Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
Easy hasznos jószág amely már lO ©OO évvel ezelőtt háziállat volt Siar(asaiarhateafészt6sÍBk somijairól \ rmnr n q ’ ^ Hésyzctcs lNöílaíly ynjilQUlcLu vetésről I. A szarvasmarha egyike a legrégibb háziállatainknak. A szakemberek szerint kétségtelen, hogy a turkeszláni újkőkorszaktoan, azaz, mintegy 10 000 évvel ezelőtt, már előfordult az ember környezetében. Azt is tudjuk, hogy az újkőkorszak- beli műveltség fokán már minden nép tenyésztette a szarvasmarhának, illetőleg a púpos tuloknak a válfajait. Kiaően részét fel tatjuk használni ügyetlen gazdasági állatunk sem termel olyan sokféle irányban és egyik sem illeszkedik be olyan szervesen a mezőgazdasági üzembe, mint a szarvasmarha. Teje biológiailag értékes fehérjéket és fontos vitaminokat tartalmazó, könnyen emészthető, kellemes ízű táplálék. Levágás után sole és értékes húst szolgáltat. Húsa nagy táp- értékű. A szarvasmarha testének emberi táplálkozásra nem alkalmas részeit ipari feldolgozás útján hasznosítjuk. Ez a háziállatunk nyújtja a talajerő fenntartásához, pótlásához nélkülözhetetlen istállótrágya lőtömegét. Egy gőböly évente 160 mázsa, az állandóan istállózolt fejőstehén 120 mázsa, a legelőre járó tehén és igásökör 80 mázsa trágyát biztosit, mely minden talajban és minden növény alá megfelelő, A podéliai és a magyar farka Őseink a Volga mentéről podóliai marhát hoztak magukkal, ennek változata a magyar szürke A KUKORICAVETÉSNEK már a végén járunk, lehet, hogy későn született meg ez a cikk, de jobb későn, mint soha mondja a közmondás. Tartsuk most mi is ehhez magunkat. Az egyik megyei szakember, amikor a termelőszövetkezetek idei gazdálkodásáról beszélgettünk, megjegyezte, hogy az idén sokkal többet léptünk vissza a gépek kihasználásában, mint előre. Ha valaki csak egy kicsit logikusan gondolkodik, igazat adhat ennek a megállapításnak. Tavaly a szakvezetés és a gépállomások nagy erőfeszítést tettek. hnev minél tnhh termelő; tek, hogy minél több termelő- | szövetkezetben négyzetesen ves- i sék a kukoricát. Az idén alig ; volt ilyen igyekezet, csak itt-ott [találni négyzetesen vetett kuko- j ricát. Az Állami Gazdaságok [ Megyei Igazgatóságán is azt ! mondják, hogy a gazdaságok ; alig vetettek ezzel a módszerrel. ! MI AZ OKA ENNEK? Nem sikerült a négyzetes vetés ta- ; valy — mondják. Ezért nem le- i hetett a géppel keresztben-hosz- ’szában kapálni. Ha kapáltak is : kultivátorral, sok helyen kivág- i ták a töveket, ezért nem volt ; meg a szükséges növénymennyi- í ség, kevesebb lett a termés. ; Az igaz, hogy a drótvezérlésű ; négyzet bevetőgép rendkívül gon- ; dós kezelést kíván. A legkisebb : hanyagság már bajt okozhat. A : növényápolás is lelkiismeretes- i séget, szakértelmet követel. Ha ! ez megvan, akkor igenis jobb ; módszer a négyzetes vetés, mint í a soros. Ezt példák egész sorá- I val lehet bizonyítani, í A KISKŐRÖSI József Attila ! Termelőszövetkezet már évek ;óta négyzetesen veti a kukoricát, tavaly is 36 mázsa csöves í tengerit takarítottak be egy í holdról. Igaz, hogy 150 mázsa ; islállótrágyát, 30 kiló pétisót és í 40 kiló szuperfoszfátot adtak i egy-egy holdnak a talajerő visz- f sZapótlására. Háromszor géppel i kapáltak, kétszer kézzel. A kis- 1 kunfélegyházi Mezőgazdasági ! Technikum tangazdaságában 100 ; hold átlagában 30 mázsa 40 kiló ! termést takarítottak be. A szak- ; emberek szerint, ha lelkiismere- l tesen kultivátoroznak, legalább ! 4—5 mázsával több lett volna a í holdankénti átlag, de sajnos, a í gépi kapálásnál sok növény ki- í pusztult. Tehát nem a négyze- ’ tes vetésben van a hiba, ha he- i lyesen történik a vetés és a ka- ! pálás, akkor a tövek egyenletes j eloszlása következtében jobb a 1 talajerőkihasználás, magasabb E termést hoz a növény. Ezt vallja ■Szabó János lajosmizsei egyéni ; gazda is, ő már évek óta kézzel, í négyzetesen veti a kukoricáját, | neki az a véleménye, hogy a 30 ; mázsa termésátlag nem is olyan j sok holdanként. Ennél sokkal ’ magasabbat is el lehet érni — A megmaradt tagság szilárdan kitart és erős szövetkezetekért dolgozik (Tapasstalntok a duntivecsei járás iermeiészöeetkeseteiben) Nemrégóta működnek megye- s :erte azok a bizottságok, amelyek minden termelőszövetkezetet meglátogatnak, hogy felmérjék azok helyzetét, politikai és gazdasági segítséget adjanak számukra. A dunavec6ei járásban öt ilyen bizottság dolgozik. Eddig 15 termelőszövetkezetben jártak. — Túri József elvtárs, aki maga is öt termelőszövetkezetben járt s ismeri a bizottságok tapasztalatait, az alábbiakat mondotta el: A volt agrárproletárok ét újgazdák ragaszkodnak legjobban — Első tapasztalatunk, hogy a megmaradt tagság szívósan ragaszkodik a szövetkezethez s úgy beszél: minket innen kizavarni sein lehet. Ezek az emberek többségükben a volt agrárproletárok és földhözjuttatott kisgazdák s az ilyenek alkotják 80—85 százalékban a járás t6Z-tagságát. Ezek az emberek a legjobban érezték a múlt rendszer kizsákmányolását, vagy a kisparcellás gazdálkodás örök bizonytalanságát s ezért legjobban is meg tudják állapítani a különbséget régi es mostani életük között. Életrevaló tervek m belterjes gazdálkodáshoz A járás termelőszövetkezetei okos tervekkel törekszenek a belterjességre, olyan termelési ágak fejlesztésére, amelyekből kamatos jövedelem származik. A solti Szikra Tsz például nagyrészt saját erőből 50 hold öntözéses paprikatelepet csinált. A palánta jórésze már a földben, a szivattyúkat felszerelték. Az állattenyésztésben a tehéntartást és a sertéshízlalást fejlesztik. A fejési átlag már ma is 12 liter, de 20 literig akarják emelni. Amilyen szilárd a szövetkezet takarmánybázisa, ez sikerül i6. Ebben a tsz-ben az idén 60 forintra terveznek egy munkaegységet. Kicsiny és fiatal termelőszövetkezet a kunszentmiklósi Béke, mindössze 11 tagja van. Ök is joggal az állattartásból remélik a több jövedelmet. Tavaly még kiosztották és részben eladták az árpát és a zabot. Az idén elhatározták. a szemestakarinánn.val inkább abrakolják a birkákat. Alakulóban a pártszervezetek A járás tsz-einek mindegyikében van legalább 5—6 kommunista tag. Többhelyütt már meg is alakult az alapszervezet. A szabadszállási Arany János Tsz- ben az öttagú pártszervezet tényleg motorja, lelke a szövetkezeti életnek; a tagság elfogadja és helyesli a párttagok javaslatait. A kicsiny, 35 tagú közösségben soha ilyen nagy nem volt az ösz- szetartás, a szorgalom; minden adósságukat kitisztázták. öt kilépőjük volt, de ezzel csak javult a munkaszellem, mert ezeket a tagokat előbb-utóbb úgyis kizárták volna. Most minden termelőszövetkezetben, ahol a párttagok létszáma eléri a szükségest, megalakítják az alapszervezetet, kevesebb tag esetén a pártcsoportot. Egy-két termelőszövetkezetben Jó tere, pontot könyveiét * Hiba is akad azonban a szövetkezetekben. Ezek általában a pénzgazdálkodás, a tervezés és a könyvelés körül lelhetők fel. Sokhelyütt a zsebből gazdálkodnak, a könyvelés, a nyilvántartás zilált. A terveket csak a forma kedvéért készítik el, de léptértek csak át a százalékos ré-j szesedésre; ezt a módszert azon-; ban a többség helyteleníti. Az a; véleményük, hogy bár a múlt-: ban az egyes részletmunkák nor-j mái rosszak voltak, de egészé-; ben a munkaegységgel való szá-; molásnál nincs jobb s a helyi; normák kialakítása után a leg-; megfelelőbb lesz. Azt mondják ■ például, hogy a százalékos ré-i szesedésnél sok tag rosszul jár-; hat. A kiszabott és megművelt: terület termésátlaga 6zerintkap-; ja az osztalékot. De a valóság-; ban sokszor 10 hold föld minő-: sége sem azonos s elég, ha van; benne egy homokos, szikes sáv,; már rontja az átlagot. Hasztalan; dolgozott tehát az illető esetlegj jóval többet, mint a másik, aki-; nek jobb darab jutott — kéve-; sebb lesz a termése. j élkül ninct jó gazdálkodót j ten-nyomon felrúgják. Ezeket a; tsz-eket a bizottság tágjai igye-; keznek meggyőzni, hogy szakszerű nagyüzemi gazdálkodási nincs pontosság, rendszeresség,; tervek és lelkiismeretes nyilván-j tartás nélkül. }6, UaTUDJAK a Védekezzünk a kukoricamoly kártétele ellen A kukoricamoly ellen a növény tenyészideje alatt nem tudunk védekezni. A lepkék március közepe táján szoktak rajzani. A hernyók a tavalyi kukoricaszárban bábozódtak be, ezért a tavaly levágott szárakat égessük el. Ha nagyobb mennyiségű kukoricaszár van a gazdaságban, a szakemberek azt tanácsolják, hogy vermeljék el a termelőszövetkezetek vagy a gazdák. Ezt a szárat egyébként legfeljebb tüzelésre lehet használni. Több egyéni gazdaságban kerítésnek is használják. A tavalyi kukoricaszárból készült kerítéseket is bontsuk szét, ahol a kukoricamoly rajzására lehet számítani. Ä termelők érdekében A kedvező időjárás következtében megyénkben nagy gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermés várható. Ennek szállításáról, értékesítéséről időben kell gondoskodni. A megyei tanács szakemberei most vizsgálják a lehetőségeket, a belső, valamint az exportszállításra való felkészülést. Már tárgyalnak a MESZÖV- vel és a konzervgyárakkal. Az eddigi tapasztalatok szerint a göngyölegellátással baj lesz, ha nem készülnek fel megfelelően. Különösen a várható nagy baracktermésre való tekintettel ez nagyon fontos probléma a termelők szempontjából. Ezért a meevei -tanács vésrehajtó bizottA másodvetéshez szükséges aprómagellátásról Az őszi takarmánykeverékek betakarítása most folyik és már több termelő érdeklődött tőlünk a másodvetéshez szükséges aprómagellátásról. , A megyei tanács mezőgazdasági osztályától nyert értesülés szerint már megkapták a tájékoztatást, hogy az állatni vetőmagakción keresztül mennyi vetőmagot kap a megye a másodvetéshez és a tarlóvetéshez. A becslések szerint a kapott mennyiség fedezi a szükségletet. Kölesből például 350 mázsa, szegletes lednekből 300 mázsa, somkóróból 500 mázsa vetőmag kerül szétosztásra. Az említett mennyiségekből elsősorban a termelőszövetkezetek szükségletét elégítik ki, de jut belőle az egyéni parasztoknak is. A termelőszövetkezetek a terményforgalmi vállalatokon keresztül, az egyéniek pedig a földművesszövetkezetekben vásárolhatják meg a magvakat. hangoztatja nem egyszer. — A földnek és a növénynek meg kell adni, ami neki szükséges és akár a dupláját is elérhetjük. Szabó János tavaly 60 mázsa kukoricát termesztett holdanként, négyzetesen vetett, a növény kikelése előtt kétszer fogasolt, amikor kibújt a kukorica a földből, közvetlen utána ismét kétszer fogasolt. Ezáltal porhanyóvá tette a talajt és elérte a teljes gyomtalanítást. NEMCSAK SZABÓ JÁNOS, hanem számos egyénileg dolgozo paraszt is így gondolkodik, egyre többen vetik négyzetesen, kézzel a kukoricát. Egy-kct termelőszövetkezetünk rs így vetett az idén, sajnos nagyon kevés. (A Bajai Gépállomás körzetében 81 holdon vetették négyzetesen a kukoricát, ehhez hasonlóról nem tudunk a megyében.) GÉPÁLLOMÁSAINKON 54 drótvezérlésü négyzetbevetőgél' van, melynek ára darabonkém körülbelül 12 000 forint. Ezek zöme kihasználatlanul áll, né- hánnyal közülük sorosan vetik a kukoricát. Hiába tett tehát nagy erőfeszítéseket az állam e gépek gyártása érdekében. Nem lehet állítani, hogy ezek a gépek a legtökéletesebbek. Kellő szakértelemmel azonban sikeresen lehet dolgozni velük. A Solti Gépállomás körzetében tavaly 350 holdon vetettek négyzetesen kukoricát a termelőszövetkezetek. Ebből 50 hold sikerült. Nem a gépen múlott, hogy nem mind a 350 holdon dolgozott jól a gép. A kevés négyzetes vetéssel függ össze az, hogy idén alig kötöttek szerződést a gépállomások növényápolásra. Talán 1006 —1100 holdon végeznek gépi kapálást a termelőszövetkezetekben a tavalyi 26 000 hold helyett; Ehhez nem keil kommentár. TEHAT TÉNYLEG visszaléptünk a gépek használatában akkor, amikor az egész világon hatalmas léptekkel halad előre a gépesítés. Sokat hallunk manapság a belterjes gazdálkodásról, különösen a termelőszövetkezeteknél. Hát elképzelhető ez gépek nélkül? Sajnos, termelőszövetkezeteinknél nemcsak a négyzetes vetéssel és a gépi kapálással van baj, nem veszik igénybe az aratógépeket és kombájnokat sem. Azt pedig minder logikusan gondolkodó szakember tudja, hogy gépek nélkü’ nem lehet 6em belterjes, sem nagyüzemi gazdálkodásról beszélni. Ha nem használják a gépeket a termelőszövetkezetek, akkor csak annyiban különbözik gazdálkodásuk az egyéniektől, hogy néhányan társultak és nagyobb területen dolgoznak, de kisüzemi módszerekkel. CSAK NÉHÁNY gondolattal próbáltuk elemezni a helyzetet A kukoricavetés lassan befejeződik, de a gépesítés előnyeiről Jegy pillanatra sem szabad el- fhallgatni. Az aratás, a termény- betakarítás szintén igényli a gépeket, amelyekkel rendelkeznek gépállomásaink. A kukoricavetésnél tapasztaltakból pedig s |szakvezetés vonhatja le elsősor- Jban a tanulságot. Megfelelő propagandával, gépi bemutatókkal kell népszerűsíteni az újat, a jobbat, a tökéletesebbet és már most elő kell készíteni azt, hogy jövőre haladottabb módszerekkel dolgozzon megyénk mezőgazdasága. sága részletesen fogja tárgyalni a gyümölcs- és a zöldségtermés értékesítésére, szállítására való felkészülést. Rajzik a májusi cserebogár Már több gazdaságban tapasztalták, hogy megjelent a májusi cserebogár. A kártétel megakadályozása céljából legjobb védekezés, ha hajnalban, a dermedtség állapotában levő bogarakat lerázzuk. A cserebogár leforrázva kitűnő fehérjedűs takarmányt ad, amit különösen a baromfiak fogyasztanak szívesen. 500 mázsa kukoricavetőmag készlet Már hírt adtunk arról, hogy 5200 mázsa hibrid és rövid te- uyészidejü kukoricavetomag került szétosztásra a megyei vetőmagakción belül. Az említett mennyiségből 1200 mázsa a rövid tenyészidejű kukorica, amit legtöbb helyen másodnövényként vetnek. Egyre több termelőszövetkezet és egyéni gazda nyújtja be igénylését. Többek érdeklődésére közöljük, hogy még 491 mázsa rövid tenyészidejű ku- koricaveiömag készlet áll rendelkezésre, m
