Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

Egység és kölcsönös bizalom

a munkástanáccsal

Türelmes, meggyőzó munka a dolgozók közölt — Buqaci Állami Gazdaság pártszervezete

Építkező mtinkascsaladok

erre törekedjék a

Hosszú tétovázás, vívódás után a Bugaci Állami Gazdaságban is megalakult az MSZMP alapszervezet. Az MDP-nek 35 tagú szervezete volt, — a jelenlegi szervezetet öten alakították s azóta csatlakozott újabb néhány tag. Az MSZMP alapító tagjai között találjuk id. Kecskés Istvánt, aki 1945-ben lett párttag, Patai íőgépészt, ifjabb Kecskés Istvánt, Lakatos Józsefet, stb. Eddig pártonkívülit is avatott az alapszervezet Raffai baromfitelepvezető személyében.

Számra kicsiny szervedet ca

Sokan hiányoznak belőle, akiket pedig soraiban szeretne látni az alapszervezet. S hogy mégis kívül vannak még, annak több oka van. — Az októberi napokban törvényenkívüli ember volt itt a kommunista — mondja néhány elvtárs. S vannak, akik még mindig a reakciós erők felülkereke- désétől félnek. Kocsis elvtárs el is ismeri: »Tartózkodók az emberek, félnek, hogy megismétlődik az október.« Ezért nem jelentkezett még ő sem a pártba. A munkástanács 22 tagja között hét volt MDP-tag van, s egyetlen MSZMP-tag, a főgépész. A többiek még várnak. Az ellenforradalmi események időszakában s később a reakciós erőknek a külföldi rádió s a különféle rémhírek segítségével sikerült a becsületes dolgozók jórészének tisztánlátását zavarossá tenni s megfélemlíteni.

gok között olyanok is, akik szá- | mításból, érdekből hordták a pi- $ ros könyvet s olyan is akad, aki í most is csak ezért akar a pártba } lépni. Az egyik traktoros mon- j dotta: »Belépek a pártba s ak- | kor nem küldenek el.« ;

Az alapszervezet tagsága -— | nagyon helyesen — első és leg- | fontosabb feladatának tartja, f hogy azok a kommunisták és be- | csületes dolgozók, akiknek tisz- I tánlátását már nem tudják a re- | akciós erők rémhírei elhomályo- | eítani, — végezzenek 1

minél szélesebb Körű | felvilágosító munkát.:

S hozzá kell még tenni: nagyon | türelmesen, körültekintően, em- | bereket és azok cselekedeteit f

legtisztább kommunista lelkiismeretük mérlegére téve. Vigyázzanak: kapjon helyet a pártszervezetben mindaz, aki becsületes szándékkal, meggyőződésből közeledik, — de maradjon zárva a kapu mindazok előtt, akik ismét taktikából, egyéni előnyből kacsintgatnak a párt felé.

A pártszervezet vezetősége nagyon vigyázzon, hogy ezt a döntést józanul, tárgyilagosan tegye. Mert a gazdaságban pillanatnyilag komoly személyi ellentétek észlelhetők; egyrészt a pártszervezet cs a munkástanács, másrészt egyes emberek, sőt kommunisták között. Kecskés elvtárs bírálja Molnár Mihály munkástanácselnököt és viszont. Nem a bírálat a baj, hanem az, hogy ennek ürügyén mást akar a pártszervezet s mást a munkástanács is. Vannak

le nem tagadható

hibák,

amikkel a pártszervezet jogosan vádolja a munkástanácsot. Például az, hogy a választáskor a dolgozóknak majdnem felét nem szavaztatták, vagy az, hogy a gazdaságban még ma sem dolgozik szakszervezet. Ez utóbbi oka is a személyi ellentét. Az üzemi bizottság elnökét még mindig intrikák érik. A párt- szervezet megállapította, hogy Rozmán József tényleg követett el hibákat. De őt most leginkább azok támadja#, akik maguk is sok szabálytalanságot csináltak s

ezek leplezésére legjobb módszernek tartják a támadást. Pedig az üzemi bizottság munkájának megkezdése valóban a halaszthatatlan feladatok közé tartozik egy ilyen többezer holdon, sokszáz munkással működő gazdaságban.

Nehéz rögzített képet adni ezekben az időkben a gazdaság életéről. Üj igazgatója még nem érkezett meg, — nemrég nevezték ki. Bizonyos, hogyha átveszi a gazdaság irányítását, sok minden megváltozik, formát kap és egyenes irányt vesz. De annál nagyobb addig is

a pártszervezet és a munkástanács

Keleäösscgc.

S a feladatokat, amik nemcsak most, de a jövőben is rájuk hárulnak, csak egyetlen módon: a kölcsönös bizalom, a szoros együttműködés révén képesek megoldani. Ha ezt nem sikerül megteremteni és megszilárdítani, csak áldatlan viszályok, torzsalkodások forgácsolják szét a legjobb erőket s ennek természetesen szomorú következményei lehetnek. A cél egyszerű és világos: jól dolgozó, rentábilisan termelő gazdaságot teremteni elégedett, becsületes, egyetakaró emberek munkájával. S akik ezt akarják, fogjanak szorosan kezet, egyeztessék össze nézeteiket — kisebb kérdésekben talán eltérő véleményeiket — s dolgozzanak.

NEM AZZAL a szándékkal vettem kézbe a tollat, hogy fehérre varázsoljam azt, ami fekete volt, de bosszankodtam, hogy manapság az emberek nagy többsége, ha szóbajön a múlt, ezt mondja: csak szenvedtünk a 12 év alatt.

Ismétlem, nem az a célom, hogy elhallgassam azt, ami rossz volt, de őszintén meg kell mon-. dánom, akik így siránkoznak, ha nem is füröatek tejben-vaj- ban, de nem nagyon .szűkölködtek, Azok az egyszerű dolgozók, akik kétségtelenül nehezen éltek cs még ma is igen sokat küszködnek az élettel, azok sokkal józanabbul, reálisabban látják a dolgokat. Igaz, gyorsabban is gyarapodhattak volna a családok. De gazemberség lenne letagadni azt, ami van, s nem látni a fától az erdőt.

»ERDŐRE« voltam kíváncsi, s így jutottam el Kecskeméten a Rendőrfaluhoz. Egyszerű munkásemberek lakják. A régi házak mellett újak láthatók. Egyik- nél-másiknál megálltam. Ez itt özv. Varga Balázsnéé. Egyedülálló asszonyka, a Kecskeméti Gépgyárban dolgozik. Két szép szobája lesz konyhával, fürdőszobával. Kádat valószínűleg majd a gyárból szerez önköltségi áron.

Tovább lépegetek. Ismét egy új építkezés. Azt mondják az itteniek, ifj. Czelleng Péteré lesz. Kádas a Kecskeméti Gépgyárban. Két gyermekük van. Ök sem adják alább két szobánál, meg a fürdőszobánál. Idős Szlá- vik Imre bácsi öreg bútordarab a Kecskeméti Gépgyárban. Tavaly kezdett hozzá egy kétszobás lakás felépítéséhez. Farkas László két gyermeket nevel. Ügy dolgozott, s úgy gyűjtögetett, hogy a Rendőrfaluban kétszobás lakást fog építeni. Ketten do!« goznak. Az asszonyka daruvezető, ő pedig zománcválogató. Kicsit összehúzzák magukat, de 23 év alatt havi pár száz forintos részleteket észre sem veszik, s lesz egy házuk.

HALADJUNK csak tovább» Egy csinos ház késztet újbóli megállásra. Ki a tulajdonosa? Gubányi Mihály. A vígkedélyű Miska bácsi? Igen! Huszonöt évi gyári élet után a négy gyerek édesapja rászánta magát — mivel képessége és készsége is megvan — két szoba, fürdőszobás, spejzos ház építésére.

BEFELÉ JÖVET a városba kénytelen voltam megállni a vasúti átjárónál és a temető felé tekinteni. Két évvel ezelőtt még ez a rész olyan csupasz volt, mint télen a fák. Most pedig, mint eső után a gomba, úgy nőnek az új házak. Csikasz Mihály zománcozó, fűtő is kétszoba, konyhás, fürdőszobás lakást épít. Kilenc gyermeke van. Nem könnyű a pénzt úgy beosztani, hogy jusson is, maradjon is, de Csikász Mihály sajátjáéban lakik, Itt ütött tanyát Nyúlás István is. Nem adta alább ő sem a ket- szoba, konyha, fürdőszobánál) Havonta I8ö forintot fizet törlesztés címén. Rózsa Gábor művezető és menye Rózsa Gáborné ikerházat épít.

EZEK az egyszerű munkásemberek verejtékeztek a régi időkben is. De nem jutottak el addig, hogy házat építsenek. Ma pedig, ha szűkösen is, de van. S az elmúlt évekből csak a rosszat látni és elfeledni és eltagadni mindazt, ami jó, annyit jelent, mint fejet hajtani a demagógiának, az ellenforradalmároknak.

Venesz

A bajai rendőrkapitányság bűnvádi eljárást indított őrizetbevétel mellett Hévízi Zoltsn bajai lakos, gépkocsivezet') ellen, aki a bajai AKÖV telephelyéről ellopott egy 12 000 forint értékű gépkocsiponyvát és kél darab 1200 forintos dinamót. A lopott tárgyakat lakásán rejtegette, melyeket a házkutatás során megtalált és bűnjelként lefoglalt a nyomozó hatóság.

Kétségleien, hogy az októberi eseményekből származó népgazdasági károkat összességében értelmezve nagy kihatással voltak és vannak általában a mezőgazdaság, de ezen belül a termelőszövetkezetek gazdasági életére is. Határozottan le kell szögeznünk azonban, hogy maga a mozgalom az elmúlt időkben előfordult egyes helytelen intézkedések, vagy önkényességből származó hibák, fogyatékosság mellett természet és értelemszerűen változatlan,

Igaz, hogy október végén és november elején, közvetlen az események után bizakodóbban értékeltük a termelőszövetkezetek helyzetét, mint később, december közepe táján. Ugyanis a termelőszövetkezeteink nagy többsége közvetlen az események után szilárdan, szervezetten, mint szocialista gazdasági egység megmaradt. Röviddel később azonban, túlsúlyban külső befolyásra, kisebb részben belső ellentétekből kifolyólag nagymérvű feloszlási folyamat indult meg. Az is igaz, hogy ebben az időben a termelőszövetkezetek eléggé magukra voltak hagyatva. Az altkor fennállt látszólagos bizonytalanság ellenére is kétségtelen tény, hogy a termelőszövetkezeti parasztság többsége szilárdan állt a termelőszövetkezeti mozgalom elvi alapjai mellett. Azért tudtak ellenpropagandával egyes szövetkezeteket felbomlásra kényszeríteni.

Termelőszövetkezeti mozgalmunk

elvi és gyakorlati kérdéseiről

mert nem határolták el a termelőszövetkezetek mozgalmi és elvi értelmezését a szövetkezetek gazdaságpolitikájától. Ha úgy értékeljük általában, hogy a termelőszövetkezeteknek voltak hibái, akkor igazat mondunk, azonban ezeket a hibákat semmi esetre sem szabad a szövetkezeti mozgalom rovására elkönyvelni,

Változatlan és megdönthetetlen az az elmélet amely tudományosan bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás abszolút fölényét termelékenységben, értékesítésben és jövedelmezőségben a kisüzemi gazdaságok felett. Azt hiszem, hogy erről már mindenki sokat hallott, talán már kissé unalmasnak is tűnik. Azonban, ha elválasztjuk a múlt hibáitól termelőszövetkezeti gazdaságaink kibontakozását, mégsem lehet unalmas senki számára sem.

Az októberi események az országban nemcsak a termelőszövetkezeti gazdaságokat zavarták meg, hanem általában az egész népgazdaságon belül komoly megrázkódtatást okoztak mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésben. Azt azonban mindenki látja és tudja, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány megalakulásától kezdve milyen erőfeszítéseket tett és tesz az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, s ezen belül a szocialista nagyüzemek további erősítése, egészséges fejlesztése érdekében. Sok gazdasági segítséget biztosított a kormány már eddig is a termelőszövetkezeti mozgalom egészségessé tételéért és a nagyüzemi gazdálkodás előfeltételeinek megteremtéséért. Azok a kormányrendeletek, miniszteri utasítások is ezt szolgálják, amelyek napvilágot láttak a termelőszövetkezeti ingatlan és ingó vagyon védelmének érdekében. Történtek hitel- rendezések, azonkívül kaptak a szövetkezetek különböző anyagi támogatást, vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket, stb. A kormány feloldotta azt a szervezeti és termelési kötöttséget, amelyek még a múlt évben károsan hatottak a szövetkezeti gazdálkodás egészségesebb, jövedelmezőbb kialakítására. Az állami gépállomási hálózat amellett, hogy egyes termelőszövetkezetek már rendelkeznek saját eszközökkel,, szántótraktor, vontató, tehergépkocsi, stb. — a jövőben fokozottabban megkülönböztetett módon fogja segíteni a szövetkezeti gazdaságok termelését*

Ezen túlmenően számtalan helyi kezdeméiA'ezés vált szabaddá, amelynek helyes fel- használásával, a jövedelmezőség fokozását biztosítani lehet. Gondolunk itt elsősorban a belterjes gazdálkodás kialakításának lehetőségére. Azt hiszem, erre elég serkentő az, hogy a kormány a közelmúltban rendelkezést hozott a szerződéses növények átvételi árának növelésére.

Ezáltal történt, hogy a hibák ellenére, minden külső beavatkozástól mentesen, eddig az előzőleg feloszlott termelőszövetkezeteink közül a megyében 40 újjászerveződött, illetve teljesen újjáalakult.

Azl hiszem nem árt beszélni a gazdaságok termelési terveiről sem. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdaság teljes tervdokumentációja nem készülhet el — gondolok itt a pénzügyi és a munkaügyi tervre — az esetleges értékesítési nehézségekből kifolyólag. Semmi akadálya sincs azonban a termelési terv elkészítésének.

Már beszéltünk arról, hogy a kormány igen nagy segítséget nyújt a jövőben is a termelőszövetkezeteknek. Félreértések elkerülése végett azonban le kell

szögezni, hogy nem történnek: elvtelen hitelfolyósítások és fel- használások, amelyek egyaránt károsak a népgazdaságnak éppúgy, mint a szövetkezeti gazdaságnak. Gondolunk itt olyan feloszlott, illetve újjáalakult termelőszövetkezetekre, amelyek a hivatalos zárszámadás nélkül feloszlottak, a szövetkezeti vagyont széthurcolták, állam iránti kötelezettségüknek nem tettek eleget, de ma ismét állami hitelből kívánják az új gazdaság kialakítását. Véleményünk szerint ilyen esetben hitelt folyósítani helytelen lenne. Azonban még ekkor sincs kizárva az, hogy nagyon indokolt esetben a legszükségesebbekre ne kapjanak állami támogatást.

Végezetül biztosak vagyunk — az eddigi tapasztalatok alapján — abban, hogy megyénkben maga a termelőszövetkezeti mozgalom nem szenvedett olyan csorbát, mint ahogyan azt sokan hitték, vagy hiszik és a most megújult termelési kedv biztosíték arra, hogy helyes gazdaságpolitika alkalmazásával, a teljes önkéntesség érvényesülésé mellett a szövetkezeti mozgalmunk erősödik. Bízunk benne, hogy sikerül termelőszövetkezeti mozgalmunk gazdasági bázisát a népgazdaságon belül kiszélesíteni és a szövetkezeti mozgalom be tud illeszkedni a népgazdaság életébe oly mértékben, amilyen fontos szerepet a párt és a kormány szánt neki, Erdősi József