Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-30 / 99. szám

Anyák napja! KEDVES PAJTÁSOK! Az év •gyík legkedvesebb nefnliivatalos ünnepe közeledik, az anyák nap­ja. A tavaszi napfény, a zöldbebo- rult fák, a dalos madarak, mint­ha mindnyájan az édesanyákat köszöntenék ezen a napon. Jól tudjuk, Ti is megemlékeztek édesanyátokról. Szeretettel és há­lával köszöntitek. Azonban úgy érezzük, nem árt néhány gondo­latot hozzáaadni a Ti köszönté­setekhez. Gondoljatok csak arra, hogy mennyi munkával és mily sok fáradozással, aggódással és áldozattal nevelt benneteket, mennyi gond, munka, harc, le­mondás van az életében miatta­t nJc pvfpfp ' MIT VÁRNAK tőletek édes­anyáitok? Igazi szeretetet. Miben nyil­vánuljon ez meg? Egy kanna víz a kútról, egy ötös felelet, egy nyaláb fa a pincéből, vagy egy szép dicséret az iskolából, vagy szerető, tiszteletteljes beszélgetés, szófogadás mind-mind megköny- nyíti, szépíti gondokkal teli éle­tüket. Higgyétek el, nincs nagyobb öröm, nincs szebb ajándék egy édesanya részére, ha látja, hogy kisfia szorgalmas, engedelmes, szolgálatkész. FONJATOK HÁT koszorút a jónak, a szépnek, a nemesnek virágaiból és azt a sokszínű csok­rot adjátok át május első vasár­napján drága édesanyátoknak. Toborzó A Gyermekvilág szerkesztősé-: ge felhívja a tudósítóit és va-; lamennyi levelezőjét, hogy má­jus elsejével megkezdődik a le velezők toborzása. Kérünk min-' den olvasónkat, levelezőnket és a velünk kapcsolatban álló paj­tásokat, segítsék szélesíteni a Gyermekvilág levelezőinek tábo­rát. Azt, hogy ki hány pajtást szervezett be levelezőnek, levél-; ben közölje velünk, szerelnénk: jutalmazni a fáradozását. ; MUN K Ä SUetkäz A gond, a baj, az öröm, a bánat, a megértés, a bosszankodás percei között születnek meg a munkáshétköznapok. A percekbe és az órákba beletartoznak azok a tervek is, amelyeket régóta forgatnak az emberek fejükben, s várnak arra az időre, amikor valósággá lesz. Munkásélet sok problémával jár. Egépz kerek eseményeket részleteiben közölni nem áll módunkban, csupán pillanatfelvételt készíteni. Az első ilyen pillanatfelvétel a Bajai Ruhaüzemben ké­szült. Kinek lesz igaza? Emlékeztek meg ugye, hogy a rejtvényverseny egyik kérdése így hangzott: »Ki írta a Szülőföldemen című költeményt?« A megfejtők valamennyien he­lyes választ adtak: — Petőfi Sán­dor. Még azt is megírták, hogy 1348-ban Félegyházán. Noha a dátumot nem volt nehéz meg­A Gyermekvilág hírei Kiskunj élegyházán, a Szabad­ság téri általános iskolában is megélénkült az úttörő élet. Készülnek a pajtások a nyári aborba. Malacokat nevelnek, nelyek árából a tábori költsége­set akarják fedezni. A kiskunhalasi Üttöröházat is­'VWVWWWWWVWWVWVWWWWV. Mi újság a nagyvilágban ? Egy heidelbergi kutató világító yapírost állított elő. Az ezen irt, i'agy nyomtatott szöveget sötét jen is el lehet olvasni. Uj világrekord született. Egy angol búvár különleges búvár felszerelésben 183 méter mélyre merült le. Ezzel megdöntötte az 1948-ban elért 163 méteres re­kordot. Ifjúsági irodaiom Több pajtás kérésére közöljük, milyen ifjúsági könyvek megje­lenése várható a közeljövőben. ALI BABA ÉS A NEGYVEN RABLÓ A keleti mesemondó fantáziá­jának színes, káprázatos világát mutatja be a könyv. Csak 2 fo­rintba kerül. AZ ARANY TULIPÁN Nyolc gyönyörű tündérmesét foglal magába ez a füzet. Meg­kapó Illusztrációval. Az ára en­nek is 2 forint. AZ ARANYSZÖRŰ BÁRÁNY Móra Ferenc kedves, bárso­nyos hangú elbeszélése. Az igaz­mondó juhászról szól. Megtalál­ható benne a népmese minden bája és minden humora. Két fo­rintért lesz kapható. mét sok úttörő keresi fel. E ház­ban 17 szakkör dolgozik. Az egyik brigád, amelyik nemrégen alakult, az újoncpróba anyagát dolgozza fel és mutatja meg a Város többi iskoláinak. A nyarat Balatoníöldváron, táborban kí­vánják eltölteni, — sátortábor­ban. ♦ Kecskeméten jó ütemben ha­lad az úttörőcsapatok újjászer­vezése. A Zrínyi Ilona Általános Iskola mintegy 350 tanulója kér­te felvételét a csapatba. Kukkantó Karcsi még beleg Nem sokat tudtunk beszélni Karesszal, mert súlyos operáción ment át, és még nem volt neki szabad, csak egy percig beszélni. Ennyit mondott: — Jól vagyok, üdvözlök min­den Bács megyei iskolást. Orvo­saim véleménye szerint hat nap múlva felkelhetek. Levélben részletesebben írok. Csókollak benneteket. Réssvéttávirat Kukkantó iíaresznak Kedves Kukkantó Karesz! Hallottuk, hogy megbetegedtél. A mi osztályunk nagyon meg­sajnált. Sok érdekes dolgot ír­tál. nagyon szeretünk. Nem tud­juk elképzelni, mi bajod volt. Látod, milyen hamar megjön a baj. Engem is a múltkor majd­nem elütött egy autó. Ne vedd rossz néven, hogy nem mutat­koztam be, az én nevem: Bár­sony János, a kecskeméti III. sz, fiúiskola VI. osztályos tanulója vagyok. Osztályom nevében mi­előbbi sikeres gyógyulást kívá­nok. Révbe jutottak Nem kijelölt riportalany. Elő­ször beszélek Becsei Tjvadarné- val varrógépe mellett. Kedves, barátságos, nyiltszívű és szavú asszonyka. Egyáltalán nem fe­szélyezi az, hogy időnként egy- egy mondatot jegyzetembe írok. Miről is váltogatjuk a szót? . Előbb arról, hogy férjének szen- I vedélye a »pecázás« és ő csak I azért haragszik erre, ha horog- | ra, meg zsinórra kell kiadni * állapítani, mert a vers végén, aj pénzt. A férjéről a kislánykára, legtöbb régebbi kiadású Petőfi-} aztán kötetben ott áll:. Félegyháza, 1848. Ez eddig rendjén is volna. De az egyik kis megfejtő, P. Gyurka kiskunfélegyházi pajtás valamit nem ért. A következőképpen írja: »Az iskolánkban azt tanultuk, hogy Petőfi Sándor Kiskőrösön született«, ebben a versben pedig (amelynek alatta az áll, hogy költő Félegyházán írta 1848-ban) azt mondja: »Ez a város szüle­tésem helye. ■,.« Mit higyjünk? Kinek higy- jünk Valóban látszólagos elienmon- dás áll fenn, helytadunk P. Gyurka kétkedésének, de nem őrizzük a bölcsek kövét, nem tu­dunk rá helyes választ adni. Jó volna most megkérdezni Kiss Béla bácsit, a kiskőrösi szenve­délyes Petőfi-kutatót, de ő már két éve meghalt. Forduljunk hát tanácsért dr. Mezősi Károly bá­csihoz, a Kiskunfélegyházi Taní­tóképző igazgatójához. Hiszen ő tüzetesen ismeri Petőfi szülőhe­lyével kapcsolatos nézeteket. Kérjük Mezősi dr.-t, legyen se gítségünkre, ha nem kerül sok. me fáradságba közölje velünk, hogyj öszjnték h’ozzá az otthonra terelődik a szó. A kis csöppség a nagyma­mánál játszadozik, míg édesapa és édesanya dolgozik. Nem szű­kölködik az élet javaiban — ve­Több a kereset és mégis kevés szem ki szavaiból. Husvétra kardigánt, mackót, cipőcskét ka­pott. A kislány életrevalóságát mutatja az is, hogy másfél év alatt négy cipőt futballozott szélt Ezután a megvalósult és meg­valósulásra váró tervekről be­szélünk. — Vettünk egy motorcsóna­kot. Jelenleg konyhabútorra gyűj­tünk. Ha ez meg lesz, akkor disznót vessünk. Tudja, Tibi sze­reti a hasát. Nem tudja elkép­zelni az évet disznóölés nélkül, így hát az idén sem mondhatunk le róla — ifejezi be szavait az asszonyka. Agócs Erzsi szégyenlős kis­lány. Irul-pirul, amikor szóba- állok vele. Nehezen oldódik fel, s ahogy váltogatjuk a szót, bi­zony gyakran hallom: kevés a havi fizetés. — Ügy tudom, 300 forinttal több, mint tavaly — emlékezte­tem a kislányt. — Ez igaz, de több is a bajom. Ha van húga, tudja, hogy mit jelent az, hogy egy lány férjhez akar menni. Minden egyszerre kellene. — Pedig az nehéz dolog. Mi is hét éve rakosgatjuk egymás mellé a garasokat, hogy valami­re jussunk' . — Hát én sem gondolom má­ról holnapra' —, majd szomorká­sán így folytatja: — Ha csak ne­kem keilen^ megélnem a fize­tésemből, nem panaszkodnék. De a gyereknek kötelessége van, Édesapám ballábára megbénult. Sokba kerül az orvosi költség. Egy nyolcéves és egy háromhó­napos testvérke van odahaza. Ruha, cipő, (ennivaló, stafirung egy fizetésből kicsit nehéz do­log. Haragszik a Nemzeti Bankra mi itt az igazság. Rejtvényverseny ÚJABB KÉRDÉSEK: 1. Melyik film tetszett nekedj a legjobban és miért? 2. Ki volt Körösi Csorna Sán-f dór és mit tudsz róla? 3. Mikor fedezte fel Kolum-i bus Amerikát? ? RANGSOROLÁS: 1. Király Lajos, Baja, 7 pont | 2. Madarász Laci, Kecskemét,! 5 pont | 3. Kupeczi Ferenc, Nagyszé-j nás, 3 pont | 4. Lalja Katalin, Kiskunhalas,} 4 pont I 5. Vancsai Jolán, Kecskemét,! 4 pont } 6. Verdung. Juliánná, Kecs-J kémét, 4 pont 2 Nem szidja Schweker Rezső- né a Nemzeti Bankot, ahol meg- setáitatták házépítési kölcsorié- nek ügyében. Ellenben harag­szik. A félreértés elkerülése vé­gett; nem a sétáltatás miatt, ha­nem azért, mert úgy érzi, nem az emberek. Az­zal küldik el: házépítési kölcsö- nének ügyében, nézzen be, asz- szonyom, ekkor, amakkor — és így tovább. Kitérő válasz helyett őszinte szavakat két Schweker Rezső né. Lehet, vagy nem, s ha nem, ak­kor miért? Az előbbiek csak apró mozai­kok az életből. Ügy lestük cl a cikk-alanyok , segítségével. Itt 700 ember talál megélhetést. Vajon, ők milyen vágyakkal éb­rednek, milyen célokért küzde­nek, mi a gondjuk? Ezt csak ők tudják, s ez mind a munkáshét­köznapokba v^n beleágyazva. — Vencsz — Termelők figyelem! KÖSSETEK liba és kacsa lollérlékesilésl szerződési. A szerződés keretében liba darabonként 30 forint, — kacsa darabonként 7 forint, — előleget vagy az előleg erejéig kis­kacsát adnak. A szerződésesen átadott toliért magas árat fizetnek a földművesszüvetkczetek. — Bővebb felvilágosítás és szerződés köthető a helyi földművesszövctkczetckiicl. 575----- —— Al agút a fürdösxoba alatt . . . Tovább kutatnak a bajai pajtások Király Lajos, a Gyermekvilág tudó­sítója írja Bajáról: Nemcsak az isko­lánk, hanem váro­sunk nevezetességeit is szeretnénk felku­tatni. Az iskolánk­ról egyebek közt már azt is tudjuk, hogy a török föld­vár központja volt. De a városban egyéb érdekességek is van­nak elrejtve, ame­lyekre nehezen de­rül fény. így pél­dául a Szabadság út­ja 6. száma alatt egyszer felszedték a fürdőszoba kövét és a legnagyobb meg­lepetésre ott egy alagutat találtak. Sajnos. mire mi megtudtuk, betemet­ték. Az Attila utcá­ban, a Planta-gyár­nál van egy alagút, amely egy méter széles és két méter magas. Egyszer be­omlott és a kocsiút lesüllyedt. Ezt is be­temették. Ha kifúr­nák, tovább lehetne jutni a kutatással. A Szegedi úton egy 17 méter mély kútat is találtunk. Tizen­négy méter a leve­gő és három méter a víz benne. Egy­szer leengedték a vödröt és beleakadt valamibe. Próbálták kihúzni azt a »rej­tett kincset«, lóval és traktorral, de nem sikerült. Tudomásunk van arról is, hogy a ba­rátok temploma mö­gött egy török te­mető volt., Mi, bajai úttörők, nagyon szeretnénk tovább kutatni, de nincs pénzünk. Va­lószínűleg a múzeum is ebben a bajban szenved, mert az igazgató bácsi sem tud rá áldozni. Azt mondta, ha találunk egy álagútat, ő lesz az első, aki lefnegy. Dehát ez nekünk kevés. Jó volna, ha valaki megszánna bennünket és to­vább segítene a; munkán. >Bpri< gondok VÉGRE EGY DICSÉRET — FIZESSÉK RENDESEN A MUNKA» NÉLKÜLI SEGÉLYT — ÖNTÖZZÉK A BÁCSALMÁSI UTCA» KÁT — HOGYAN MEHET NYUGDÍJBA KUKLIS JÖZSEF? Alig múlik el nap, hogy egy- gélyeket nem fizetik ki. Erről két rossz szó ne hangozzon el a írt legutóbb Somogyi Ferenc, kecskeméti Hírős- és Béke-étter- tázlárl olvasónk Is. Március el­mekről. Legtöbbször szidják az emberek a felszolgált ételek mennyiségét és minőségét. Vall­juk meg őszintén, nem egyszer teljesen jogosan. A sok bírálat mellett azonban már van egy dicséret is, ami re­méljük, még többet javít, mint a sok kritika a Hírős-étterem konyháján. H. J. levelében a következőket írja: »Áz Utóbbi időben azt tapasz­taltam a Hírős konyhájáról, hogy jobb és ízlttesebb az ctel, mint azelőtt volt. Mostanában na­gyobb gondot fordítanak az été-* lek elkészítésére, feltálalására. Jó lenne, ha a Béke-étterem is követné ezt a jó példát.« Nem egy étkező ember nevé­ben mondjuk, teljesen egyetér­tünk a levélíróval. * Szinte naponta érkezik panasz szerkesztőségünkhöz arról, hogy itt, vagy ott a munkanélküli sc­seje óta csaknem naponta jár a tanácshoz pénzéért, de ott csak ígérgetésekkel biztatják. A megyei tanács már intézke­dett Somogyi Ferenc panasza ügyében. Reméljük, hogy már azóta meg is kapta a jogos illet­ményét. Ez mellett azonban he­lyesnek tartanánk — a hasonló levelek nagy számára való tekin­tettel —, hogy egy vizsgálattal a megyei tanács megkönnyítené a munkanélküli segélyek kifizeté­sét és nem kellene a munkanél­külieknek hetekig levelezniök a saját pénzükért. • i Egyik bácsalmási olvasónk új javaslattal fordult szerkesztősé­günkhöz. Talált megoldást arra, hogy hogyan lehet poi’talanítani a község utcáit. »A portalanítás legjobb ellen­szere a víz — írja. — A közsé­get egy kis patak szeli ké­résziül. amely alkalmas lenne a locsolásra. Nem, kell hozzá sem­mi más, csak egy öntözőkocsi, s mi, a tűzoltóság gépkocsivezetői, csekély juttatásért, szabadnap­jainkon elvégeznénk ezt a mun­kát. Az öntözőkocsit alkalomad­tán a tűzoltásnál is fel tudnánk használni.« Elgondolkoztató Aróty Ferenc levele. Vajon van erre lehető­ség? Ha van, biztosan segít a megyei tanács. Kuklis Józsi bácsi bizony nem tar­tozik a fiatalemberek közé. Az Kló fölötte is eljárt, s már túlhaladta az 58. életévét. Az Adatforgalmi Válla^ latnál dolgozik, s idős kora ellenére is szép teljesítményt ér el. 8a,j nos, a betegség megtámadta, s sze­retne nyugdíjba menni, át akarj? adni a helyét olyan fiatalnak, aki jobban el tudná végezni a munkát* mint egy idős, beteg ember. A nyugdíjjogoiiutttiágot az ő eseté­ben nem lehet még megállapítani. Ugyani? az öre^égi nyugdíjhoz nem elég ítyi Jiogy 58 éves, ehhez még szük^égMjp lenne tíz év szolgálati idő is. Fa nincs meg Józsi bácsinak. Az időleges nyugdíjra van lehetőség. Fi­iul ézrséhez a kérelmet, iratokat az SZTK nyugdíjmegállapító bizottsnsá- buz kell benyújtania.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents