Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

•t tt ki:k7Jl.ii\u .VIT KE!: Kamara Balett Együttes a Petőfi Színházban ©OOOOGOOOOOGOGOOGOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOC 6 | Felhívás Bács megye fiataljaihoz |§ QOOQO&^OOOOOOOOQOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOeoeOOOOQOOOOOOQOOOOO £ 1957. július 28 és augusztus 11 között Moszkvában lesz a világ ifjúságának hatodik nagy nem­zetközi fesztiválja. Ez a találkozó minden eddigi VIT-nél gazda­gabbnak. széleskörűnek, nagyobb jelentőségűnek ígérkezik. Ennek tudatában mindenütt készülődik már a világ ifjúsága, s a magyar fiatalok, köztük a Bács megyeiek soraiban is rend­kívül nagy az érdeklődés. A VI. Világit,iúsági Talál­kozó méltó megünneplésének sikeréért megyénkben kultu­rális seregszemlét hirdetünk, amely a mai naptól 1957. jú­lius 28-ig tart. Mozgalmunk számára különös jelentőséggel bír, hogy a VIT a békeharc legfőbb támasza, a Szovjetunió fővárosában, Moszk­vában kerül megrendezésre. Ep­rien ezért, az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a Szovjetunió, a Komszomol mun­kájának, a szovjet ifjúság életé­nek, de az egész világ íiataljai- nak a megismerésére is. Jó termelő- és kulturális munka legyen megyénk ifjú­ságának programja e sereg­szemle idejére, egészen a VIT megnyitásáig. A seregszemlén részt vehet minden üzemi, állami gazdasági, gépállomási, termelőszövetkezeti, területi, iskolai KISZ-, EPOSZ- szervezet, úttörőcsapat, valamint a szakszervezeti kultúrcsoportok as népi együttesek. Az alapszervezetek készítse­nek erre az időszakra munka- programot, amely tartalmában es keretében a VIT-re való fel­készülést kell, hogy tükrözze. Kulturális verseny OOOOCKWKKKKíOOOOOO Meghirdetjük az énekkarok, zenekarok, tánccsoportok és az egyéni énekesek, táncosok, sza­valok. hangszerszólisták és mese­mondók seregszemléjét. Az előadások, műsorszámok tartalmuknál és művészi színvo­naluknál fogva szolgálják minél több ifjú és felnőtt szórakozását és nevelését. Ugyanakkor adja­nak kifejezést az ifjúság életével kapcsolatos problémákról, a moszkvai VIT-re való készülés jelentőségéről. Az ifjúsági alapszervezetek, ahol még nincs, alakítsanak kul­túrcsoportokat és fordítsanak nagy gondot e csoportok alapos telkészülésére. Műsorukat elő­ször az alapszervezetekben mu­tassák be, később pedig tartsa­nak vendégelőadásokat a szom­szédos községek alapszervezetei­ben is. Ugyancsak vegyenek részt a különböző ünnepségek műsorán. Bemutatók O-OOO-O-OOOOOOKKKVO^OOO-j Minden községben, városban c létre keli hozni a seregszemle5 helyi szervező bizottságát és ez; a bizottság állapítsa meg a he-< lyi bemutatók idejét. A bemuta-] tok legyenek VIT-nap keretében; megrendezett ünnepélyes meg-j mozdulások. A helyi VIT-napok után ren-‘ dezzenek az alapszervezetek kör-c zeti találkozókat, amelyeken az5 egymáshoz közel eső ifjúságii szervezetek kultúrcsoportjai ta­lálkoznának, mutatnák be mű­sorukat. Ebben az időszakban; rendezzenek alapszervezeteink; minél több kultúrcsere-műsort,; hogy ezáltal is sokkal jobban^ megismerjék egymás életét, te-; vékenységét. A körzeti találko-^ zókat esti tábortűzzel és vidám; táncmulatsággal lehet zárni. A seregszemle O OO-O-OOO-OO-O-OO-OC járási bemutatói o oo-o-o-o-o-o-o-o o-ooooo A járási bemutatókat fesztivál; keretében kell megrendezni, amelynek rendezéséért a járási; szervező bizottság a felelős. a| járási fesztivál programját aze illetékes rendező bizottság álla­pítja meg. A járási fesztivál színhelyét ünnepi dekorációkkal, a község, vagy város íellobogó- zásával, a találkozó helyén dia­dalkapu, ünnepi emelvény, sza­badtéri színpadok, stb. felállítá­sával ünnepélyessé kell tenni. Jó idő esetén nagy kirándulási, majálisszerű keretek között is meg lehet oldani a járási feszti­vált. A határmenti járásokban a járási ifjúság fesztiválját lehető­leg kapcsolják össze a Hazafias Népfront segítségével szervezen­dő határmenli találkozóval, hogy így is elmélyítsük a szomszédos jugoszláv ifjúsággal való barát­ságunkat. A kulturális bemutatók ne versenyszerűek, hanem művészi élményt nyújtó előadások legye­nek. A műsoroknál zsűrizés nem lesz, s így nem lesz rangsorolás sem. Ennek ellenére biztosítani kell, hogy a műsorokat jó szak­emberek nézzék végig és mond­janak véleményt a csoportok munkájáról. Megyei találkozó 0000-0000000000-0-000 Július 28, vasárnap. Megrendezzük Kecskeméten a megye ifjúságának fesztiválját is, amelyen megyénk legjobb kultúrcsoportjainak részvételével megtartjuk a seregszemle me­gyei bemutatóját. A megyei ta­lálkozó és bemutató megszerve­zéséért a megyei szervező bizott­ság a felelős. Szervezési tenrnvatók OOOOOOOOOOOO-OOOOOOOOO Ö A VIT-re való sikeres íelké-° szülés érdekében ezen felhívásé megjelenése után haladéktalanul9 léire kell hozni a járási, városi.p községi szervező bizottságokat.0 A bizottság vezetője a járási.S városi KISZ-, EPOSZ-bizottságO titkára, községekben pedig az5 arra legalkalmasabb elvtárs le-ó gyen. Tagjai: a párt agit.-prop.g felelőse (községben a titkár), aó tanács művelődésügyi vezetője, a 9 Hazafias Népfront, kultúrház ve-<5 zetői és néhány pedagógus legye- ? nek. <“> A szervező bizottság köteles-' sége biztosítani a szervezetek, csoportok szakmai, politikai fel­készülését és irányítani ezek munkáját a felkészülés í olya-<5 mán. § A seregszemlén való részvételto 1957. június 1-ig a következő? címre kell bejelenteni: Megyeid Kufturális Seregszemle Élőké- o szító Bizottsága, Kecskemét, Sza- x badság tér l a. 0 Operaházunk kiváló balettműveszei közül néhányan Kamara Bács megye ifjúsága! Fiatal ^ Balett Együttes néven önálló balettest-sorozatot indítottak, barátaink! 0 „j együttes május 10-én lépett fel először a Petőfi Szín­Haladéktalanul kezdjétek meg? j,áZban, s azóta sok forró tapssal jutalmazza a balett iránt a e eszu es az 1 jusag a a 2gr(|ei[jgdő közönség a táncművészek örvendetes kezdeményezését. más seregszemlejere! Minél na- V ° * gyobb számban vegyetek részt a VIT tiszteletére i’endezett meg-0 „ , , . ,, mozdulásokon és a munkában, £ Vandormeheasek jigyelmebe: tanulásban, szórakozásban bizo­nyítsátok be ifjúságunk hatal­mas alkotó erejét. A Seregszemle Megyei Szervező Bizottsága jelentés az akácyirágzásról A Gödöllői Kisállattenyésztési Ku­tató Intézet méhtenyésztési osztálya legújabb távirati jelentések alapján közli: az akácvirágból Baja, Kele- bia, Jánoshalma, Borota, Paks, Sán­dorjaivá, Kiskunhalas, Kiskunfél egyháza, Lakitelek, Hajós, Császár­településeken, jórészt olyan he- pKerekegyháza, Tatárszentgyörgy, lyeken, ahol eddig még nem voZíYÓrkény, Hernád és Gyón környéki önálló iskola. Az új épüZeíek *akacerd:5kt>eri hordanak a méhek. lU^okeíe\lllmnet Kecskéi .oooc o ooooooooooooooooooooo^ méten befejezés előtt áll egy 12 o tantermes iskola, amely a me-S' gye legkorszerűbb és legjobbanc felszerelt tanintézete lesz. s Az építkezések mellett több? mint egymillió forintot fordita-\ nak a meglévő iskolák felszere-? lésének bővítésére és pótlásárai is, £ Mindszenten, piósviszlón, Sziget- monostoron és általában Debrecen környékén is. Az akácfürtök zárt íehérbimbósak Tápiógyörgye, Kőka, Tsaszeg, Gödöllő, Bag, Kemence Kőröshegy, Zalaegerszeg, Bábolna’, Bagőmér, Agáid, Pusztakovácsi és Zalaszentgrót környékén, a vándor­méhészek máris túlterhelték a Já­noshalma, Lakikelek és Kerekegy­háza környéki akácerdoket. Anyakönyvi hírek Bajáról A pénzgazdálkodás jelenlegi szűkös keretei között is nagy összegeket fordítanak tanyai is­kolák fejlesztésére. Az oktatási körülmények megjavítása ezek­ben a külterületi iskolákban an­nál is inkább sürgető, mert a. megye iskolaköteleskorú gyér- | mekeinek nagy többsége most is i tanyai iskolákban szerzi meg' az elemi ismereteket. Az őszig hét teljesen új isko­lát építenek fel több millió forint költséggel a különböző tanyai Születtek: István Zsuzsanna (anyja Bajai Aranka), Rigler Ferenc (Ko­nyát- Julianna). Huber György (Feri Mária), Kühn Éva (Bernschütz An­na) Miklós-Illés Erzsébet (Füri Zsu­zsanna), SzmolenSski Gabriella (Gáv- rilovics Erzsébet). , Házasságot kötöttek: Vadász Já­ván és Ikotics Rozália. Meghaltak: Lovrily Antalné Dikán Anasztázia 94, Sztrildnácz Tamásné Agatics Mária 77, Kovács Pálné Hu- di Mária 83. Deuís Béla 60. Simon József 65, Schneider Józsefné Mut­ter Erzsébet 74, Tamás Bemát Já­nos 69, Szarka Józsefné Cseszi..." Magdolna 75 évles korában. 2nos és Nagy Julianna, Sztanity Ist- ^ÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Y-OOOOO^OOO-OO-O-O-00000000-0-0000000-00-00^00 o-o-o-ooooooo o-o-oooo-o-oooo-o-o-o-o-o­Az új magyar drámairodalom megismertetésének szándékával [tűzte műsorra a kecskeméti Ka­tona József Színház Török Ta- [más Esperanza című drámáját. 1 Az átdolgozott és aktualizált da­rab előadása érdemes vállalko­zás volt, és ha itt-ott kidolgo­zatlansága, felszínes jellemzései miatt nem is ad módot a néző­nek a darabban gomolygó súlyos érzések teljes mélységű átélésé­re — mondanivalója mai, érde- [kes és meggondolásra késztető. AZ ESPERANZA az emigrá­ció, a hazától való elszakadás, a honvágy drámája. A Délameri- kába kivándorolt mérnökhá­zaspár, ha nem is teljes és tisz­ta kifejezési formákon keresz­tül, de végigéli a haza utáni ke­serű és gyötrő vágyakozás nagy állomásait. Sajnos, nem min­dig egyenlőerejű érvekkel vias­kodik az új otthon: a hajlékot, karriert kínáló idegen ország — és a honi tájak bűvöletét, az anyanyelv édességét, az otthon­szakadt család, a barátok, a nagy és kis élmények emlékét, a tékozló fiú befogadására min­dig kész népet és hazát kínáló magyar hon. A férj úgy érzi, most lépett rá az érvényesülés útjára — ví­vódva saját honvágyával, fele­sége iránti szerelmével — végül is az új hazát választja. Az asszony születő gyermeke bol­dog varasával és egy gyógyít­hatatlan betegség rémképével a szívében, inkább a régi, az igazi hazát adja vissza önmagának — hazatér. A HATALMAS EREJŰ kon­fliktust kínáló összeütközés azonban nem bontakozhat ki TÖRÖK TAMÁS: ESPERANZA A Kafona József Színház új darabjáról teljes erővel, mert egy mester­ségesen konstruált — bár az életszerűség illúziójával fellép­ni akaró — drámai szövedék hordozza. Ez az ellentmondás — a súlyos drámai konfliktus ki­bontását igénylő mondanivaló és a laza, sokszor sematikus eszközökkel felépített megol­dás — állítja a színészeket majdnem megvalósíthatatlan fel­adatok elé. A színészi ábrázolás erejét csökkentik a jellegtelen, nem egyéniséghez szabott dialógu­sok. Emellett nem lett volna szabad elfelejtenie az írónak, hogy egy igazi dráma azért is hatásos, mert a drámai konflik­tusokban rejlő mondanivalót jól megjátszható szerepek közvetí­tik a nézővel. És itt a másik bökkenő, ami miatt az egyéb­ként sem eléggé összeforrott együttes nem tud teljes értékűt adni. FŐSZEREPLŐK közül Fogarassy Mária élettel teljes alakításáról kell elsősorban megemlékeznünk. Sajátos szí­nészi felfogással, a darab adott­ságainak megfelelő összes esz­közökkel élve nyújt hiteles ala­kítást. Különösen szép és meg­indító volt a búcsúzkodás jele­netében. Páratlan emberséggel keveredett itt az életvidám fia­talasszony dinamikája egy sú­lyos lidércnyomás terhétől ne­héz lélek vívódásaival. Bicskey Károly híven ábrá­zolta a züllés útjára lépett disz- szidens színész alapvető lelki konfliktusát. Utolsó jelenetében hátborzongató erővel mutatta meg a szárnyaszegett művészi ambíció erőtlen vergődését, a kezdő alkoholizmussal küszködő ember lemondó és éleslátásában is tragikusan illúziótian búcsú­ját saját egykori magától. Jánoky Sándor a férj vázlato­san megírt, statikus egyhelyügn- áilásra kárhoztatott pózát, amely szinte az egész darabon meg­merevedve vonul végig, igyeke­zett színészi eszközökkel felbon­tani, hihetővé, emberivé oldani. Nem az ő hibája, ha nem tu­dóit mindent a rendelkezésre álló, igen szűkös lehetőségek között megoldani. Doby írisz, a démonikusafi számító és könyörtelen »jöve­vény-«, a csábító asszony szere­pében nem nyújtott eléggé ki­egyensúlyozott alakítást. Kitöré­sei (bár ebben a darabban is része van) nem eléggé indokol­tak. Juhász Tóth Frigyes Gondos Antal jampecosízü figuráját igen jól elevenítette meg. Egyéb­ként talán ez az egyetlen szerep a darabban, amely lehetősége­ket is ad az életszerű játékra. Jellemében nincsenek logikai botlások, világosan megrajzolt figurát teremtett maga a szerző is. Ehhez Juhász Tóth sok egyé­ni, jellemzői ötletet ad hozzá, sikerrel, mégfelélö mértéktar­tással. G. MOLNÁR MARTON sze­repét színese® formálta meg TV Szabó László|. Nagy kár, hogy a rendezés ném bújtatta megfe­lelő kosztümbe ezt az egyébként érdekes, parasztból lett gazdag embert. Nem meggyőző, hogy G. Molnár — bár gondolkodásmód­jában hasonul az új hazához — megjelenésbe^, öltözködésben nem idomult hozzá. Ugyanilyen indokolatlantál »magyar« alakot teremtett a szerző Kiss Mihály szerepében éé ezen Temes Gá­bor dicséretes erőfeszítései sem tud segíteni.] Egy nem neki- való szerepben, tisztán bizo­nyos írói meggondolások illuszt­rációjaként lép a színpadra Elza néni. a lezüllött, iszákos és morfinista írónő. Hegedűs Er­zsi nem találta és nem talál­hatta meg igazi kifejező eszkö­zeit ebben a szerepben, amely nem egyéb, mint gyengén sike­rült ködalak, a hontalanság zül- lesztő démonának gyenge árny­képe. SAJNOS, A RENDEZŐ sem segítette a darab buktatóinak kikerülését, s így az együttes nem sokat tudott hozzáadni a drámához. Egyes jelenetek tel­jesen szétfolynak, szürkeségbe fulladnak. A tágas díjszlet hatását néhol lerontották a rosszul alkalma­zott világítási effektusok, c í tanyai iskolák fejlesztése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents