Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-17 / 64. szám
A CissitestőI « csemegeszőlőkig A „kecskeméti szőlőbűvész" utódainál dolgozik Kocsis Pál is, Mathiász János kiváló tanítványa, aki maga is állított elő új csemege- szőlőfajtákat. Az »Aranyló«-t, melynek eredeti neve Irsai Olivér, több helyen termesztik már a Szovjetunióban is. Kellemes, bőtermő, kiváló étkezési és borszőlő. Ha a telepről szólunk, feltétlen meg kell említeni, hogy eddig a felső vezetés eléggé elhanyagolta. Az intézet kollektívája azonban igyekezett leküzdeni az akadályokat. Maguk építettek egy üvegházat, úgyszólván házilag. Hosszú idő óta sürgették a másikat, de nem sikerült kihax-- colni rá a költségvetést. De segítettek magukon, a kutató munka eredményesebbé tétele érdekében újfajta szőlőszaporítási módot honosítottak meg: a rügy- dugványozást. Nem szőlő vesszővel szaporítanak, hanem a rügyet dugják el a földbe. Tetejére tőzegkorpát helyeznek, mert ez nedvességtartó, nem cserepesedig A rügydugványt állandóan öntözik és ha a növény kidugja fejét a földből, akkor szükség szerint vízzel árasztják a területet. Hatalmas munka folyik a telepen. 1950 óta 6400 hibridet állítottak elő. Andrási Elemér vezetőkutató elmondja, hogy véleménye szerint ebből 4000 olyan hibrid van, amelyből 40—45 újfajta, az eddiginél jobb minőségű csemegefajtát tudnak előállítani. Egyébként 20, főként Mathiász és Kocsis Pál által előállított elirmu’t csemegeszőlő- fajtájuk már van. A terv szerint folyamatos szaporítással 1962-ig egy-két hektárt telepítenek valamennyi fajtából. Miután már elegendő szaporítóanyag áll rendelkezésre, egy-két fajtából már adnak ki jövőre is vesszőket ál- láml gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, vagy egyéni parasztoknak szaporítás céljából. Nem könnyű a kutatók munkája. Sok körültekintést, pepecselést, rendkívüli nagy szakértelmet kíván. Ezt várják el a kutatórészleg minden beosztott dolgozójától is. Sajnos, az anyagi megbecsüléssel még baj van. ’ Nagy körültekintést kívánó munka A kutatórészleg munkásai ugyan 20 százalékkal többet kapnak, mint a gazdasági részleg dolgozói, de ez nem serkenti eléggé őket, mert a gazdaságban, ha a normákat jól túlteljesítik, magasabb keresetet érnek el. Ezért küzdenek minden évben és jelenleg is a telepen munkaerőhiánnyal. Pedig itt arra volna szükség, hogy minden évben ugyanazok a munkások dolgozzanak a kutatásban, akiknek már van gyakorlatuk, mert itt hatalmas értékekről, a csemege- szőlő jövőjéről van szó. Reméljük, hogy ezzel kapcsolatban is történik valami intézkedés, hiszen a kormányprogram megemlékezik arról, hogy a csemegeszőlő-termesztésünket fejleszteni fogjuk, erre pedig nagy szükség van. Eddig is sokat mulasztottunk. A Duna—Tisza közi csemegeszőlőkről Kecskemétről 1930-tól 1939-ig 60 279 000 pengő értékű gyümölcsöt exportáltak. Ugyanakkor csemegeszőlőből 32 868 000 pengő értékűt. Tehát a csemegeszőlőexport értékben meghaladta a gyümölcsexport felét. A szakemberek szerint az olasz és a bolgár fajták, bár korábban érnek, de ízben, zamatban, minőségben csak megközelítik a Duna—Tisza közén termett csemegeszőlőket. Mi a telep dolgozóinak munkájához további sok sikert kívánunk. Reméljük, hogy a jövőben több támogatást kapnak kutatásaikhoz cs munkájuk nyomán rövidesen a csemegeszőlő- termesztés ős nemesítés újabb sikereiről számolhatunk be. I It D li Az eddigi kutatások eredményei szerint a virágos növények kialakulása idején, a krétakor elején jelent meg a szőlöfclck első nemzetsége, a Cissites. Azóta rengeteget fejlődött, alakult a szőlőnövény. Hosszú fejezeteket. lehetne erről írni és azokról a különböző véleményekről is, amelyek a termesztett szőlő eredetére vonatkoznak. Egységes álláspont még nem alakult ki. Á csemegeszőlő-termesztés világhírű mestere Ugorjunk át sokezer évet és emlékezzünk meg pár szóval a magyar szőlőnemesítés világszerte ismert mesteréről, Mathiász Jánosról, a kecskeméti »szőlőbűvészről". 1873-ban cserepes szőlőgyűjteményével a bécsi kiállításon az első díjat nyerte. Ezután az orosz cártól kapott ajánlatot, hogy vegye át a krimi szőlőtelep igazgatását. Nem fogadta el a felkínált állást. Az 1894-i szentpétervári nemzetközi kiállításon csemegeszőlőivel és boraival az első díjat nyerte el. Ez alapozta meg világhírnevét. Négy évvel a kiállítás előtt a mai Katona-telepen telepítette el fajtagyűjteményét. Megkezdett, csemegeszőlő- nemesítési munkáját Kecskeméten tovább folytatta és mondhatni minden idejét entjek szentelte. Célja volt, hogy az alföldi homokra értékes, új csemegeszőlőfajtákat termesszen. Ezt 32 éves munkássága alatt többé- kevésbé el is érte. 1921-ben 82 éves korában hunyt el. Szőlőbirtokát 1926-ban vette át az állam a Malhiász-örökösök- től és jelenleg a szőlészeti kutatóintézet kísérleti telepei közé tartozik. Az ország egyetlen olyan telepe, ahol csemegeszőlővel kísérleteznek, 6400 hibrid Ezekután térjünk rá a telep jelenlegi munkájára, ahol Staud Károly a gazdaságvezető és Andrási Elemér a vezetokutató. Itt ; — Ügyeletes orvos Kecskenic- | ten. Március 17-én, vasárnap ;reggel 6 órától este 8 óráig dr. ; Szűcs András körzeti orvos (Lu- [gossy I. utca 12. szám) tart szol- ! gálatok | — A bajai Micsurin, Vörös j Fény cs Petőfi Termelőszövet- ; kezetek lagságu elhatározta, ;hogy élve a kormány nyújtotta [kedvezményekkel, gépesítik gaz- [daságukat. A szövetkezetekbe |már meg is érkeztek a vásárolt > vontatók. — Kalocsán március 18-án országos állat- és kirakodóvásárt tartanak. A részvevők iga zolványaikat és az áru beszerzését igazoló számlájukat lágy ék magukkal. — Csávoly községben a Nagy I. utcában a szérűben üstházat állítottak be és ott tüzeltek. A kipattanó szikrától a tetőzet tüzetfogott, csakhamar átterjedt a szomszédos kocsiszínre. A helyi tűzoltóság mellett a bajai tüzérség is kivonult. A kocsiszín leégett. A tűz továbbterjedésének azonban sikerült gátatvetni. — A kalocsai járás löldniű- vesszövetkezetei az 1956-os év eredménye alapján 286 000 forintot osztanak ki vásárlás és részjegyek utáni visszatérítésképpen. — Vásárok. Országos állat- és kirakodóvásár lesz március 21-én Csengődön, március 24-én Szabadszálláson, és ugyancsak március 24-én Kecskeméten. — Újabb érdekességek érkeztek a kalocsai könyvesboltba A többi között Aranyosi Pál: »Ki ölte meg Montesi Vilmát?«, Kolozsvári Grandpiere Emii: -A bűvös kaptafa«, Eve Curie: »Madame Curie«. Ezenkívül Ibsen »Drámák« című munkái. — Földi Vince inátéházi lakos ittas állapotban a Bácsbokodi út egyik eperfájára felakasztotta magát. A kihívott mentők még idejében érkeztek, levágták a kötélről és mesterséges légzéssel eszméletre térítették. — Csehók Jánosáé. Baja, Köl csey utca 27. szám alatti lakos mosáshoz készülődött, s a forró vízzel telt üst felborult és a háziasszony mindkét lábát leforrázta. Súlyos égési sebekkel szállították a kórházba. — A kalocsai Dohányért közlése szerint az elmúlt héten mintegy 3 600 000 darab Kossuth, 500 000 darab Ötéves terv, összesen öt és félmillió darab cigaretta érkezett a városba. A Dohányért Vállalat helyi vezetője elmondotta, hogy ezen! ál folyamatos lesz a dobányellúíá?. — A bajai járás több községében a tanácsok végrehajtó bizottságai a járási ianács végrehajtó bizottságával egyetértésben több személyi jellegű változást eszközöltek. Szórendén a végrehajtó bizottság elnökévé Móráth Istvánt. G*ira községben Kurilla Mihályt, Dávodon Gól Józsefet választották meg. ,<WVVVVVWVVVWWyVVVWVVVVVVVVVVV'/WVVWWWVV'<VVVVWWWVVVVWVVVV>^' Bevezették az ötnapos munkahetet A Kecskeméti Gyufagyárban nagy vihart kavart fel, hogy beve/.essék-c az ötnapos munkahetet, vagy ne. Az ötnapos munka ■ hét bevezetése nem jelenti a 48 órás munkahét csökkenését. A ímmkástanács ebben a kérdésben titkos szavazást rendelt el. A dolgozók nagyobb többsége az ötnapos munkahét mellet; szavazott. A téli időkben, vagy koratavasszal ez nem is jelent különösebb problémát, de mi lesz majd a nagy nyári melegekben amikor a meleg elbágyasztja a munkást? Vajon akkor a termelékenység biztosítva lesz-c? Régebben u nyolcórás munkaidőért küzdöttünk. Meggondolandó, hogy célravezető-e a napi tízórás munkaidő? I. A rcvízionizinus nem új jelenség a kommunista és munkáspártok soraiban. Fellépésé már a múlt század 90-es eveiben (Bernstein és követői) súlyos károkat okozott a munkásmozgalomnak. »A végcél semmi — a mozgalom minden« ismert opportunista jelszó hirdetése óta, ha lehet még kelendőbb lett a nemzetközi burzsoázia számára a revizionizmus, amely eszköz Marx—Engels és Lenin elméletének meghamisítására, a békéért cs a szocializmusért folyó világméretű harc vezetőinek a kommunista pártoknak meggyengítésére. A marxizmus— leninizmus ugyanis azóta már a gyakorlatban is bebizonyította, hogy nem elvont tudomány, nem utópia. A szocialista Szovjetunió, a 600 milliós Kína, a népi demokráciák országai kézzel í’oghatóan igazolják a marxizmus—leninizmus forradalmi tanításainak igazát. Hiába »cáfolták meg« ezerszer is a polgári filozófusok, mindhiába használják fel ellene a templom szószékétől kezdve az akasztófáig minden eszközt, e tanítások élnek, hatnak, diadalmaskodnak. Nemcsak a szocialista tabor országaiban, hanem a tőkés országok dolgozói körében is mind népszerűbb a tudományos szocializmus elmélete. A kommunista partok eszmei fegyvertárának nyílt, frontális lamadása inellett a nemzetközi burzsoázia ezért kénytelen más módszereket is felhasználni. Miután a szocialista nézetek népszerűek lettek és világszerte elterjedtek, mind gyakrabban kénytelenek szocialista mezben fellépni a polgári ideológusok is. Különösen a második világháború után szaporodtak el gomba módra az újsütetű »kommunista és szocialista« polgári »tudósok«. De a toké propagandistáinak próbálkozása — hogy a marxizmus A REViZIOHIZMUSRÓL —leninizmus elméletének forradalmi alapelveit meghamisítsák —, ez még nem revizionizmus. Revizionistáknak azokat nevezzük, akik a párton belül, mint »kommunisták« hangoztatják ezeket a nézeteket. Vannak-e ilyenek? Igen. A kommunista pártokba az osztályhcly- zetükncl fogva legforradalmibb munkásokon és agrárproletárokon kívül más, kispolgári osztályok cs rétegek fiai is bekerülnek. Az ilyen kispolgári és egyes értelmiségi rétegek (tőkés országokban emellett a munkás arisztokrácia) jelentik a párton belül azt a szociális támaszt, amely elsősorban (nem kizárólag!) hajlamos társadalmi helyzeténél fogva a revizionista nézetek elfogadására. Évszázados tapasztalat ez a kommunista pártokban, s éppen ezért olyan nagyjelentőségű a párt szociális összetételének kérdése. Lenin elvtárs számos munkájában hangoztatta, hogy a revizionizmus ellen] harc életfontosságú a forradalmi munkáspártok számára. A kommunista és munkáspártok csak úgy tölthetik be történelmi feladatukat, ha nem tűrik meg soraikban a revizionista nézeteket és e nézetek hirdetői iránt való engedékenységet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a revizionisták szántára új kampány kiindulópontja lett. A nagy eredményeket, a szocializmus világméretű előretörését, az új, szocialista világrendszer kialakulását természetesen szóra sem méltatták ezek az elemek, ellenben a propaganda minden eszközét felhasználták arra, hogy a párt kongresszusán őszintén feltárt hibákból hasznot húzzanak. Különösen Sztálin elvtárs munkájának élesen megbírált fogyatékosságaiba kapaszkodtak bele és a »sztálirtizmus elleni háté« ürügyén világméretű támadást indítottak a marxizmus—leninizmus elmélete ellen. Egyes országok kommunista pártjai hivatalosan szentesítettek ezt a revizionista jelszót. A »sztálintalanítás« — megtoldva a »rákosizmus elleni harc« jelszavával — a Magyar Dolgozók Pártjában is gyorsan elterjedt, mert a pártvezetés nem állt a dogmatikus, szektás hibák kijavításának élére, s így a különféle vitafórumok csakhamar a jobboldali revizionizmus rohamos elterjedését szolgálták. A »sztálinizmus—rákosizmus« elleni harc, élén Nagy Imrével, — mint ismeretes — az ellenforradalom kalózlobogója lett. A »sztálintalanítás« meghirdetése az Amerikai Egyesült Államokból indult ki. Revizionista követői azonban egyáltalán nem korlátozták tevékenységüket a személyi kultusz elleni harcra, hanem a vele együtt feltárt hibákat eltúlozva, azokat a szocialista rendszerrel szükségszerűen velejáró jelenségeknek tüntették lel és ezen az alapon szervezett támadást indítottak Marx—Engels és Lenin tanításai ellen. Azt az általános igazságot felhasználva cégérül, hogy a marxizmus nem dogma, hanem élő tudomány, amely a társadalmi fejlődéssel együtt gazdagodik, tovább fejlődik, a revizionisták rögtön számos új »elméletet« gyártottak, amelyet az »elméiét tovább fejlesztésének« és a szocialista rendszer hibái »kijavításának« tüntettek lel. így született meg az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió által feltűnően gyorsan elfogadott .»nemzeti kommunizmus« hazug szólama is. A »nemzeti kommunizmus« a revizionisták egyik kedvenc témája, amelynek eszmei forrása a nacionalizmus és a szovjetellenesség. Tagadja a szocializmus építésé nek alapvetően minden ország Számára közös, ezért nemzetközi jellegét, azokat a történelmi jelentőségű tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió példája jelent. A proletárdiktatúrát, a kommunista párt vezető szerepét, az iparosítás, a nehézipar elsődleges fejlesztésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikáját, a népgazdaság központi irányítását szovjet specialitásnak mondják, amelyek csupán orosz nemzeti jellemvonások és sajátosságok. Ugyanakkor eltúlozzák az egyes országok szocialista építésében szükségszerűen megmutatkozó nemzeti sajátosságokat, s alapvetőnek tüntetik lel. Mindezt a dogmatizmus elleni harc- címén, Leninre hivatkozva teszik, holott éppen Lenin hangsúlyozta a legerőteljesebben, hogy bár a történelmi fejlődés az egyes országokban a szocializmus építésének kétségkívül sok változatát és formáját hozza létre, a lényeg azonban mindenütt egy lesz, a proletariátus diktatúrája. Hazug tehát az a revizionista állítás, hogy minden ország saját maga kénytelen megkeresni azt a sajátos utat, amely a szocializmushoz vezet. Ennek a kommunista mezben tetszelgő revizionista nézetnek — amint ezt Nagy Imre és csoportjának gyakorlata bizonyítja — egyenes célja a szocialista tábor egységének megbontása, az egyes népi demokratikus országok leválasztása és szembofordi- lása a legerősebb szocialista állammal, a Szovjetunióval, s Így megteremteni a kapitalista restauráció alapját. Ezért olyan felkapott a közismerten reakciós, antikommunis- ta amerikai folyóiratokban a »nemzeti kommunizmus« szólama, s ők nem is titkolják, hogy elterjedésétől »a szovjet blokk fellazítását...« és az egyes népi demokratikus országok »önállósulását« (értsd: a Szovjetuniótól, a szocialista tábortól való elszakadását) várják. Az egyedül, barátok nélkül maradt ország aztán köny- nyen az imperialista farkasok zsákmánya lesz. Az úgynevezett semlegesség meghirdetésével pontosan erre az útra vezette Nagy Imre az országot. Pontosan e szerint a séma szerint vált hazánkban a szovjet példa mechanikus másolása elleni fellépés — amelyre nem egyszer maguk a szovjet elvtársak hívták fel a figyelmünket — túlhajszolásábói a speciális magyar szocializmus revizionista hirdetése, a magyar ellenforradalom esz mei takarója, Teljesen igaza van Révai József elvtársnak, aki Nagy Imre korábbi opportunista nézetei és az ellenforradalom idején tanú sitott áruló tevékenysége közötti egyenes fejlődésre utalva hang súlyozta; a párt vczctöszercpé- nek tagadása, a szocialista iparosításról és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről való lemondás politikája nem valamiféle igazi magyar sajátosság, hanem a szocializmus elárulása, a marxizmus— leninizmus revizionista meghamisítása. (Folytatjuk.) Palkó László
