Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

Asszony-f»e$fci a Látogatás Horváth József né hetényegyhási szakköri tagnál ) — Szakköri tagról akar írni? Tessék, lehet választani! — tart elém egy terjedelmes névsort Bognár Károly szőlészeti kijtató, az egy éve alakúit hetényegyházi szőlőtermelők szakkörének ve­hetője. Végigpillantok a több mint -10 néven, s egy helyütt megakad a szemem. — Horváth József né. Nicsak! Elég ritka do­log az asszonynév a kiváló sző­lősgazdák között — márpedig, lia Bognár Károly is ajánlja — biztosan megérdemli ezt a címet. Ilonka néni —, ahogyan egész Hetényben ismerik — rá is szol­gál az elismerésre. Gyümölcs- Iákkal tarkított kei Holdas szép szülője első rápillantásra is hozzáértő kézre vall. — Az első uram öröksége ez a tudás — hárítja el elszomoro­dó mosollyal a dicséretet. Igen, az első férje Sámi István volt, a Mathiász-telep újjászervezője és vezetője. A fiatalasszony itt volfc 20 esztendőn keresztül férje legjobb segítője, annak halála után pedig mesterségének elis­mert folytatója. A tanya tövében lévő egy hold kadarka elsőre már megperme­tezett levelei kikékülnek a kör­nyező szőlőkből, Ezen a darabon mütrágyázási kísérletet végez Horváthné. Februárban szupert ég kálit ásottak bele, nyitás előtt pélisqt kapott. Hor- vátnén kívül még kilenc szak­köri tag végez ilyen kísérletet.­— Az egész szőlőt én metszet­tem — mondja szerényen az asz- szony. — Nem bízom a más ke­zében. Terem is, csak közepes esztendőt számítva, 24—25 hek­tót, pedig látja, gyümölcsfa is van benne bőven — mutat a legalább 2 mázsás termést hor­dozó, szintén szépen gondozott kajszikra, almafákra. — S igen jó a bora, erős, 12—13 fokos ka­darka —, amiről később szíves kínálással meg is győzött. Eb­ből visznek a községi, majd a megyei borversenyre. — Á legtöbb gazdánál az a baj —• mindjá Ilonka néni —, hogy megmunkálja és szépen meg is termeli a szőlőt, de nem tud a borral bánni. Korán szűr reteli, sokáig erjeszti a törkö­lyön, amitől fanyar lesz, szagos hordóba rakja, miegymás. Ne­künk Pincénk sincs, mégis éve­kig kitűnő állapotban eltartom a Ibort. Ilonka néni legfőbb büszkesé­ge azonban mégsem a kadarka, hanem az a két sor csemege- szőlő, melynek maga végzi, kívüle senki nem nyúlhat hozzá. Számos kiváló fajta sorakozik itt 10—10 tőkés csoportban. Egy Áfus-AU tőkén kereken 11 für­töt számoltunk meg. Tele van terméssel a Hamburgi Musko­tály, a kétéves bujtások már fürtöt hoznak. Szépen ígér az Itália, ez a nagyszemű, té}álló, augusztus második felében érő fajta, a Cegléd Szépe, a Mathi- ász Jánosné s az egy tőkéről már négyre szaporított Angelo Pirovano is. Aztán a szakkörre terelődik a szó. Mi a haszna, eredménye? — Az urammal az első tagok voltunk, több társat mi szer­veztünk be, — mondja. — Na­gyon jó, mert összedolgoznak a gazdák. Megbeszéljük közösen, hogy mikor mi a tennivaló, tanulunk egymástól Ül traktorból is megárt a sok Kecskeméten, az MSZMP IV. kerületi szervezete által rende­zett pártnapon Dallas Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke tartott előadást, melynek során a tanácsok mun­káját és az ellenforradalom ide­jén tanúsított helytállásukat is­mertette. 4 megyében megvá­lasztott több mint 6000 tanács­tag között egészen kevés azoknak a száma, akik pz cl lenforrada­lom mellé állottak. Az első ta­nácsüléseken az egész megyében elítélték az ellenforradalmat, és egyértelműen állást foglaltak a párt és a kormány politikája mellett. Dallos elvtárs a továb­biakban részletesen foglalkozott a tanácsok gazdasági feladatai­val is. Az általános helyesléssel foga­dott beszámolót vita követte, melynek során többek között a Palyolat-U?em kibővítésére és a bezárt kádfürdő nyári idény s főleg Bognár Károlytól. a j szakkör vezetőjétől. A szakköri: tagok alkalmazzák elsősorban az j új módszereket, — őszre például j dúsított tőzegkomposzttal indul', trágyázás! kísérlet — s minket j figyel a többi termelő. Mert a j gazdaember szívesen megy az j olyan után, akitől tanulhat s j amiben hasznot lát, azt okvetle- j nijl megcsinálja. Márpedig alig i van egyéb, ami jobban megfizet ] a munkáért, mint a jól kezelt! szőlő ; . : A majdnem félszáz hetény- , egyházi szakköri tag — közöttük : Horváth Józsefné — szölőgazda-: sága beszédes bizonyítéka annak, • hogy érdemes összefogni, tanul- j ni s a tudomány útmutatásaitj bátran követni, mert jobb ter-j més, vastagabb haszon jár a nyo­mában, f hímé alatt való nyitvatartására tettek javaslatot. * Homokmégy községben az j MSZMP alapszervezetek az el- j múlt héten összevont taggyűlést | tartottak, amelyen a község po- . litikai és gazdasági problémáiról ! tanácskoztak. Határozatot hoz-' lak a pártszervezetek akcióprog- ] ramjának kidolgozására. A kom- ! mupista tanácstagoknak olyan i pártmegbízatást adott a taggyü- ! lés, hogy kezdeményezzék a volt; régi főjegyzői lakás kihaszná-‘ laUanul álló részének művelődé- ! si házzá való átalakítását. • A Szakmáid Állami Gazdaság­ban az MSZMP és a KISZ üzemi szervezet az elmúlt héten igen jól sikerült bált rendezett: a község és a gazdaság dolgozói kö­zű} több mint négyszázan, egé­szen a hajnali órákig vidáman szórakoztak. Kfgy kicsit elgaloppirozták -®-'4 magukat a garai Vörös Csillag Tsz tagjai, mert há­rom erőgépet szereztek be egyszerre. Szó, ami szó, jól gazdálkodnak, szorgalmasan dolgoznak a tagok, emiatt nem is érheti feddés őket. A teljes­séghez hozzátartozik, hogy az ellenforradalom legdühödtebb napjaiban is megvédtek szö­vetkezetüket, és a majdnem 700 holdon gazdálkodó 53 tag most közös erővel építi a jö­vendőt. Máris osztottak 15 fo­rint előleget a május 1-ig tel­jesített munkaegységek után. 21722 forintot adtak műtrá­gyáért, ami azt a törekvésüket bizonyítja, hogy igyekeznek elősegíteni a terméseredmé­nyek növelését. Példásan dol­goznak, mindenki dicséri őket. Mégis, igen könnyelmű lépés volt a három gép beszerzése, mint ahogy most utólag maguk is belátják. Eovrity Miksa, a szövetkezet rokonszenves el­nöke elmondja: — A teherautóra nem volt szükségünk, mert nem tudtuk jól kihasználni, ezért hát el­cseréltük két G—35-ös erő­gépért az állami gazdasággal. Megvolt a két gépünk, de nem volt hozzá elegendő munkagép. A gépállomással szerződést kö­töttünk műtrágyaszórásra. Két és fél hétig tartó huza-vona után jött csak a gépük, ez na­gyon felbosszantott bennünket és elhatároztuk, hogy veszünk egy Zetort is, hogy teljesen függetlenítsük magunkat a gépállomástól. Tavaly is 300 ezer forintot fizettünk a gép­állomásnak. Úgy számítottuk, hogy ha saját erőgépünk van, akkor nemcsak olcsóbban ter­melünk, hanem attól a rette­géstől is megszabadulunk, hogy mi lesz, ha nem jön a gép idő­ben. Így, mihelyt a munka kí­vánja, azonnal meg tudjuk kezdeni a vetést, szántást, nö­vényápolást, le tudjuk bonyo­lítani a különböző szállításo­kat. Becsületére váljék a szövet­kezetnek. hogy saját erőből vette a Zetort is. Sajnos, már a? c,sö h,inapok tapasztalatai bizonyiíják, hogy nem tudják kihasználni ezeket a gépeket. Összesen 120 hold tárcsázását és fogasolását végezték el. Ak­kora gazdasághoz, mint az Övékén, elég egy Zetor is. Most már ők is látják, és az egyik erőgéptől meg is »szabadul­tak''. Nem egyedülálló eset, hogy a termelőszövetkezetek alapo­sabb meggondolás nélkül egy­szerre több gépet is vásárol­nak, amire nincs is szükségük Utólag jönnek rá, hogy nincs alkatrész, vagy nincs megfe­lelő munkagép. Ezért hasznos dolog, ha előbb számítást (esz­nek, hogy szükség van-e az erőgépre gazdaságukban, biz­tosítani tudják-e a kihaszná­lását? A Vörös Csillag a három erőgép ellenére sem tudta a gazdaságot függetleníteni a gépállomás segítésétől, hiszen az aratást és a cséplést a gép­állomás végzi. Szükség van a két szocialista szektor együtt­működésére. Természetesen a gépállomásoknak is arra kell törekedniük, hogy kielégítsék a szövetkezetek igényeit. Ne forduljanak elő olyan esetek amelyek elidegenítik a terme­lőszövetkezeteket a gépállo­mástól, s amelyek olyan törek­véseket idéznek elő a szövet­kezetekben. hogy a gépesítés­ben önállósítsák magukat. !,/Vadmilm'tk “ Á SÉTÁNYON Több mint száz mázsa cseresznyét szállítottak Kelebiáról Gazdag terméssel fizetnek a kelcbiai cseresznyefák, amelyek emberemlékezet óta a legkoraibb gyümölcsöt adják. Az első sze­dést 15 forintos áron vásárollak. Eddig 112 mázsát szállítottak cl a községből, s ebből a korai faj­tából még legalább ennyire szá­mítanak a termelők, aztán pedig a germesdorfit szedik. A spárgatermelő szakcsoport is szép pénzt kapott már. A 30 hol­das telepről 2 hónap alatt löbb mint 30 ináKSá spárgát adtak el 7-től 19 forintig is emelkedő áron. Őszre a szakcsoport újabb 30 holddal akarja növelni aspár- gatelepct. »tW.HIHHHMWmWHMmiHWHHIHWmHHWinHWttWHIIIHHmilHIIHHimHHIHn Az élet útjai kifür- Uészhetetlenelv. Kit er­re, Isit arra vet 'a sors, |ki itt, ki amott találja meg boldogulását, Vass dstvánnal, mint mér­nökkel, a félegyházi Bányászati Berendezé­sek Gyárában ismer­kedtem meg. Még ál­momban sem gondol­jam arra, hogy valaha Baján a Fémipari Vál­lalatnál hoz össze vele a sors. Ezt el is mond­tam neki. Ö mosolyog­va válaszolt: — Én ba­jai lakos vagyok. Fá­rasztó volt a kiskunfél­egyházi utazgatás. No, de végre itthon vagyok «— szakadt fel melléből az otthon melegét meg­találó boldog sóhaj. Hogy is történt az egész? Egyik nap, ha nem Is így. de ilyen­formán állítottak be Vass Istvánhoz, a Bá­nyászati Berendezések Gyára mérnökéhez: — Pista, jössz, vagy vi­szünk — mondták a küldöttek. És Vass 1st» ván határozott: haza­jött. mr Nem bánta meg, VASS ISTVÁN főméjrnöli nem bánta meg... hogy idejött? — kér­dem. — Nem! Nagyon jól érzem magam. Tudom, azt kérdezi, hogy mi­ért? Engedje meg, hogy elmondjam. A kollektíva sokkal jobb, mint a Bányászati Be­rendezések Gyárában, nagyobb a szakmai műveltség, no meg az se kutya, hogy az em­ber csak pár lépésnyi­re van otthonától. — Nincs ebben egy kis lokálpatriotizmus, főmérnök elvtárs? — Nem. egyáltalán nincs — tiltakozik. — De ha úgy gondolja, másképp is tudom bi­zonyítani. Előkerít egy kis papírt és a követ­kezőket sorolja: Ápri­lis havi tervünket 104,8 százalékra teljesítettük, nem léptük túl a bér­alapot, 11(10 permetező- gépet, 2500 villanymo­tort (0,2 lóerőset), 103 darab kézi hajtású Re­vers szivattyút, 90 da­rab hűtő vízszivattyút gyártottunk az Ikarusz Gyárrtak. Ugyancsak nekik 72 darab légkür­töt szállítottunk. A 20 kilogrammos piaci mér­legből 120 darabot ké­szítettünk, de sorol­hatnám még így to­vább. — Kiegészítésül még csak annyit: mi, az igazgató elvtárs, a mérnök kartársakkal — mutat barátaira — anyag után szaladgál­tunk. — Talán elég ennyi a bizonyítékok közül, — egészíti ki előbbi szavait, moso­lyogva. Változik a beszédté­ma, míg végülis arról esik szó. milyen az együttműködés a gaz­dasági vezetők, a párt, a szakszervezet és a munkástanács között. — Elmosolyodik, az­tán így kezdi: — Nem olyan, mint a Bányászatiban. Háta mögött senkire sem mondanak semmit. Ha egyesek ezt megteszik, legyen az bármelyik vezető, megkérdi: sze­mébe is megmondja az illetőnek? így aztán nálunk az intrikának, az emberek háta mö­gött való beszélgetés­nek nincs létjogosult­sága. Megmondom, kissé kétkedve fogadtam ki­jelentését. Később az üzemlátogatás során ta­pasztaltam szavainak igazságát. A dolgozók bátran és őszintén kér­tek, javasoltak, szóvá- tettek olyan problémá­kat, amelyeken gyor­san segíteni kell. És Vass István, ahol tu­dott, azonnal segített is. Most már megértet­tem, miért mondta: — Nem bántam meg, hogy idejöttem, —Vencsz— Ha az asszonyka el nem rántja gyer­mekét, a kis Pityu­ira ma már összetör­ve feküdne a kórház gyermekosztályán. Pedig Pityuka —- ugyanúgy, mint sok más gyerek — sze­reti anyukáját és jól érzi magát a sétaté­ren, vagy más né­ven Marx tér hűs árnyat adó fái alatt. Igaz, a pilyukák .néha elengedik édes­anyjuk kezét, és ilyenkor történik az, hogy a »vadembe­rek« kerékpárjuk­kal majdnem elülik az éppen tipegő, vagy játszadozó ap­róságokat, Nincs olyan em­ber, aki megakadá­lyozza azt, hogyegy- egy káromkodás el ne hagyja az embe­rek száját; De ez a bicikli­hadjárat még sem­mi. Néha egy-egy motoros is végigro­bog a sétányon. Ilyenkor van aztán nagy ijedség. A pi­henésre, nyugalom­ra vágyó édesanyák sietve ölelik maguk­hoz gyermekeiket és méltatlankodnak: sétány ez, vagy ver­senypálya — egyes »vadembereknek"? Ha valaki nem tudná, a park bejá­ratánál egy felírás óriási betűkkel tiltja meg a parkban való kerékpározást, mo­torozást. Ügy lát­szik, ez mitsem za­varja a »vadembe­reket«, akik ver­senyt rendezve ve­szélyeztetik az apró­ságok testi épségét, zavarják a gyerme­kük játékában gyö­nyörködő szülőket. Nem ártana, ha egyszer-kétszer a rendőr bácsik, ha kell pénzfizetés ere­jéig is, megzaboláz­nák a »vadembere­ket". íjzt kívánják a szülők is. —Sz-— Tudósítónk ír fa : fl Bács megyei tsz-ek is megtehetnék! : Egyhetes eső után meleg nap­sugár simogatta végig a Duna- i'Tisza közét. A hőmérő higany­szála 2Q C fok fölé emelkedett, úgy látszik, az időjárás is ko­molyan- vette a naptár szerinti tavaszt. Egyszóval jó idő van- S ennek több okból lehet örülni. Először fejlődnek a növények, másodszor az üdülő napozhat. Nemrég érkeztem feleségemmel á Balaton mellé. : A Művész Szakszervezet épü- lietében nyertünk elhelyezés!.. Takaros kis szobát kaptunk. Klqször azt gondoltam, nem fo- !gom jól érezni magam a művé­szek társaságában, de — meg­mondom — csalódtam. Az üdülő mindig vidám gondnoka, Feri bácsi, valóban művészien látja el feladatát. A beutaltak között : azonban a művészek mellett más foglalkozásúakkal is találkoz­tunk. Volt itt kőműves, tsz-tag, Pártfunkcionárius, munkás. —: Az első napon parázs vita fej-; lődött kj az októberi események és Mindszenty megítélésében. A vita Végét mindig úgy zártuk le, hogy ellenforradalom volt a mi jólétünket veszélyeztető meg­mozdulás. Már az előbb említettem a termelőszövetkezeti parasztokat. Sokan nyaralnak itt a Békés megyei Csorvás községből. Gtt a szociális alapból évente 62 tsz-tagot üdültetnek az ország legszebb üdülőhelyein. S mikor erről írok, eszembe jut az izsá- ki, a kerekegyházi, a kécskei termelőszövetkezet, akik ugyan­ezt megtehetnék, hiszen az egy munkaegységre eső jövedelem tekintetében npm maradnak el a békésmegyeiektől­Horváth Ignác

Next

/
Thumbnails
Contents