Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-03 / 78. szám

Szükség van-e az igazgatóságban Nagy Miklós, 1200 holdas földesúrra? A nemrégen megtartott kecs­keméti aktívaülésen felszólalt Kiss Margit, a Kecskeméti Ser­téstenyésztő és Hizlaló Vállalat ÜB-elnöke: — Ott folytatom, ahol a me­gyei aktíván abbahagytam... — kezdte felszólalását. Miről is volt ott szó? Kiss Mar­git, — uram bocsá‘ — megsér­tett egy 1200 holdas volt nagy­birtokost, mert meg merte kér­dezni: még miért fejti ki »ál­dásos tevékenységét«, mint »szak. ember« az Élelmiszeripari Mi­nisztérium Sertés nyésztő és Hizlaló Vállalat igazgatóságán? Ennél sértőbbet Kiss Margit nem is mondhatott volna. Tetézte még a bajt a Petőfi Népe is. Ugyanis kivonatosan kö­zölte Kiss Margit felszólalását. Az újságcikk Kovács Imre élel­miszeripari miniszterhelyettes elvtárs kezébe került. Kiss Mar­git, a párttitkár és az ÉDOSZ- központ elnöke, Karakas László nem várták meg, míg a minisz­terhelyettes elvtárs meghívja őket, hanem megjelentek, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Kiss Margit megismételte az aktíván elmondottakat, sőt ki­bővítette néhány újabb ténnyel is. Kovács Imre miniszterhelyet­tes elvtárs többek között ezt vá­laszolta: tud a dologról, sőt, mái­éi is távolították a volt földbir­tokost. Majd megígérte, hogy egy bizottságot küld ki, mely részle­teiben is megvizsgálja az itteni állapotokat. Kiss Margit kérte: — Ne Romvári Miklóst, Nagy Miklós puszipajtását, volt hizlaldái rész­vényest küldjék ki a kivizsgálás­ra. Ebben is megegyeztek. Közben a pártközpont is érdeklődött ez ügyben a minisztériumnál. A mi­nisztériumból elküldték egy írást, melyben ez állt: Nagy Miklós 1200 holdas földesurat eltávolítottuk. Ilyen értesítést kapott a kecskeméti városi párt- szervezet intéző bizottsága, Kiss Margiték, azaz az üzem dolgo­zói is. Telik-múlik az idő. Mit ad Is­ten? Egyik nap betoppan Rom­vári Miklós, gúnyos mosollyal az arcán. »Kivizsgálni« jött. Bar az egyesség úgy szólt, hogy a vizsgálatban szakszervezeti kép­viselet is lesz, de úgy látszik Romváriék ezt »elfelejtették«. Hogy miért, azt nem firtatjuk, de higyjék el, jobban tudjuk, mint ők! És most mi a helyzet? Nagy Milliós más vizekre evezett? Nem! Még mindig ugyanúgy uta­sítgat, játssza a vezetőt, mint ré­gen. Teljességre törekszünk. Éppen ezért közöljük az újabb fejle­ményeket is. Ezek szerint — valószínű Nagy Miklós sugalla­tára — meg akarják szüntetni Kecskeméten az üzemi bizottsá­got, csak azért, hogy Kiss Mar­git függetlenített ÜB-elnököt, mivel mozgatja az osztályharc kerekét, — enyhén szólva hideg­re tegyék. Messze vagyunk a minisz­tériumtól. Nem tudjük, kik a vi­tapartnereink, nem tudjuk, mi­lyen kártyával játszanak. Azt sem tudjuk, ki intézkedett, ki ír­ta a levelet Nagy Miklós ügyé­ben és ellenőrizték-e? Egyet azonban megkívánunk. Vonják felelősségre azt, aki félrevezette a pártközpontot, a városi pártbizottságot és a válla­lat becsületes dolgozóit! Egyút­tal megkérdezzük, mi a szán­dékuk Kiss Margittal? Megkérjük Kovács Imre mi­niszterhelyettes elvtársat 'a vá­laszadásra. Egyúttal újra meg­kérdezzük: nélkülözhetetlén-e az igazgatóságon Nagy Miklós, és ki az, aki oly nagyon kardos­kodik az 1200 holdas földesúr »csalhatatlansága«, »nélkülözhe- tetleséee« mellett?-----------—»»» Ne lerank igazságtalanok Tovább a megkezdett líton A pártszervezetek időszerű feladataira! tanácskoztak Kalocsán Március 27-én az MSZMP ka- ’ iocsai járási intézőbizottsága — számos meghívott részvételével — értekezletet tartott, amelyen Szabó Lajos, járási elnök mon­dott beszámolót. Előadásában a pártszervezetek föladataival, a járás gazdasági és politikai problémáival foglalkozott., A pártszervező munksró! A pártszervezési munka so­rán, január végétől számítva 10 pártszervezet alakult, s így je­lenleg 33 pártalapszervezet mű­ködik a járásban. Az új pártszer­vezetek létrehozása komoly eredménynek számít, azonban nem lehet figyelmen kívül hagy­ni, hogy több pártalapszervezet vezetősége nem foglalkozik megfelelően a volt MDP tagok­kal, és így sok arra méltó elv­társ még nincs átigazolva az MSZMP-be. Ezzel szemben más helyeken olyan esetek is előfor­dulnak, hogy az új tagok felvé­telénél nem elég körültekintők. A járásban lévő állami gazda­ságokban és gépállomásokon már működnek pártszervezetek, azonban ezeken a helyeken pártszervezet taglétszáma mé nagyon alacsony. A párt szervezeti erősítés mellett arra törekszünk hangsúlyozta Szabó elvtárs hogy a párt munkáját mindé vonatkozásban megjavítsuk és pártirányítást az élet mindé területére kiterjesszük. Az el lenforradalom a fő csapást proletárdiktatúra vezető ereje re, a pártra akarta mérni. Fe használta és felnagyította a rég pártvezetés hibáit. A beszámoló megállapította hogy az ellenforradalmi erő végleges felszámolásához fon fos és szükséges a párt sora nak megszilárdítása és a tömé gekkei való kapcsolatának meg javítása. A továbbiakban azzal fogla' kozott Szabó elvtárs. hogy a kö­zeljövőben nagyon fontos fel adatnak tekintik a pártvezetés érvényesítését a különböző tö megszervezetekben. Különöse nagy gondot kívánnak fordítan az ifjúság tömegszervezeteire. A termelőszövetkezeti mozgalomról Az előadás foglalkozott a tér meiőszövetkezetek helyzetéve is. Rámutatott arra, hogy októ bér 23. előtt 28 termelőszövet kezet működött a járásban ebből mindössze hat maradt meg. Később a feloszlott terme­lőszövetkezetek egy része újjá­alakult. Jelenleg 20 termelőszö­vetkezet és húsz alacsonyabb típusú társulás működik. A ter­melőszövetkezetekben 546 tag 4817 katasztrális hold floldön, a társulásokban pedig 434 tag 2464 katasztrális hold földön gazdálkodik. Az előadó foglal­kozott azzal, hogy minden lehe­tőség megvan a termelőszövet­kezetek gjmrs megerősödéséhez, termelési eredményeik fokozá­sához és a tagok jólétének nö­veléséhez. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelynek során a felszó­lalók számos hasznos javaslatot tettek a pártpolitikai munkára és a gazdasági feladatok meg­oldására vonatkozóan. Szabó Attila. KÉTSÉGTELENÜL számos hibás intézkedés történt az utóbbi évtizedben, amely gátolta a mezőgazdaság fejlődését. Ezekről a hibákról sok szó esett és esik mostanában is. A kormánynak min­den törekvése az, hogy a mezőgazdaság egészséges fejlődését elő­segítse és a régebbi hibák ne ismétlődjenek meg. Egyoldalúak lennénk azonban, ha nem vennénk észre, hogy az elmúlt 12 évben nemcsak hibás intézkedések történtek, hanem fejlődött is a mezőgazdaság. Igaz, lehetett volna gyorsabb is ez a fejlődér. Az ellenforradalom napjaiban az ellenség pont ezt hasz­nálta ki, igyekezett félrevezetni a hiszékenyeket. A felszabadu­lás óta eltelt időszakot egyformán sötét színekkel festette, felna­gyította a hibákat. Sokan akadtak akkor, akik elkeseredésükben hittek az ellenségnek és elfeledkeztek az eredményekről. Pedig nem lehet, sőt nem is szabad hallgatni arról, hogy igen sok jót is cselekedtünk 1945-töl a mezőgazdaságban. A LEGNAGYOBB VÁLTOZÁST a földosztás jelentette. A parasztság végre megkapta régi jussát. Majdnem 650 000-en kap­tak földet 1945-ben, megyénkben 305 000 katasztrális holdat érin­tett a földosztás. A cselédek és földnélküli napszámosok élete egycsapásra megváltozott, régi óhajtásuk valósult meg. A föld melle gazdasági felszerelést is kapjak és sokan hozzákezdtek a fé­szekrakáshoz. Néhány év alatt sokszáz családi ház épült a volt cselédlakások helyén. Az ellenforradalmárok természetesen hallgattak erről, hiszen a grófok, bárók és a régi földbirtokosok »törvénytelennek« tart­ják a földreformot. Ök október után már arról álmodoztak, hegy visszakapják a földjüket. Visszaáll az az állapot, ami a megyében a földreform előtt volt, amikor a földterület 25.2 százalékát 50 holdtól 1000 holdig terjedő birtokok foglalták el, az 1000 holdon felüli birtokok pedig a megye területének 23.4 százalékát tét- • ték ki. A MEZŐGAZDASÁG átalakulását, fejlődését bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás erősödése. Az ipar is egyre több gépet adott a mezőgazdaságnak. Vessünk csak egy pillantást a gépál­lomások gépparkjának alakulására. 1950-ben 329 szántótraktoruk volt megyénk gépállomásainak. Ez a mennyiség 1956-ra több, mint kétszeresére emelkedett. 1950-ben 30 aratógép takarította be a gabonát, 1956-ban mór 162. A cséplőgépek száma majdnem három­szorosára, a kombájnoké hétszeresére emelkedett néhány év alatti AZ ÁLLAM SEGÍTETTE a parasztságot különböző kezdvez- ményekkel. A szerződéses termeltetés növelte a termelők jövedel­mét. Ha a szőlő- és gyümölcstermesztésben nincs is meg a kívánt fejlődés, de a zöldségtermesztésben nagy eredményeket értünk el; Világhírű lett a Bács megyei paradicsom. Többszörösére emelke­dett az a terület, amelyen dinnyét, uborkát, paprikát, hagymát, stb. termesztenek a dolgozó paraszlok. A zöldségtermesztés fejlő­dése egyben a belterjesség felé haladást is jelenti a gazdálkodás­ban, amely növeli az egyén, de az ország jövedelmét is. Fejlődött az állattenyésztés. Az állam kedvező áron vette át a leszerződött jószágokat. Különösen szembetűnő a fejlődés a ser­téstenyésztésben. A 100 katasztrális holdra jutó állatsűrűség a sertésnél 1951-ben 35.1 volt, 1956-ban már 54.3. E RÖVID ÍRÁS csak vázlatosan utalt egy-liét eredményre, helyes intézkedésre, amelyek az elmúlt években történtek, azért, hogy igazságosan tegyük mérlegre a jót és a rosszat, mert csak akkor tudjuk a valóságnak megfelelően megítélni a fejlődést. Válasz „Egy szemtelen maszek“ c. cikkre Anvakönvvi hírek Kecskemétről Lapjukban 1957. március hó 12-én »Egy szemtelen maszek« címen megjelent cikkel kapcso­latban néhány észrevétellel kí­vánunk az ügy tisztázásához hoz­zájárulni. Egyetértünk a cikkel abban, hogy a »Csokoládés Tej krém­szelet« borítólap felirat nem egé­szen felel meg a tartalomnak. Az áru íorgalombahozatalára azért szántuk rá magunkat, mert ja­nuár—február hónapokban bolt­jaink, különösen a vidékiek jó­formán semmiféle édesipari áru­val nem rendelkeztek. Nevezett készítmény árát a Budapest Fő­város Tanács VB Élelmiszeripari Igazgatósága 260 517. sz. leiratá­val állapította meg. Bár mind- ezideig nevezett áru ellen hoz­zánk panasz nem érkezett, át­vételét megszüntettük, mert vál­lalatunk édesipari ellátottsága az utóbbi időben javult és említett készítmény forgalombahozatalá- tól eltekinthettünk. Köszönettel tartozunk lapjuk­nak, mert említett cikk figyel­meztetett arra, hogy a magán­ipari készítmények megrendelé­sénél az eddiginél nagyobb óva­tossággal járjunk el. Koltai György igazgató A SZÜLETÉSI anyakönyvbe az elmúlt hét folyamán a követ­kező újszülöttek neveit jegyez­ték: Andrási József (Körtvélyes: Mária), Kiss István (Farkas Sá­ra), Szíjártó Margit (Dudás Mar­git), Kremczer Gábor (Kópiás Erzsébet), Tóth Károly (Csorba Jolán), Nagy Etellza Mária (Vá- radi Etelka), Görbe Márton (Pa­taki Etelka), Molnár Edit Erzsé­bet (Ácsai Etelka), Csorba János (Soltész Ilona), Kovács Mária (Bánki Mária), Soltész Anikó (Deák Anna), Ecseri György (Varnyú Magdolna), Magyar Ba­Már 75 éves öreg, megtört ember vagyok. Sok jót, de még több rosszat értem meg az életemben. Ebben a levélben most nektek, kis unokáimnak, üze­nek ezen a napon, — amikor végre, 12 éve népünk felszabadult évezredes rabságából és a dolgozók, a mun­kások állama iött el. Ott kezdem él: vala­mikor én is olyan kis­gyerek voltam, mint ti, de közel sem volt olyan jó életem, mint nektek. Korán el kel­lett mennem dolgozni s négy hosszú éven át inaskodtam. Erről a négy évről igen sokat tudnék mesélni, de itt, nektek csak néhá­nyat említek meg ab­ból a sok szenvedés­ből, amit végigéltem. Egy kismesternél ta­nultam a szakmámat és bizony sokszor meg­pofoztak, akár jót csi­náltam, akár rosszat. Számtalanszor kellett mennem a mesterné asszony után garaboly- lyal a kezemben a pi­AMIKOR ÉN FIATAL VOLTAM r/fzenet naqipapétéL acra. Sok jó dolgot, ínycsiklandozó falatot vettünk, amiből ne­künk — a mesterem szavai szerint: koszos inasoknak —‘ sohasem jutott. Most így, öreg, ősz fejjel visszagondo­lok azokra a napokra, amikor a szakmatanu­lás helyett vizet hord­tam az ebédhez s mo­sáshoz, sőt olykor­olykor a mesterem a temetőbe is elküldött, hogy gondozzam az ő családjának sírjait. Akkor valóban az élet volt a tanítómes­ter. Sokat szenvedtem, míg végre négy keser­ves év után a kezem­be került a segédlevél. Bizony, kis unokáim, azután kezdődött iga­zán a kínlódás, a meg­aláztatások sorozata. De tűrtem, szenved­tem, robotoltam, mert anyáitok s a ti jövő­töket ' biztosítottnak láttam. Tudtam, hogy egyszer megvirrad a munkások hajnala, s beköszönt vörös fényé­vel a mi jövőnk is. Ezen a napon, ápri­lis 4-re emlékezve el kellett ezt mondanom nektek. Egyben fogad­játok meg nagyapó ta­nítószavait. Dolgozza­tok, becsüljétek meg azt, amit a mi álla­munk, a nép állama nyújt nektek. Hiszen ma már nem ismerik a gyerekek azt, amit mi annakidején. Elné­zem itt, a gyárban a tanulókat, a városban a diákokat és látom azt, hogy mindegyik­nek öröm ül az arcán, nincs gondterhelt kis­fiú és kislány, aki fél a holnaptól. Nincs gondja az élelemre, a ruhára. Nem látni ma rongyos gyereket, nem úgy, mint az én időm­ben. amikor bizony mi, inasok rongyok­ban jártunk. Ma a kormány nagyon sok gondot fordít rátok, gyerekek, kis unoká­im. Megad mindent, ami a tanuláshoz, a szakma elsajátításához szükséges. Én azt szeretném búcsúzóul nektek út- ravalóul adni, hogy ezért a boldog életért, amiben most részetek van, elsősorban hálás­nak kell lennetek a nagy szovjet népnek, a munkásosztálynak. Véssétek jól bele a fe­jetekbe: ti proletár gyerekek vagytok, — mindig és mindenütt a proletárok ügyéért kell harcolnotok, dol­goznotok. Ha így lesz, akkor álmaitok való­ra válnak, s ezen a kis magyar földön bol­dog élet, szocializmus lesz. Ezt üzeni nektek nagyapótok. Sebestyén József lakatos. ___ lázs (Tóth Amália), Kis Tibor (Radios Erzsébet), Madocs Ibolya (Sánta Hona), Nagy József (Lo- sonczi Mária), Kozma Ilona (Gu­lyás Terézia), Simon Zoltán (Föl­di Mária), Marton József (Virág Rózsa), Kecskeméti Edit (Ugi- Rácz Mária), Merász Ilona Zsu­zsanna (Csongrádi Ilona Mar-* git), Mónus Ágnes (Sárközi Ka­talin), Poór Mária Margit (Bog­nár Etelka Terézia), Kanizsai Antal István (Piszmán Márki Erzsébet), Marozsi Kovács Er- zsébet (Varga Rozália), Varga Ferenc (Juhász Ilona), Faragd Mária Margit (Báder Nagy Má­ria). házasságot kötöttek? Balogh László Kálmán Magyavl Irmával, Pintér József Huszka Katalinnal, Dudás István Bálint Francia Kis Juliánnával, Csáki Ferenc Simon Margittal, Marosi Sándor Dobos Zsuzsánnával, Végvári Lajos Nagy Erzsébettel, Farkas Imre Szabó Mária Teré­ziával, Kravcsenko Ferenc Kiss Ilona Máriával, Benkó Ferem László Kovács Mártával, Gálos László Pataki Juliánnával. A HALOTTI ANYAKÖNYV Bií az alábbi kecskeméti lakosok adatait jegyezték be: Dobozi Miklósáé (Dereáni' Mária) 3.1 éves. Csányi Imrémé (Kiss Vil* ma) 82 éves, Görbe Márton egy­napos, Szabó Józsefné (Herczeg Mária) 82 éves, Franoveca László Mihály 1 hónapos, Bú* biczki István 74 éves, Kováén Pálné (Bene Eszter) 68 éves, Zámbó Terézia 70 éves. Orbán László 9 hónapos, Benkics Ká­roly 69 éves, Tószegi István Al* tila 6 napos. Bosnyák József, 9 hónapos, Búzás Pálné (Szabói Sára) 75 éves, Csille Judit 05 éves, Erdélyi Sándorné (Katona Etelka) 70 éves, Szemerey Ger* gely 74 éves, Saliin Tóth Sán-* dómé (Fekete Erzsébet) 75 éves, Szalai Zsigmond 80 éves, Ke­resztesi Jenő 68 éves.

Next

/
Thumbnails
Contents