Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-16 / 63. szám

Kommunisták a tömegek kosé Széles fronton bontakozik ki a bajai járás pártszervezeteinek munkájában a dolgozók felvilágosítása A bajai járásban. MSZMP szervezetek taglétszám és tekintély dolgában néhány hónap alatt komolyan megerő­södtek. A pártszervezetek taglétszáma meghaladta a. hatszázat, amely összetétel szempontjából a kö­vetkezőképpen alakul: munkás 104, termelőszövetkezeti tag 80. egyéni dolgozó paraszt 103, al­kalmazott 182, kisiparos 24, ér­telmiségi 8. háztartásbeli 48, a többi pedig fegyveres alakulat tagja. A párttagok között vi­szonylag sok az alkalmazott és kevés a nő. Bár örvendetes, hogy az utóbbi időben belépet­tek között a férfiakénál nagyobb számban vannak nők. A taglétszám növekedésével párhuzamosan fokozódott a párt- szervezetek politikai munkája. A kezdeti bátortalanságot, befelé- tördulást kezdik leküzdeni és egyre szélesebb körűen bonta­kozik ki a pártszervezeteknek a tömegek között végzett mun­kája. Az MSZMP bajai járási intéző bizottsága a pártszerveze­tek legfontosabb feladatának tartja a tömegek megnyerését és az ellenforradalom teljes po­litikai elszigetelését, megsemmi­sítését. A járási intéző bizott­ság harcot folytat a jobboldali melőszövetkezetben az ifjúsági szervezetbe tömörült fiatalok legjobbjai a Kommunista Ifjú­sági Szövetség megalakítását várják. A szövetség létrehozá­sán keresztül az ifjúság legjobb­jai szoros kapcsolatba kerülné­nek a párttal és annak politiká­ját hirdetnék az ifjúság külön­böző szervezeteiben. F, 1. Az idén 12 000 szarvasmarhát termékenyítenek meg mesterségesen jelenségek, de a szektáns meg­nyilvánulások ellen is. Nagy gon­dot fordítanak a gyakorlati élet megismerésére, a dolgozók va­lóságos hangulatának elemzésé­re. Az élettel való szoros kap­csolatot tükrözi, hogy a járási intéző bizottság kéthetenként tartott ülésein kinn a községek­ben élő és ott dolgozó elvtársak ! számolnak be a falu problémái- | ról, az üzemek és a dolgozó pa­rasztság helyzetéről. Az intéző bizottság legutóbbi ülésén az agitáció, a tömegek közötti fel- világosító munka kérdéseiről tárgyaltak. Örömmel állapítot­ták meg, hogy az emberek min­denütt várják a kommunisták szavát. A pártszervezetek a dol­gozóknak ezt az igényét még nem teljesítik megfelelően. Ha­tározatot hoztak a politikai mun­ka fokozására, amely az ellen- j forradalom teljes elszigetelésé- j nek egyik döntő eszköze. »Kom- j munisták a tömegek közé« jel­szót most gyakorlatban valósít­ják meg. A mozgalom régi jel­szava új értelemmel és sok új feladattal lett nagyon időszerű. A pártszervezetek so­kat foglalkoznak az ifjúság kér­déseivel is. Eddig 9 községben alakult meg az EPOSZ szerve­zet. A járás ipari üzemeiben, gépállomásokon és állami gazda­ságokban, azonkívül több ter­Bács megyében tavaly több. mint 6000 tehenet termékenyí­tettek meg mesterségesen. Az eddigi tapasztalatok szerint ,az új módszer jobban bevált, mint a természetes párosítás. így- a tehenek 78 százaléka ellik le, míg a természetes úton csak 61 százaléka lesz vemhes. A Város­földi Állami Gazdaságban, ahol már két éve alkalmazzák ezt a módszert, a megtermékenyített állatoknak 90 százaléka bor­jazott le. A Garai Állami Gaz­daságban is életerős borjúk lat­nait napvilágot a mesterséges megtermékenyítés után. Az eredmények láttán az egyéni termelők körében is mind többen veszik igénybe a mester­séges úton való szaporítást. A Kecskeméti Mesterséges Meg­termékenyítő Állomás ebben az évben hónaponként 300 tehén mesterséges megtermékenyítésé végezte el. Májustól kezdve azonban havonta több mint ezer tehenet inszemilál. Az idén ösz- szesen 12 000 állatot termékenyí­tenek meg ezúton. immmtiiwwmwinwttwww«wwH«twwwm*tWHKmn»Hnmi»K»» Mummmcs TAVASZODUL Irta: Itóssa Sándor, as llfőlái Kecskeméti Konzervgyár munkástanács elnöke Negyedmillió forintos forgalmat bonyolít le a Bázis Könyvesbolt Év elejei leltárkor a Bázis Könyvesboltnak mintegy 138 bi­zományosa volt. Legtöbbjük pe­dagógus, akik úgy falun, mint városon, a könyvi erjesztés ne­mes szolgálatába álltak. A Bázis Könyvesboltból most is, szinte naponta igényelnek könyveket, s bár a könyvek iránti kereslet most egy kissé alábbhagyott, elő­reláthatólag a negyedév végére hiánytalanul lebonyolítja a köny­vesbolt a szokásos negyedmilHós forgalmát. Néhány nap óta a könyvesbolt kirakatában egy hirdetés jelzi, hogy március 14-ig antikvár- könyveket is vásárolnak. Soií kecskeméti megörült a hírnek, mert arra gondolt, hogy Kecske­méten is létesítenek antikvár- könyvesboltot. Sajnos, el keli rontani az örömet, mert bár épü­letes dolog volna, még sincs rá mód és alkalom, mert a város­ban nem lehetne annyi értékes, de használt könyvet összevásárol­ni, amiből egy ilyen üzletet fenn lehetne tartani. Szakemberek vé­leménye szerint az igények jó­val túlhaladnák a kínálatot. — Most. tehát csak eladni lehet a használt könyveket, amelyeket a szegedi antikvárium részére vá­sárolnak meg. ITT, A GYÁR KÖRÜL, a »vá­ros. peremén« élesebben fütyül az eleven márciusi szél, mint másutt. Fütyülhet azonban egy oktávval magasabban is, szinte érzékelhető már a szántóföldek ébredező nyújtózkodása. A rétek lakosai talajvizet eresztenek. Olyasmi ez, mint amikor a ki­rurgus eret vág a nagy vérbő­ségben. A bómezők félelmetes legényei, a varjak ezeken a zöl­det leső barázdákon most olya­nok nekem, mint feketére fes­tett galambok. S akár valami mérges komondor, időnként egy- 'egy traktor is belemordul a le­vegőbe. Tavasz készül. Vissza­vonhatatlanul. Persze ebben a nagy tavaszi ébredezésben a gyár sem alussza téli álmát. Vígan pipál a karcsú gyárké­mény, a raktárakban szaporodik a készáru. Éles füttyögéssel viszi a tartalék a megrakott export­vagonokat. A konzervkonyhán az export vegyesíz, finomfőzelék­gyártás, befőtt, savanyúság és meggybor kiszerelés folyik. Nem is beszélve a karbantartók ha­dáról, akik már a »borsó vona­lat« szerelik, a ládaszegezőkről, akik alig győzik összekalapálni a napi exportláda-szükségletet. A laboratóriumban is lázas kísér­leti munka folyik. Polyetilén zacskókba töltött kész paradi­csőm, zeller, stb. leveseket fo­gunk gyártani rövidesen, két- háromszemélyes adagokban. Tíz csomag is elfér belőle egy női retikülben. No és a meggy- vermouth sem lesz utolsó. A KISSÉ LÍRAI bevezetés után meg kell mondanom, hogy nem a tavasz ébredését akartam bejelenteni. Erről nélkülem is értesült mindenki, akit illet. Azért fogtam tollat, hogy néhány őszinte sort írjak azokról, az üzem mindennapi életével össze­forrott kérdésekről, amelyek körül korábban és manapság is viták folynak, amelyek részben ma is tisztázatlanok, de kell, hogy tisztázódjanak. Gondolok itt elsősorban a munkástanács­ra, a pártszervezetre, s az együtt­működés, illetve együtt nem mű­ködés problémáira, az üzem ter­melési eredményeire vetítve. Nyíltan és őszintén hangoztat­tuk: öntsünk tiszta vizet a po­hárba. Most élek az alkalommal s megpróbálom a szó és gondo­lat tiszta vizét az igazság és tár­gyilagosság poharába önteni. Számtalan nyílt és burkolt kifogás merült fel a munkásta­nács munkájával szember októ­ber 30 óta, amelyek csak rész­ben feleltek meg a valóságnak. AZ IGAZSÁG AZ, hogy a munkástanácsok forró időkben születtek, s hosszú ideig, talán még ma is, magukon hordozzák a gyermekbetegségek különböző bélyegeit. Azokban a zavaros időkben vajon honnan kaphatót; volna egy ilyen embrió-szervezet határozott útmutatást és támoga­tást? Bár a munkástanács a legde­mokratikusabb formák között, titkos szavazás útján jött létre nem teszem vitássá, hogy össze­tételét illetően nem minden vo­natkozásban volt a legszeren­csésebb. Kívülről nézve bizonyos- tevékenység másként fest, mint itt a kapukon belül. Mondhat­nám azt is, hogy olykor a látó! nem lehet látni az erdőt. NEM VITÁS AZONBAN az sem, hogy ez a munkástanács tisztulási folyamatokon esett átj s ilyen periódusok akár a jövő­ben is, a becsületes önkritika megnyilatkozásai. Ha valaki am­ilyen irányú fejlődés mérvét le akarja mérni, olvassa cl idő­rendi sorrendben a tanácsülések jegyzőkönyveit az elsőtől az utolsóig. De ezzel összefüggően nézze meg a vállalat eredmé­nyeit is, amelyről egyébként a későbbiekben fogok írni.. Ami az üzemi pártszervezet és munkástanács egymáshoz való viszonyának alakulását illeti, őszintén meg kell mondani, hogy a pártszervezet részéről is vol­tak hibák. A tanácsülések forró és éles vitáit hívom tanulságul arra, hogy kerestük a kibonta­Eggyel több tsz -*^EGY OSUCSSZERY 1 ién átépített, vagy az árvíz ál­tal szétrombolt tanyák helyén jllami hitellel kőbői emelt szál­láshelyeiken térhetnek nyugovó­ra egy-egy jó, vagy rossz fogás után. A Fekete-erdői, rezéti, sze- remlei, meg a többi vízterülete­ken működő brigádok tanyáin újságok, szakfolyóiratok szolgál­ják'a halászok művelődési szük­ségletének kielégítését, s van mindenütt rádió is, amelynek hasznát veszik a vízállás-jelen­tése miatt is. Motoros csónak vi­szi nekik hazulról a postát, élei­x. L smereles, hogy az ellen- forradalmi események következtében jónéhány rosszul szervezett mezőgazdasági terme­lőszövetkezet felbomlott — bár számosán már újjászerveződtek, — van azonban olyan fajta tsz is, amelyik a közelmúltban egy- gyel megszaporodott. Igen, az októberi napolcig működő 24 he­lyett, most már 25 halászati ter­melőszövetkezet van hazánkban. Az is igaz: ha az ellenforrada­lom diadalmaskodik, egy sem volna, mert a folyóvizek régi bérlői és kizsákmányoló! már felbukkantak, hogy egyszers­mind kizsákmányolják a halá­szokat is. Baján is így törtem, csakhogy a régmúltat visszaaka- róknak alighanem meggyűlt vol­na a bajuk már a felszabadulás után nyomban, s az országban elsőként közösben halászó, és 1952-ben a »bérlő«-ből »termelő«. vé vált szövetkezét dolgozóival. Mégpedig azért, mert a bajai Üj Elet Halászati Tsz tagjai nem akarják többé másnak kifogni a »nagyobb halai«, amikor nagyon jó az nekik is. evés bérért, kezdetleges felszereléssel halásztak annak idején, és ülött-kopolt halásztanyákon pihenhették ki —, ha ugyan kipihenhették — magukat a nehéz munka végez­tével. S most, a Sió-torkolattól Mohácsig terjedő több mint 40 kilométeres Dima-szakasz men­met (mert nemcsak halat esz­nek), három motoros hordja tő­lük a bajai központba a halat. Aj ni a keresetet illeti: a halzsákmány pénzértéké­nek 70 százaléka az övék. A töb­bi összeg kell a vízbérletre, for­galmi adóra, s mintegy tíz szá­zalék a szövetkezet fenntartásá­ra. Az elmúlt évben (itt a gaz­dasági év a naptárival azonos) 14—15 ezer forintot keresett át­lag a tsz egy-egy dolgozója, de volt olyan is, akinek 30 ezer fo­rintot fizettek ki. Ezenkívül 120 ezer forint értékű természetbeni juttatásban is részesítette az egyébként »milliomos« — és ta­valy 200 ezer forint nyereséggel záró — szövetkezet a tagjait. Ugyanakkor a szociális alapból segíti a kiöregedett halászokat és szülési segélyt fizet az anyáknak. Melléküzemágként 1953-ban létrehozta a tsz Bálán a Halász­csárdát is, amelyben finom hal­paprikást szolgálnak fel. A hal­étel népszerűsítése mellett jö­vedelemforrás e vendéglátó in­tézmény is, több jut általa a be­ruházásokra. De a jövőben nö­veli majd a jövedelmet az is, hogy az eddig természetben fi­zetett vízbérletet pénzben vált­hatják meg, tehát nagyobb mennyiségű halat és jobb áron adhatnak el a szabadpiacon, mint ahogy az állam eddig át­vette tőlük. jjk laikus joggal kérdezheti: ^ miért »termelő« ez a tsz, s a hozzá hasonló 24, holott csak — «kitermelnek«? Az igazság azonban az, hogy a halászati ter­melőszövetkezeteknek gondjuk van a halutánpótlásra is. A Du­nába, s holtágaiba ivadékokat helyeznek, és a bajaiak Csávoly községben például »ívató« tavat is létesítettek, s az ebben ne­velt halállományból pótolják a Dunából kifogott mennyiséget. Máskülönben a méreten aluli halat visszaengedik a vízbe, — hagyják fejlődni. Tervezik azt is, hogy a holtágakat lezsilipelik a haltenyésztés növelése céljá­ból. halféleséghez juthat a vásárló közönség. Éppen e halászati ág jelentősége és eddigi meglehetős elhanyagoltsága miatt, február derekán létrehozták Budapesten a HSzK-t (Halászati Szövetkeze­tek Központját), amelybe Bajié­ról is beválasztottak két szak­embert. E csúcsszerv feladata lesz az anyagbeszerzés, a halász- csárdák irányítása, piackeresés (eddig nem egyszer megtörtént, hogy »halfutás« idején nem tud- ° ták, hol helyezhetnék el a sok p halat), s a hal »márkázását«, az exportlehetőségek megteremtését is a HSzK végzi. talán sikerül orvosoltatnia ^ a halászati tsz-ek sérelmét ami azzal érte őket, hogy egy kozást, a közös pontok kialakí-* fásának lehetőségeit. A pártszer­vezet sem volt egységes, és a gyermekbetegségek jelei éppúgy kiütköztek rajta is, mint a mun­kástanácson. A harc, ha lehet, annak nevezni, zömmel részlet - kérdések megoldása körül folyt, s a vakon való vagdalózások sokszor kölcsönösen nem olya­nokat értek, akik azokat megér­demelték. (Folytatjuk.) is, régi törvénycikk alapján tíz szá­zalék forgalmi adót vetnek ki rájuk, akárcsak a mezőgazdasági tsz-elc halászataira, holott ez utóbbiakban melléküzemág a haltenyésztés, míg náluk főfog­lalkozás. Kifogásolják azt is a halászati tsz-ekben, hogy csár­dáik után is tíz százalék forgal­mi adót fizetnek, míg a földmű-£ vesszövetkezetek vendéglői csak ötöt. És végül: még egyetlen ha­lász sem kapott kormány-kitün­tetést, pedig sokan értik úgy a szakmájukat, mint mondjuk, a tehenészek, vagy más foglalkozá­súak. Mind nagyobb fontosságot nyer hazánkban a nyiltvizű ha­lászat, mert főleg abban az idő­ben látja el a piacot, amikor a tógazdaságokban még csak nö­vekszik a hal; másrészt, a halá­szati tsz-ek revén változatosabb. Egyszóval: ha a HSzK tiszt-< ségviselői netán a semmittevés J reményében foglalnák el hivata-( lukat —, halászok lévén — el- j mondhatják: »jól kifogtuk mi, is!« , Tarián István Egy ellenőrsé« eredménye Nagy ellenőrzést tartott Kis­kunfélegyházán a városi rendőr- kapitányság 4 karhatalom bevo­násával. Az ellenőrzés során az igazoltató közegek három szö­kött rabot fogtak el, két zugbor- mérést lepleztek le, lefoglaltak 200 liter bort, valamint bevontak öt darab olyan személyazonos­sági igazolványt is, melyben azok tulajdonosai eddig még kiderí­tetlen okokból hamisításokat! eszközöltek. ÉHHitliL FENYEGETI a nápolyi áüatkert lakóit A nápolyi állatkert laklóra éh­halál, vagy legjobb esetben egy kegyelemlövés vár, amennyiben nem érkezik meg utolsó pilla­natban a már alig remélt segít­ség. A városi képviselőgyűlé - sen ugyanis elutasították, hogy a magánkézben lévő állatker élelmezéséhez anyagi segítsége, nyújtsanak. Egyes állatok már: .elpusztultalt. (A »Neues Deutsch-* tand«-ból.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents