Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-30 / 99. szám
békéért, a szocialista Magyarországért fogjon össze minden igaz hazafi! Éljen a Hazafias Népfront! (Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.) Nekünk gazdaságos a Zetor-hasznáiat — mondja Szeleczky József, a solti Szikra agronómusa Sok vita folyik mostanában arról, hogy vegyenek-e erőgépet a termelőszövetkezetek vagy sem. Számos vélemény látott napvilágot. A vélemény- nyilvánítók egyik csoportja a Zetor-vásárlás mellett, a másik csoportja pedig ellene tört lándzsát. A napokban felkerestük a solti Szikra Termelőszövetkezetet, amelyet úgy ismerünk, mint a megye egyik legjobb gazdaságát. Hallottunk róla, hogy ők is vásároltak Zetort. A tetszetős masina valóban ott volt a szövetkezet központjában, amikor Sze- leczki Józseffel, a gazdaság fiatal, tehetséges agronómusával jártuk a szövetkezetei. — Nekünk szükségünk van erre a gépre — magyarázta a szövetkezet agronómusa, mikor az erőgépvásárlásra fordult a szó. — A lehetőséghez mérten belterjesen gazdálkodunk. Erre rászorít bennünket az a körülmény, hogy a 400 hold szántónkhoz 82 tagunk van. Van kertészetünk, 50 holdon öntözünk, mintaszerű állatállományt akarunk létrehozni, futószalagszerűen hizlaljuk a sertéseket, januártól kezdve duplájára emeltük tehenészetünkben a tejhozamot. Egyszóval igyekszünk kihasználni a nagyüzemi lehetőségeket. Így jutottunk el idáig, hogy saját erőnkből egy Zetort vásároljunk. Mindjárt el is mondom, mi késztetett bennünket erre. Egyik leglényegesebb dolog, hogy nem függünk a gépállomástól. Bár a Solti Gépállomás mindig igyekezett bennünket jól »kiszolgálni«, de többször előfordult, hogy az embereink már hajnalban várták a gépet, de csak 8—9-kor érkezett meg. Ez néhányszor megtörtént a legnagyobb munkaidőben, anu sok bosszúságot és munkakiesést okozott nekünk. Máskor előfordult, hogy nem tudott arra a napra jönni, amelyre ígérték. Azt pedig mindenki tudja, hogy két-háromnapos késedelem egyes munkáknál, akár a vetésnél, vagy növényápolásnál már terméscsökkenést jelent. Mi időben akarunk kapálni. Nem akkor szeretnénk kaszálni a lucernát, mikor már az alsó levelei sárgulnak, elöregedett, hanem arra legalkalmasabb időben. Az egyik újságcikk szerint 11 500 forintot fizetnek rá a termelőszövetkezetek egy Zetor üzemeltetésére. Arról azonban megfeledkezik a cikkíró, hogy ha a gépállomás nem tud időben dolgozni a szövetkezetnek, az több kárt okoz, mint az említett összeg. így vélekedik a termelő- szövetkezet tagsága nevében az agronómus. Nem lehet gépelle- nességgel vádolni a szövetkezetét, mert 135 kalasztrális hold őszi kalászosukat a gépállomás kombájnja fogja betakarítani. Hasonlóképpen a gépállomás végzi a tarlóhántást és az őszi szántást is. Az viszont igaz, hogy a Szikra 500 holdas gazdaságában elkel egy Zetor. A szövetkezet jól ki tudja használni a növényápolásnál, trágyahordásnál, és egyéb szállításoknál. GONDOLATOK egy kisiparos működéséhez Kormányzatunk, amikor a kisiparosok működését népgazdasági érdekből elősegíteni kívánja, ezt a lakosság érdekében teszi. De sokan visszaélnek ezzel a kormányadta lehetőséggel. Zsa- dányi Gyula villanyszerelő, kecskeméti kisiparos esete például élesen rávilágít arra az újabban kialakult visszás helyzetre, mely a kisiparosok körében észlelhető. Zsadányi Gyula ugyanis a Ki éves Ábrahám Jánost felvette azzal 1056. november 8-án, hogy tanulónak fogja szerződtetni. Azonban »mi sem természetesebb«, hogy a tanulószerződés megkötése érdekében semmit sem tett, míg végülis a fiatalcmber- ke, aki azért szegődött cl, hogy szakmát tanuljon, kénytelen volt állását felmondani. Mint Zsadányi Gyula viselkedéséből várható is volt: Ábra- hám János munkakönyvében »segédmunkás« bejegyzést eszközölt. Azonban a fiúnak nem a segédmunkási fizetést adta, liánom csak a tanulóknak járó kis összeget térítette meg. Arról sem beszél a munkakönyv »segédmunkás« megjelölése, hogy Zsadányi Gyula villanyszerelő a szerencsétlen emberkét napi 10— 16 órás munkaidővel is dolgoztatta, de túlórát számára természetesen nem fizetett. Amikor a kis Ábrahám fiú panasszal élt a megyei ügyészségen, Zsadányi Gyula ott fút- fát ígért, hogy a segédmunkásnak járó órabért és túlórapénzt Szőlő és gyiiinőBcslcrnieszlők szakköre alakult Helvécián A napokban Kovács Ferenc, ismert helvéciai kajszi-kutató vezetésével gyümölcs- és szőlő- termesztési szakkör alakult Helvécián. A szakkörnek eddig 15 tagja van. Célja a szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos kutatómunka eredményeinek ismertetése és terjesztése. A szakkör tagjai maguk is végeznek kísérleteket. Minden tagnak megvan a maga tématerve. Kísérleteikhez ingyen védekezőszert és műtrágyát kaptak. A műtrágyát oldatban használják fel a kajszibarack »hizlaló« trágyázására, kísérletként. Az idén ugyanis nagy baracktermés várható, amit tápanyag pótlással még növelni tudnak. 5000 kisfa ereszt gyökeret a kecskeméti homokon a Iák hetének eredményeként Kecskemét város 15 éves fásítási tervének megvalósulása az idei fak-hete alkalmával vette kezdetét. A város VB elnöke utasította a tanács-apparátust, hogy társadalmi úton szervezze meg a terv megvalósítását. A tanács-apparátus kérésére elsőnek az iskolák láttak munkához. Az ipari tanulóotthon fiataljai a KISZ-szervezet kezdeményezésére több mint kétszáz darab tanulói. A Kecskeméten tartózkodó szovjet katonák is felajánlották segítségüket és az ő munkájuk révén is többszáz kisfa ereszt gyökeret a városkörnyéki homokban. Mindezt összegezve, az idei fék> hete alatt 1500 darab kisfát ültettek el kizárólag társadalmi munkával, ami lehetővé tette, hogy a tanács 30 000 forintot takarítson meg. A lelkes munkáért a tanács kisfát ültettek el a fák hete al- végrehajtó bizottsága ezúton is halmával. Eredményes és dicséretes munkát végezlek még a Czollnér téri, a Jókai utcai iskolák és a Kertészeti Technikum Ismét a munka zajától lesz hangos a Lakiteleki Téglagyár Rövidesen munkába áll az új Diesel-motor A Lakiteleki Téglagyár kollektívája az elmúlt esztendőben 3 600 000 darab táglát gyártott és adott át az állami vállalatoknak és építkezni szándékozó magánszemélyeknek. Ha csak a teljesítményt mérnénk, meg lehetnénk vele elégedve, de ha az előirányzott tervszámot is e teljesítménnyel együtt mérjük, bizony a mérleg nem mutat jó eredményt. Egyszóval nem teljesítették az előirányzatot. Pedig napjainkban olyan nagy- szükség van a téglára, akárcsak a mindennapi kenyérre. Sok hajléktalan család van és sok olyan is, aki szinte tűrhetetlen lakás- viszonyok között él. Nem is beszélve a házasodni kívánó fiatalokról, akik nagyon sok esetben azért nem köthetnek házasságot, mert nincs lakás. A Lakiteleki Téglagyár munkásai is bizonyára érzik, és mérlegelni tudják felelősségük komolyságát a tervek teljesítésével szemben. Most már örülnek is a jó időnek, a tavasznak, a iák virágos kikeletének, mert ezzel együtt legnélkülözlietetlenebb barátjuk, a jó napos idő is megérkezik. Igaz, hogy most más okoz bosszúságot. A 60 lóerős Dieselmotor összeszerelésekor kiderült, hogy a főtengelyen repedések vannak. Enélkiil a gép nélkül nem indulhat meg a prés sem, amely naponta 26 000 darab nyerstéglát készített. A gyárvezetői ugyan gyorsan intézkedtek, mert a napokban remélhetőleg megkapják a 130 lóerős —• 11 ni——Hnuwnw ■ is megfizeti. Amidőn azonban az ügyészség kapuján kilépett, úgy látszik, megszabadult nyugtalan lelkiismeretétől is, mivel eddig fülebotját sem mozgatta a kisemmizett fiatalember anyagi kárpótlása érdekében. Az ügyészségen történt fele- lősségrevonás, illetve figyelmeztetés január 26-án töri ént. Azóta már sok idő eltelt, Zsadányi Gyula sokat gondolkozhatott volna, hogy mennyit is fizessen a kiszipolyozott tanulónak. Éppen ezért helyes volt, hogy a megyei ügyészség gondoskodott a kis Ábrahám Jancsi szakmai képzéséről, de az is helyes, hogy az ügyészség elrendelte a nyomozást Zsadányi Gyula ellen a kollektiv szerződés megszegésének büntette miatt és így majd elmerenghet Zsadányi ezen a jólsikerült üzletkötésen. Reméljük, úgy is lesz. motort, de ez a sürgős intézkedés csupán csak enyhíti a helyzetet, mert máris mintegy tíznapos elmaradás van a géphiba miatt. A terv erre az évre négymillió tégla égetését írja elő, amelynek teljesítéséhez a jelenlegi viszonyok mellett bizony nagyon sokat és nagyon becsületesen, szorgalmasan kell dolgozni, minden lehetőség kihasználása mellett. A gyár dolgozóiban mar meg is született az elhatározás, amelyet a legutóbb végrehajtott bérrendezések is csak serkentettek. Amíg az elmúlt évben ugyanis voltak olyan munkásom, akik áprilisban 400 forintot vittek haza a borítékban, ez év áprilisában nem volt senki, kkí 800 forintnál kevesebb fizetést kapott volna. Az agyagbányá- szok, akik tizenöten dolgoznál-, és eddig 6500 köbméter agyagot termeltek ki, a tavalyi 6—TOO forintos fizetésüket 4—500 forinttal felülmúlták. A kemencénél dolgozó munkások fizetése is eléri a 2000-et. A nagyobb anyagi megbecsülésből is következik tehát az. hogy az eddigieknél sokkal nagyobb lelelösség- érzeltel és nagyobb- szorgalommal, hálával telt szívvel dolgoznak, hogy az ö munkájukon keresztül megvalósulhasson soksok kis család álma. terve — új házak, közületi épületek épülhessenek — s jóval olcsóbban is. mint eddig. Mert erős elhatározásuk, hogy az önköltséget ebben az évben téglaezrenként 40 forinttal csökkentik... Küzdelem a bargsnya virusbetegséiei ellen Kutatómunka a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tolmácsolja köszönetét, miután már a legjobb munkát végző diákfiatalok között 15 darab jutalomkönyvet kiosztottak. A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben sokirányú kutatómunka folyik. Az intézet munkatársai foglalkoznak a homoki burgonyatermesztés problémáival is. Küzdelmet indítottak a Duna—Tisza közén termesztésre kiválóan alkalmas új burgonyafajta előállításáért és kutatják a burgonya- virus betegségei elleni védekezés módszereit. Ez utóbbival az országban csak az intézet munkatársai foglalkoznak. Tudvalevő, hogy a legutóbbi években tapasztalható mind na- gyobbmérvű burgonyaleromlást nem lehetett megállítani az eddig alkalmazott nemesítési és vetőmagtermesztési eljárásokkal. A burgonya leromlását a különböző virusbetegségek okozzák. A vírusok lényegében nagy fehérje molekulák, amelyek csak élő sej telében mutatnak életjelenségeket. 60—65 010 keresztezés évenként évenként 60—65 000 keresztezést végeztek, 100 000 magoncot, illetve burgonyatípust állítottak elő. Ezekből válogatják ki azt a fajtát, amely legjobban megfelel a Duna—Tisza közi termesztésre, vagyis olyat, amely a mi vidékünkön a legellenál- lóbb a betegségekkel szemben, legjobb termőképességű és legalkalmasabb ipari, vagy étkezési célra. — Eddigi eredményeink biztatóak. Két-három év múlva már tudunk olyan burgonyafajtát adni a köztermesztésnek, amellyel meg lesznek elégedve a termelők — hangoztatja Sárvári István. Nagyon érdekes és bonyolult az a munka, amely a virusbetegségek kutatásával foglalkozik; A leggyakoribb burgonyabetegség a levélsodró virus, valamint az X- és az Y-virus. Arra nincs mód, hogy részletesen leírjuk, milyen tulajdonságaik vannak ezeknek a vírusoknak és miként okoznak kárt. Annyit megemlíthetünk, hogy a levélsodró virus például a levéltetvek útján terjed és a fertőzött gumó a jövőévi termést is megfertőzi. Két- három évi termesztés után pedig a burgonyanövény teljesen elsatnyul, további termesztésre alkalmatlanná válik. Az X. Y. vírus és a nyúitenyésztés összefüggése A viruskutatás módszereiről is kapunk rövid tájékoztatást az intézet tudományos munkatársától. — Uttöi’ő munkát végzünk e tekintetben, mert kevés hazai tapasztalat áll rendelkezésre. A különböző német és lrancia folyóiratokban megjelent tudományos szakcikkek szintén segítségünkre voltak és vannak. Már saját eljárásokat is dolgoztunk ki. Vannak az úgynevezett testSárvári István, az intézet tudományos munkatársa elmondja, hogy burgonyakutatás hazánkban lényegében csak az 1920-as évek tájékán öltött szélesebb méreteket. A kisvárdai intézet kezdett foglalkozni új burgonyafajták előállításával. Az intézet munkatársainak nevéhez fűződik a Gülbaba, a Margit, az Aranyalma nevű fajták létrehozása, amelyeket most már az egész országban termeszte- nek. A Duna—Tisza közi Mező- \ őszre ebből 300 mázsa fertőzésgazdasági Kísérleti Intézet 1950- j mentes vetőmagot adnak ki. Jö- ben kezdte az első előkészítő ! vőre pedig már korai rózsából is kísérleteket, amelyek 1954-ig tar- ! adnak vetőmagot a termelőknek, tottak. A beható burgonyakuta-! — A mi kísérleteink bebizotás csak ezután következett. Ele- nyitották — hangoztatja az inkor kezdődött meg a burgonya- tézet munkatársa, — hogy fer- nemésítés és a virusbetegségek tözésmentes burgonyából évröl- elleni küzdelem is. Ettől kezdve'évre fajtaleromlás nélkül kiváló növények, amelyek egy-egy virus iránt rendkívül érzékenyek és elváltozásaikból tudjuk megállapítani, 'hogy milyen virus van jelen. Ez a módszer azonban elég hosszadalmas, mert csak hetek múlva jelentkezik g fertőzés. Gyorsabb a szövettani vizsgálat például levélsodró virus megállapításánál. Az X- és Y- virusnál nyulak véréből előállított szérum van a segítségünkre. Ezért foglalkozunk nyúllenyész- téssel is. Őszre 360 mázsa fertőzésmentes burgonyavetőmagot adnak Az intézetben jelenleg 25 000 parcellán ielynak kísérletek. Jövőre már 40 000 kísérleti parcella lesz. Az eddigiek szerint a mi vidékünkön a Margit-fajta a legalkalmasabb köztermesztésre. Az terméseredményeket lehet elérni. Évenként 100—150 mázsa burgonyatermést érünk el holdanként. Azt akarjuk, hogy néhány év múlva a Duna—Tisza közén fertőzésmentes burgonyát termesszenek a szocialista szektorok és az egyéni gazdaságok egyaránt. Ezzel biztonságossá válik a burgonyatermesztés és a magasabb terméseredmények nemcsak az egyén, hanem az ország jólété*- is növelik. r~Q---r—.
