Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-13 / 86. szám

P HÍREK Nem sokáig lettetek volna 99örökre halhatatlan magyar if júság.*.66 — Egy elmaradt hozzászólás — Nemrég résztvettem a Kecskeméti Városi Tanács ülé­sén. Ott esett szó az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekről. Nem volt módomban elmondani véle­ményemet, mert idő nem volt rá, ezért hát igyekszem a sajtó ha­sábjain ezt pótolni. Azoknak akarok válaszolni, akik azt állítják, hogy nem ad­tunk meg mindent az ifjúság­nak. Igaznak tűnne ez az állítás, ha csak úgy egyszerűen tudo­másul vennénk. Ha azonban el­gondolkozunk a dolgokon, ak­kor rögtön látjuk, hogy ez nem így van. Népi demokráciánk soha nem látott lehetőségeket biztosított a magyar ifjúságnak. Tanulni, érettségizni akar? — tessék, semmi akadálya. Mér­nök, orvos, jogász akar lenni? — ám legyen, járjon egyetemre. Ipari szakmát akar tanulni? — minden lehetőség megvan rá. És mindezért fizetést is kap. Ha sportolni akar a magyar ifjúság, ott vannak a sportpá­lyák, felszerelések. Versenyez­het ahogy kedve tartja. Nem gá­tolja már ebben, hegy valame­lyik kuláknál kell cselédesked- ni, s enni a cselédélet keserves kenyerét, mint e sorok írójának valamikor. Megszűntek az em­bertelen munkafeltételek. Most nem kell dolgozni látástól-vaku- lásig, szórakozásra és pihenésre is jut elég idő. Ha délutánonként végigsétálunk a Körösi utcán, örömmel állapíthatjuk meg, hogy csupa jói öltözött fiatallal találkozhatunk. Ez most egészen természetes és így is a helyes. De nem árt emlékezni. A magyar ifjúságnak soha senki nem adott annyit, mint népi államunk. Igaz többet is adhatott volna, de a jövőben többet is ad. Én azonban úgy gondolom, hogy most inkább kö­vetelni kell ifjúságunktól. Töb­bet, mint eddig. Szakítani kell Nevetőbe kérőitek a külföldre szánt idei pecsenyekacsák a Kunszentniklési Yizíszárnyastelepen Az idei tavaszon 126 000 értékes aprójószág, kacsa, liba kel ki a Kunszentmiklosi Viziszarny as telepen. Jelenleg is 25 000 tojás van keltetógépekben. Az elmúlt napokban már kikeltek az első lábas jószágok. 2600 szárnyas népesíti be jelenleg a telep nevelő­házait. Itt nevelődik az első keltetésből származó több mint 2000 kiskacsa, melyet exportra szánnak, s kilenc hét múlva elsőrendű pecsenyekacsaként értékesítenek. A víziszárnyastelep keltetőállomásán kétszikű tojások ülteté­sével kísérleteznek. Ezek, a szokásosnál jóval nagyobb tojásokban két sárgája van. A kikelt abnormális állatokat spirituszba teszik majd. A tanácsok munkája az ellenforradalmi események után A racionalizálásról — A hatáskörök növeléséről Arra kell törekednünk, hogy az ügyek túlnyomó többsé­gében a községi tanács jár­jon el első fokon. Nagyobb szerepet kell adnunk az ál­landó bizottságoknak. Lehetővé kell tenni, hogy a köz­ségek, városok saját vagyonnal rendelkezzenek. Pld. az államo­sított házak, tartalék területek, szeszfőzdék, kertészet, italbolt, stb. Ehhez biztosítani kell a kul­turált. szakszerű vezető appará­tust. Változtatnunk kell az ál­lamigazgatás aránylag alacsony színvonalán és tekintélyén. Ezt biztosítják a képzett vezetők, a megfelelő hatáskör és a lakos­ság tevékeny részvétele a taná­csaink munkájában. A megyei tanács VB e re- zctcs hatékonyabbá tétele ér­dekében megalakította a me­gyei művelődési tanácsot, mely az állandó bizottság hozzá­értő tagjaiból és kiváló elméleti és gyakorlati pedagógusokból áll. A művelődésügyi bizottság nagyszabású tervet dolgozott ki az ifjúság nevelésének eszmei és módszertani megjavítására, az iskola és a szülők erőinek összefogására, ifjúságunk, egész jövőnk helyesirányú fejlődésé­nek biztosítására. A megyei VB anyagilag is támogatja terveik megvalósítását. Ilyen társadalmi bizottságokat kívánunk létrehoz­ni gazdasági munkaterületünkön is, az ipar, kereskedelem, szol gáltatás, stb. terén a lakossáf igényeinek megfelelő fejlesztési érdekében. vemberben megkezdték műkö­désüket. Eleinte sok helyen még az úgynevezett »forradalmi« bi­zottságokkal együtt üléseztek, s csak később ezek megszüntetése után kezdett munkájuk hatéko­nyabbá válni. Miután alig 8 köz­ségünkben maradt helyén a ko­rábbi vezető, legnagyobb feladat itt hárult ránk a vezetés meg­szilárdítása terén. Mintegy 7C községbe tért vissza a korábbi vezető, máshol újak beállításá­ról gondoskodtunk. Olyan elv­társakat javasoltunk, akiket a községi tanácsok szívesen elfo­gadtak, mert szakmai és ráter­mettség szempontjából jobbak elődeiknél, A tanácsülések eddigi tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy minden tanácsülésen egyhan­gúlag megállapították, hogy az október 23-án kirobbant esemény ellenforradalom volt, melyben több félrevezetett ifjú, munkás és paraszt is részt vett. Helyeselték a tanácsüléseken a párt és a kormány megtett in­tézkedéseit és kifejezésre juttat­ták köszönetüket a szovjet had­seregnek, amiért hazánkat az ellenforradalom pusztításától megmentette. A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 15/1956-os számú rendeletével elrendelte a felduzzadt államigazgatási szer­vezet átalakítását, mely lehető­vé teszi a gazdaságvezetés és az államigazgatás demokratizálá­sát. A megyei tanácsnál a ren­delet végrehajtása során az ed­dig működő 15 szakosztály 10 szakosztályra és a titkárságra csökkent. A létszámcsökkentés során a megyei tanács szakappará­tusában 115, a járási tanács szakapparátusában 442, a vá­rosi tanácsok szakapparátu­sában 45 fő vált létszámfe­lettivé, liz a létszámcsökkentés 623105 érdekében. Meggyőződésünk, hogy a ta­nácsok munkájának minő­ségi megjavítása növeli népi demokratikus rendünk po­litikai alapjait. Ezen az úton haladva egyre re­ménytelenebb lesz a belső és külső reakciós erők bármilyen eszmei vagy fizikai erőfeszitése, mert dolgozó népünk mind na­gyobb tömege áll az ország ve­zető ereje, a párt és a kormány mögé — fejezte be a végrehajtó bizottság beszámolóját a megyei tanács elnöke. (Lapzártakor az ülés tartj azzal a káros iskolai és szülői nevelési gyakorlattal, hogy va­lósággal »dajkáljuk«, még a szél­től is óvjuk fiataljainkat. Az if­júságot nem védeni ke!l az élet­től, az ifjúságot edzeni kell az élet nehézségeinek leküzdésére. Csakis így lesz a fémből kiváló acél. Tudvalevő, hogy az ok­tóberi ellenforradalomban so-k megtévesztett fiatal is résztvett. Hogyan lehetett vajon ezeket a munkás és paraszt származású fiatal diákokat megtéveszteni és rábírni arra, hogy kezet emelje­nek arra az államra, amelytől ők annyi jót kaptak. Bármekko­ra is volt a zur-zavar, meg kel­lett volna lennie bennük a »proli ösztönnek«, amelyre hallgatniok keliett volna. De éppen ez az ösztön hiányzott az iskola, a szülői ház helytelen nevelési módszerei következtében. És mi történt. Géppisztolyos tacskók akartak a Magyar Tanácsköztár­saság ősz veteránjainak, nekünk magyar kommunistáknak, Ság- vári Eledre, Schőnherz Zoitár pártjának leckét adni »magyar­ságból, hazafiságból«. Fiatalsá­gunk egyrészéné] eddig jutot­tunk az elkényeztető nevelés módszereinkké!. Hát kedves fiatalok! Te mun­kás és paraszt származású egye­temista. Ügy gondoltad, hogy to­vábbra is ott ülhettél volna áz egyetem padjaiban, ha győz az elle-nforradalcm? Ügy vágtak volna onnan ki, hogy a lábad se­érte volna a földet. Te munkás- fiatal, Ügy gondoltad, hogy a burzsuj gyárába egyenlő mun­káért, egyenlő bért kaptál vol­na? Hogy nyolc órát dolgoztál volna? És üdülhettél volna ha­zánk legszebb üdülőiben? Ér­deklődj csak a Nyugatról haza­térő fiataloktól, az ottani élet­ről. És mit tehettek volna az ál­lami gazdaságban, tsz-ben dol­gozó fiataljaink? Mehettek volna vissza a cselédsorba a kulákhoz vagy a nagybirtokra. Kedves fiatalok ! Nem sokáig lettetek volna »márciusi hősök«. Nem sokáig lettetek vol­na »örökre halhatatlan magyar ifjúság«... amely előtt meg kell hajtani fejünket, ahogyan a Kecskeméti Lapok tavaly no­vember l-i számába azt*Homoki nevű kisgazda írta. Vagy Mind- szenthy októberi beszédében mondía: »minden dicsőséget megérdemelnek fiataljaink«. If­júságunknak az a része, amely nem tudta megőrizni józanságát. Mindszenthy dicséretétől kapta legsúlyosabb bírálatát. Hiszen, ha ezek az emberek dicsérik az ifjúságot, az azt bizonyítja, hogy rossz úton járnak és bizony az elnyomás, szolgaság, bizonytalar jövő várt volna ifjúságunkra. De térjünk vissza if­júságunk október 23-i cseleke­deteire. Az ifjúság egy részét megtévesztették. Ez igaz. De nem igaz és ezerszer nem igaz tisztelt »hazug Magyarország' hangja, Nlindszenthy, Homoki és egyéb ellenforradalmi söpredék, az egész magyar ifjúság nem tá­mogatta, még csak nem is szin- patizélt az önök »forradalmával« Ebből a magyar ifjúság nem kér. Ezt ma már azok a fiatalok is látják, akik annak idején az ellenforradalom befolyása alá kerültek, hogy októberben miről volt szó. Ma már látják, hogy az ő jövőjük forgott kockán Ilyen körülmények között nagy örömmel fogadtuk a KISZ meg­alakulását. Nem könnyű feladat végrehajtása vár rá. A KISZ- nek kell tanítani, nevelni ifjú­ságunkat, hatással lenni azokra a fiatalokra is, akik más ifjúsági rétegszervezet tagjai. Ifjúsá­gunknak legfontosabb tenniva­lója, hogy lemossa azt a gyalá­zatot, amit a feliér terror rá- kent. Gern Sándor forint .béralapmegtakarítást je­lent. Míg a megyei, járási és városi tanácsoknál a létszámcsökkenés és az összevonások által megta­karítást értünk el, a községi ta­nácsok jogkörének a növelése során a feladatnak a területhez való közelebbvitele érdekében különösen a gazdálkodási feladatok jobb ellátásának biztosítása érdekében a községi appará­tusok létszámát 226 fővel nö­veltük. Az új községi adóügyi szervezet, mint elsőfokú pénzügyi hatóság az adók kivetésével, könyvelésé­vel és a jogsérelmek elsőfokú elbírálásával foglalkozik és ez­által jelentős segítséget nyújt a lakosságnak. A racionalizálással javult az apparátus szakmai felké­szültsége és politikai szilárd­sága. Állami és gazdasági életünk to­vább fejlődése érdekében fel kell vetnünk, hogy a tanácsok gazdasági hatáskörének növelé­se nem halad kellő ütemben, sőt egyes megnyilvánulások, intéz­kedések a központosítás irányá­ba hatnak. Pld. a gépállomások kiválása a tanácsokból. Állami életünkben jobban kellene ér­vényesülni a területi szervek hatáskörének anélkül, hogy a központi államvezetés kárára menne. Ügy gondoljuk, ilyen irányban kell fejlődnünk, s ezért felterjesztést tettünk a kormány­hoz mindenekelőtt az élelmiszer- ipari üzemek leadása érdekében. Hasonlóan városaink tihicrbírá- sáhóz képest adunk le “Halato­kat, hogy a helyi erőket érde­keltté tegyük azok eredményei­ben. Hiszen hatáskör nélkül nem fejlődhet lakosságunk érdeklő­dése sem az állami munka iránt. Ezért formálisak sok helyen ta­nácsülésein!', állandóbizottsá- saink. (Folytatás a 2. oldalról) Tisztelt Megyei Tanács! Ahhoz, hogy gazdasági és tár­sadalmi életünk nyugodt veze­tését biztosítsuk, vizsgálat alá kell vennünk tanácsaink állapo­tát, s e téren is határoznunk kell feladatainkat illetően. Nincs tudomásunk arról, hogy a megyei VB tagjai közül valaki az ellenforrada­lom oldalára állt volna. A VB október 28-i ülése után a vezetők együttmaradtak és tö­rekedtek helyes irányt szabni az eseményeknek. Amikor ez már nem volt lehetéges, Hallos Fe­renc VB elnök november 2-án Pestre távozott, ahonnan a köz­bejött események folytán csak november 9-én tért haza. Kocher László, Varga Jenő és Cseh László elvtársak itthon marad­tak és az egyes szakosztályoknál töltötték idejüket. így volt le­hetséges, hogy a szovjet erők beavatkozása napján az ő veze­tésükkel helyreállt a megyei ve- eetés. Megyei tanácsülést mindeddig azért nem hívtunk össze, mert sok operatív feladatink a jó elő­készítést akadályozták, másrészt az események értékeléséhez sok időre volt szükség. A jövőben — úgy gondoljuk, helyes lesz — a megyei tanácsot gyakrabban hívjuk össze, hogy valóban be­töltse államhatalmi szerepét. Járásaink VB-ai már novem­berben mindenütt megkezd­ték tevékenységüket. Az el­lenforradalom által eltávolí­tott 22 elnök, elnökhelyettes és titkár, kevés kivétellel, el­foglalta helyét. A járási tanácsok márciusig va­lamennyi helyen ülést tartottak, s hozzákezdtek munkájukhoz. Városaink VB-ai közül a halasi úgyszólván végig a helyén volt, a többi novemberben látott mun­kához. Községeink YBrfti is ni ár üq­ról. Legutóbbi értekezletükön a földművesszövetkezetben dolgo­zó elvtársak munkáját tárgyal­ták meg. * Az MSZMP Soltvadkert köz­ségi szervezetének heljúségében klubszobát rendeztek be, ahol vasárnaponként állandóan 25— 30-an találnak megfelelő szóra­kozást. Az itt szervezett összejö- votelek alkalmával vannak, akik rádiót hallgatnak, mások újsá­got olvasnak, sakkoznak, bil- liárdoznak, vagy römikártyával játszanak. A klubhelyiségben szórakozóknak az összejövetel jó alkalmat szolgáltat politikai kér­dések és a község problémáinak megbeszélésére is. A klubhelyiségben vasárna­ponként a vendéglátóipar megbí­zottja üveges sört árusít. * Kiskőrösön az MSZMP köz­ségi alapszervezete minden hó­napban egyszer, de szükség sze­rint sűrűbben is összehívja a pártcsoportbizalmiakat, A több, mint 100 párttag tíz pártbizalmi­hoz van beosztva. A pártbi­zalmiak a tagdíjbélyegek elosz­tása mellett egyre nagyobb gon­dot fordítanak a párttagokkal való beszélgetésekre, politikai kérdések megvitatására. A part különböző rendezvé­nyeire is a pártbizalmiak útján hívják meg a tagságot. A leg­utóbbi taggyűlés előtt a pártbi­zalmiak előre tájékoztatták a párttagokat az értekezlet napi­rendjéről, az átigazolási és tag- felvételi kérelmekről. A veze­tőség megállapítása szerint ezzel a módszerrel előkészített gyűlés az előzőeknél is sikeresebb volt. Az MSZMP Tázlár leözségi alapszervezetének legutóbbi tag­gyűlésén olyan határozatot hoz­tak, hogy egyes esetekben a kommunista öregeken való segí­tés, vagy egyéb okok, - például (baleset, stb. következtében ne­héz helyzetbe jutott elvtársak megsegítésére »Vörös segély «- alapot létesítenek. A segélyalap anyagi fedezetét a párttagok ön­kéntes befizetései és a párt ren­dezvényeinek bevétele képezi. A határozat meghozatala után tör­tént felajánlások alapján eddig 700 forint gyűlt össze. A pénzt (akarékbetétkönyben a bankban helyezik el és juttatása ügyében minden eseteben a párttaggyűlés fog dönteni; * Fülöpszállás községben lévő — mind a három termelőszövetke­zetben van MSZMP-alapszerve- zet. Ezek a pártszervezetek jelen­leg az ellenség elleni politikai harcra, a szövetkezetek megerő­sítésére, gazdaságuk fellendítésé­re és a tagok jólétének növelé­sére fordítják a legnagyobb fi­gyelmet, * Az MSZMP császártöltési szer­vezetének vezetősége akcióprog­ram összeállítását vette tervbe. A kidolgozandó program alap­jául a községben tartott kisgyű- iéseken, illetve nagyobb csoport­gyűléseken elhangzott javaslato­kat tekintik. Tázlár községben az MSZMP helyi szervezetének elnöksége ve­zetőségi üléseken rendszeresen beszámoltatja a különböző terü­leten 'dolgozó kommunistákat pártmegbizatásaik végrehajtásé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents