Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-07 / 81. szám
Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál As árpolitikában jusson kifejezésre\ a gyümölcs valódi értéke A felvásárlásról, az exportlehetőségekről, a ládaellátásról valamint a parasztság érdekvédelmi szerveiről nyilatkozott PALLOS FERENC elvtárs, a megyei^ tanács elnöke iA hurka, kolbász. Ä.«» 9-én nyit az állami gazdaságok kecskeméti mintaboltja Vajon, milyen lesz az idén a szőlő és gyümölcsfélék értékesítési lehetősége? Lévén Bács megye a szőlő és a gyümölcs hazája, falvainkban manapság ez. a tő beszédtéma. A szokásos heti sajtótájékoztatón éppen ezért arra kértünk választ Dallos Ferenc elvtárstól, hogy milyen intézkedéseket tett vagy szándékozik tenni a megyei tanács végrehajtó bizottsága a paraszti termékek, különös tekintettel a szőlő- és gyümölcstermés értékesítése tekintetében. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága — mondotta Dallos elvtárs a sajtótájékoztató bevezetőjeként — behatóan foglalkozott az értékesítés problémáival. Szeretnéhk, ha a tavalyi hibákat az idén kikerülnénk. Az értékesítés jelenlegi nehézségei összefüggnek a mezőgazdasági termelés elhanyagolásával, a. régi államvezetés hibáival. Jól lehet e termékek adták már a múltban is a hazai exportnak közel a felét. Tekintve emellett, hogy a mi megyénk egyik főprofilja éppen a nagy hasznot hozó szőlő- és gyümölcstermesztés: a végrehajtó bizottság __egyré szt népgazdasági érdekből, másrészt a gyümölcstermelő parasztság szempontjából cl- só helyen foglalkozott a fel- vásárlás és az értékesítés problémaival. Mi volt itt a múlt hibája? Az alapvető hiba kétségtelenül a mezőgazdaság elhanyagolásából származott. így adódott egy olyan fonák helyzet, hogy Bács megye gyümölcstermelő arányaihoz képest nem rendelkezett sem modern tárolóhelyiségekkel, sem az igények kívánta csomagotokkal. Nem volt a megyében ládagyár, s így nem tudtuk göngyöleggel ellátni a gyümölcstermelőket és a felvásárló- BZCrVfilíGt Tavaly például 300 vagonra elégséges göngyöleget terveztek és gyártottak a szilvafelvásárláshoz. Ugyanakkor: a nagy termés miatt 1660 vagonnal vásároltunk fel és ebből 563 vagonnal exportálunk. amelynek külföldre szállításához a göngyöleget csak nagy nehézségek árán tudtuk biztosítani. Nehézséget, időrablást és éppen ezért töméntelen bosszúságot okozott a körülményes, sokszor egész napokat igénybevevő gyümölcsátvétel is. Ami azonban a parasztság érdekeit a legjobban sértette: a rossz árpolitika; Különösen azt kifogásolták és jogosan, hogy a minőségi (exportképes) gyümölcs és a selejtes tömegáru között nem voitTmeg a kellő árkülönbség. Ez pedig mind a népgazdaság érdekeit, mind pedig a paraszti minőségi termelést hátrányosan befolyásolta. A végrehajtó bizottság most vigyáz arra, hogy ezeket a hibákat kikerüljük és főfeladatának tekinti, hogy a népgazdaság és a parasztság érdekeit tevékenyen védelmezze. így elsőként azért, hogy helyes intézkedéseket tudjunk foganatosítani, szakembereink útján felbecsültük a várható termést. Ezek alapján a várható felvásárlás megyénkben mintegy 5500 vagon gyümölcsre és szólőre tehető. E mennyiségből a tavalyi 1800_vagonnal szemben legalább 8200. azaz 400 vagonnal több minőségi gyii- rnölcsöt kívánunk exportálni. Ha már itt tartunk, érdekes összehasonlítani a minőségi gyümölcstermelés növekedését, ami a gazdák jó munkájának és a megye szakszerű kertészeti vezetésének az együtthatója. Mi sem bizonyítja ezt szemléltetőb- ben, mint az, hogy az 1953. évi mintegy 610 vagon az évek során szívós munkával a tavalyi 1800 vagonos export mennyiségig emelkedett. Ahhoz, hogy ez a termésmennyiség és minőség létrejöjjön, gondoskodtunk a megfelelő védekezőszerekről. így ezúton is megnyugtathatjuk a termelőket, hogy ezekkel a szerekkel kifogástalanul el fogjuk őket látni. Szerekkel igen, de eszközökkel teljes egészében (magasnyomású permetező, stb.) nem. Ezeket a gépeket a közeljövőben fokozottabban kell gyártani az iparnak, hogy az igényeket kielégítsük. Erről a kormányzat gondoskodni is fog. Visszatérve a felvásárlásra, a megyei tanács végrehajtó bizottsága biztosítani kívánja mintegy három millió rekesz előállítását, ami az exportszállításokhoz, de magához a gyümölcsszállításokhoz is elengedhetetlenül szükséges. Ennek érdekében tárgyaltunk a Göngyölegellátó Vállalattal, másrészt mi, magunk létesítettünk Izsákon ládagyárat, ahol megyei termékekből, nádból és egyébből állítunk elő ízléses gyümölcsrekeszeket. így e tekintetben is megnyugtathatjuk parasztságunkat, hogy nem lesznek zavarok, ha a gyümölcsszedés ideje elérkezik. Ami az árpolitikát illeti, ott — megítélésünk szerint — különösen a minőségi gyümölcsök árát kell rendezni. Olyan árpolitikát kell kiala- kítanunk, ami parasztságunkat a minőségi termelésre JÍ—L ■'. .jí—ií—— ösztönzi. 22000 HOLDON Képünkön az új üzlet a* építés befejezése előtti napokban. Az SZMT kultúrotthon várja szórakozni vágyó szervezett dolgozóit A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrotthonának vezetősége a szervezett dolgozók kulturális szórakoztatásának céljából 1957. április 6-tól (szombat) kezdődően minden szombaton délután 5 órától 11 óráig zenés, családias klubesteket rendez, — melyre szeretettel vár minden szervezett dolgozót és családját. A kultúrotthon vezetősége a jókedv biztositását rövid programmal szolgálja. Zenei részleteket közvetítünk hangfelvételről a Marica grófnőből, a Csárdás királynőből, melynek történetérői is esik néhány szó. Ezután Tassi Gyula és tánczenekara kedveskedik az új táncszámokkal a látogatóknak. A kultúrotthon vezetősége nemcsak a felnőttek, hanem az apróságok szórakozásáról is gondoskodik. A tervek szerint minden második vasárnap bábelőadás lesz 9 órai kezdettel az apróságoknak. Az előadást minden gyermek megtekintheti. A kultúrotthon vezetősége Mezőgazdasági bizottság a Hazafias Népfronton belül A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett mezőgazdasági bizottság alakult pénteken délelőtt. Szakemberek, egyénileg dolgozó parasztok, tsz és állami gazdasági dolgozók soraiból kerültek ki a bizottság tagjai. Az általános termelési problémák megoldásán kívül a helyes árpolitika kialakításával, az exporttermelés cs a különböző tájegységeknek megfelelő növény- kultúrák termelésének a kérdéseivel foglalkozik majd a több szakcsoportot magába foglaló új bizottság. FOLYIK Xílf Hittem esztés MEGYÉNKBEN Az utóbbi esztendőben fokozatos fejlődést mu- ; tat megyénk zöldségtermesztése. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán nemrég értékelték a zöldségtermesztés helyzetét. Megállapították, hogy különösen a paradicsom, a zöldborsó, az uborka és a vöröshagyma termesztését karolták fel : a termelők. A zöldségtermesztési szerződéseket : a MÉK, valamint az Alföldi és a Kinizsi Kon- ; zervgyár köti. A két gyár és a MÉK összesített eredményeiből kitűnik, hogy 1922 holddal több területen : folyik szerződéses zöldségtermesztés a megyében az idén, mint az előző esztendőben. Legnagyobb területen paradicsomot termesztenek, több, mint | 5300 holdon, zöldborsót majdnem 3500 holdon, * uborkát több, mint 1900 holdon. ► A zöldségtermesztők sok segítséget kapnak. A • szerződéses termelőknek 10 700 darab melegágyi ! ablakkeretet osztottak ki. A becslések szerint a [ megye jelenlegi ablakkeretállománya mintegy I 50 000 darab. Az egyéni termelőknek és a ter- I melőszövetkezeteknek több, mint 7000 négyzet- I méter növényházi üvegfelület áll rendelkezésre I a korai zöldségtermesztéshez. Összevetve az ab- | lakkeretállománnyal körülbelül 100 000 négyzet- | méter üvegfelület alatt folyik korai zöldségter- I mesztés. Különösen kiemelkedik Kecskemét 5 város, itt van a legnagyobb ablakkeretállomány és a legtöbb növényház. Érthető, hiszen itt fejlődött ki legrégebben a kertészeti kultúra. Ez év első negyedében több, mint 20 000 négyzetméter kertészüveg került eladásra a kiskereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezeti boltok útján, ebből több, mint 4700 négyzetmétert Kecskeméten vásároltak fel. A megyében összesen 410 öntözőmotor van,* ennek legnagyobb része már kint van a termelők nél. Beszédes számok bizonyítják tehát, hogy egyre inkább az ország zöldségeskertjévé válik megyénk. A MÉK már mintegy 30 000 fej salátát, 20 000 karalábét, 250 mázsa sóskát, 200 mázsa spenótot vásárolt fel. Rövidesen megkezdődik a spárga, zöldhagyma és retek felvásárlása. A zöldségtermesztés fejlesztése nagyon fontos, mert megkönnyíti városaink, ipari dolgozóink friss zöldségfélével való ellátását. Ugyanakkor rendkívül értékes valutát jelent a korai zöldség- termesztés, mert külföldön bármilyen mennyiséget el tudunk adni. Az idén 22 000 holdon termesztenek zöldséget a Bács-Kiskun megyei gazdák, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának becslése szerint. A zöldségtermesztés azonban egyre fejlődőben van és a szakemberek véleménye szerint ez a terület jövőre többezer holddal növekszik. A bolt megnyitása előtt felhívtuk a Helvéciái Állami Gazdaságot, ahol a telefonba a következő jó híreket közölték velünk: — »A hurka, kolbász, pálinka, bor és mindenféle ínyenc falat és innivaló már úton van a megye különböző állami gazdaságaiból. A bolt 14 dolgozója készül a megnyitásra. Hétfőn reggel már működik a Helvéciái Vágóhíd is, amely arra hivatott, hogy mindennap friss áruval lássa el a boltot. Kis teherautót is kapott a gazdaság, hogy az áruellátásban soha ne legyen zökkenő.« j Már egyszer hírül adtuk olvadóinknak, hogy a tavasz folyammán új bolt nyílik a Klapka ut- [ca és a Rákóczi út sarkán: — az [állami gazdaságok mintaboltja. ÍS ki gondolta volna, hogy ami [ezelőtt, mintegy másfél hónappal még csak terv volt, ilyen [hamar megvalósuljon. Mert most [már arról szól hírünk, hogy óp- [rilis 9-én délután 2 órakor tartják a hármas üz,et ünnepi megnyitóját és 10-én reggel 7 óraikor a vásárló közönség előtt is [megnyílnak a boltok ajtajai, [bőven lehet majd válogatni a [legfrissebb és legszebb primőr- [árukban, finom falatokban. egy kérdést, amit igen lénye- j gesnek tartok, Az értékesítésnél tavaly ta- i pasztáit visszaélések elkerü- j lése végett szükségesnek tar- | tom a parasztság érdekvédel- < mi szervének a létrehozását, j Milyenek legyenek ezek az j érdekvédelmi szervek? Például egy község gyümölcs- j termelő lakossága hegyközség, j vagy más gyümölcsértékesítő j szövetkezet formájában össze- ; fog. Megválasztja a maga lehe- | tőleg szakember képviselőjét, aki j az egész gyümölcstermelő pa- : rasztság képviseletében tárgyal j a felvásárló szervekkel. Figye- « lemmel kíséri az árakat és a mi- i nősítést. Védelmezi tehát a pa- < rasztság érdekeit, az egész évi < munkája értékesítésénél. , Bármennyibe kerül is ez az j egy szakember tartása, úgy hi- j szem, bőven megtérül. Bátran megmondom ugyanis, bogy a tavalyi gyümölcsátvétel egy-egy tételnél nagyobb kár érte az érdekelt parasztságot, mint egy j ilyen szakembernek az eltartási * költsége. Véleményem szerint : az Ilyen összefogást ki lehet- j ne terjeszteni a telepítés: szakszerű irányítására, a vé- > dekezésnél az erők összefo- 1 fogására, az eszközök közös j beszerzésére, ; — Egyszóval a minőségi és a : mennyiségi termelés növelésére, j valamint a termelési költségek : csökkentésének megannyi mód- i jára. j Kijelenthetem, a megyei tanács j végrehajtó bizottsága a felső-< rolt tevékenysége mellett min- i den támogatást megad a paraszt- ; ság ilyen irányú kezdeményezé- j sének, illetve mozgalmának, * Mint értesültünk, az e heti saj- | tótájékoztató témájával kapcso- < latban máris megindult az ér- : dembeli munka, mert hiszen ; hétfőn, azaz április 8-án a me- j gyei tanács VB elnökének ve- [ zetésével széleskörű megbeszé- i lést tartanak Kecskeméten, a i minisztériumi, szövetkezeti, az• országos és megyei szervek be- ] vonásával a fentebb írt gyű-: mölcstermelési és értékesítési: problémák megoldásáról, | Ne történhessen meg például az, ami tavaly, hogy a termelő jobban járt, ha a szilvát a fán i hagyta, majd cefrébe verte, : mintha hamvas állapotban kézzel leszedte és exportra adta volna el. A szedés, csomagolás, szállítás ugyanis nem térült meg a minőségi áruval, holott eze-, kért jelentős valutát kapnánk, s a jó ár még jobb munkára ösztönözné a gyümölcstermelőket. A helyes árpolitikához tartozik az is, hogy j az értékesítésnél jusson kife-í jezésre a szakértelem, az áru- ba fektetett szorgalmas munka — egyszóval a gyümölcs valódi értéke. Nem tartható például, hogy egy kilogramm hagyma árán bárki két kilogramm minő-: ségi almát vásárolhat. Vagy,; hogy két kilogramm burgonya ára egyenlő egy kiló Jonathan almáéval. Példának felhozok er-' re néhány régebbi adatot. A »Magyar gyümölcs« című lap 1941. évi 21. számában olvashatjuk, hogy egy kilogramm jonathán alma közepes ára 2 pengő 30 fillér, egy kilogramm burgonya ugyanakkor 18 és fél. fillér, a hagyma kilója pedig 25j fillér volt. Tessék ezekutáni összehasonlítást tenni, s az ered-i mény nyilván az lesz —, ha vi-j rágzó szőlő- és gyümölcskultú-j rét akarunk —, hogy az árak. helyes arányosítását elkerülhe-i tétlenül rendeznünk kell, hiszen: egyedül ez biztosítja a homok, kincsének mind teljesebb kiak-i názúsát az állam és a megye la-j kossága javára. Felvetek tné£
