Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-03 / 78. szám
Szükség van-e az igazgatóságban Nagy Miklós, 1200 holdas földesúrra? A nemrégen megtartott kecskeméti aktívaülésen felszólalt Kiss Margit, a Kecskeméti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat ÜB-elnöke: — Ott folytatom, ahol a megyei aktíván abbahagytam... — kezdte felszólalását. Miről is volt ott szó? Kiss Margit, — uram bocsá‘ — megsértett egy 1200 holdas volt nagybirtokost, mert meg merte kérdezni: még miért fejti ki »áldásos tevékenységét«, mint »szak. ember« az Élelmiszeripari Minisztérium Sertés nyésztő és Hizlaló Vállalat igazgatóságán? Ennél sértőbbet Kiss Margit nem is mondhatott volna. Tetézte még a bajt a Petőfi Népe is. Ugyanis kivonatosan közölte Kiss Margit felszólalását. Az újságcikk Kovács Imre élelmiszeripari miniszterhelyettes elvtárs kezébe került. Kiss Margit, a párttitkár és az ÉDOSZ- központ elnöke, Karakas László nem várták meg, míg a miniszterhelyettes elvtárs meghívja őket, hanem megjelentek, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Kiss Margit megismételte az aktíván elmondottakat, sőt kibővítette néhány újabb ténnyel is. Kovács Imre miniszterhelyettes elvtárs többek között ezt válaszolta: tud a dologról, sőt, máiéi is távolították a volt földbirtokost. Majd megígérte, hogy egy bizottságot küld ki, mely részleteiben is megvizsgálja az itteni állapotokat. Kiss Margit kérte: — Ne Romvári Miklóst, Nagy Miklós puszipajtását, volt hizlaldái részvényest küldjék ki a kivizsgálásra. Ebben is megegyeztek. Közben a pártközpont is érdeklődött ez ügyben a minisztériumnál. A minisztériumból elküldték egy írást, melyben ez állt: Nagy Miklós 1200 holdas földesurat eltávolítottuk. Ilyen értesítést kapott a kecskeméti városi párt- szervezet intéző bizottsága, Kiss Margiték, azaz az üzem dolgozói is. Telik-múlik az idő. Mit ad Isten? Egyik nap betoppan Romvári Miklós, gúnyos mosollyal az arcán. »Kivizsgálni« jött. Bar az egyesség úgy szólt, hogy a vizsgálatban szakszervezeti képviselet is lesz, de úgy látszik Romváriék ezt »elfelejtették«. Hogy miért, azt nem firtatjuk, de higyjék el, jobban tudjuk, mint ők! És most mi a helyzet? Nagy Milliós más vizekre evezett? Nem! Még mindig ugyanúgy utasítgat, játssza a vezetőt, mint régen. Teljességre törekszünk. Éppen ezért közöljük az újabb fejleményeket is. Ezek szerint — valószínű Nagy Miklós sugallatára — meg akarják szüntetni Kecskeméten az üzemi bizottságot, csak azért, hogy Kiss Margit függetlenített ÜB-elnököt, mivel mozgatja az osztályharc kerekét, — enyhén szólva hidegre tegyék. Messze vagyunk a minisztériumtól. Nem tudjük, kik a vitapartnereink, nem tudjuk, milyen kártyával játszanak. Azt sem tudjuk, ki intézkedett, ki írta a levelet Nagy Miklós ügyében és ellenőrizték-e? Egyet azonban megkívánunk. Vonják felelősségre azt, aki félrevezette a pártközpontot, a városi pártbizottságot és a vállalat becsületes dolgozóit! Egyúttal megkérdezzük, mi a szándékuk Kiss Margittal? Megkérjük Kovács Imre miniszterhelyettes elvtársat 'a válaszadásra. Egyúttal újra megkérdezzük: nélkülözhetetlén-e az igazgatóságon Nagy Miklós, és ki az, aki oly nagyon kardoskodik az 1200 holdas földesúr »csalhatatlansága«, »nélkülözhe- tetleséee« mellett?-----------—»»» Ne lerank igazságtalanok Tovább a megkezdett líton A pártszervezetek időszerű feladataira! tanácskoztak Kalocsán Március 27-én az MSZMP ka- ’ iocsai járási intézőbizottsága — számos meghívott részvételével — értekezletet tartott, amelyen Szabó Lajos, járási elnök mondott beszámolót. Előadásában a pártszervezetek föladataival, a járás gazdasági és politikai problémáival foglalkozott., A pártszervező munksró! A pártszervezési munka során, január végétől számítva 10 pártszervezet alakult, s így jelenleg 33 pártalapszervezet működik a járásban. Az új pártszervezetek létrehozása komoly eredménynek számít, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy több pártalapszervezet vezetősége nem foglalkozik megfelelően a volt MDP tagokkal, és így sok arra méltó elvtárs még nincs átigazolva az MSZMP-be. Ezzel szemben más helyeken olyan esetek is előfordulnak, hogy az új tagok felvételénél nem elég körültekintők. A járásban lévő állami gazdaságokban és gépállomásokon már működnek pártszervezetek, azonban ezeken a helyeken pártszervezet taglétszáma mé nagyon alacsony. A párt szervezeti erősítés mellett arra törekszünk hangsúlyozta Szabó elvtárs hogy a párt munkáját mindé vonatkozásban megjavítsuk és pártirányítást az élet mindé területére kiterjesszük. Az el lenforradalom a fő csapást proletárdiktatúra vezető ereje re, a pártra akarta mérni. Fe használta és felnagyította a rég pártvezetés hibáit. A beszámoló megállapította hogy az ellenforradalmi erő végleges felszámolásához fon fos és szükséges a párt sora nak megszilárdítása és a tömé gekkei való kapcsolatának meg javítása. A továbbiakban azzal fogla' kozott Szabó elvtárs. hogy a közeljövőben nagyon fontos fel adatnak tekintik a pártvezetés érvényesítését a különböző tö megszervezetekben. Különöse nagy gondot kívánnak fordítan az ifjúság tömegszervezeteire. A termelőszövetkezeti mozgalomról Az előadás foglalkozott a tér meiőszövetkezetek helyzetéve is. Rámutatott arra, hogy októ bér 23. előtt 28 termelőszövet kezet működött a járásban ebből mindössze hat maradt meg. Később a feloszlott termelőszövetkezetek egy része újjáalakult. Jelenleg 20 termelőszövetkezet és húsz alacsonyabb típusú társulás működik. A termelőszövetkezetekben 546 tag 4817 katasztrális hold floldön, a társulásokban pedig 434 tag 2464 katasztrális hold földön gazdálkodik. Az előadó foglalkozott azzal, hogy minden lehetőség megvan a termelőszövetkezetek gjmrs megerősödéséhez, termelési eredményeik fokozásához és a tagok jólétének növeléséhez. A beszámolót élénk vita követte, amelynek során a felszólalók számos hasznos javaslatot tettek a pártpolitikai munkára és a gazdasági feladatok megoldására vonatkozóan. Szabó Attila. KÉTSÉGTELENÜL számos hibás intézkedés történt az utóbbi évtizedben, amely gátolta a mezőgazdaság fejlődését. Ezekről a hibákról sok szó esett és esik mostanában is. A kormánynak minden törekvése az, hogy a mezőgazdaság egészséges fejlődését elősegítse és a régebbi hibák ne ismétlődjenek meg. Egyoldalúak lennénk azonban, ha nem vennénk észre, hogy az elmúlt 12 évben nemcsak hibás intézkedések történtek, hanem fejlődött is a mezőgazdaság. Igaz, lehetett volna gyorsabb is ez a fejlődér. Az ellenforradalom napjaiban az ellenség pont ezt használta ki, igyekezett félrevezetni a hiszékenyeket. A felszabadulás óta eltelt időszakot egyformán sötét színekkel festette, felnagyította a hibákat. Sokan akadtak akkor, akik elkeseredésükben hittek az ellenségnek és elfeledkeztek az eredményekről. Pedig nem lehet, sőt nem is szabad hallgatni arról, hogy igen sok jót is cselekedtünk 1945-töl a mezőgazdaságban. A LEGNAGYOBB VÁLTOZÁST a földosztás jelentette. A parasztság végre megkapta régi jussát. Majdnem 650 000-en kaptak földet 1945-ben, megyénkben 305 000 katasztrális holdat érintett a földosztás. A cselédek és földnélküli napszámosok élete egycsapásra megváltozott, régi óhajtásuk valósult meg. A föld melle gazdasági felszerelést is kapjak és sokan hozzákezdtek a fészekrakáshoz. Néhány év alatt sokszáz családi ház épült a volt cselédlakások helyén. Az ellenforradalmárok természetesen hallgattak erről, hiszen a grófok, bárók és a régi földbirtokosok »törvénytelennek« tartják a földreformot. Ök október után már arról álmodoztak, hegy visszakapják a földjüket. Visszaáll az az állapot, ami a megyében a földreform előtt volt, amikor a földterület 25.2 százalékát 50 holdtól 1000 holdig terjedő birtokok foglalták el, az 1000 holdon felüli birtokok pedig a megye területének 23.4 százalékát tét- • ték ki. A MEZŐGAZDASÁG átalakulását, fejlődését bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás erősödése. Az ipar is egyre több gépet adott a mezőgazdaságnak. Vessünk csak egy pillantást a gépállomások gépparkjának alakulására. 1950-ben 329 szántótraktoruk volt megyénk gépállomásainak. Ez a mennyiség 1956-ra több, mint kétszeresére emelkedett. 1950-ben 30 aratógép takarította be a gabonát, 1956-ban mór 162. A cséplőgépek száma majdnem háromszorosára, a kombájnoké hétszeresére emelkedett néhány év alatti AZ ÁLLAM SEGÍTETTE a parasztságot különböző kezdvez- ményekkel. A szerződéses termeltetés növelte a termelők jövedelmét. Ha a szőlő- és gyümölcstermesztésben nincs is meg a kívánt fejlődés, de a zöldségtermesztésben nagy eredményeket értünk el; Világhírű lett a Bács megyei paradicsom. Többszörösére emelkedett az a terület, amelyen dinnyét, uborkát, paprikát, hagymát, stb. termesztenek a dolgozó paraszlok. A zöldségtermesztés fejlődése egyben a belterjesség felé haladást is jelenti a gazdálkodásban, amely növeli az egyén, de az ország jövedelmét is. Fejlődött az állattenyésztés. Az állam kedvező áron vette át a leszerződött jószágokat. Különösen szembetűnő a fejlődés a sertéstenyésztésben. A 100 katasztrális holdra jutó állatsűrűség a sertésnél 1951-ben 35.1 volt, 1956-ban már 54.3. E RÖVID ÍRÁS csak vázlatosan utalt egy-liét eredményre, helyes intézkedésre, amelyek az elmúlt években történtek, azért, hogy igazságosan tegyük mérlegre a jót és a rosszat, mert csak akkor tudjuk a valóságnak megfelelően megítélni a fejlődést. Válasz „Egy szemtelen maszek“ c. cikkre Anvakönvvi hírek Kecskemétről Lapjukban 1957. március hó 12-én »Egy szemtelen maszek« címen megjelent cikkel kapcsolatban néhány észrevétellel kívánunk az ügy tisztázásához hozzájárulni. Egyetértünk a cikkel abban, hogy a »Csokoládés Tej krémszelet« borítólap felirat nem egészen felel meg a tartalomnak. Az áru íorgalombahozatalára azért szántuk rá magunkat, mert január—február hónapokban boltjaink, különösen a vidékiek jóformán semmiféle édesipari áruval nem rendelkeztek. Nevezett készítmény árát a Budapest Főváros Tanács VB Élelmiszeripari Igazgatósága 260 517. sz. leiratával állapította meg. Bár mind- ezideig nevezett áru ellen hozzánk panasz nem érkezett, átvételét megszüntettük, mert vállalatunk édesipari ellátottsága az utóbbi időben javult és említett készítmény forgalombahozatalá- tól eltekinthettünk. Köszönettel tartozunk lapjuknak, mert említett cikk figyelmeztetett arra, hogy a magánipari készítmények megrendelésénél az eddiginél nagyobb óvatossággal járjunk el. Koltai György igazgató A SZÜLETÉSI anyakönyvbe az elmúlt hét folyamán a következő újszülöttek neveit jegyezték: Andrási József (Körtvélyes: Mária), Kiss István (Farkas Sára), Szíjártó Margit (Dudás Margit), Kremczer Gábor (Kópiás Erzsébet), Tóth Károly (Csorba Jolán), Nagy Etellza Mária (Vá- radi Etelka), Görbe Márton (Pataki Etelka), Molnár Edit Erzsébet (Ácsai Etelka), Csorba János (Soltész Ilona), Kovács Mária (Bánki Mária), Soltész Anikó (Deák Anna), Ecseri György (Varnyú Magdolna), Magyar BaMár 75 éves öreg, megtört ember vagyok. Sok jót, de még több rosszat értem meg az életemben. Ebben a levélben most nektek, kis unokáimnak, üzenek ezen a napon, — amikor végre, 12 éve népünk felszabadult évezredes rabságából és a dolgozók, a munkások állama iött el. Ott kezdem él: valamikor én is olyan kisgyerek voltam, mint ti, de közel sem volt olyan jó életem, mint nektek. Korán el kellett mennem dolgozni s négy hosszú éven át inaskodtam. Erről a négy évről igen sokat tudnék mesélni, de itt, nektek csak néhányat említek meg abból a sok szenvedésből, amit végigéltem. Egy kismesternél tanultam a szakmámat és bizony sokszor megpofoztak, akár jót csináltam, akár rosszat. Számtalanszor kellett mennem a mesterné asszony után garaboly- lyal a kezemben a piAMIKOR ÉN FIATAL VOLTAM r/fzenet naqipapétéL acra. Sok jó dolgot, ínycsiklandozó falatot vettünk, amiből nekünk — a mesterem szavai szerint: koszos inasoknak —‘ sohasem jutott. Most így, öreg, ősz fejjel visszagondolok azokra a napokra, amikor a szakmatanulás helyett vizet hordtam az ebédhez s mosáshoz, sőt olykorolykor a mesterem a temetőbe is elküldött, hogy gondozzam az ő családjának sírjait. Akkor valóban az élet volt a tanítómester. Sokat szenvedtem, míg végre négy keserves év után a kezembe került a segédlevél. Bizony, kis unokáim, azután kezdődött igazán a kínlódás, a megaláztatások sorozata. De tűrtem, szenvedtem, robotoltam, mert anyáitok s a ti jövőtöket ' biztosítottnak láttam. Tudtam, hogy egyszer megvirrad a munkások hajnala, s beköszönt vörös fényével a mi jövőnk is. Ezen a napon, április 4-re emlékezve el kellett ezt mondanom nektek. Egyben fogadjátok meg nagyapó tanítószavait. Dolgozzatok, becsüljétek meg azt, amit a mi államunk, a nép állama nyújt nektek. Hiszen ma már nem ismerik a gyerekek azt, amit mi annakidején. Elnézem itt, a gyárban a tanulókat, a városban a diákokat és látom azt, hogy mindegyiknek öröm ül az arcán, nincs gondterhelt kisfiú és kislány, aki fél a holnaptól. Nincs gondja az élelemre, a ruhára. Nem látni ma rongyos gyereket, nem úgy, mint az én időmben. amikor bizony mi, inasok rongyokban jártunk. Ma a kormány nagyon sok gondot fordít rátok, gyerekek, kis unokáim. Megad mindent, ami a tanuláshoz, a szakma elsajátításához szükséges. Én azt szeretném búcsúzóul nektek út- ravalóul adni, hogy ezért a boldog életért, amiben most részetek van, elsősorban hálásnak kell lennetek a nagy szovjet népnek, a munkásosztálynak. Véssétek jól bele a fejetekbe: ti proletár gyerekek vagytok, — mindig és mindenütt a proletárok ügyéért kell harcolnotok, dolgoznotok. Ha így lesz, akkor álmaitok valóra válnak, s ezen a kis magyar földön boldog élet, szocializmus lesz. Ezt üzeni nektek nagyapótok. Sebestyén József lakatos. ___ lázs (Tóth Amália), Kis Tibor (Radios Erzsébet), Madocs Ibolya (Sánta Hona), Nagy József (Lo- sonczi Mária), Kozma Ilona (Gulyás Terézia), Simon Zoltán (Földi Mária), Marton József (Virág Rózsa), Kecskeméti Edit (Ugi- Rácz Mária), Merász Ilona Zsuzsanna (Csongrádi Ilona Mar-* git), Mónus Ágnes (Sárközi Katalin), Poór Mária Margit (Bognár Etelka Terézia), Kanizsai Antal István (Piszmán Márki Erzsébet), Marozsi Kovács Er- zsébet (Varga Rozália), Varga Ferenc (Juhász Ilona), Faragd Mária Margit (Báder Nagy Mária). házasságot kötöttek? Balogh László Kálmán Magyavl Irmával, Pintér József Huszka Katalinnal, Dudás István Bálint Francia Kis Juliánnával, Csáki Ferenc Simon Margittal, Marosi Sándor Dobos Zsuzsánnával, Végvári Lajos Nagy Erzsébettel, Farkas Imre Szabó Mária Teréziával, Kravcsenko Ferenc Kiss Ilona Máriával, Benkó Ferem László Kovács Mártával, Gálos László Pataki Juliánnával. A HALOTTI ANYAKÖNYV Bií az alábbi kecskeméti lakosok adatait jegyezték be: Dobozi Miklósáé (Dereáni' Mária) 3.1 éves. Csányi Imrémé (Kiss Vil* ma) 82 éves, Görbe Márton egynapos, Szabó Józsefné (Herczeg Mária) 82 éves, Franoveca László Mihály 1 hónapos, Bú* biczki István 74 éves, Kováén Pálné (Bene Eszter) 68 éves, Zámbó Terézia 70 éves. Orbán László 9 hónapos, Benkics Károly 69 éves, Tószegi István Al* tila 6 napos. Bosnyák József, 9 hónapos, Búzás Pálné (Szabói Sára) 75 éves, Csille Judit 05 éves, Erdélyi Sándorné (Katona Etelka) 70 éves, Szemerey Ger* gely 74 éves, Saliin Tóth Sán-* dómé (Fekete Erzsébet) 75 éves, Szalai Zsigmond 80 éves, Keresztesi Jenő 68 éves.
