Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-13 / 86. szám
A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉ (Folytatás a* t. oldalról) letávdiktatura ollen irányuló ellenforradalom volt. Ilyen körülmények között vált ki Nagy Imre áruló kormányából egy kis kommunista csoport, elén Kádár Jánossal és új kormányt alakítva kérték a Szovjetunió segítségét, hogy megmentsék hazánkat a pusztulástól, hogy megvédjék néphatalmunk 'izénkétéves vívmányait. Népünk hálás lehet a Szovjetunió népeinek. mert ismét sok fia adta éledét a béke és a mi ügyünk megmentéséért. November 4-én a szovjet csapaok hősies beavatkozása megteremtette a lehetőséget, hogy az állami és gazdasági életben rövid időre, két-három napra iratomra jutott ellenforradalmi . erőktől megtisztítsuk közéletünket. Ezen munkánkhoz nagymértékben segített az a tény, hogy xiár november 2-án megalakult az MSZMP megyei ideiglenes bizottsága. Az új pért megjelenése és segítése mellett nagy erőt és biztonságot sugárzott a november első napjaiban Kádár János elvtárs vezetésével megalakított forradalmi munkás-paraszt kormán}', amelynek intézkedései nyomán kezdte meg a végrehajtó bizottság a rend és a nyugalom helyreállítását, a gazdasági élet megindítását. November 4-ét követően legfontosabb feladata volt a rend, a nyugalom, a termelés biztosítása, a lakosság ellátásának a megszervezése. A VB e problémák megoldása érdekében Varga Jenő elvtárs vezetésével öt tagú közellátási bizottságot szervezett, melynek feladatává tette a megye élelmiszer és iparcikk szükségletének beszerzését, a rendelkezésre álló készletek tervszerű elosztását. Lakosságunk szükségleteit csalmem hiánytalanul kielégítettük, csupán tüzelőben volt Hiány. Az üzemek munkájának a megindításánál és megszervezésénél feltétlenül meg kell emlékezni arról a hősies magatartásról, hogy élelmiszeripari üzemeink, tanácsi vállalataink az egész ellenforradalmi időszak alatt helytálltak és biztosították a megye lakosságának az élelmezését. Különösen a sütőüzemeink, vágóhídja! nk és a malomipari dolgozók. Emellett a kereskedelmi dolgozók is becsületesen teljesítették kötelességüket. A megye területén lévő üzemekben a sztrájk következtében mintegy 110 millió forint értékű kár keletkezett. A végrehajtó bizottságnak ezért fontos feladata volt, hogy a munkástanácsok működését figyelemmel kísérje, biztosítsa, hogy a munkástanácsok ne válhassanak az ellenség fórumaivá. Megakadályoztuk területi szervek létrehozását. Ügyeltünk arra, hogy az 1956. évi 25-ös számú tvr. alapján működjenek, szervezzék és irányítsák a vállalatok termelését. A végrehajtó bizottság ezért 1956. december hó 5-i ülésén foglalkozott a munkás- tanácsokkal és irányelveket adott tevékenységük helyes irányban való terelése érdekében és utasította a szakosztályokat, hogy a munkástanácsok törvényes működését segítsék elő. zet a negyedév végén sem általában. Egyes cikkekben már van ugyan javulás, máshol viszont jelentős hiány mutatkozik. Üveg- i áruban az ellátás biztosítva lesz I — kb 35 százalékkal kapunk töb- : bet, mint tavaly. A vendéglátóipar üzemeltetéséhez szükséges áru általában rendelkezésre áll. ! Sörben jobb lesz a helyzet, mint ! a sajtó néhány héttel ezelőtt ezt már közölte, fennek dacára a korai jó idő miatt nem lesz elegendő. Még nagyobb lesz a hiány borban, mivel a vendéglátó- ipar központi ellátottsága e Ciliiében alacsony. A végrehajtó bizottság és kereskedelmi irányító szervünk, de a kereskedelem dolgozói is azon lesznek, hogy a jövőben is ellássák lakosságunkat a szükséges árukkal. A tsz-ek mellett támogatnunk kői! parasztságunk különféle társulást*!! Határozott intézkedések szükségesek a vállalatok munkájának megjavítására Az MSZMP február 26-i hatá- ozata nagy teret szentel a gazdasági munka területének. Míg córábban az egyik fő hiányosság volt párt- és állumvezetéslinkben, hogy keveset vagy rosszul foglalkoztunk közgazdasági problémákkal, most kormányunk jól latja, hogy gazdasági helyzetünk nelyes alapokra való helyezése nélkül, a gazdasági élet föllcndítésc nélkül nem jöhet létre jó po- litikai alap sein. A munkás-paraszt kormány .■rélycs intézkedései nyomán az :pari termelés ez évben kezd helyreállni. Még mindig nagy azonban a lazaság, melyet a vállalatok eredményei mutatnak. Nézzük e tekintetben megyénk helyzetét. A tanácsok irányítása alatt álló vállalatok gazdálkodása az 1956. év I—III. negyedévében nagy fejlődést: mutatott, ami nem kis mértékben azoknak a tervszerű, határozott intézkedéseknek volt; következménye, melyeket, a vállalatokat irányító tanácsaink, valamint a megyei tanács vállalati osztályai kifejtettek. Ennek következményeként tavaly szeptemberben összesen 9.7 millió forint terven felüli jövedelemhez jutottak irányító tanácsaink, mely lisszegeket részben vállalatfej- tesztésre, részben pedig szociális és kulturális célokra használhattak fel; Az év első három negyedében jelentkező fejlődést azonban az 1956. IV. negyedévében lezajlott ellenforradalmi események, valamint az ezt követő gazdasági zavarok megakasztották és éves eredrnényeinket lerontották. A vállalatok mérlegbeszámolói az 1956. IV. negyedévben (érveikkel szemben 15 237 000 forint veszteséget mutattak ki. Míg a teljes termelés aránylag, növekedett, magasak a bérkifizetések és nagyon alacsony a termelékenység. így a sütőiparban 2 havi, a húsiparban 1 havi dupla bért fizettek ki az elmúlt negyedévben. A dolgozók bérét jóval 30 százalékon felül emelték meg. Majdnem minden vállalatunknál megszüntették a teljesítménybért és ennek következtében a munka termelékenysége erősen visszaesett. Ez a helyzet a fokozott ellenőrzések és bérügyi intézkedések következtében némileg javult, viszont a javulás nem olyan mértékű, hogy azzal meg lehetnénk elégedve. További határozott intézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy vállalataink ismét megszilárdítsák gazdálkodásukat, fokozzák termelésüket, növeljék a munka termelékenységét. Kormányunk éppen ezért rendelte el, hogy a vállalatok 1957. június 30-ig kötelezendők az 1950. III. negyedévi költségszint elérésére. A gazdaságvezetés hatékonyabbá tétele érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, amelynek értelmében a .jelenleg megyei irányítás alatt átló vállalatok jó részét a városi tanácsok közvetlen felügyelete alá helyezzük. Vonatkozik ez elsősorban a sütőiparra, a vendéglátóiparra, valamint a III. negyedévtől kez- dődőleg a kiskereskedelemre. A Báes megyei Téglagyárat két részre bontjuk. Egyik a kecskeméti tanács, másik a megyei tanács irányítása alatt fog tovább működni. A Megyei Nyomda, valamint a Kecskeméti Kézműipari Vállalatot közvetlen megyei irányítás alá helyeztük, annak érdekében, hogy ezek a vállalatok megyei szinten továbbfejleszthetek legyenek. Ezzel egyidőben szükség van arra is, hogy a nagyobb számú vállalatot irányító városi tanácsok szakmailag megerősödjenek, Egyre javul az állampolgári fegyelem Népgazdaságunk szempontjából lényeges az adófizetés fegyelmének helyreállítása. Az ellenforradalom hatására a IV. negyedévben mintegy 100 millió forint tartozása maradt megyénk adófizető lakosságának államunkkal szemben. Az 1957. I. negyedévi adóbevételek alakulása már kedvezőbb volt. Január hónapban még érezhető volt ugyan az ellenforradalmi agitáció káros befolyása, de ahogy erősödött és szilárdult a politikai hatalom, oly mértékben javult az adófizetés is. örvendetes az, hogy parasztságunk felismerte a helyes utat és amíg januárban 6 millió 700 ezer forint volt a bevétel, addig februárban 19 600 000 forint folyt be. Megyénk 116.2 százalékra teljesítette I. negyedévi adóbevételi tervét. Nagyjelentőségű intézkedést hajtottak végre azzal is, hogy az adóügyi feladatok átszervezését a júliusi határidő helyett február hó 15-évcl végrehajtottuk. Ezzel parasztságunk cs adófizetőink régi és jogos kívánságát teljesítettük és az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind jobban fokozódik a bizalom a községi adóügyi csoportok és azok dolgozói iránt is. Komoly eredménynek mondható az adóügyi dolgozók és az adózók kapcsolatának állandó javulása is és a kötelességtel- jesítés érdekében kifejtett nevelő munka. Múlt év I. negyedévében több mint 16 000 volt a zálogolások száma. Ez évben már csak 3305 helyen kellelt zá- logolni. Azon leszünk, hogy a Községi elsőfokú pénzügyi szerveket mind jobbá tegyük, szakmailag is megerősítsük, hogy az állami és állampolgári fegyelem szilárd alapjai lehessenek. Szocialista kereskedelmünk kiállta a legnehezebb próbát Tisztelt Megyei Tanács! Míg egyfelől az iparban az alacsony termelés csökkentette az árualapot, másfelől nőtt a kifizetés, amelyhez járul még megyénk parasztságának mintegy 100 millió forintos november— decemberi adóhátraléka, tehát növekedett a vásárló erő, mértéktelenül felszökött a vásárlási láz. 1957. január és februárban 100 millió forinttal nagyobb volt az áruforgalom szövetkezeti és kiskereskedelmi vonalon, mint 1950. azonos időszakában, Októbertől február végéig mintegy 300 millióval. Mint tapasztaljuk, mégsem következett be.infláció, bár egyes közgazdászok javasolták, engedjen a kormány szabad utat annak. A kormány és a párt vezetősége nem járult hozzá, mert' az a dolgozók millióinak elszegényedését, szenvedését okozta volna. Az infláció elkerülésének lehetőségét mindenekelőtt szocialista rendünk erejében kell keresnünk. A kilátások szerint a legfontosabb alapvető élelmiszerekben a II. negyedévben sem lehet zökkenő. Zsír, cukor, kenyér, só elegendő lesz. Készleteink ruházati cikkek- oen állnak legrosszabbul. Pamutárukból normális készletünknek csak egyharmad része volt meg január 1-én. Március végére elérjük a normális mennyiség ket- narmad részét. Gyapjúszövet fé- j leségekből március végén csak ' tele áll rendelkezésre a normális készletnagyságnak. Ennek dacára az egész szakma helyzete javul és ü negyedév végére (június végére) a készletek normalizálódni fognak, mivel hatalmas mennyiségű importáru érkezett és érkezik megyénkbe. Vegyesipari cikkekben a vas-műszaki szakma a1 legfontosubb. E szákma készletei is felére csökkentek januárban az elmúlt időszakhoz képest. Nem jobb a hely.» Tisztelt Megyei Tanács! Rátérve megyénk mezőgazda- sági helyzetének értékelésére, meg kell mondanunk, hogy az ellenforradalmi események ilt sem tűntek el nyomtalanul. Mint általában minden területen, itt is elsősorban a szocializmus szerveire irányult az ellenforradalmi támadás. így következett be, hogy november és december hónapokban, de még szórványosan ez év januárjában is nagyobb zűrzavar uralkodott állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és gépállomásainkon. Mindezek igen súlyos karokat okoztak a mezőgazdaságnak.- Jóleső érzéssel kell azonban megállapítanunk, hogy dolgozó parasztságunk nagy többsége megőrizte hidegvérét és élesen elhatárolta magát a levitézlett földesurak- tói. kulákoktól és a falvak romboló huligán elemeitől. Hozzájárult ehhez az a tény, hogy parasztságunk megszabadult a ránehezedő mintegy 600 milliós beadási kötelezettség súlyos terheitől és egyben a gúzsbakötött gazdálkodási formák káros következményeitől is, ami már maga ban véve nagy elégtételt jelentett a korábbi sérelmekkel szemben. A megyei tanács elnöke ezután részletesen ismertette a tanácsok előtt álló legfontosabb mező- gazdasági feladatokat. Hangsúlyozta, hogy népünk érdekében nem mondhatunk 1c a nagyüzemi gazdálkodás további szocialista szervezéséről, ellenben a meglévőket most nem fejleszteni, hanem szilárdítani kell. Ami a termelőszövetkezetet illeti, Dallos | elvtárs eláhúzti, hegy bár azok száma az ellenforradalmi események során csökkent, sajátos Viszonyaink közölt tovább fogjuk őket fejleszteni* egyszer és mindenkorra felszámolva azonbajn a múlt hibái.* Mi itt, Bács megye területén gazdaságilag erős. a nagyüzemi gazdálkodás termelési fölényét mindenkor igazoló, jómódú tagsággal rendelkező termcloszöve:- kezeteket akarunk. így bár a fnezőgazdasági tsz-eket tartjuk a legfejlettebb formának, mégis szakítanunk kell a sematikus módszerekkel. Megyénkben ugyanis tekintélyes számi! alacsonyabb típusú társulás és szakcsoport is alakult. Éppen ezért nekünk a tsz-elv mellett támogatnunk kell parasztságunk különféle társulásait. Hallos elvtársi ezután ismertette, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzi a szarvasmarhatenyésztést, miután elsősorban ez a fejlett mezőgazdaság feltétele. — Marhatenyésztésünk fejlesztése — hangsúlyozta i— kívánatos trágyahelyzetünk megjavítása miatt is. Megyénk minimális trágya» szükséglete ugyanis 170—180 ezer vagon, mellyel szemben csaknem százezer vagon hiány mutatkozik. Marha tenyésztés fellendülése érdekében > kérjük kormányunkat a helyes árpolitika érvényesítésére isi A világpiacon a sertés- és marhaárak között ugyanis nincs cflyan különbség, mint nálunk. Míg itthon a marha kilónkénti ára alig éri el a sertés árának 50 százalékát, addig a világpiacoji annak 70-—00 százaléka, sőt estjenként annak a 100 százaléka. Szőlő, gyümölcs és zöldségtermelésünk lehetőségei Megyénk igen fontos művelési ága a szőlő és a gyümölcs. Bács megye összesen mintegy 100 ezer kát, hold szőlőterülettel rendelkezik. A meglévő szőlő- területek állaga azonban nem a legjobb. Mindössze húszezer hold tekinthető kifogástalan állapotban lévőnek, 30 ezer holdra becsülhető az elöregedett, kidobandó szőlőterület, további 50 ezer hold pedig kisebb-nagyobb részben tőkehiányos. Úgy véljük, a termelési biztonság növekedésével megvan a remény arra, hogy a tőkehiányos szőlőterületekben a pótlások fokozatosan megtörténnek majd. A szűlőgazdálkodásban azonban — húzza alá a beszámoló — a mennyiségi bortermelés mellett fokozatosan több lehetőséget és nagyobb területet kell biztosítani a csemegeszőlő termelésére, miután az értékesítési lehetőségek ezen a téren korlátlanok. E héten tárgyaltunk külkereskedelmi szerveinkkel, akik felhívták figyelmünket a külföldi piac ezirányú igényeire. Ezek szerint a gyümölcspiacon bármilyen mennyiségű pajzs) e- tűmentes kajszit el tudnak helyezni, Kérték, fejlesszük a rózsabarack mellett az úgyneveze- zett magyar kajszit. Nyári almánál a fontos alma, körténél a Vilmos-körte, meggynél az üvegmeggy a legkeresetebb. Eperben a nagytestű, formátlan helyett a formás, nem apró fajtákra kellene visszatérnünk. Felvetették a fekete ribizlit, melynek ára háromszorosa a kajsziénak és minden mennyiséget el tudnak adni belőle. Szaporító anyagot a IZÖLDEX biztosítana, Telepítéseinknél úgy gondolj üti, ezekre figyelemmel kellene lennünk. A végrehajtó bizottság előkészíti a nyárt felvásárlást is, s ha a kormányszervek is segítik, a gyümölcstermelő parasztság érdekeit az idén jobban tudjuk védelmezni, mint tavaly. A megyei tanácsi VB lépéseket tesz a gyümölcs- és szeszipar fejlesztésére is. Kéri abban a tanács állásfoglalását, hogy ezele az üzemek kerüljenek tanácsi irányítás alá. Igv jobb kapcsolata lenne aj értékesítésnek a termeléssel, visszaállítanánk pl. a barack- és más gyümölcspálinka hitelét, világhírnevét, amely nép» gazdasági érdek is. Hangsúlyozta, hogy növekedett zöldségexportunk is. Korlátlan eladási lehetőségeink lennének külföldön 6—7 dakás csemege- uborkából, íehérsiínű, csípmen- tes szentesi paprikából, korai paradicsomból, zöldszínu, göm- bölyűfonnájú zöldbabból, e mellett, magas áron keresett cikk a spárga is. Ehhez n termeltető vállalat holdanként 14 ezer forint művelési előleget is ad. Hasonlóképpen kívánatos a makói jellegű hagyma fejlesztése, sőt jelentős tételt el tudnánk adni póréhagymából is. A végrehajtó bizottság feladatának tekinti éppen ezért, hogy a világpiac érdeklődését, vagyis a kereskedelem érdekeit összhangba hozza a termelők érdekeivél. A jövőben többet foglalkozunk majd a sajtó és szakszervezeteink útján mezőgazdaságunk fejlesztésével. (Folytatás a 3. oldalon)
