Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-24 / 119. szám
Asszony-f»e$fci a Látogatás Horváth József né hetényegyhási szakköri tagnál ) — Szakköri tagról akar írni? Tessék, lehet választani! — tart elém egy terjedelmes névsort Bognár Károly szőlészeti kijtató, az egy éve alakúit hetényegyházi szőlőtermelők szakkörének vehetője. Végigpillantok a több mint -10 néven, s egy helyütt megakad a szemem. — Horváth József né. Nicsak! Elég ritka dolog az asszonynév a kiváló szőlősgazdák között — márpedig, lia Bognár Károly is ajánlja — biztosan megérdemli ezt a címet. Ilonka néni —, ahogyan egész Hetényben ismerik — rá is szolgál az elismerésre. Gyümölcs- Iákkal tarkított kei Holdas szép szülője első rápillantásra is hozzáértő kézre vall. — Az első uram öröksége ez a tudás — hárítja el elszomorodó mosollyal a dicséretet. Igen, az első férje Sámi István volt, a Mathiász-telep újjászervezője és vezetője. A fiatalasszony itt volfc 20 esztendőn keresztül férje legjobb segítője, annak halála után pedig mesterségének elismert folytatója. A tanya tövében lévő egy hold kadarka elsőre már megpermetezett levelei kikékülnek a környező szőlőkből, Ezen a darabon mütrágyázási kísérletet végez Horváthné. Februárban szupert ég kálit ásottak bele, nyitás előtt pélisqt kapott. Hor- vátnén kívül még kilenc szakköri tag végez ilyen kísérletet.— Az egész szőlőt én metszettem — mondja szerényen az asz- szony. — Nem bízom a más kezében. Terem is, csak közepes esztendőt számítva, 24—25 hektót, pedig látja, gyümölcsfa is van benne bőven — mutat a legalább 2 mázsás termést hordozó, szintén szépen gondozott kajszikra, almafákra. — S igen jó a bora, erős, 12—13 fokos kadarka —, amiről később szíves kínálással meg is győzött. Ebből visznek a községi, majd a megyei borversenyre. — Á legtöbb gazdánál az a baj —• mindjá Ilonka néni —, hogy megmunkálja és szépen meg is termeli a szőlőt, de nem tud a borral bánni. Korán szűr reteli, sokáig erjeszti a törkölyön, amitől fanyar lesz, szagos hordóba rakja, miegymás. Nekünk Pincénk sincs, mégis évekig kitűnő állapotban eltartom a Ibort. Ilonka néni legfőbb büszkesége azonban mégsem a kadarka, hanem az a két sor csemege- szőlő, melynek maga végzi, kívüle senki nem nyúlhat hozzá. Számos kiváló fajta sorakozik itt 10—10 tőkés csoportban. Egy Áfus-AU tőkén kereken 11 fürtöt számoltunk meg. Tele van terméssel a Hamburgi Muskotály, a kétéves bujtások már fürtöt hoznak. Szépen ígér az Itália, ez a nagyszemű, té}álló, augusztus második felében érő fajta, a Cegléd Szépe, a Mathi- ász Jánosné s az egy tőkéről már négyre szaporított Angelo Pirovano is. Aztán a szakkörre terelődik a szó. Mi a haszna, eredménye? — Az urammal az első tagok voltunk, több társat mi szerveztünk be, — mondja. — Nagyon jó, mert összedolgoznak a gazdák. Megbeszéljük közösen, hogy mikor mi a tennivaló, tanulunk egymástól Ül traktorból is megárt a sok Kecskeméten, az MSZMP IV. kerületi szervezete által rendezett pártnapon Dallas Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartott előadást, melynek során a tanácsok munkáját és az ellenforradalom idején tanúsított helytállásukat ismertette. 4 megyében megválasztott több mint 6000 tanácstag között egészen kevés azoknak a száma, akik pz cl lenforradalom mellé állottak. Az első tanácsüléseken az egész megyében elítélték az ellenforradalmat, és egyértelműen állást foglaltak a párt és a kormány politikája mellett. Dallos elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott a tanácsok gazdasági feladataival is. Az általános helyesléssel fogadott beszámolót vita követte, melynek során többek között a Palyolat-U?em kibővítésére és a bezárt kádfürdő nyári idény s főleg Bognár Károlytól. a j szakkör vezetőjétől. A szakköri: tagok alkalmazzák elsősorban az j új módszereket, — őszre például j dúsított tőzegkomposzttal indul', trágyázás! kísérlet — s minket j figyel a többi termelő. Mert a j gazdaember szívesen megy az j olyan után, akitől tanulhat s j amiben hasznot lát, azt okvetle- j nijl megcsinálja. Márpedig alig i van egyéb, ami jobban megfizet ] a munkáért, mint a jól kezelt! szőlő ; . : A majdnem félszáz hetény- , egyházi szakköri tag — közöttük : Horváth Józsefné — szölőgazda-: sága beszédes bizonyítéka annak, • hogy érdemes összefogni, tanul- j ni s a tudomány útmutatásaitj bátran követni, mert jobb ter-j més, vastagabb haszon jár a nyomában, f hímé alatt való nyitvatartására tettek javaslatot. * Homokmégy községben az j MSZMP alapszervezetek az el- j múlt héten összevont taggyűlést | tartottak, amelyen a község po- . litikai és gazdasági problémáiról ! tanácskoztak. Határozatot hoz-' lak a pártszervezetek akcióprog- ] ramjának kidolgozására. A kom- ! mupista tanácstagoknak olyan i pártmegbízatást adott a taggyü- ! lés, hogy kezdeményezzék a volt; régi főjegyzői lakás kihaszná-‘ laUanul álló részének művelődé- ! si házzá való átalakítását. • A Szakmáid Állami Gazdaságban az MSZMP és a KISZ üzemi szervezet az elmúlt héten igen jól sikerült bált rendezett: a község és a gazdaság dolgozói közű} több mint négyszázan, egészen a hajnali órákig vidáman szórakoztak. Kfgy kicsit elgaloppirozták -®-'4 magukat a garai Vörös Csillag Tsz tagjai, mert három erőgépet szereztek be egyszerre. Szó, ami szó, jól gazdálkodnak, szorgalmasan dolgoznak a tagok, emiatt nem is érheti feddés őket. A teljességhez hozzátartozik, hogy az ellenforradalom legdühödtebb napjaiban is megvédtek szövetkezetüket, és a majdnem 700 holdon gazdálkodó 53 tag most közös erővel építi a jövendőt. Máris osztottak 15 forint előleget a május 1-ig teljesített munkaegységek után. 21722 forintot adtak műtrágyáért, ami azt a törekvésüket bizonyítja, hogy igyekeznek elősegíteni a terméseredmények növelését. Példásan dolgoznak, mindenki dicséri őket. Mégis, igen könnyelmű lépés volt a három gép beszerzése, mint ahogy most utólag maguk is belátják. Eovrity Miksa, a szövetkezet rokonszenves elnöke elmondja: — A teherautóra nem volt szükségünk, mert nem tudtuk jól kihasználni, ezért hát elcseréltük két G—35-ös erőgépért az állami gazdasággal. Megvolt a két gépünk, de nem volt hozzá elegendő munkagép. A gépállomással szerződést kötöttünk műtrágyaszórásra. Két és fél hétig tartó huza-vona után jött csak a gépük, ez nagyon felbosszantott bennünket és elhatároztuk, hogy veszünk egy Zetort is, hogy teljesen függetlenítsük magunkat a gépállomástól. Tavaly is 300 ezer forintot fizettünk a gépállomásnak. Úgy számítottuk, hogy ha saját erőgépünk van, akkor nemcsak olcsóbban termelünk, hanem attól a rettegéstől is megszabadulunk, hogy mi lesz, ha nem jön a gép időben. Így, mihelyt a munka kívánja, azonnal meg tudjuk kezdeni a vetést, szántást, növényápolást, le tudjuk bonyolítani a különböző szállításokat. Becsületére váljék a szövetkezetnek. hogy saját erőből vette a Zetort is. Sajnos, már a? c,sö h,inapok tapasztalatai bizonyiíják, hogy nem tudják kihasználni ezeket a gépeket. Összesen 120 hold tárcsázását és fogasolását végezték el. Akkora gazdasághoz, mint az Övékén, elég egy Zetor is. Most már ők is látják, és az egyik erőgéptől meg is »szabadultak''. Nem egyedülálló eset, hogy a termelőszövetkezetek alaposabb meggondolás nélkül egyszerre több gépet is vásárolnak, amire nincs is szükségük Utólag jönnek rá, hogy nincs alkatrész, vagy nincs megfelelő munkagép. Ezért hasznos dolog, ha előbb számítást (esznek, hogy szükség van-e az erőgépre gazdaságukban, biztosítani tudják-e a kihasználását? A Vörös Csillag a három erőgép ellenére sem tudta a gazdaságot függetleníteni a gépállomás segítésétől, hiszen az aratást és a cséplést a gépállomás végzi. Szükség van a két szocialista szektor együttműködésére. Természetesen a gépállomásoknak is arra kell törekedniük, hogy kielégítsék a szövetkezetek igényeit. Ne forduljanak elő olyan esetek amelyek elidegenítik a termelőszövetkezeteket a gépállomástól, s amelyek olyan törekvéseket idéznek elő a szövetkezetekben. hogy a gépesítésben önállósítsák magukat. !,/Vadmilm'tk “ Á SÉTÁNYON Több mint száz mázsa cseresznyét szállítottak Kelebiáról Gazdag terméssel fizetnek a kelcbiai cseresznyefák, amelyek emberemlékezet óta a legkoraibb gyümölcsöt adják. Az első szedést 15 forintos áron vásárollak. Eddig 112 mázsát szállítottak cl a községből, s ebből a korai fajtából még legalább ennyire számítanak a termelők, aztán pedig a germesdorfit szedik. A spárgatermelő szakcsoport is szép pénzt kapott már. A 30 holdas telepről 2 hónap alatt löbb mint 30 ináKSá spárgát adtak el 7-től 19 forintig is emelkedő áron. Őszre a szakcsoport újabb 30 holddal akarja növelni aspár- gatelepct. »tW.HIHHHMWmWHMmiHWHHIHWmHHWinHWttWHIIIHHmilHIIHHimHHIHn Az élet útjai kifür- Uészhetetlenelv. Kit erre, Isit arra vet 'a sors, |ki itt, ki amott találja meg boldogulását, Vass dstvánnal, mint mérnökkel, a félegyházi Bányászati Berendezések Gyárában ismerkedtem meg. Még álmomban sem gondoljam arra, hogy valaha Baján a Fémipari Vállalatnál hoz össze vele a sors. Ezt el is mondtam neki. Ö mosolyogva válaszolt: — Én bajai lakos vagyok. Fárasztó volt a kiskunfélegyházi utazgatás. No, de végre itthon vagyok «— szakadt fel melléből az otthon melegét megtaláló boldog sóhaj. Hogy is történt az egész? Egyik nap, ha nem Is így. de ilyenformán állítottak be Vass Istvánhoz, a Bányászati Berendezések Gyára mérnökéhez: — Pista, jössz, vagy viszünk — mondták a küldöttek. És Vass 1st» ván határozott: hazajött. mr Nem bánta meg, VASS ISTVÁN főméjrnöli nem bánta meg... hogy idejött? — kérdem. — Nem! Nagyon jól érzem magam. Tudom, azt kérdezi, hogy miért? Engedje meg, hogy elmondjam. A kollektíva sokkal jobb, mint a Bányászati Berendezések Gyárában, nagyobb a szakmai műveltség, no meg az se kutya, hogy az ember csak pár lépésnyire van otthonától. — Nincs ebben egy kis lokálpatriotizmus, főmérnök elvtárs? — Nem. egyáltalán nincs — tiltakozik. — De ha úgy gondolja, másképp is tudom bizonyítani. Előkerít egy kis papírt és a következőket sorolja: Április havi tervünket 104,8 százalékra teljesítettük, nem léptük túl a béralapot, 11(10 permetező- gépet, 2500 villanymotort (0,2 lóerőset), 103 darab kézi hajtású Revers szivattyút, 90 darab hűtő vízszivattyút gyártottunk az Ikarusz Gyárrtak. Ugyancsak nekik 72 darab légkürtöt szállítottunk. A 20 kilogrammos piaci mérlegből 120 darabot készítettünk, de sorolhatnám még így tovább. — Kiegészítésül még csak annyit: mi, az igazgató elvtárs, a mérnök kartársakkal — mutat barátaira — anyag után szaladgáltunk. — Talán elég ennyi a bizonyítékok közül, — egészíti ki előbbi szavait, mosolyogva. Változik a beszédtéma, míg végülis arról esik szó. milyen az együttműködés a gazdasági vezetők, a párt, a szakszervezet és a munkástanács között. — Elmosolyodik, aztán így kezdi: — Nem olyan, mint a Bányászatiban. Háta mögött senkire sem mondanak semmit. Ha egyesek ezt megteszik, legyen az bármelyik vezető, megkérdi: szemébe is megmondja az illetőnek? így aztán nálunk az intrikának, az emberek háta mögött való beszélgetésnek nincs létjogosultsága. Megmondom, kissé kétkedve fogadtam kijelentését. Később az üzemlátogatás során tapasztaltam szavainak igazságát. A dolgozók bátran és őszintén kértek, javasoltak, szóvá- tettek olyan problémákat, amelyeken gyorsan segíteni kell. És Vass István, ahol tudott, azonnal segített is. Most már megértettem, miért mondta: — Nem bántam meg, hogy idejöttem, —Vencsz— Ha az asszonyka el nem rántja gyermekét, a kis Pityuira ma már összetörve feküdne a kórház gyermekosztályán. Pedig Pityuka —- ugyanúgy, mint sok más gyerek — szereti anyukáját és jól érzi magát a sétatéren, vagy más néven Marx tér hűs árnyat adó fái alatt. Igaz, a pilyukák .néha elengedik édesanyjuk kezét, és ilyenkor történik az, hogy a »vademberek« kerékpárjukkal majdnem elülik az éppen tipegő, vagy játszadozó apróságokat, Nincs olyan ember, aki megakadályozza azt, hogyegy- egy káromkodás el ne hagyja az emberek száját; De ez a biciklihadjárat még semmi. Néha egy-egy motoros is végigrobog a sétányon. Ilyenkor van aztán nagy ijedség. A pihenésre, nyugalomra vágyó édesanyák sietve ölelik magukhoz gyermekeiket és méltatlankodnak: sétány ez, vagy versenypálya — egyes »vadembereknek"? Ha valaki nem tudná, a park bejáratánál egy felírás óriási betűkkel tiltja meg a parkban való kerékpározást, motorozást. Ügy látszik, ez mitsem zavarja a »vadembereket«, akik versenyt rendezve veszélyeztetik az apróságok testi épségét, zavarják a gyermekük játékában gyönyörködő szülőket. Nem ártana, ha egyszer-kétszer a rendőr bácsik, ha kell pénzfizetés erejéig is, megzaboláznák a »vadembereket". íjzt kívánják a szülők is. —Sz-— Tudósítónk ír fa : fl Bács megyei tsz-ek is megtehetnék! : Egyhetes eső után meleg napsugár simogatta végig a Duna- i'Tisza közét. A hőmérő higanyszála 2Q C fok fölé emelkedett, úgy látszik, az időjárás is komolyan- vette a naptár szerinti tavaszt. Egyszóval jó idő van- S ennek több okból lehet örülni. Először fejlődnek a növények, másodszor az üdülő napozhat. Nemrég érkeztem feleségemmel á Balaton mellé. : A Művész Szakszervezet épü- lietében nyertünk elhelyezés!.. Takaros kis szobát kaptunk. Klqször azt gondoltam, nem fo- !gom jól érezni magam a művészek társaságában, de — megmondom — csalódtam. Az üdülő mindig vidám gondnoka, Feri bácsi, valóban művészien látja el feladatát. A beutaltak között : azonban a művészek mellett más foglalkozásúakkal is találkoztunk. Volt itt kőműves, tsz-tag, Pártfunkcionárius, munkás. —: Az első napon parázs vita fej-; lődött kj az októberi események és Mindszenty megítélésében. A vita Végét mindig úgy zártuk le, hogy ellenforradalom volt a mi jólétünket veszélyeztető megmozdulás. Már az előbb említettem a termelőszövetkezeti parasztokat. Sokan nyaralnak itt a Békés megyei Csorvás községből. Gtt a szociális alapból évente 62 tsz-tagot üdültetnek az ország legszebb üdülőhelyein. S mikor erről írok, eszembe jut az izsá- ki, a kerekegyházi, a kécskei termelőszövetkezet, akik ugyanezt megtehetnék, hiszen az egy munkaegységre eső jövedelem tekintetében npm maradnak el a békésmegyeiektőlHorváth Ignác