí­tette. Az általános iskolák csapatbajnoksága Az általános iskolai csapat- bajnokságot május 1-én bonyo­lították le. Az első ízben meg­rendezett versenyt: meglepő biz­tonsággal a Czollner téri iskola 10.5 ponttal nyerte, 2. a Jókai utcai iskola 4.5. 3. a Zenei ál­talános iskola 3 egységgel. Meglepetés volt Tones Gusz­táv két döntetlené Nagy és Csősz ellen. Sajnálatos a »Rákóczi általá­nos iskola« sakkcsapatának tá­volmaradása, A nevelők közül dicsérendő munkát végeznek Vécsy György (Czollner tér) és Nemesszeghy Lajos (Zeneiskola). A Rákóczi- iskola nevelő munkája még mindig megoldásra vár. Az első siker az ifjúság ne­velése terén örvendetes jutalom azok számára, akik lelkes fára­dozással munkálkodnak az is­kolai sakkoktatás népszerűsítése terén, Május elején jelenik meg ax „É V A“ A NŐK LAPJA divatmaga­zinja. 85 RUHA — nyári, őszi, gyermekruhák, fehér­nemű, hímzés, horgolás, kötés, kötőiskola — 20 ruha sxabásminta melléklete Jegyeztesse elő a hírlapárusnál, a kézbesí­tőnél vagy a postahivatal­ban. 630 600 kisfa Városíöldön Városföldön az iskolások a fák hete keretében 600 darab fe­nyőfát és egy kiló akácmagot ül­tettek el. Az ültetvényt naponta meglocsolják, i c s Ti S É T Á A sárga iskola A Budai utca elején, a piaccal szemben e^y kívül­ről kopott, egyemeletes épület áll, A régi ház a Kö­rösi utca irányában ciszélesedő, a Kaszap utca felé egészen elkeskenyedő telket foglal el. Ezen az oldalon úgyszólván a telek egész szélességét elfogja a felépít­mény, udvarra alig jut hely. Kevesen tudják, hogy ez a puritán egyszerűségű, sárgás vakolatú emeletes liáz Kecskemét legrégibb alsófokú iskolája. No nem úgy értjük, hogy amíg ez az iskola fel nem épült, a városnak nem volt alsófokú iskolája. Volt bizony, de milyen! Nem iskolának szánt, magánlakásoknak ké­szült épületeket alakítottak át úgyahogy tanítási cé­lokra. Szétszórva, ötletszerűen vagy alkalomszerűen el­osztva ilyen szükségtantermekben tanították nyolcvan évvel ennek előtte a nebulókat a felekezeti iskolákból akkoriban alakult községi iskolák tanítói. A közép­iskolák emiél sokkal jobb helyzetben voltak. A piarista gimnáziumnak már állt a Horváth Cyrill utcára át- hajlo szárnya. A református kollégium meg az Okollé- gium vastag falai közt talált otthoni a jogakadémiáyal békés testvériségben. Az állami reáliskolának a. piaris­ták mostani rcndházával szemben volt emeletes háza a Jókai utcán. A felekezeti iskoláknak 1877-ben befejezett városi kezelésbe vétele után tőit magának utat az az óhaj, bogy az alsófoku iskoláknak is legyen végre olyan hajlékuk, egyelőre legalább egy, amely nem átalakí­tással, hanem egyenesen oktatási célra épült. 1881—82- ben így épült fel az I. kerületi iskola. Középső kapuja lelett kőbe vés ve ez a felirat ma is olvasható. Mivel az épület a negvedik tizedben van, a dolog történetet nem ismerők előtt méltán kelt csodálkozást ez a felirat, »mely pedig nem akar egy ebet mondani, csak azt, hogy ez Kecskemét egyik körzetének, kerületének első is­kolája. Egyébként ezen a néven csak hivatalosan em­legették az iskolát. Népszerű és a régi kecskemétiek előtt közismertebb nevét okkersárgára festett falatul nverte. Eleinte fiúk is és lányok is jártak a sárga is­kolába. A fiúké volt a Körösi utca felé eső oldal. En­nek sem volt akkor még olyan nagy udvara, mint most. A két háború között egy, a Csokonai utcára át- nytló ház telkét csatolták hozzá. A keskeny, szűk ud- varú részt a leánytanulók használták. Az új iskola azonban nemcsak az elemisták okta­tási céljaira szolgált. Itt kaptak otthont az iparos ta­nulók, akkoriban tanoncok is. Ez meglehetősen nehe­zen kezelhető diákréteg volt* Vérükben eltek meg a cchvilágböl ismeretes iparosfiúk és latin tanulmányo­kat végző diákfiúk közötti csatározások. A testi erő túlsúlya féktelenkedésekre csábította az iskola padjai között csak erőhatalommal tartott fiatalokat. Azt a csekély szabadságot, amelynek sugara az iskola fe­gyelme és a mesteri ház és műhely ezer feladata kö­zött rájuk villant, a szó szoros értelmében végigtom­bolták. Ahogy elhangzott oktatójuk iskolából elbocsátó szózata, mindent elsöprő áradatként törtek ki az is­kola, akkor még palánk-kerítésbe vágott kiskapuján. Az 1880-as évek egyik iskolaszéki jegyzőkönyve szerint a tanonci roham közben sérelmet szenvedett körösi ut­cai járókelők panaszával foglalkozott az érdemes testü­let. Hosszas megvitatás után azt a határozatot hozták, hogy közhírré teszik a tanoncok iskolából elbocsátásá­nak időpontját és felkérik a közönséget, hogy saját testi épsége érdekében ebben az időben kerülje a Kö­rösi utcának azt a részét, ahol abba a Budai utca be­letorkollik. Az első világháború alatt hadicélokra foglalták le a városban levő iskolák nyolcvan százalékát. A sárga is­kolából hadikórház lelt. amelyben a magyar érdekek­től idegen imperializmus magyar áldozatait ápolták. Az első emeleten, a kapu fölött volt a műtő. A karból és egyéb fertőtlenítő szerek illatát még évek múlva is lehelték a padlók és falak, amikor a háború után több évvel, hosszú viták után, sikerült visszaszerezni taní­tási célokra az épületet. Az iskolának a földszinti folyosója nyitott volt. Itt a földszinten, a fiúk oldalán helyezték el a vasluizós, nagy iskolacsengettyűt. Ennek harsány hangja jelezte az órák kezdetét és végét. De nemcsak ilyenkor szó­lalt meg a harangocska. Szokásban volt, hogy a közs. iskolák érdemesebb pedagógusait ennek az iskolának az udvarából indították utolsó útjokra. Mikor megindult a temetési menet, utolsó kicsengetésre hátborzongatóan, könnyet indítóan megszólalt a csengő. A felszabadulás után több éven át tartó, alapos re­nováláson esett át az épület. Közfalak áthelyezésével szaporították a helyiségek számát. A földszinten torna­termet létesítettek. Ennek kis színpada is van. A föld­szinti nyitott folyosókat beüvegezték. Most már csak lányok látogathatják az iskolát, ök ékesítik virággal 3zt a fekete márvány emléktáblát, amely a földszinti folyosón az első világháború céltalan dühének áldoza­tul esett kecskeméti tanítók nevét örökíti meg. JOÖS FERENC, a TTIT tagja Serdülő és íiatal lányoknak Ezt a három szép nyári modellt az OK1SZ tervező laborató­riuma a közelmúltban mutatta be és rövidesen a kisipari szövet­kezetek előállításában az áruházakban is megvásárolható lesz, konfekció-áron. 1. Piros-fehér kockás kartonból készült kötényruha, amelyet ferdén beállított pánt és alul széles fodor díszít. 2. Nagyon szép szabásvonalú a piros-fehér pettyes délután1 kartonruha, elején érdekesen átfüzött fehér masnival. 3. A piros-fehér csíkos kartonruha érdekessége a féloldalas gombolás. TAVASZI VESZEDELEM Veszedelem a férfiaknak és gond a nőknek. Mi lehet az? Semmi más, mint a tavaszi nagy- takarítás. A veszedelmet azon­ban tűrhetően át lehet vészelni, ha a háziasszony okos beosztás­sal lát a tavaszi nagytakarítás­hoz. Leghelyesebb, ha teendőit hét napra osztja el és a szek­rények rendbehozásával kezdi. A második napot a függönyök, té­rítők mosásának, vasalásának szenteljük. A harmadik napon poroljuk le a falakat, tisztítsuk meg az ablakokat. Ez utóbbihoz használjunk benzines melegvi­zet, ami gyorsan oldja a zsíros kormot és elősegíti az üveg szá­radását. A falak leporolásához toldjuk meg szőrseprőnket bottal, vagy léccel, burkoljuk tiszta­ruhába. A negyedik napon kerüljön sor a szőnyegekre és a kárpitozott bútorokra, ha mód van rá, ve­gyünk igénybe porszívót. A por eltávolítása után ammóniáksze- szes vízbe mártott kefével dör­göljük át a szövetet és a szőnye­get, így visszanyeri eredeti szí­neit. A bútorokat csak másnap. a sikálást megelőzően tologassuk össze. Az ötödik napon aztán veyrt vége a »viharelőtti« csendnek, mert már végleg nem lehet to­vább halogatni: meg kell kez­deni a sikálást. Gyorsítja a munkánkat, ha forró tűzzel dol­gozunk és minél kevesebb bú­tort hagyunk a szobában. A kenőszappanos piszkos levet ala­posan öblítsük le és a vizet o sikált részről erősen feltöröljük majd erős huzatot csináljunk. A langyos vízzel hígított, csomó­mentes, a szál irányában véko­nyan felkent beeresztőt csak a teljes száradás után kezdjük kefélni, különben a parkett fol­tos marad. Mindezek után már csak a politúrozott bútorok petróleumot puha ruhával való átdörgölése, a festett bútorok szappanos le­mosása, a függönyök felrakása a fémtárgyak szidolozása marad hátra, amivel gyorsan végzünk A nagy tavaszi vihart hamaro­san felváltja a csendes, tiszta lakás kényelme. HETI ETREND HÉTFŐ: májgombócleves, sa­látafőzelék, rántott máj. KEDD: finom zöldségleves, ra- kottburgonya, salátával. SZERDA: zöldborsóleves (mi­relité), vagdalthús burgonyával, saláta. CSÜTÖRTÖK: pirított tarho­nyaleves, túrósgombóc, kompót. PÉNTEK: paradicsomos bur­gonyaleves, gombapörkölt ga­luskával, uborkasaláta. SZOMBAT: darakrémleves, le­csó virslivel. VASÁRNAP: spárgaleves, paprikás borjúszeletek, orosz sze­letkék. RECEPTEK: Spárgaleves (hat személy ré­szére): 1 kiló vékony spárgát Ímegtisztítunk, ujjnyi hosszú da­rabokra vágunk és sós vízben puhára főzzük. Egy kanálnyi zsírba két kanál lisztet teszünk és mielőtt megpirul, felöntjük három deci tejjel. B'elfőzzük éí felhígítjuk a spárga levével, egy kávéskanálnyi cukrot és kés­hegynyi paprikát is teszünk bele és apró lisztgaluskákat szagga­tunk a levesbe. * Töltött felsál. Vegyünk 1 Kg felsált, abból négy 6zép szeletet vágjunk le, verjük jól ki, vigyáz­va hogy a hús ki ne szakadjon. Megsózzuk, megborsozzuk és félretesszük. A többi húst meg­daráljuk és zsírban párolt hagy­mával, petrezselyemzölddel, só­val, borssal, egy kanál liszttel, egy kanál morzsával összekever­jük és felkenjük az előre elké­szített szeletekre. Minden szelet­be az összecsavarás előtt egy-egy keményre főtt tojást helyezünk és azután összesodorjuk és ösz- szevarrjuk a hússzeleteket, hogy a töltelék szét ne omoljon. Zsír­ban fedő alatt pároljuk, kis vi­zet is önthetünk alája, s ha meg­puhul, egy deci tejfelt öntünk bele.

Next

/
Thumbnails
Contents