Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-25 / 95. szám
Éljen a néphat^mat védelmező, tatban született forradalmi nwnkás-parasztkormány! Saitétájék§itató ez megyei tanácsnál Mit kérünk lentről és mit adunk le A tanácsok gazdasági megerősítéséről nyilatkozott Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese 'J? !7i KÉRDÉS: Nincs tanácsrendez- vcny manapság, ahol szóba ne kerülne: a tanácsok legyenek a területük tényleges irányítói. Hogy áll e kérdés megoldása napjainkban? VÁLASZ: 1953-tól kezdve mindinkább előtérbe került é6 kerül az a célkitűzés, hogy a központi elképzelések gyengítése nélkül, a közvetlen irányításról a közvetett iparirányításra térjünk át. Ennek az irányzatnak alapos politikai és gazdasági okai vannak. A politikai okok a tanácsi demokrácia tokozott érvényesítésével, vagyis azzal magyarázhatók, hogy a dolgozók választott tanácsaikon keresztül mindinkább maguk legyenek a terület gazdasági irányítói. Azért is fontos ez, mert a tanácsülések tudvalévőén igen néptelenek, éppen annak következtében, hogy eddig a tanácsoknak semmiféle beleszólásuk nem volt a területük alapvető gazdasági .dolgaiba. Ezért is merült fel 1954-től egyre élesebben a tanácsok gazdasági önállósága, ami ha belegondolunk, azért is jelentős, mert a feladatok elvégzésére való aktivizálás eredményeiben a megyei mellett össznépgazdasági érdekeket is szolgál — ez pedig hatásában semmivel sem jelentéktelenebb a kérdés politikai oldalánál. KÉRDÉS: 1954-tól kezdve volt-e e tekintetben konkrét intézkedés, mutatkozik-e azóta valamelyes eredmény és melyek » hiányosságok? VÁLASZ: Igen. Ha vontatottan is, de határozottan tett a Minisztertanács és az MDP olyan intézkedéseket, amelyek gazdasági életünket ilyen irányba terelték. így például a sütőipar, a teljes húsellátás és a kereskedelem jelentős része a tanács irányítása alá került. Meg kell mondanunk, hogy azóta ezen a területen szép eredményeket értünk el. Nem kisebb eredmény az sem, hogy a munka jobb megszervezésével és a termelés modernizálásával a megyei tanács és a tanácsok irányította vállalatok több millió forintos önköltség- csökkentés mellett 1955—56-ban (az 1956. negyedik évnegyedet kivéve) több mint 15 millió forint többletbevételhez juttatták a megyei tanácsot. Ezen összegből a vállalati befektetések mellett, jelentős összegeket tudtunk kulturális és szociális feladatokra fordítani. Hogy mást ne mondjak, 1955-ben több autóbuszt szereztünk be, mint amennyit megyénk az egész Horthy-korszak alatt kapott. KÉRDÉS: A megyei tanácsülés tárgyalta, hogy számos vállalatot kér le tanácsi kezelésbe az illetékes szakminisztériumoktól. Milyen elgondolás alapján teszi ezt a tanács? VÁLASZ: Több szempontot vettünk figyelembe, amikor javasoltuk, hogy honnan, milyen vállalatokat kérjünk le. Ezek csoportosítva a következük. 1. Az összes felvásárló vállalatok. Biztos vagyok benne, hogy ha itt a területi szervezést érvényesítik, — sokkal kisebb költséggel, kevesebb szállítással is meg tudunk felelni az ezzel kapcsolatos hármas feladatnak, a) Bács megye lakossága ellátása. b) Budapest és egyes iparvidékek ellátása, c) exportszállítás! kötelezettségeink. A felsoroltak mellett a területi irányítási rendszer — ami nem közömbös — lehetővé teszi, hogy a lakosság, főként a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelők érdekeit, az eddigieknél sokkal jobban tudjuk védelmezni. Közismert ugyanis, hogy ebben a vonatkozásban sok volt a panasz. 2. A másik ilyen csoport az élelmiszeripar. Itt azt akarjuk elérni, hogy megyénk minden terméke maradéktalanul feldolgozásra kerüljön és minél több embert tudjunk foglalkoztatni. Az élelmiszeripart tekintve, meg kell mondanunk, hogy különösen a gyümölcsszeszipar központosítása tett nagy kárt népgazdaságunknak. Szakemberek számítása szerint csak az elmúlt két évben több ezer súlyvagon törköly elpusztulása folytán, mintegy 100 millió forintot kitevő pálinka nyeréséről kellet lemondanunk. 3. A könnyűipar és a közlekedési vállalatok. Furcsán hangzik, de megyénkben jelenleg 8 szerv irányítja a közlekedést. (Természetesen a MÁV és MAV- AUT-ot nem értem ezen, hiszen ezek központi irányítása magától értendő.) Ipari vállalatoknál a jobb szervezéssel, a kapacitás fokozottabb kihasználásával és más gyártási profilok bevezetésével kívánunk nagyobb termelési értékeket elérni. Célunk, hogy vállalataink elsősorban olyan iparcikkeket gyártsanak, amelyeket azonnal hasznosítani is tudunk. Erről szólva például évről évre visszatérő jelenség, hogy exportkötelezettségeinknek nem tudunk eleget tenni ládahiány miatt. Építkezéseinknél pedig az annyi bosszúságot okozó téglahiány hátráltatja a tervbevett létesítményeink befejezését. Nyilvánvaló és meggyőződésünk ezekután, hogy problémáinkat sokkal jobban meg tudjuk oldani, ha azokat a vállalatokat, amelyekre a megyei tanácsülés felterjesztést tett, — megkapjuk a Minisztertanácstól. KÉRDÉS: A pártaktívákon cs tanácsüléseken többízben felmerült az a kérdés, hogy a megyei tanács újabb vállalatokat kér, illetve kap a felső szervektől, ugyanakkor az alsóbb tanácsi szervekhez nem ad le vállalatokat. Mi a reális tényállás e tekintetben? VÁLASZ: Ez nem egészen így van. Hiszen egyrészt a városi tanácsaink már eddig Is egész sor jelentős termelési értéket képviselő vállalat felett gyakorolják az irányítást, másrészt a megyei tanácsülés, amely fentről kért, arról is határozott, hogy megyei vállalataink nagyobb része közvetlenül városi tanácsaink irányítása alá kerüljön. Azt hiszem, a számok itt is ékesebben beszélnek, mint a szavak. íme a példa: a megyei tanács irányítása alá eső vállalatok összes termelési és forgalmi értéke egy milliárd 146 millió forint. Ebből a tanácsülés határozata alapján 896 millió forintot jelentő értéket, azaz a tanácsi vállalatok 78 százalékát rendeli közvetlen a városi tanácsok irányítása alá. Ennek a nagyarányú leadásnak a javaslásánál az volt a megítélésünk, hogy megértek mindazok a feltételek, melyek a fentemlített tanácsülés lépését nemcsak lehetővé, hanem feltétlenül szükségessé teszik. A városok közül Baja már az elmúlt évben is szépen dolgozott. Reméljük, hogy ebben az évben a vezetőkkel megerősödött Kecskemét város is javítani fogja az ipar irányítását s vele együtt minden városi tanácsunk igyekszik majd eredményesen dolgozva a lakosság igényeit mindinkább kielégíteni. Hangsúlyozni kívánjuk azonban a leadás kérdésénél, hogy a megyei tanács a közvetett irányítást még fokozni kívánja, mert mindenáron el akarja kerülni, hogy a leadás okozta átmeneti időszakban drága tandíjat fizessünk és megismétlődjenek az 1952—53-as évek hibái, amikor a megyei tanácshoz leadott vállalatokat a minisztérium magára hagyta, ami természetesen megbosszulta magát és sok milliós kárt okozott a népgazdaságnak, megyénk lakosságának. A megyei irányítás az említettek elkerülése végett nem a régi rossz módszerek szerint fog történni, hanem elsősorban a tervezési és pénzügyi eszközök figyelembevételével, ami egyben a tapasztalatok átadását, hatásosabb ellenőrzést és szoros irányítást is jelent. De emellett nem sérti az önállóságot, elősegíti a kezdeményezést. MP hír BÁCSALMÁSON a Lenin Termelőszövetkezetben tartott pártnapon Borsodi György, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja, a magyar és szovjet kormány- és pártdelegáció tárgyalásainak eredményeit ismertette. A beszéd elhangzása után a jelenlévők számos kérdést tettek fel, elsősorban a termelő- szövetkezet problémáit illetően, amelyekre az előadó válaszolt. TISZAKÉCSKÉN a Permetezőgépgyárban rendezett Lenin- ünnepségen több, mint százan vettek részt. Az egybegyűlteknek Székely Gábor, a Permetezőgépgyár dolgozója mondott beszédet. A lelkeshangú ünnepség az Internacionálé elének- lésével ért véget. ÁGASEGYHAZÁN az MSZMP állami gazdaságban lévő üzemi alapszervezetek április havi taggyűlésén olyan pártmegbizatást adtak a kommunista fiataloknak, hogy fogjanak hozzá a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításához. A fiatalok lelkesen tevékenykednek pártmeg- bizatásuk teljesítésében. AZ ELMÚLT HÉTEN a bajai járásban, Nagybaracskán a Petőfi és József Attila Termelőszövetkezetben, Vaskúton a Dózsa Termelőszövetkezetben, Ga- rán a Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben, Bácsbokodon a Szalvai Mihály Termelőszövetkezetben alakult MSZMP-a!??- szervezet. Ugyancsak MSZMP- alapszervezet létesült Hóduna- pusztán és Dávodon a kende rüzemben. JőeloéeiaL E P E S L Á P Aki szereti a jó görögdinnyét — az nyárutolján keresse meg a piacon a Helvéciái Állami Gazdaság árusítóját. 50 hold javított Marsovszki-féle dinnyeültetés terméséből válogathat és vásárolhat kedve szerint. Százezer előhajtatott palánta várja már a kiültetést s hozzávetőleges becslés szerint 50—60 vagon dinnyét terem majd a kecskeméti piacnak. A dinnyén kívül 2.5 hold újburgonyát, 10 hold paradicsomot és szamócát termel a gazdaság. A termő szamócái mellett palántanevelő anyatelepet létesítenek az Eszterházi- korai és két német szamócafajtából. Félmillió facsemete, a feie kajszibarack A gazdaság faiskolájából őszre félmillió darab ültetésre alkalmas csemete kerül ki. Ez mintegy 10 000 hold betelepítéséhez elegendő szaporítóanyag. A mennyiség tele kajszibarack, a többi Jonathán s az új, kedvelt almafajtákból a Stacking, Golden, Asztraháni, Arany Parmen stb. Gyümölcsöseinkben ritka a bokorfa. A gazdaság ezt is elszaporítja. 60 holdat ültetnek a 40-től 160 cm-ig visszametszett fácskákból. A bokorfa ugyanolyan termőfelületet alakít ki, mint a magasabb, de permetezése és a gyümölcs leszedése is jóval könnyebb. A 200 holdra kiegészített gyümölcsfaiskola hamarosan annyi csemetét nevel, amennyivel 10 év alatt a megye összes gyümölcsösét újra lehetne telepíteni. A gazdaságnak önálló értékesítési joga van és őszre Kecskéméi- mellett Kiskőrösön és Jánoshalmán is lerakatot nyit, — míg az őszibarack-csemetékből Dorozs- mára s előreláthatólag Bajára visznek. Berlandieri Ripária Teleki-5 B. B. Ez nem más, mint olyan szőlő- vadalany, amely ellenálló a kötött talajú szőlők veszedelmes ellenségével, a filoxérával szemben. Ennek segítségével járul *'*£'**' *" f*' f' llllllll!llllll!!lll!llllllllllllll!lllllllllllllllltlll!!l!l!ll!llllllllllll hozzá a Helvéciái Állami Gazdaság a tokajhegyaljai és bala- tonmelléki szőlők felújításához Másfélmillió vadalany-símavesz- szőt oltanak be a hegyvidéki fajtákkal s az így előállított gyökeres vesszőt már kötött talajra is lehet telepíteni. A gazdaság kezdeményezése igen meggyorsítja az említett szőlővidékeken a felújítást, hiszen vidékünkön több a napfény s mintegy 30 százalékkal több vessző érik be, mint más anyatelepeken. Ügy tervezik, hogy ezt a telepet 20 holdra bővítik. Nem hanyagolják el azonban a homoki szőlőtermelőket sem. Szelektált fajtákból is árusítanak gyökeres vesszőt nemsokára. Lehet miben válogatni: Kékfrankos, Hárslevelű, Sárfehér, Kadarka, Zöldsziiváni, Pozsonyi Fehér, — a csemegefajták közül pedig a Mathiász-hibridek szerepelnek a gazdaság törzstelepein Uj Misim S2ü«te(epítés Mintegy 200 holdnyi új szőlejét nagyüzemi módszerrel telepíti a gazdaság. Fakarók helyett betonoszlopos támrendszert alkalmaznak. A vesszőt 120, 140, illetve 130 cm-es sortávolságra ültetik. Rátérnek a hektárrendszerre, mert 10 000 négyzetméterekben könnyebb a számolás, mint az ölekkel. ; A gyümölcsfákat nem a lókék ;közé ültetik, hanem egyrészt 30 méteres szélvédő sávként a tábla négy oldalára, a hektárutak mellett pedig az uralkodó szél irányára merőlegesen széltörő hasábokat alkotnak. Ilyen modor, mind a szőlő, mind pedig a gyümölcsös nagyüzemileg művel* helő. én ezt a szörnyeteget akkor, amikor nem kell, hisz tudja, ez nálunk zsebre megy. — Vitt, vagy hozott a múlt hónapban a szörnyeteg? — Hozott a drága — avatkozik a beszédbe Csepregi mozdonyvezető. — Kétszázkilencven forintot. Ez öt és fél tonna megtakarított s«énért van..: — Nekem kétszázhetvenet — emígy a fűtő. — Csak egy baj van — szól ismét a mozdony- vezető — nem fizetik meg becsületesen a túlórát. Kíváncsian kérdem, hogy érti ezt? — Kétszáznegyven óra a havi norma. Énnyit kell szolgálatban tölteni. Mi 350—390 órát dolgozunk. Egy túlóráért pedig egy forint húsz fillért kapunk. Kevés..: — Kevés — ismételgetem szavait, — Pillanatnyilag a kormány sem tud segíteni — próbálom megnyugtatni a két embert. — Tudjuk. Nem is azonnal kívánjuk. Ha módja lesz rá, akkor ne feledkezzen el rólunk — mondják egyszerre. A pénzről átterelődik a szó a családra, no, meg arra, mivel is töltik el szabadidejüket? A moz-: donyvezető ki-kilátogat, a szőlőjébe és ott dolgozgat, míg Zsellér Ferenc fűtő és felesége kerékpárra rakják a négyéves Istvánt és a hároméves Lászlót, kikarikáznak a Dunára »pecázni«.\ Éppen csak, hogy hozzáfogtunk a horgászat prob- léniáinak vitatásához, amikor az egyik kollega: odalépett s csak ennyit szólt: — A 376—513-as ; a Dunára megy le tehervonatért..: A mozdonyvezető és fűtő egymásra nézett, az- ; tán búcsúzásra nyújtották a kezüket. Pár perc: múlva a gőzmozdony eltűnt a kanyarban. — Ve nesz — : Az aranyló napsugár megtörik az olajtól csillogó 376—513-as mozdony karcsú testén. A gép csendesen pöfékel a Bajai Fűtőház ajtaja előtt. Mellette két szépszál, magastermetű ember tevékenykedik. Megszólítom őket: — Csepregi Pál mozdonyvezető — nyújtja olajos kezét üdvözlésre. — Zsellér Ferenc fűtő — mondja a másik. Jó humorú ember lehet, mert jót kacagva vezérére néz, s ezt mondja: — Inkább azt mondtam volna, Pali, ha neked lettem volna, hogy: Csöpi Bajáról. Ugyanis így szólítják őt, aki 111 kiló — fordul felém a fűtő. A fűtő közben kézbeveszi a gumicsövet és megengedi a gőzt, ezzel teszi tisztává a gép olyan részeit, amely poros, piszkos. Közben az arcába csapódik az olajos homok. Mi a vezérrel tovább folytatjuk a társalgást. — Reggel érkeztünk meg Csikériáról huszonkét kocsival — kezdi. — Könnyű volt az út? Tudtak valamennyi szenet megtakarítani? Zsellér Ferenc fűtő felkapja a fejét a szén szó hallatára, aztán ö szól: — Ez a szörnyeteg — mutat a masinára — jóétvágyú. A szén jó. Magas kalóriájú. Nagyon kell ügyelni az adagolásra. Csak piacnap ne lenne — emeli fel szavat. — Annyi az utas, s bizony hosszabb ideig állunk az állomásán. Mit lehet ilyenkor tenni? A sebességet 50-ről 60-ra növeljük. Ez pedig viszi ám a szenet... — Hát akkor hol pótolja? — Á lejteknél, no meg nem engedem, hogy a gőz a világnak szaladozzon. Karbantartom a paripát, A porciózástól is sok függ. Nem etetem