Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-07 / 81. szám

Jó úton halad a gépgyári pártszervezet Vélemények as újjáéledő pártmunkáról Törvényerejű rendelet a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsáról A KECSKEMÉTI GÉPGYÁR üzemi pártszervezete csak feb­ruárban tudott megalakulni. Az ellenséges elemek sokáig azt hi- resztelték, hogy a Gépgyárban i pártszervezetnek nem nagy ta­laja lesz a munkások között. A közelmúltban meglátogattuk ui üzemet és néhány dolgozóval » ovid beszélgetést folytattunk a .jurtszervezetről. Megállapításunk az volt, hogy a sötétenlátók ■ osszindulatú híresztelései mesz- ■zejámak a valóságtól, mert az üzemi pártszervezet szervezeti­leg erősödik és befolyása gyor­san növekszik. Nézzük, mit mondanak a meg­kérdezettek. Először Zárai Gézát, az MSZMP gépgyári szervezetének elnökét kértük meg, mondja el, hogyan halad a pártszervező munka és milyen feladatokat végez a párt- szervezet. ZÁRAI ELVTÄRS arról tájé­koztatott, hogy a régi MDP-tag- ság 25 százaléka — a legharco- sabb elvtársak — kérte átigazo­lását az MSZMP-be. A pártszer­vezet elsősorban politikai felvilá­gosító munkát végez, — de már a termelés alakulását is figye­lemmel kíséri. Majd így folytatta: — Az üzem kommunista igaz­gatóját és főmérnökét rendsze­resen beszámoltatjuk az üzemet érintő gazdasági kérdésekről. Jelentősebb előrehaladás a se­lejt csökkentésében és a minőség lavulása terén értünk el, az utóbbi időben. EZUTÁN BENE KÁROLLYAL, a villanyszerelő műhely egyik dolgozójával beszélgettünk. Első kérdésünk az volt, hogy mint pártonkívüli. mondja el, hogyan látja a pártszervezet munkáját, — Én is MDP-tag voltam és ez­zel kapcsolatban a pártszervezet tagjai beszéltek velem. Aziránt érdeklődtek, miért nem kértem átigazolásomat az MSZMP-be. Egyelőre azon az állásponton va­gyok, hogy mint pártonkívüli, támogatom a pártot. A pártba való belépésem ügyében még nem döntöttem. Úgy érzem, hogy ezt az MSZMP vezetői is meg­értették. Azelőtt nap, mint nap ülésekre jártam, keveset foglal­koztam a családommal, most egy ideig pihenni szeretnék. — A kereseti lehetőségekre egyébként nincs panaszom — folytatja. — Minden hónapban 1600—1800 forintot viszek haza/ AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET; működésével kapcsolatban az a; kívánságon), hogy továbbra is úgy folytassa munkáját, ahogy: jelenleg végzi, de még ennél is: többet beszélgessen a munkások-; Ital. : Némedi Lajos, a munkástanács; elnökhelyettese pártonkívüli, Ö[ így beszélt: • — Nagyon becsülöm azokat, akik a munkások érdekében cse­lekszenek. A pártszervezet most; ezt csinálja, mindnyájunk érdé-: két képviseli. Én a zománcozó-; műhelyben dolgozom, teljesít-; ménybérben. Ajánlották az óra­bért, de ezt mi nem fogadtuk el.: Háromtagú brigádommal egy; műszakban 14—15 kád zománco. zását végezzük el és ebből 13 rendszerint elsőosztályú minősé­gű. Február hónapban 1780 fo­rintot kerestem, meg vagyok vele elégedve. — A párt politikáját is ér-: deklódéssel kísóran. A munkás- j tanács részéről a párttal és a' párttagokkal együtt kívánok mű­ködni. Ez az együttműködés most meg is van. A párttagok, különö­sen Zárai elvtárs, sok segítségét nyújtanak a munkástanácsnak. A MEGKÉRDEZETTEKNEK egybehangzó kívánságuk, hogy a politikai kérdések megvitatásával élénkítsék tovább a párt munká­ját. Az üzemi pártszervezet tehát jó úton halad, csak bátran lép­kedjen rajta előre. <— N — * A Népköztársaság Elnöki Ta­kácsa az ellenforradalmi büntet­itek, valamint az állam rendje és a közbiztonság ellen elkövetett [bűntettek miatt indított bűn- jügyekben, a dolgozó nép érdekel­tnek megfelelő egységes Ítélkezés [céljából, törvényerejű rendeletet [adott ki. A rendelet alapján a ■Magyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságán külön bírósági [Népbírósági Tanácsot kell felál­lítani, amely egy tanácsvezetőből [és négy népbíróból áll. A tanács- [vezetőt a Legfelsőbb Bíróság el- •nöke jelöli ki a szakképzett bírák [közül, a népbírákat pedig a Nép- íköztársaság Elnöki Tanácsa vá­lasztja határozatlan időre. A néP- 'bírák jogállása azonos a Legfel­sőbb Bíróság bíráiéval. A Népbírósági Tanács hatás­köre polgári és katonai bíróságok hatáskörébe tartozó büntető ügyekre egyaránt kiterjed. A ta­nács elsőfokú bíróságként jár el, ha az. ügyet a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke a Népbírósági Tanács hatáskörébe vonja, vagy ha a legfőbb ügyész a Népbírósági Tanács előtt emel vádat. Ha­sonlóképpen bármely bíróság el­sőfokú ítélete elleni fellebbezést a Népbírósági Tanács bírál el, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke az ügyet a Tanács hatáskörébe vonja, vagy a legfőbb ügyész a fellebbezést eléje terjeszti. A jogerős bíró határozatok ellen a Népbírósági Tanácshoz is be le­het nyújtani törvényességi óvást vagy perújítás indítványt, A továbbiakban a törvényere­jű rendelet szabályozza a Nép­bírósági Tanács eljárását. (MTI) A bődpusztai tsz tagok követelik: Adják vissza a legelőt a szövetkezetnek Tanulóknak, gyermekeknek Tudjátok-e gyerekek, hogy április 20-án megjelenik a Gyer­mekvilág című képes megyei gyermekújság? A lap nyolc olda­lon, fényképekkel, rajzokkal, rejtvényekkel igen szórakoztató, izgalmas olvasmány. A Gyermekvilág minden iskolában kap­ható. Itt kérjük meg az Igazgató Bácsikat arra, hogy ahol még nem rendelték meg, sürgősen küldjék el a rendelést. A Gyer­mekvilág ára mindössze 50 fillér, — Megjelenik kéthetenként egyszer. 40 000 forintot sikkasztó« a boltvezető Az alpári földmű vessző vet ke­zet boltjának vezetője, Kópiás Mihály, huzamosabb időn ke­resztül folyamatosan sikkasz­tott, mintegy 40 000 forintot. A sikkasztást úgy igyekezett ta­karni, leplezni, hogy a raktáron lévő árut felértékelte. így tör­tént, hogy az ellenőrzés a hiány helyett 5000 forint többletet ta­lált. A dolog gyanússá vált. A tüzetesebb ellenőrzés azután ki­mutatta a tényleges hiányt, amit a boltvezető azután beismert. —[ Letartóztatták, megindították el-: lene az eljárást. [ A megindult élet egymásután : hozza felszínre azokat a bűnőket, amelyeket a lelkiismeretlen em­berek követtek el a szocializ­mus vívmányai, a termelőszö­vetkezetek ellen. Egy ilyen tör­ténetről szeretnénk beszámolni lapunk olvasóinak. Az esemé­nyek teljességéhez vissza kell la­poznunk 1958. véres októberének napjaihoz. Mint ahogy az egész országba, Bődpusztára is eljutott a »forra­dalom«. A bődpusztai felkelők­nek első dolguk az volt, hogy szétzüllesszék a Petőfi Termelő­szövetkezetet. Az értelmi szerzők, a kezdeményezők ma is ott élnek még Bődpusztán, s talán na­gyobb megbecsülésben van ré­szük, mint a becsületes, de félre­vezetett termelőszövetkezeti ta­goknak. Horváth Jápos, Pitrik József és id. Filus István volt az, aki kezdeményezte a termelő­szövetkezet feloszlatását és meg kell vallanunk, nem is ered­ménytelenül. Nem válogattak az eszközökben. Gyaláztálc a népi demokráciát, a termelőszövetke­zeti mozgalmat. S még attól sem riadtak vissza, hogy a meglévő, becsületes vezetőket megfenye­gessék. Pitrik kijelentette: »Agyon kell csapni, fel kell akasztani az elnököt és a csopor­tot szét kell zülleszteni.« Ez a Vasárnapra nagy meglepetést mondat eléggé bizonyítja Pitrik- készít a KPDSZ kultúrotthoná nek és társainak egyéniségét, beállítottságát. Az ellenforradalom leverése után, amikór már normalizáló­dott a helyzet, Pitrikék jelle­mükhöz méltóan köpönyeget cse­réltek, s mélyen megbántott kö­zépparasztnak mutatták be ma­gukat. »Bánatuk« alatt azonban ott volt a meggazdagodás, a ha- rácsolás vágya. Kibérelték a ta­nácstól a termelőszövetkezet le­gelőjét. A tanács vezetői minden különösebb megfontolás nélkül adták bérbe nekik az 50 kát, hold legelőt. A dunapatajl volt termelőszö­vetkezeti tagok azonban átláttak Pitrik, Horváth, Filus tervein. A sok beszélgetés, a földhöz va­ló ragaszkodás, a termelőszövet­kezetben megszokott munka pa- runcsolóan diktálta Timár Jó­zsefnek, Albert Jánosnak és Flik Jánosnak: »vegyétek vissza a földet, alakítsátok meg a terme­lőszövetkezetet«. A sok beszélgetés tetté vált. Március 29-én összejöttek a ter­melőszövetkezeti tagok és visz- szaállították a tsz jogait, amitől az ellenforradalom és dunapataji ————ww bérenceik megfosztották őket: Eddig tart a történet. Ma már a Dunapataj bődpusztai Petőfi Termelőszövetkezet 146 holdon gazdálkodik. Minden rendben lenne, ha a termelőszövetkezet legelője ne azok kezén volna, akik annakidején hozzájárultak ahhoz, hogy szétzülljön a szö­vetkezet. A tanács még nem adta visz- sza jogos tulajdonosának a Pit­rikék által bérbe vett legelőt Hogy miért? Arról csak a duna­pataji tanács tudna pontos vá­laszt adni. De bennünket és a termelőszövetkezet tagjait akár­milyen pontosan megfogalma­zott, szóvirágokkal ékes magya­rázat sem nyugtat meg. Egyedül az _ lenne a megnyugtató, ha a Petőfi Termelőszövetkezet visz- szakapná legelőit Mi úgy gondoljuk, hogy a tör­vény mindenkire vonatkozik eb­ben az országban. De különösen vonatkozik — a törvények vég­rehajtó szervére — a tanácsra: Reméljük, hogy ha helyi erőből nem futja, a kalocsai járási ta­nács rendet csinál rövidesen Du- napatajon. — gém —­Ax ds'á UanpM mesefilm-délelőtt KECSKEMÉT! SÉTÁK Ä KISERDŐ favAüzibb már az idő, egy kissé messzibb sétára is vállalkozhat, aki Kecskemét nevezetességeire kíváncsi. Hát nézzük meg a Kiserdőt, azaz csak a helyét, mert bizony két világháború tüzelőfahiánya egészen eltün­tette. Most pőtolgatják a kiveszett fákat új ültetési! csemetékkel. De mikor lesz azokból olyan sűrű, ár- nyatado facsoport, amelyet erdőnek, hacsak kicsinek is nevezhetni? Merre van ez az eltűnt és napjainkban újjászülető erdő? Ha az 1-e* autóbusszal a kórház előtt, a laktanya sarkánál ieszáilunk, néhány percnyi gyaloglá.s után el­érjük. Ott terül el a laktanya mögött a Széktó-fürdő- tóí a lajosmizsei vasútvonalig terjedő területen a he­lye. Hepe-hupás gyakorlóterület ez most, de régebben szép szál akácok levelei suttogtak itt, enyhtiletet, pihe­nést adva a portól, tikkadt városlakóknak. Az iskolás- gyermekeknek is kedvenc, közeli kirándulóhelyük volt. Itt majálLsoziak, itt ünnepelték a madarafc-fák napját. Az első világháború alatt eléggé megdézsmálták, de rítkás fáival és a fák alatt nyugvóhelyet kínáló gyep- szőnyeggel még mindig erdő maradt. Erősen támadták a városi tanácsot a két háború között, mikor a két legnagyobb sportegyesületnek ebből a maradék Kiser­dőből hasított ki sporttelepnek való területet. A pá­lyákról kiirtották az orlacsett fákat, csak a pályák kerí­tésén belül maradt szegéiyfasor. A mutatósabb, fedett lelátóval, alatta öltözőkkel, raktárakkal, a KAC-pálya volt. A KTE szegényebb, főleg munkásokból toborzott tagjai nagyobb költsége­ket nem tudtak vállalni, inkább edzés céljaira használ­tak pályájukat, ahonnan a fákat természetszerűleg szintén kiirtottak. A maradék Kiserdő fái alatt tábo­roztak a versenyek alkalmával megjelenő alkalmi kereskedők: cukor-, gyümölcs- és limonádéárusok. A pályák kerítésén kívül a Kiserdő fáin foglaltak helyet a legifjabb szurkolók, akiknek nem tellett a kerítésen helőli belépőjegyre. Biztatásban, hajrázásban, pfujozás- ban nem ritkán túlharsogták a boldog, kerítésen belőli nézőket. Ez a környék már a labdarúgás fellendülése előtt népszerű sporthely volt. Az erdőn kívül ott volt a két Széktö. A nagyobbik a fizető vendégek részére, a gyű ni alakú, kisebbik, amit közönségesen Garasos- Széktu néven becéztek, a kevésbé bőven bélelt pénz­tárcájúak számára. Itt nem volt zárható vetkőző-öltözo­A víz gyógyhatásúról egy kedves történetet tudnak a régiek. Egy tisztviselőember meglátogatta a Máriavá- rosban lakó barátját. Ott jóféle kadarka mellett úgy el találtak beszélgetni, hogy a, beszélgetéstől-e, vagy a kadarkától, a látogató annyira clbetegedett, hogy mikor hosszas búcsúzás után hazaindult, nem a város felé, hanem ellenkezőleg fordította az apostolok lovait. Azon vette észre magát, hogy koromsötétség veszi kö­rül, és nem tudja, hol van. Szerencsére egy hajnali gyümölcspiacra szándékozó kocsi döcögött arra. Meg' kérdezte a rajtaülőt, hogy merre van a város. A ko­csis ostorvéggel mutatott valamit a sötétben. A beteg látogató az intés nyomán továbbindult és egyszer csak térdig gázolt valami folyadékban. Továbbment. A víz mind tovább ért, végül már úsznia kellett. Jobbról is, balról is part. Nyilván valami folyóba esett. A víz gyógyhatású alatt aztán lUvS.san kitisztult a feje és rá­jött, hogy a Garasos-Széktú gyűrűalaku medencéjét úszkálta iíörbe-körbe. 13 felfedezés után, belül már nem, de kívül annál inkább elázcttan, hazavergődött. De nemcsak nyáron volt kedvelt sporthely ez nak vezetősége zajos kis vendég­serege: a szépséges mesedél- ielőttök látogatóinak számára. iNem, nem a cukorkákról van íszó most, gyerekek! Hisz emlé­keztek rá, hogy a múlt vasárnap :kis falánk hadatok a jövő vasár­napit is felfelta ... Ezért hát, hogy most is jól szórakozzatok, soklcal érdekesebb lesz a mese­film-délelőtt, Eddig — ugye emlékeztek rá — álló diafilmet vetítettek nek­tek? — s mivel közületek még- csak kevesen tudnak, olvasni, egy néni, vagy bácsi mesélte a szöveget. Ezután már egész más­képp lasz. Most mozgó, hangos­filmet láthattok, éppen olyat, amilyen a nagyok mozijában van. A műsoron az »Okos lány« című film szerepel, és pontosan délelőtt 10-re gyertek mindany- nyian...- jAz ifjúsági szervezetek feladatairól TANÁCSKOZTAK Baján a fialel KOMMUNISTÁK BAJÁN az elmúlt napokban aktívaértekezletre gyűltek össze a. járás fiatal kommunistái, mintegy nyolcvanon. Részt vett _____________________________ __ iaz értekezleten a KISZ bajai jó­kö rnyék, hanem télen is. a Garasos-Széktó helyén volt *rási ideiglenes bizottsága is. Meg- telente a korcsolyapálya. Akkoriban nem az ideihez ihallgatták Papp elvtárs referátu- hasonlo kolyok-telek, hanem komoly, zord fagyok jár- ' , . .. . . ■ —jgp- - ,matf melyben a part ifjúságra vonatkozó határozatával foglal­kozott és számbavette a bajai já­rás adottságait, az ifjúság sajátos .helyzetét. [ A BESZÁMOLÓT követő hoz­zászólásokban a fiatalok kifej­tették, hogy egyetértenek az elő­készítő bizottság célkitűzéseivel és akcióprogramjával. Több fel­szólaló fiatal kérte, hogy sok sze­retettel, gonddal és felelősséggel foglalkozzanak velük. így válhat­nak csßlt szilárd elvi alapo­kon álló, egészséges életszemlé­lettel rendelkező, hazájukat sze­rető, a jövő feladatai megoldásá­ra felkészült harcosaivá a párt­tak. Olyan nagy volt az érdeklődés a korcsolyázás iránt, hogy 1879/30. telén lóíogafcú omnibusz szállította a közönséget a kedvelt szórakozóhelyre. Tervezték ló­vonat beállítását ls. De a terv terv maradt. A két háború között kísérletezett egy magánvállalkozó autó- buszjárat beállításával. A mostaninál kisebb, de ugyan­csak kék.színü autóbuszok azonban sehogyse tudták megnyerni a közönség magas pártfogását. Egyszer az­tán egy éjszaka a Burga utcai garázsban tűz támadt és az egész autóbuszpark bennégett. Ezzel a felsza­badulás utánig megszűnt Kecskemét közúti közleke­dése. De ha a várostól ilyen messzire elsétáltunk, érde­mes másért is körülnéznünk a környékén. 1921-ben Táplányi-Grósz áll. reáliskolai tanár bányakincseket fedezett fel a széktói laposon, a Kada Elek által fu­raton vízvezetéki kutak tájékán. A tudós tanár a kút- szelvények rétegmintáit tanulmányozta és megállapí­totta, hogy a 3. sz. kútnál 2.50 m, a 4. sz. kútnál 0.80 xn a 6 sz. kiítnál 5 m mélyen egy méter vastagságú tőzeg- réteg van. A 7. kút környéke 4.5 m mélységben 2 m vastag, a 9. kúté ugyancsak 4.5 m mélyen 1.5 m vastag kabin, se tussozó, de azért a sziksós víznek megvolt a tőzegréteget rejt. A kutató egy emberöltővel ezelőtt kedély javító gyógy hatása. A víz gyógyhatása alatt le- kimondta, hogy ezt az ásványi kincse^ érdemes volna . éjj egés2 társadalmunknak. raj tó tengeri ütközeteknek éppen olyan messze hang iott a lármájuk, mint most a futballmeccseké. kitermelni. Azóta se akadt, aki meghallotta volna sza­vát. Jnós Ferenc, a TTJT tagja Az értekezleten felszólalt Romsics Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei iiitéző bizottsá­gának tagja is. Rámutatott ar­ra, hogy az elmúlt időben sok hiba volt a pártirányitás mód­szereiben is az ifjúsági szerve­zeteket illetően. Hangsúlyozta^ hogy a fiatalság szemléletének, érdeklődésének, kedvének és kí­vánságának megfelelően leéli az ifjúsági mozgalmat kialakítani, fejleszteni. A TANÁCSKOZÁSON részve­vő fiatalok bejelentették, hogy Hercegszántón már megalakult a KISZ is rövidesen Carán is zászlót bont. Több községben a kommunista fiatalok egyelőre az EPOSZ-ban találták meg az ön­képzés, a tanulás és a szórako­zás lehetőségeit. A lelkeshangú aktivaülés meg­mutatta, hogy a bajai járás fia­taljai megállják a helyüket és megfelelő tartalmat tudnak adni a kibontakozó ifjúsági szerveze­teink munkájának,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents