Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-25 / 95. szám

Éljen a néphat^mat védelmező, tatban született forradalmi nwnkás-parasztkormány! Saitétájék§itató ez megyei tanácsnál Mit kérünk lentről és mit adunk le A tanácsok gazdasági megerősítéséről nyilatkozott Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese 'J? !7i KÉRDÉS: Nincs tanácsrendez- vcny manapság, ahol szóba ne kerülne: a tanácsok legyenek a területük tényleges irányítói. Hogy áll e kérdés megoldása napjainkban? VÁLASZ: 1953-tól kezdve mindinkább előtérbe került é6 kerül az a célkitűzés, hogy a központi elképzelések gyengí­tése nélkül, a közvetlen irányí­tásról a közvetett iparirányí­tásra térjünk át. Ennek az irányzatnak alapos politikai és gazdasági okai vannak. A poli­tikai okok a tanácsi demokrácia tokozott érvényesítésével, vagyis azzal magyarázhatók, hogy a dolgozók választott tanácsaikon keresztül mindinkább maguk legyenek a terület gazdasági irányítói. Azért is fontos ez, mert a tanácsülések tudvalé­vőén igen néptelenek, éppen an­nak következtében, hogy eddig a tanácsoknak semmiféle bele­szólásuk nem volt a területük alapvető gazdasági .dolgaiba. Ezért is merült fel 1954-től egyre élesebben a tanácsok gazdasági önállósága, ami ha belegondo­lunk, azért is jelentős, mert a feladatok elvégzésére való akti­vizálás eredményeiben a megyei mellett össznépgazdasági érde­keket is szolgál — ez pedig ha­tásában semmivel sem jelenték­telenebb a kérdés politikai ol­dalánál. KÉRDÉS: 1954-tól kezdve volt-e e tekintetben konkrét in­tézkedés, mutatkozik-e azóta valamelyes eredmény és melyek » hiányosságok? VÁLASZ: Igen. Ha vontatot­tan is, de határozottan tett a Minisztertanács és az MDP olyan intézkedéseket, amelyek gazdasági életünket ilyen irány­ba terelték. így például a sütő­ipar, a teljes húsellátás és a ke­reskedelem jelentős része a ta­nács irányítása alá került. Meg kell mondanunk, hogy azóta ezen a területen szép eredményeket értünk el. Nem kisebb eredmény az sem, hogy a munka jobb megszerve­zésével és a termelés moderni­zálásával a megyei tanács és a tanácsok irányította vállalatok több millió forintos önköltség- csökkentés mellett 1955—56-ban (az 1956. negyedik évnegyedet kivéve) több mint 15 millió fo­rint többletbevételhez juttatták a megyei tanácsot. Ezen összeg­ből a vállalati befektetések mellett, jelentős összegeket tud­tunk kulturális és szociális fel­adatokra fordítani. Hogy mást ne mondjak, 1955-ben több autó­buszt szereztünk be, mint amennyit megyénk az egész Horthy-korszak alatt kapott. KÉRDÉS: A megyei tanács­ülés tárgyalta, hogy számos vál­lalatot kér le tanácsi kezelésbe az illetékes szakminisztériumok­tól. Milyen elgondolás alapján teszi ezt a tanács? VÁLASZ: Több szempontot vettünk figyelembe, amikor ja­vasoltuk, hogy honnan, milyen vállalatokat kérjünk le. Ezek csoportosítva a következük. 1. Az összes felvásárló válla­latok. Biztos vagyok benne, hogy ha itt a területi szervezést érvényesítik, — sokkal kisebb költséggel, kevesebb szállítással is meg tudunk felelni az ezzel kapcsolatos hármas feladatnak, a) Bács megye lakossága ellátá­sa. b) Budapest és egyes iparvi­dékek ellátása, c) exportszállí­tás! kötelezettségeink. A felso­roltak mellett a területi irányí­tási rendszer — ami nem kö­zömbös — lehetővé teszi, hogy a lakosság, főként a szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelők érde­keit, az eddigieknél sokkal job­ban tudjuk védelmezni. Közis­mert ugyanis, hogy ebben a vo­natkozásban sok volt a panasz. 2. A másik ilyen csoport az élelmiszeripar. Itt azt akarjuk elérni, hogy megyénk minden terméke maradéktalanul feldol­gozásra kerüljön és minél több embert tudjunk foglalkoztatni. Az élelmiszeripart tekintve, meg kell mondanunk, hogy különösen a gyümölcsszeszipar központosí­tása tett nagy kárt népgazdasá­gunknak. Szakemberek számí­tása szerint csak az elmúlt két évben több ezer súlyvagon tör­köly elpusztulása folytán, mint­egy 100 millió forintot kitevő pálinka nyeréséről kellet lemon­danunk. 3. A könnyűipar és a közleke­dési vállalatok. Furcsán hang­zik, de megyénkben jelenleg 8 szerv irányítja a közlekedést. (Természetesen a MÁV és MAV- AUT-ot nem értem ezen, hiszen ezek központi irányítása magá­tól értendő.) Ipari vállalatoknál a jobb szervezéssel, a kapacitás fokozottabb kihasználásával és más gyártási profilok bevezeté­sével kívánunk nagyobb terme­lési értékeket elérni. Célunk, hogy vállalataink elsősorban olyan iparcikkeket gyártsanak, amelyeket azonnal hasznosítani is tudunk. Erről szólva például évről évre visszatérő jelenség, hogy exportkötelezettségeinknek nem tudunk eleget tenni láda­hiány miatt. Építkezéseinknél pedig az annyi bosszúságot oko­zó téglahiány hátráltatja a terv­bevett létesítményeink befeje­zését. Nyilvánvaló és meggyőző­désünk ezekután, hogy problé­máinkat sokkal jobban meg tud­juk oldani, ha azokat a vállala­tokat, amelyekre a megyei ta­nácsülés felterjesztést tett, — megkapjuk a Minisztertanácstól. KÉRDÉS: A pártaktívákon cs tanácsüléseken többízben felme­rült az a kérdés, hogy a megyei tanács újabb vállalatokat kér, illetve kap a felső szervektől, ugyanakkor az alsóbb tanácsi szervekhez nem ad le vállalato­kat. Mi a reális tényállás e te­kintetben? VÁLASZ: Ez nem egészen így van. Hiszen egyrészt a városi tanácsaink már eddig Is egész sor jelentős termelési értéket képviselő vállalat felett gyako­rolják az irányítást, másrészt a megyei tanácsülés, amely fentről kért, arról is határozott, hogy megyei vállalataink nagyobb ré­sze közvetlenül városi tanácsa­ink irányítása alá kerüljön. Azt hiszem, a számok itt is ékesebben beszélnek, mint a sza­vak. íme a példa: a megyei ta­nács irányítása alá eső vállala­tok összes termelési és forgalmi értéke egy milliárd 146 millió forint. Ebből a tanácsülés hatá­rozata alapján 896 millió forin­tot jelentő értéket, azaz a taná­csi vállalatok 78 százalékát ren­deli közvetlen a városi tanácsok irányítása alá. Ennek a nagyará­nyú leadásnak a javaslásánál az volt a megítélésünk, hogy meg­értek mindazok a feltételek, me­lyek a fentemlített tanácsülés lépését nemcsak lehetővé, ha­nem feltétlenül szükségessé te­szik. A városok közül Baja már az elmúlt évben is szépen dolgozott. Reméljük, hogy ebben az évben a vezetőkkel megerősödött Kecs­kemét város is javítani fogja az ipar irányítását s vele együtt minden városi tanácsunk igyek­szik majd eredményesen dolgoz­va a lakosság igényeit mindin­kább kielégíteni. Hangsúlyozni kívánjuk azon­ban a leadás kérdésénél, hogy a megyei tanács a közvetett irá­nyítást még fokozni kívánja, mert mindenáron el akarja ke­rülni, hogy a leadás okozta át­meneti időszakban drága tandí­jat fizessünk és megismétlődje­nek az 1952—53-as évek hibái, amikor a megyei tanácshoz le­adott vállalatokat a minisztérium magára hagyta, ami természete­sen megbosszulta magát és sok milliós kárt okozott a népgazda­ságnak, megyénk lakosságának. A megyei irányítás az emlí­tettek elkerülése végett nem a régi rossz módszerek szerint fog történni, hanem elsősorban a ter­vezési és pénzügyi eszközök fi­gyelembevételével, ami egyben a tapasztalatok átadását, hatáso­sabb ellenőrzést és szoros irá­nyítást is jelent. De emellett nem sérti az önállóságot, elősegíti a kezdeményezést. MP hír BÁCSALMÁSON a Lenin Ter­melőszövetkezetben tartott párt­napon Borsodi György, az MSZMP megyei intéző bizottsá­gának tagja, a magyar és szov­jet kormány- és pártdelegáció tár­gyalásainak eredményeit ismer­tette. A beszéd elhangzása után a jelenlévők számos kérdést tet­tek fel, elsősorban a termelő- szövetkezet problémáit illetően, amelyekre az előadó válaszolt. TISZAKÉCSKÉN a Permete­zőgépgyárban rendezett Lenin- ünnepségen több, mint százan vettek részt. Az egybegyűltek­nek Székely Gábor, a Perme­tezőgépgyár dolgozója mondott beszédet. A lelkeshangú ün­nepség az Internacionálé elének- lésével ért véget. ÁGASEGYHAZÁN az MSZMP állami gazdaságban lévő üzemi alapszervezetek április havi tag­gyűlésén olyan pártmegbizatást adtak a kommunista fiatalok­nak, hogy fogjanak hozzá a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításához. A fiatalok lel­kesen tevékenykednek pártmeg- bizatásuk teljesítésében. AZ ELMÚLT HÉTEN a ba­jai járásban, Nagybaracskán a Petőfi és József Attila Termelő­szövetkezetben, Vaskúton a Dó­zsa Termelőszövetkezetben, Ga- rán a Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben, Bácsbokodon a Szalvai Mihály Termelőszövet­kezetben alakult MSZMP-a!??- szervezet. Ugyancsak MSZMP- alapszervezet létesült Hóduna- pusztán és Dávodon a ken­de rüzemben. JőeloéeiaL E P E S L Á P Aki szereti a jó görögdinnyét — az nyárutolján keresse meg a piacon a Helvéciái Állami Gaz­daság árusítóját. 50 hold javított Marsovszki-féle dinnyeültetés terméséből válogathat és vásá­rolhat kedve szerint. Százezer előhajtatott palánta várja már a kiültetést s hozzávetőleges becslés szerint 50—60 vagon dinnyét terem majd a kecske­méti piacnak. A dinnyén kívül 2.5 hold újburgonyát, 10 hold paradicsomot és szamócát termel a gazdaság. A termő szamócái mellett palántanevelő anyatele­pet létesítenek az Eszterházi- korai és két német szamócafaj­tából. Félmillió facsemete, a feie kajszibarack A gazdaság faiskolájából őszre félmillió darab ültetésre alkal­mas csemete kerül ki. Ez mint­egy 10 000 hold betelepítéséhez elegendő szaporítóanyag. A mennyiség tele kajszibarack, a többi Jonathán s az új, kedvelt almafajtákból a Stacking, Gol­den, Asztraháni, Arany Parmen stb. Gyümölcsöseinkben ritka a bokorfa. A gazdaság ezt is el­szaporítja. 60 holdat ültetnek a 40-től 160 cm-ig visszametszett fácskákból. A bokorfa ugyan­olyan termőfelületet alakít ki, mint a magasabb, de permetezé­se és a gyümölcs leszedése is jó­val könnyebb. A 200 holdra kiegészített gyü­mölcsfaiskola hamarosan annyi csemetét nevel, amennyivel 10 év alatt a megye összes gyümöl­csösét újra lehetne telepíteni. A gazdaságnak önálló értékesítési joga van és őszre Kecskéméi- mellett Kiskőrösön és Jánoshal­mán is lerakatot nyit, — míg az őszibarack-csemetékből Dorozs- mára s előreláthatólag Bajára visznek. Berlandieri Ripária Teleki-5 B. B. Ez nem más, mint olyan szőlő- vadalany, amely ellenálló a kö­tött talajú szőlők veszedelmes ellenségével, a filoxérával szem­ben. Ennek segítségével járul *'*£'**' *" f*' f' llllllll!llllll!!lll!llllllllllllll!lllllllllllllllltlll!!l!l!ll!llllllllllll hozzá a Helvéciái Állami Gaz­daság a tokajhegyaljai és bala- tonmelléki szőlők felújításához Másfélmillió vadalany-símavesz- szőt oltanak be a hegyvidéki faj­tákkal s az így előállított gyö­keres vesszőt már kötött talajra is lehet telepíteni. A gazdaság kezdeményezése igen meggyor­sítja az említett szőlővidékeken a felújítást, hiszen vidékünkön több a napfény s mintegy 30 szá­zalékkal több vessző érik be, mint más anyatelepeken. Ügy tervezik, hogy ezt a telepet 20 holdra bővítik. Nem hanyagolják el azonban a homoki szőlőtermelőket sem. Szelektált fajtákból is árusíta­nak gyökeres vesszőt nemsoká­ra. Lehet miben válogatni: Kék­frankos, Hárslevelű, Sárfehér, Kadarka, Zöldsziiváni, Pozsonyi Fehér, — a csemegefajták közül pedig a Mathiász-hibridek szere­pelnek a gazdaság törzstelepein Uj Misim S2ü«te(epítés Mintegy 200 holdnyi új szőle­jét nagyüzemi módszerrel tele­píti a gazdaság. Fakarók helyett betonoszlopos támrendszert al­kalmaznak. A vesszőt 120, 140, illetve 130 cm-es sortávolságra ültetik. Rátérnek a hektárrend­szerre, mert 10 000 négyzetméte­rekben könnyebb a számolás, mint az ölekkel. ; A gyümölcsfákat nem a lókék ;közé ültetik, hanem egyrészt 30 méteres szélvédő sávként a tábla négy oldalára, a hektárutak mel­lett pedig az uralkodó szél irá­nyára merőlegesen széltörő ha­sábokat alkotnak. Ilyen modor, mind a szőlő, mind pedig a gyü­mölcsös nagyüzemileg művel* helő. én ezt a szörnyeteget akkor, amikor nem kell, hisz tudja, ez nálunk zsebre megy. — Vitt, vagy hozott a múlt hónapban a ször­nyeteg? — Hozott a drága — avatkozik a beszédbe Csepregi mozdonyvezető. — Kétszázkilencven fo­rintot. Ez öt és fél tonna megtakarított s«énért van..: — Nekem kétszázhetvenet — emígy a fűtő. — Csak egy baj van — szól ismét a mozdony- vezető — nem fizetik meg becsületesen a túlórát. Kíváncsian kérdem, hogy érti ezt? — Kétszáznegyven óra a havi norma. Énnyit kell szolgálatban tölteni. Mi 350—390 órát dolgo­zunk. Egy túlóráért pedig egy forint húsz fillért kapunk. Kevés..: — Kevés — ismételgetem szavait, — Pilla­natnyilag a kormány sem tud segíteni — pró­bálom megnyugtatni a két embert. — Tudjuk. Nem is azonnal kívánjuk. Ha mód­ja lesz rá, akkor ne feledkezzen el rólunk — mondják egyszerre. A pénzről átterelődik a szó a családra, no, meg arra, mivel is töltik el szabadidejüket? A moz-: donyvezető ki-kilátogat, a szőlőjébe és ott dol­gozgat, míg Zsellér Ferenc fűtő és felesége ke­rékpárra rakják a négyéves Istvánt és a három­éves Lászlót, kikarikáznak a Dunára »pecázni«.\ Éppen csak, hogy hozzáfogtunk a horgászat prob- léniáinak vitatásához, amikor az egyik kollega: odalépett s csak ennyit szólt: — A 376—513-as ; a Dunára megy le tehervonatért..: A mozdonyvezető és fűtő egymásra nézett, az- ; tán búcsúzásra nyújtották a kezüket. Pár perc: múlva a gőzmozdony eltűnt a kanyarban. — Ve nesz — : Az aranyló napsugár megtörik az olajtól csillo­gó 376—513-as mozdony karcsú testén. A gép csendesen pöfékel a Bajai Fűtőház ajtaja előtt. Mellette két szépszál, magastermetű ember tevé­kenykedik. Megszólítom őket: — Csepregi Pál mozdonyve­zető — nyújtja olajos kezét üdvözlésre. — Zsel­lér Ferenc fűtő — mondja a másik. Jó humorú ember lehet, mert jót kacagva vezérére néz, s ezt mondja: — Inkább azt mondtam volna, Pali, ha neked lettem volna, hogy: Csöpi Bajáról. Ugyanis így szólítják őt, aki 111 kiló — fordul felém a fűtő. A fűtő közben kézbeveszi a gumicsövet és megengedi a gőzt, ezzel teszi tisztává a gép olyan részeit, amely poros, piszkos. Közben az arcába csapódik az olajos homok. Mi a vezérrel tovább folytatjuk a társalgást. — Reggel érkeztünk meg Csikériáról huszon­két kocsival — kezdi. — Könnyű volt az út? Tudtak valamennyi sze­net megtakarítani? Zsellér Ferenc fűtő felkapja a fejét a szén szó hallatára, aztán ö szól: — Ez a szörnyeteg — mutat a masinára — jóétvágyú. A szén jó. Magas kalóriájú. Nagyon kell ügyelni az adagolásra. Csak piacnap ne lenne — emeli fel szavat. — Annyi az utas, s bizony hosszabb ideig állunk az állomásán. Mit lehet ilyenkor tenni? A sebességet 50-ről 60-ra növel­jük. Ez pedig viszi ám a szenet... — Hát akkor hol pótolja? — Á lejteknél, no meg nem engedem, hogy a gőz a világnak szaladozzon. Karbantartom a pa­ripát, A porciózástól is sok függ. Nem etetem

Next

/
Thumbnails
Contents