Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-18 / 90. szám
MUWASTAMÁCS / „ &sf-£c4 j TőalaiL doigazé pxwmdok í ( a fehér asztal mellett ) HÁLÓNK MÁR EGVÜTTMßKOOlK TOLLAT RAGADTAM, hogy röviden írjak arról, milyen körülmények között születtek meg az elsőnegyedéves terv eredményei és melyek a legközelebbi célkitűzéseink. Mindjárt meg kell mondani, hogy egy vállalat eredménye sohasem egy, vagy egyes emberek tevékenységéből, hanem az egész üzem dolgozóinak jó kollektív munkájából adódik. Nálunk e téren a múltban nem volt hiba. Nem azért, mintha most olyan égbekiáltó ellentétek lennének, de az együttműködés kialakítása némi nehézségekbe ütközött az év első napjaiban. Leültünk és mindezeket megbeszéltük. Az eredmény nem maradt el. Kialakult ismét az a kollektív szeílem, amely nálunk mindig otthonos volt. amely hozzásegített bennünket, hogy többször elnyerjük az élüzemi csillagot. MUNKÁNK HOMLOKTERÉBEN egymás segítése állt. Ki-ki a maga posztján igyekezett jól dolgozni. A műszakiak megmondták, milyen lehetőségünk van a termelés növelését illetően, mi a munkástanács, a párt, a szakszervezet pedig közös erőfeszítéssel dolgozó társaink figyelmét a munkaidő és a gépek jobb kihasználására irányítottuk, ellenőriztük a gyártástechnológiai utasítások betartását, s így értük cl azt az eredményt, amelyet az előző években nem sikerült. NEMCSAK MI tettük meg a magunkét. Kormányunk is segített. A bérrendelkezés igen sokat jelentett. Ezt is együtt beszéltük meg a párt- és szakszervezeti vezetőkkel. Kedvező hatásáról csak annyi: nőtt a termelékenység, élénkebb lett a munkakedv, 112 százalékos lett az első negyedévi terv. HA TÖRVÉNY az életszínvonalemelés. akkor törvény az is, •hogy többet is kell termelni. Legalább is mi, munkástanács úgy vagyunk, ha önállóságot kaptunk, akkor éljünk is vele. Éppen ezért nem vártunk noszogatásra, hanem mi magunk kértük felsőbb szerveinktől: 4.6 százalékos tervfeszítéshez biztosítsák a szükséges alapanyagokat. Mi ezt megkaptuk. Vajon, tudjuk-e teljesíteni? HA AZT MONDJUK, biztos, akkor nem mondunk valótlant. Elég megemlíteni azt, hogy az üzem kommunistáinak kezdeményezésére május 1 tiszteletére versenyt szervez a szakszervezet. Mi ebben segítünk, sót a vállalatvezetéssel egyetemben a munluístanáes, a pártszervezet, a szakszervezet és a vállalatvezetés biztosítottuk a műszaki előfeltételeket, anyag, stb. Mit várunk mi ettől a versenytől? A Szikra-gyufa gyártási terv további 3 százalékos túlteljesítését megtakarított faanyagból. Ez csak az egyik. A másik pedig az, hogy a kieső idők további csökkentésével terven felül Családi-gyújtót adunk a fogyasztóknak. CSAK NÉHÁNY dolgot említettem terveinkből. Tudjuk, hogy akkor lesz ez valóság, ha a munkástanács, a párt, a szakszervezet és a vállalatvezetés ugyanúgy, mint eddig, együttműködik, gondját, baját közli a dolgozókkal és mindegyiket az a cél vezérli, hogy egymáson segítsen, á jó kollektív szellemet ápolja és fejlessze. Mi ezt az utat választottuk. Bebesi György munkás tanácselnök, Kecskeméti Gyufagyár Híre, neve és sikeres ténykedése van Kiskunhalason a városi tanács mező- gazdasági osztálya mellett működő termelési bizottságnak. Több, mint 100 taggal működik; a legjobb. legmegbecsültebb /termelők képviselik benne egy- egy pusztarész dolgozó parasztságát. Ez a száz ember olyan szerepet tölt be, mint vezeték az áramforrás és a lámpa között. Segít kiszélesíteni, elmélyíteni a városvezetés és a lakosság közötti kapcsolatot; kezdeményezéseivel, javaslataival sokat tesz azért, hogy a tanács mindig a dolgozó parasztságot legjobban érintő kérdések megoldására törekedjék. A termelési bizottság rendszeresen ülést tart. Az elmúlt szombaton azonban a vetítettképes előadással, — amelyben a tavaszi növényvédelemről és a baromfitenyésztésről volt szó — nem ért végei, a bizottsági találkozó. .A KPDSZ kultúr- házban fehér asztalok mellé gyülekeztek családostól; Birkavacsora, halászlé, tánc és jó muzsika várta és szórakoztatta a vendégeket kivilágos kivirradtig. A találkozó célja — mint Mácsai János elnök- helyettes pohárkö szöntőjében mondotta — az. hogy azok az emberek, akik s munkában már megmutatták az összefogás erejét, — ismerjék meg egymást a szórakozásban, a derűs órákban is Bizonyítjuk, hogy ez fényesen sikerült is. Harc indul a piaci spekulánsok ellen Rövidesen megkezdik az őstermelői igazolványok kiadását ( A tanácstagok naplójából ) Két hasznos javaslat Tanácstagjainkat I ok adó óráik alkalmával tömegesen keresik fel a dolgozók. A tanácstagokban való bizalmukat többnyire azzal árulják el, hogy nemcsak személyes ügyek elintézése végett kérnek tólük tanácsokat, hanem elvárják tőlük, hogy tekintélyüknél, tanácstagi voltuknál fogva intézkedjenek, vagy segítsenek közérdekű problémák megoldásában is. Krenáes Györgyné fogadó órája alkalmával például a Kurucz tér környéki lakosok elmondták, hogy a Kurucz téri iskola mellett nemcsak a műúton, hanem az iskola melletti földúton is közlekednek kocsik, járművek. Ez igen helytelen, mert az iskolából kijövő gyermekeket —, akik többé-kevésbé figyelmetlenek, rendetlenek — könnyen érheti haleset. Ezért javasolják, hogy a földútat két ccmentkaró- val zárják le, 'hisz arra nincs különösebb szükség, ha már mellette fut a használható műúi. Molnár Imre tanácstag foga dóóráján több dolgozó tett említést arról, hogy a kecskeméti Tatár-sort le kellene olajozni. mert nemcsak a környék lakóinak, hanem az arra járókelőknek is egészségtelen környezetet teremt a poros, piszkos út. Apró, kicsiny dolgok ezek és megvalósításuk sem kerül különösebb anyagi nehézségekbe. Jj így lesz eftesabb az embsi ovat vagy tehenet vegyenek-e JSS, Érdemes-e zetort vásárolni? Tanulságos számítások — Mivel rontja a szemét, János bátyám? — Valami cikk van itt a kukoricabarkóról. Azt mondja az írója, hogy ez egy új kártevő, néhány éve pusztít a környékünkön. — Hogy az a barkó micsoda, azt nem tudom, de hogy az én földemen március óta szaladó/, nak valami bogarak, amiket ed-í dig. nem is láttam, az igaz.-— Az lesz a barkó, te. Hamu-! szürke színű, ormányos bogár, —] így áll a cikkben. Március végén; tűnik fel s a kukorica kikelé-j séig az árpán, zabon pusztít, az-! tán átvándorol a leveles kukoriJ cára. Április végén kezdi rakni; a tojásokat, a kikelt lárvák a; földbe fúródnak és a gyökere-! két rágják... — A fene beléjük. Disznók ezek akkor, ezek is a kukoricái szeretik. ] — De ezek a bogarak nemcsukj a kukoricát szeretik ám. Mertj az is benne van a cikkben, hogyj a kölest, takarmányrépát, cukor-! répát, napraforgót, babot és] borsót is megrágják. A megrá-j gott levél csúcsa elkezd sárgul-! ni, majd leszárad s ha már le-j vél nincs, a növény szárát pusz-j títják el. — S mivel lehet ezeket a fér-j geket elpusztítani? — A cikkíró szerint elsősor-] ban avval, hogy jól megszántott,] jól megtrágyázott talajba vessük] a kukoricát, hogy mire a barkó] tömegesen megjelenik, a növény] megerősödjön és a szó szoros ér-] felniében kinőjjön a bogár foga] alól. De ajánlja a vegyszeres vé-] dekezést is, például Agritox-szal.] amiből holdanként 15 kilót kell] kiporozni. A porozást a kukorica] kelése után kell kezdeni és ha] kell; megismételni. De jó az egy-] százalékos Darein is. — Mind á kettőből van olt-] hóm 1 — Akkor neked is legyen gondod a kukoricára. Mert a cikk szerint a bajai, bácsalmási és dunavecsei járásban erős kukoricabarkó rajzásra lehet számítani. mi pedig beleesünk..; ] — Jó, majd szólok a szomszé-í dóknak is ... Hát jóegészséget, j János bátyám! I. Az elmúlt években a termelőszövetkezetek zöme eladta az igáslovakat. A gépesítés fejlődésével ezek a jószágok feleslegessé váltak és tartásuk költséges volt. Az októberi események után változás állott be a szövetkezetek életében. Önállóbbak lettek, sok helyen részesművelést végeznek, különböző elgondolásokból kiindulva egymásután vásárolják az igáslovakat. Ugyanakkor kevésbé veszik igénybe az olcsó gépi munkát, hanem fogaterővel végzik a talajmunkákat, amely nemcsak hogy lassúbb. hanem jóval drágább is. Sokkal helyesebb volna, ha a termelőszövetkezetek számításokat végeznének, hogyan járnak jobban. A termelőszövetkezetek »Honfoglalók« Nem bizony, a »honfoglalásnál« a kulákok, volt földbirtokosoknak színt kellett vallaniok és — mint a tények bizonyítják, — vallottak is szemrebbenés nélkül. A kalocsai járás területén nem kevesebb, mint 35 önkényes lakásfoglalás történt. Akik tették, nem alkudoztak senkivel, hanem minden törvényes formát mellőzve, sorr.vrcndre szállták meg a párt, a termelőszövetkezet, földművesszövetkezet székhazait, a községi óvodákat és bölcsődéket, sőt még a postát is, mondván, hogy az a régi világban az övék volt. Kik voltak ezek az új honfoglalók? Bármelyik községben vizsgáljuk, mind patináscsillogású kuláknevek, Szakmáron például Tóth Lajos tanácstitkár hivatalosan visszaadta Tóth Márton Ferenc, volt 400 holdas földbirtokosnak a Kossuth Tsz központját. Tóth T. István, 80 holdas kulák pedig a Petőfi Tsz székházába telepedett és özv. Nagy Jánosáé, 130 holdas kulákasz- szony a község napközis óvodáját vette birtokba. Hogyan történhetett ez meg? Arra bár szomorú.' mégis egyszerű a válasz. Tóth Lajos, akit az ellenforradalom juttatott a tanácstitkári funkcióba, maga is kulák, akinek, hogy többet ne mondjunk, nagynénje a 130 holüzemágait figyelem bevéve (szóló gyümölcsös és kertészet), ob gazdaságos a fogattartás, ahev 80—120 katasztrális hold szántóra jut egy pár igásló. Ha enné" kevesebb jut, akkor már nincs kihasználva. Csehszlovákiában 180—200 katasztrális hold szántóra jut egy pár igásló. A múlt év szeptemberének első napjaiban Csehszlovákiábó; : egy mezőgazdasági szakemberek- ; bői álló küldöttség látogatta meg I megyénk gépállomásait. A bizottság tagjai elmondották, hogy : náluk a termelőszövetkezetekben egy pár igáslóra 180—200 ka- : íaszlrális hold szántó jut. Igaz, : náluk előrehaladottabb a gépesí. tés. Ha a legminimálisabb árakat vesszük alapul, akkor is naponta 100 forintba kerül egy pár igásló tartása. Természetesen ebbe minden költség benne van; Tehát egy évben 36 300 forintba- kerül. A lovak mindennap esz- ; nek. akár dolgoznak, akár nem.- Ha nem dolgoznak, valamivel : kevesebbet fogyasztanak, de az életfenntartáshoz szükséges takarmányt mindenképpen meg kell adni. Üzemi számítások alapján egy ; évben 250 munkanapot lehel : számítani. Ez annyit jelent, hogy 250 nap alatt kell 36 500 forint ; értékű munkát teljesíteni, vagyis : naponta 146 forintot.. Több. mint 18 000 • forintot fizetnek rá évente egy pár igáslóra. Több évtizedes gyakorlati tapasztalat alapján naponta átlagosan 1200 négyszögöl közép- mélyszántást lehet elvégezni egy pár igáslóval. Ez bizony elég drága, mert 146 forintba kerül, mint ahogy az előbb számítottuk. < Folytatjuk.) * das Nagy Jánosné. De folytat-] juk. Örcgcseríőn Kákonyi Sán-] dór, volt 180 holdas kulák a| pártházba költözött be. Géderla-] kon a 65 holdas Kujáni Gábor,] az Üttörő Tsz központjába tele-] pedett, míg a volt paprikanagy-1 kereskedő kulák, Marosvölgyl] Ferenc, 33 holdas, szintén egy] tsz-központba hurcolkodott, ad-| dig a esclédtartó kulákasszony,] özv. Magyarné. a községi párt-] szervezet helyiségét vette birtok-] ha. I Foktő, bár kisközség a kalo-| esai járásban, mégis a legtöbb] önkényes lakásfoglalás itt tör-* tént. Nyolc állami tulajdont ké-| pező lakásba telepedtek le a ku~| Iákok és hasonszőrűek. Id. Ja-] kab Sándor, cselédtartó kulák a* posta épületét foglalta el. Özv.| Dömötör Imréné, 40 holdas, a] napközit és az óvodát vette bir-f tokba, Dobos János, 36 holdas] kulákciCmete a Béke Tsz, szék-] házába telepedett be. És még] folytathatnánk. * Mondanunk sem kell, a járási* ügyészség érvényt szerezve a] törvényességnek, azóta minden-♦ egyes önkényes beköltözőt kila-J koltatott az elfoglalt lakásokból.* Ettől azonban a tény még tény* marad: — ez pedig azt kérdezi.] mi lett volna, ha november 4.] nem vet véget az ellenforrada-] lom tobzódásának. Érdemes ezen] 'clgondolkozni ahhoz, hogy tisz-] lábban lássunk. Sándor Géza * Milyen egyszerű lenne csupán tudomásul venni, hogy októberben volt egy dráma, mely szívbe markoló fájdalmat okozott minden hazáját szerető embernek. De ez is elmúlt, mint any- nyi más. A könnyek felszáradtak, a sebek gyógyulnak, s az emberek előtt tisztán áll a kérdés: októberben ellenforradalom volt. Volt, de nem lett rajtunk úrrá. Levontuk a tanulságot, s ezzel előbbre léptünk egyet. Az élet, a történelem nagykereke tovagördül és felejtet velünk mindent, mivel az ember hajlamos feledni a rosszat. Milyen egyszerű is lenne ez így. Sajnos, közel sem az. Közel sem egyöntetű még a fejekben, hogy mi is volt itt tulajdonképpen. Az alábbiakat éppen ezért adalékul szánjuk, e mondhatnánk, mindenkit foglalkoztató kérdés- komplexum reális értékeléséhez. Októberben, csak úgy, mint más területen, a kalocsai járásban is a törvényesen államosított házak visszavétele képezte az ellenforradalmi törekvések egyrészét. Foglalkozni az októberi kérdés eme részével annál is inkább tanulságos, mivel itt a régi rend vissza váróinak nem iehetett alkalmazni azt a több- helyiitt tapasztalt taktikát, mely szerint — nem iszok addig a borból, míg az zavaros. Érthetőbben: tolom magam előtt, akit lehet, s ha tisztul a levegő, én is előlépek, Az őstermelői igazolvány kiadásával a városi tanács igazgatási osztálya foglalkozik. Jelenleg még az előkészületeknél tartanak, de a jövő héten már megkezdik az igazolványok kiállí- j tását. A kiadás módjáról és égé- j szén pontos időpontjáról még értesítjük olvasóinkat. I A beadás megszűnése óta igen elterjedt a piaci spekuláció. A spekuláció felszámolásának megkönnyítése érdekében, a kereskedelmi állandó bizottság javaslatára, Kecskeméten rövidesen őstermelői igazolványok kiadását kezdik meg. Őstermelői igazolványt kapnak azok a földtulajdonosok,, vagy bérlők, — akár állami tar-! talékterületet bérelnek, akár ór-j vényes kishaszonbérleti szerző-j désük van, — akik Kecskemét] város területén laknak. ! « .............. ....................
