Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-24 / 119. szám
I párt ereje szilárd egységéit alapul (W. D.) A marxista—leninista párt életében, létrejötte óta, mindig főkérdés volt a párt egységének megóvása és erősítése. A part csak így vállalhatja történelmi küldetését: kivívni a munkásosztály és a nép ügyének diadalát és a szocializmus győzelmét. A pártegység olyan fundamentális követelmény, mely a párt sajátja kell legyen, éppen úgy a kapitalizmus elleni, hatalomért folyó harcban, mint a szocializmus építése során. A mi pártunkat sajnálatos tapasztalatok tanították meg arra, hogy a párt egységére úgy vigyázzunk, mint a szemünk világára. Október végén az ellenforradalom szinte óránként kétszereződő ereje elsősorban pártunk egysége hiányának, akkori szétziláltságának talajából táplálkozott. Ma pártunk egységes, ha nem emészti a Nagy-frakció, ha a párt vezetése egészen megsemmisítésükig bombázza a revizionista nézeteket, ha elvi—eszmei harcban tömörült volna egy- gyé a többszázezres párttagság, akkor a restaurációé erők meg sem kísérelhették volna október 23-át Az ellenforradalmi eseményekből, a párt azt megelőző állapotából egyenes a következtetés. Szilárd elvi alapokra kell helyezni a párt egységet. Kíméletlenül fel kell számolni mindenféle frakciós törekvést. A legfőbb kérdésekben állandósuljon a határozatokat megelőző vita lehetősége, azok egységes végrehajtása érdekében. Növelni szükséges a párton belüli demokráciát, a párttagok jogait, s figyelembe kell venni a párttagság tömegeinek jelzéseit. Vasfegyelem legyen a párt egységének alkotóeleme. Az elmúlt években a pártegységről sok deklaratív kijelentés hangzott el. A pártegység hangoztatása önmagában vajmi kevés, ha annak aranytartalékaként nincs meg az elvi egység és ebből sarjadóan a vezetés egysége. A deklarációk elterelték a figyelmet az etéreni tennivalóktól. Ebből következett öz elmúlt évek során a politikai élet hullámzása, ami megrázkódtatta gazdasági és társadalmi életünket. nek a harcnak a hiánya teszi lehetővé a frakciós csoportok kialakulását. Nagy Imre árulása ezt mindennél fényesebben bizonyítja. A sok hibával terhes volt vezetés vékonypénzű eszmei harcot folytatott, attól tartva, hogy felszínre kerülnek súlyos mulasztásai, különösen a törvényességet illetően. A pártegység oszlopa a vasfegyelem. Ez teszi egyöntetűvé, hajlékonnyá és legyőz- netetlenné a munkásosztály élcsapatát. Csak ezen az alapon építhetjük és fejleszthetjük a marxizmus—leninizmus pártját. A párt ellenségei mindig a párt fegyelmét igyekeztek bomlasztani. Tudták, hogy ennek hiánya nagy eröcsökkenést jelent. A pártfegyelem mindenki számára egyaránt kötelező, legyen szó vezetőkről vagy vezetettek- ről. A fegyelem érvényesítése különösen szükséges a határozatok egyöntetű végrehajtásában. Ennék hangsúlyozása ma különösen fontos. A pártfegyelem azonban egyáltalán nem jelent valamiféle vak unífórmlzállságot, vitancl- küliscget és nem jelentheti a vezetők parancsolgatását. Ellenkezőleg. Feltételezi a vitákat éppen a fegyelmezett és egyértelmű végrehajtás érdekében. A fegyelem most azért is égető szükségesség, mert a kommunistáknak kivétel nélkül a tömegek felé kell fordulniok a párt politikájának magyarázása, megértetése érdekében. E téren még igen sok a kívánni való. A párt ereje egységének intenzitásától függ. Ezt az elvi és gyakorlati politika tisztázottsága, a párttagság egészének ezzel való egyetértése és a szívvel-lélekkel való részvállalás biztosítja. Az utóbbi annak függvénye, hogy miként alakul a párt sorainak összetétele és minősége. Megyénkben,. a párt újjászervezése során a munkások és a parasztok aránya kedvezően megváltozott. összehasonlítatlanul kevesebb az ingadozó, kispolgári szemléletű elem, tehát biztosí- tottabb a következetes, elhajlásoktól mentes elvi politika. * Ez azonban még nem minden. A pártegység folytonos harcban erősödik, amelyet a visszahúzó, vagy eredeti célunktól eltéríteni akaró tendenciákkal szemben vívunk. A pártegység erősödését — más jelenség mellett — zavarja az, hogy nem kevesen az ellenforradalommal vagy éppen a revizionizmussal szembeni harc ürügyén elvtársakról alaptalan intrikákat szőnek. Félreértés ne essék! Nem elítélésre okot adó magatartás védelméről van szó. De arról igen ié szó van, hogy az alaptalan, vagy bírálat alá vonható hibákat felnagyítva, rágalmak születnek, mit sem látva abból, .hogy mindez milyen veszéllyel jár a pártra. Az intrika, amely többször nagyhangú demagógiával vegyül, mérgezi a levegőt, zavart kelt és jó alkalmat teremt azoknak, akik a zavarosban szeretnek halászni: az ellenségnek. Az intrika, mint a szú a fát, úgy eszi a pártot. Az intrikák és a pártfegyelem bomlasztóinak ideje lejárt. Bárki — ha az szükséges — elmúlt, vagy jelen cselekedeteinek; meg keíl adni megítélését vagy elítélését pártszerű módon, a tények alapján. Az alaptalanul rágalmazókkal szemben keményen kell eljárni A párton belül bármilyen helytelen nézettel való megbékélés, engedékenység, liberalizmus »rendkívül káros a forradalmárok kollektívájában. Olyan bomlasztó valami ez, ami az egység lazulására, a szolidaritás meggyengülésére, a munkában való passzivitásra, eszmei meghasonlásra vezet« — irja Mao Ce-tung. A párt egységéért folytatott harcunkban rendkívüli éberséget tanúsítva szembe kell helyezkedni kérlelhetetlen határozottsággal mindennemű leplezett vagy leplezetlen ellenséges szándékkal — mert pártunk csak így lesz erőssé, hatalmassá. Három érdekes TTIT-előadás Május 20-án, vasárnap dél- gondolkodjunk« című előadás- elött 10 órai kezdettel vetített- sorozat második előadása. EnÄ megyei tanácsülésen hangzott el A féláru utazási kedvezményt terjesszék ki a MAVAUI' vonalaira is M u , •: ... ' t : 4 • ■ , ,• „4 x-'V i A megyei tanács legutóbbi ülésén több elvtárs javasolta interpellációjában, hogy a közszolgálati alkalmazottak féláru MÁV utazási kedvezményét terjesszék ki a MÁVAUT vonalaira is. A megyei tanácstagok előterjesztésüket azzal indokolták, hogy Bacs- Kiskun megye nagy kiterjedésű ’ terület, melynek községeit a vasúthálózat csak részben kapcsolja Ö6sze egymással. így azok jó részét csali autóbusszal lehet megközelíteni. Az interpelláló tanácstagok választóik ezen kérését azzal is alátámasztották, hogy kormányzatunk az 1957. évi költségvetésben a kiküldetési költségeket 50 százalékkal csökkentette, de ugyanakkor a hivatalos kiküldetésekkel kapcsolatos feladatok teljes egészében megmaradtak. Bács megyében így adódik az a helyzet, hogy járási tanácsaink több helyütt vonat hiányában az autóbuszon történő községlátogatások magas utazási költségei miatt kénytelenek túllépni az amúgyis szűkre szabolt kiküldetési költségeket. Ha ugyanis ezt nem tennék, úgy a rájuk háruló sokrétű feladatot közel se tudnák megoldani. A megyei tanácsülés a tanácstagok által előterjesztett javaslatot igen helyeselte, egybehangzóan elfogadta cs kérte a végrehajtó bizottságot, hogy tegyen lépéseket a kérelem érdemben: elintézésére. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta a közszolgálati alkalmazásban levők utazási helyzetét, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket és kérelemmel fordult a forradalmi munkás-paraszt kormány titkárságához, valamint a Köz- alkalmazottak Szabad Szakszervezetének elnökségéhez, melyben kérte,' hogy a közszolgálati alkalmazottak féláru MÁV utazási kedvezményét terjesszék ki a MÁVAUT vonalaira is. ^Oirágzik az akác és a hófehérfürtös lombok környékén szinte harapni lehet a hódító, mézillatú levegőt. Kelebián terjedelmes erdőket alkot ez a díszben pompázó kedves fa s nemcsak szépségével ejti rabul a természet szerelmeseit, hanem a méhészek is áldják. Legalább hatezer méhcsalád röpköd fáradhatatlanul zümmögve a virágtengerbén és gyűjti szorgalmasan az édes mézet. Az erdő rengetegében valóságos tábort alkot egy-egy vándorméhész felszerelése. A katonásán sorakozó kaptá- rak mellett sátor fehérük a lombok hűsében, távolabb halvány füst kígyózik: szolgafán fő az ebéd. Messze vidékek, tiszán- és dunántúli, vagy ószaki megyek méhészei telepedtek itt meg néhány hétre, amíg nyílik az akácvirág. S a pirinyó kis bogarak, mintha tudnák, hogy sietni kell, hogy a fehér szirmok nemsokára rozsdásra hervadva hullanak le, közmondásos szorgalommal munkálkodnak. Gyűlik, szaporodik a legkiválóbb minőségű csemege, az orvossággal is felérő híres akácméz, .; Községi kezelésbe kerülnek a koinpálkelőhelyek L enin arra tanít: »A párt önkéntes szövetség, amely elkerülhetetlenül szétesnék, előbb eszmeileg,, de azután szervezetileg js, ha nem tisztítaná meg magát olyan tagoktól, akik párt- ellenes nézeteket hirdetnek.« Így még világosabb, hogy a párt fellépése a marxizmustól idegen, tévelygő,. vágy tudatosan ellenséges nézetekkel szemben milyen nagyjelentőségű. Hiszen nem másról, mint a párt létéről Van szó. A marxizmus—.leninizmus tisztasága érdeliében óráról órára folyó harcot kell vívni. S ha ez valamelyik ország pártjára kö-: telező, akkor a mi pártunkra; feltétlenül. A Nagy—Losonczi] csoport revizionizmusa és áru-: lása, de., ezzel párhuzamosan a: szektás hibák burjánzása számunkra rendkívül fontossá te-: '.szik a világnézeti harc szüksé-i gességét. A párt egysége a leg-; következetesebb elvi harcot ki-! vanja meg. Egyezségre lepni elvi kérdésekben nem lehet, mint ahogyan nem lehet valami »középső« irányvonal sem. Az elv- lelen álláspontokkal szembeni' békülékenység vagy liberalizmus egyazon célhoz vezetnek: a' párt egységének veszélyeztetésé-] hez. Mindehhez még figyelembe; kell venni azt, hogy egy bolygón; élünk a kapitalizmussal, abon-] nan minden percben óriási: mennyiségben zúdítják pár-; tunkra a mocskolódás és meg-; tévesztés áradatát. Éppen ezért] Mao Ce-tung szavaival élve: »Mii az aktív ideológiai harc melletti vagyunk, mert ezzel a fegyver-] rel kezünkben érhetjük el a párt] és rtlós forradalmi szervezetek belső ósszekovácsolódását, ami biztosítja harcképe&ségüket. —] Minden egyes kommunistának,: minden' egyes forradalmárnak; élni kell ezzel a fegyverrel,« Én-! képes előadás »Építészeti stílusok és azok érvényesülése városunkban« címmel a TTIT klubjában (Kecskemét, Koháry u. 4). Ezután műemlék-ismertető városséta. Május 28-án, kedden délután órakor ugyancsak a TTIT ^ klubjában a »Kísérletezzünk és nek címe: »A nitrogén szerepe az élő és élettelen világban«. Május 30-án, csütörtökön délután 5 órakor »Kecskemét talaj- telépülési viszonyai« címmel dr. A. Nagy Miklós, a szegedi Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára tart előadást a TTIT klubjában. Nehéz lenne felsorolni, hányszor telte már szóvá a megyei tanács az illetékeseknek a Duna I menti községeknél levő átkelőhelyek kompjainak távirányítását. Gondolunk Itt arra, hogy a túlzott centralizáció eredményeként, nem törődve a hatalmas adminisztrációs költségekkel, még napjainkban is Budapestről irányítják cs ellenőrzik a Az Giep dunai kompok üzemeltetését. Örömmel közöljük azonban, hogy a fentebb írtakat nemsokára múlt időbe tehetjük, mivel a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hivatalosan közölte a megyei tanács végrehajtó bizottságával, hogy az Érsckcsanád- veronkai, valamint a Tab és Fájsz közötti kompátkelő helyeket 1957. Július 1-évcl tanácsi kezelésbe leadja. A két kompot a megyei tanacs : AZ EGÉSZ MŰHELYT szinte : egy hatalmas kád alkotja, és benne a forró vízben villaszerű karmok mossák, egyre mossák a bűzlő birkagyapjút. Anilinfes- ték, mosott rongy »illata« keveredik itt a csípős birkaszaggal. Ebben a műhelyben él, dolgozik már 32 esztendeje Béla bácsi, az öreg Borkovics Béla. Valamikor .nősként kezdte itt a szakmát, később segéd lett, azután művezető. De nemcsak ő, az egész család itt dolgozik. A felesége, az öccse, a fia. Sárgásbarna arcán hosszú, mély ráncokat szántott az idő. A savtól minden foga kihullott már. Szemüvegének barna keretére apró gyöngyökben ül a pára, s az üveg mögött mégis vidáman csillan meg a szeme. Beszélgetni kezdünk. Rövid tőmondatokban mondja el az élete történetét, ezek a tőmondatok mégis milyen sok mindenről beszélnek. — Az én életem szinte együtt kezdődik a gyárral. Itt éltem, és itt is akarok meghalni. Talán már meg sem érem a nyugdíjamat. De mm hagyom itt. Tudja, én vasárnap sem vagyok nyugodt, nem tudok szórakozni, egyszóval hiányzik a ayár, hiányzik ez a szag. Egyszer kerültem el a gitárból, azért, mert leállt, de nem mentem el messzire tőle. Itt raktam a téglát a Dunapar- ton az uszályba. Másodszor ugyan nem küldtek el, de a munkástanács kirúgott volna, ha nem lelt volna rám szükség. KÉSŐBB MEGTUDOM Béla bácsiról, hogy ő a festőműhely esze. Igaz, van itt egy mérnök, aki hivatalosan a műhely vezetője, de hát a mérnököt is Béla bácsi tanítja. A munkások, amikor Béla bácsiról érdeklődök, csodálkozva emelik rám tekintetüket. Azon vannak megütközve, hogy nem ismerem még őt, akit annyira szeretnek. AZUTÁN VISSZATÉREK hozzá, tanulni akarok valamit a festőszakmából. Nem a kis fülledt irodában magyarázza el a dolgokat, mint a legtöbb művezető, hanem kivisz a ládákhoz. Ott mutatja a gyapjút, a munkahelyen magyarázza meg, mint egy kis inasnak. — Lássa, ez már készen van. — Azután hirtelen más témába csap at. -— Hallom, érdeklődött felőlem. Mondták, hogy két műszakot is dolgozom. Ne vegye komolyan. Nem igaz. Én csak úgy bennmaradok. — Mutatóujjával közelebb hív mayához. — Tudja, nem tudok aludni, ha valami nem jó. Hát ezért maradok bent. EGY VÁLLAS, félmeztelen munkás lép hozzánk. — Béla bácsi, valami nem stimmel itt, az egyik gépnél, jöjjön oda. A vékony, törékenyalakú kis ember ideges mozdulatot tesz, majd valami bocsánatkérés- félét mormol, azután sorkan fordul, s már rohan is a gép felé. Valamit igazít rajta, s minden rendben van. Aztán visszajön, s tovább folytatja a beszélgetést olt, ahol abbahagytuk: — Nagyon szerelem a festő- szakmát. Talán meg sem tudnék élni nélküle. — S maga sem veszi észre, hogy kezével egy rossz gyapjúharisnyát simogat. AMIKOR ELBÚCSÚZOM tőle. visszatart. Meglátta, hogy kezemen — magam sem tudom hogy —> egy anilinfesték-maszat van. Egy kis üvegben valamiféle szeszt hoz, egy tiszta gyapjúdn- rabbal letörölgeti, és így bocsát utómra. — Letörlöm, mert mással nem jön le. Vigyázzon, össze ne kenje a ruháját. Hát ilyen ember Béla bácsi, az öreg Bnrkovics Béla. — gém — la minisztériumi átadással cgy- ♦ idóben Ersckcsanád, illetve Fájsz {Község Tanácsának kívánja át- fadnl üzemeltetés végett. A mi- inisztérium helyett községi irá- ]nyftás — nem lesz ez sok egyezerre? Máshol igen, ez esetben ’aligha, hiszen a kompátkelöhe- ■tyek nem is olyan régen még ]községt kezelésben voltak. [Magyar művész sikere Párizsban A francia főváros művészeti (életének nagy eseménye a Francia Művészek Szövetsége által [a Grand Palais-ban minden év [tavaszán rendezett kiállítás. Ez [évben a kiállításra meghívták JSzentesy-Miesz Géza magyar [szobrászművészt, aki öt kiállí- [tott művének egyikével, a »Ka- jesa-< című bronzszoborral ezüst [érmet nyert. í inyakönyvi hírek Ktitoc&áról | SZt'I.FTTEK: Branya György (a«»|ja: Holler Erzsébet), Tóth László «’(Romsics Rózsa), Bükszegi Mária l(Nagy Ilona) Molnár Ilona (Tóth ♦ Borbála) Tóth Tibor (Tóth Margit). |Farkas László Zoltán (Matos Mária). ♦ Tóth Klára Zsuzsánna (Tamás Mi! ria), Tóth Mária (Cserdi Margit), Csíkos Erzsébet (Benedek Eszter). HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Somogv; ♦ János Korsós Juliannával. ♦ MEGHALTAK: Szabó Sándor .32 Ka 1.ona M.lhá.l.v 27 gyes kora ban.
