Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

Értékesítési területet kér a Kalocsai Vágóhíd Ha valaki megkérdezné a Ka­locsai Vágóhíd igazgatóját, hogy snii a véleménye a keretről, biz- tioa lenne erre a kérdésre egy |Pár közvetlen szava. Hogy mi­iért? Azt szeretnénk itt néhány szóban elmagyarázni. A Kalocsai Vágóhíd íorgótő- jkeje nagyon kevés. Kevés arra, Hogy nagyobb üzleteket bonyo- tlíthasson le, és kevés arra is, hogy különböző mennyiségű húst 'tároljon. Különben is rendelke­zés van arra, hogy a vágóhídak íclkész termékeket nem tárol­hatnak raktáraikban. Na már most az események utáni időben megnőtt a húsfo­gyasztás és így megnőtt a vágó­híd termelése is. Jelen pillanat­ban úgy dolgoznak, hogy kény­telenek félkészterméket tárolni raktáraikban, ami igen nagy­összegű befektetést jelent. A vállalat a feldolgozott húster­mékekért csak akkor kap ellen- értéket, ha az áru értékesítésre kerül. A hiba forrása itt van. A Kalocsai Vágóhíd nem tudja azonnal értékesíteni a feldolgo­zott hústermékeket. Ez az állapot már odáig fajult, hogy a vágóhíd kénytelen volt íi banktól 200 000 forint áthida­lási hitelt igénybevenni. Ez a Intel ideig-óráig biztosítja a vál­lalat rentábilis pénzügyi gazdál­kodását, illetve biztosítani tud­ják a dolgozók által termelt, fel­dolgozott hústermékek ellenérté­kének kifizetését. A megyei ta­nács iparügyi osztálya nemrégi­ben megszabta a vágóhidak vá­gási, illetve értékesítési kere­teit. Ezek a keretek igen szűkre vannak szabva és nem merítik ki a vállalat kapacitását. Ez a kis cikk nem azért író­dott, hogy a keretgazdálkodás ellenségei lennének a Kaloesui Vágóhíd vezetői, hanem azért, mert az ilyen pénzügyi viszonyok Ajándék a majául gondozottaknak Hetven méter ruhaanyagot kaplak ajándékba a kiskunmaj- sai szociális otthon lakói. Az ajándékot a szocialista országok nőszervezetei küldték hazánk­nak. között képtelen a helyes, rentá­bilis gazdálkodásra. Azt kérik a Kalocsai Vágóhíd vezetői — és úgy gondoljuk, hogy a többi vá­góhidak vezetőinek is ugyanez a problémája — a keret túlteljesí­tésének mennyiségét olyan he­lyen értékesíthessék, ahol hús­féleségekben hiány mutatkozik. Ez a kérés — úgy gondoljuk — reális és megvalósítható. Ép­pen ezért erre a leghivatottabb a megyei tanács, hogy ezt meg­oldja. Ha a megyei tanács nem talál erre módot és lehetőséget, akkor kénytelenek lesznek a me­gye vágóhídjai dolgozóikat el­bocsátani és a kapacitásukat csökkenteni. Ennek a kérésnek teljesítéséhez pedig egy kis szak­értelem és jóakarat kell.—gém Leszállás nélkül ■ 1 r 1 ii it a világ korú , \A Kaméliás hölgy pcóáái a A technika fejlődése szem- * pontjából igen érdekes az a hír, | hogy három amerikai repülőgép £ leszállás nélkül körülrepülte Föl- i dünket. Los-Angelesbcl elindul­va 45 óra 19 perc alatt tették meg a mintegy 40 000 kilométe­res utat úgy, hogy a levegőben tankoltak. A légitankolás nem újkeletű dolog ugyan, hiszen már 1923-ban alkalmazták, azóta azonban a repülőgépek teljesít­ménye és üzemanyagfogyasztása annyira megnövekedett, hogy a » régi eljárás már nem kielégítő, f Ezért újabban külön, önműködő ‘ berendezéssel ellátott tank-gép végzi a légitankolást. Egyetlen ilyen tank-gép négy repülőgépet tud üzemanyaggal ellátni a leve­gőben. ■ Újjáalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség A Magyar Szabadságharcos Szövetség jelenleg megyénk egész területen dolgozik. Hatal­mas mennyiségű anyagaink ren­dezése után alakítunk alapszer- eezeteket is, ahol ezt a dolgo­zók kérik, s ahol az erőforrások lehetővé teszik. Szövetségünk továbbra is fog­lalkozik sporttal és kiképzések­kel. Ebben az évben előre]átha­tóan szép számmal növeljük a motorozni és gépkocsi’’ vezetni tudók számét. Tervünk az, hogy az ez évben vizsgára készülő növendékeinkkel — körülbelül egyheti távolsági vezetés kere­tén belül — megismertessük ha­zánk északi tájainak szépségeit, nevezetességeit. Azok egyéb­ként, akik részt vesznek a fenti tanfolyamainkon, az itt szerzett jogosítvánnyal nemcsak a hon­védségnél, hanem a polgári élet­ben is gépjárművezetői apást tölthetnek be. A honvédelmi jellegű sportolt üzéséhez is komoly lehetősége nyílik tagságunknak. Csak né- J hány sportágat a sok közül. A j vízisport kedvelői például, ahol! megyénkben erre lehetőség van, 1 részt vehetnek vízi kiképzésüli- J kön, vagy egy másik ezzel kap- I csolatos sportágban fejleszthetik £ képességeiket, nevezetesen a ka- | romtusa szakosztályban. Az el-1 lenforradalmi események miatt | egyelőre nem foglalkozhatunk a i lövészsporttal, de előreláthatóan i a nyár derekán már megfelelő j mértékben lőfegyverrel is el le- f szünk látva. Az addig rendelke- f zésünkre álló időben azonban j alapos lőelméleti felkészültségre 5 tehet szert minden lövészcsapa- * tunk. 2 Említést kell tennünk arról is, | hogy szövetségünk kebelében f még két nagyon komoly tekiif- t télijei rendelkező szervezet mű­ködik, mégpedig a tártaiéit03 tiszli és a partizán-tagoza;. Az előbbinek azon tartalékos állo­mányban levő tisztek lehetnek a tagjai, akik támogatják a szö­vetséget célkitűzéseiben, a par­tizán-tagozat a népünk szabad­ságáért harcolók veteránjait és a volt partizánokat foglalja ma­gába. Magyar Szabadságharcos Szövetség Bács-Kiskun megyei Titkársága rolyt, a dar A próbák nul lelkes. , — ív romantiKus szerző szárnyakat adott a szí­nészeknek. Lázasan dolgozik a szabótár. díszlettár, a díszítői:, az irodák, hogy a művészeknél: meg tudják teremteni azt a le hetőséget, hógy méltóképpen ál­líthassák a (közönség elé u Ka- méli ás hölgyet, amelynek cím­szerepét Fogarassy Mária ala­kítja. A kitűnő művésznőnél: úgy látszik és úgy ígérkezik, hogy pályájának egyik legszebb állomása lehet ez a csodálatos szerep, amelyet a világ összes nagy művésznői Sarah Bernad- tól — Bajor Giziig eljátszottak, és amely szerep, mint akkor, ma is a legnagyobb követelménye­ket és kívánalmakat állítja a művészekkel szemben. Armand Bicskey Károly, ap­ját, Duval-ft Velencei István. Prudence-t Szendrey Ilona, Var- vili bárót Gyulai Antal alakítja. .»»wwtwtMmwwwwmtmHHtmfw Fegyverrejtegeíöket vettek őrizetbe Bűnvádi eljárást indított a ka­locsai rendőrkapitányság, őri­zetbevétel mellett, András Lajos 20 éves és Szigeti József 25 éves borbélymester, szakmán lakosok ellen, lőszer- és fegyverrejtege- tcs bűntettében. A kapitánj'ság- hoz ugyanis bejelentés érkezett, hogy András Lajos lakásán hu­zamosabb lidő óta két gép­pisztolyt és] lőszert rejteget. A bejelentés és a nyomozás alap­ján megtartott házkutatás so­rán tényleg megtaláltak két db géppisztolyt tárral és 330 darab hozzávaló lőszert. így András Lajos és Szigeti József ellen a:- eljárást folyamatba tették. tliVIKlltiH.: A MarquiSes-szigeteken alkalmam volt hallani mondákat arról, hogy miként történt e kolosszusok szállítása. Mivel pedig Tongatabu-szigetén is hasonló hagyományok éjnek uz ottani híres, három hatalmas kőtömbből összeállított kőkapu oszlopainak szállításáról, feltehető, hogy ugyanaz a nép a Husvét-szigeten is ugyanazt uz ősi módszert alkalmazta. A kőfejtők műholylülkéiben a kinagyolás és a finomabb kifaragás jmmká.ja hosszú ideig 1 ártott, de csuk pár ember végezte. A kész szobor elszállítása viszont lényegesen kevesebb időt, de annál több segítő kezet igényelt, A kis Húsvét-sziget akkorban gazdag földnek számított: partjain sok halat fogtak és a szigetnek úgyszólván egész területét elborították a Peruból származó édesburgonya-ültetvónyek. A hozzáértők ezért úgy vélik, hogy a szigeten — virágzásának korában — hét-nyolcezren is meg­élhettek. De már ezer ember is elegendő volt ahhoz, hogy az óriási szob­rokat a meredek kráterfalon átemeljék és a lejtőn lesegítsék. A tovább* .-/állításhoz már ötszáz ember munkája is elég lehetett. Fuháncsból, növényi rostokból oltépheletlrn. kábelszerű köteleket, fon­lak; n szobrokul fakeretbe szorították, és a kereteket tárógyükérrel síkossá lett gerendákon és kisebb sziklákon vonszoltuk tovább, E régi magask ul- turák népei mesterei voltak az efféle eszközök és kötelek készítésének; ismerünk erre példát 'Polinéziából is, de még inkább Peruból, ahol az első európaiak a százméteres hosszúságot megközelítő függőhidat találtak; férfiderék vastagságú kötelek tartották a vízesések, Szakadékok és folyók fölé klfeszitve. Mikor a kőkolosszus kijelölt helyére érkezett, újabb problémát kel­lett megoldani: a felállítást. Ennek megkönnyítésére fürge kezek kőből és homokból ideiglenes lejtőt is építettek. Erre húzták föl az óriás szob­rot, lábával előre. Mikor túlért a lejtő tetején, az itt meredeken leszukndo magaslat csúcsán a szobor átbillent, és önsúlyánál fogva egyenesen lecsú­szott úgy, hogy a lába egy előre elkészített mélyedésbe zökkent. Mivel ez az ideiglenes csúsztató éppen olyan magas volt, hogy felső végével a szobor fejének hátsó részét érte, most már nem volt más hátra, minthogy felgörgessék a főre a vörös tufahengert is. Mikor mindezzel elkészültek, a csúszdát lebontották. — Ilyen előre elkészített csúszdalejtő is több; helyütt akad még a Husvét-szigeten. Várja kőóriását, amely azonban főbbe már nem érkezik meg. Mindez valóban bámulatos mechanikai készségre vall, de semmi titokzatos sincs benne, ba nem becsüljük alá a régmúlt korok emberének értelmi képességeit és ha számításba vesszük az időt, meg a nagy embertömeget, amely fölött rendelkezett, 65 De vajon mi célból készültek ezek a szobrok? És miért volt arra szükség, hogy a kráterbeli kőfaragóhelytől négy mérföldnyi távolságban fekvő másik kőbányát keressék fel azért a sajátságos Vörös kőanyagért, amelyet a szobrok fejére helyeztek? Dél-Amerikában és a Marquises-szige- teken gyakran az egész szobor ilyen vörös kőből készüli], de itt is messze földről kellett a kőanyagot beszerezni. A vörös fejdísz volt mind Poliné­ziában, mind Peruban a magasrangú férfiak fontosi megkülönböztető jelvénye. Először is lássuk: kit ábrázolhattak ezek a szobrok^ Tudjuk, hogy az : első európai utazók a Husvét-szigeten titokzatos eredptű »fehér embe- ' rekkel« találkoztak, sőt még feltűnőbb volt, hogy teljesen más fajtájú bennszülöttek között olyan férfiakat is láttak, akik hosszú szakállt visel­tek. Ezek a fehérbőrű és szakállas emberek a hódítás előtti régibb lakos­ság asszonyainak és gyermekeinek késői leszármazottjai voltak, akiket megkíméltek az új jövevények. Maguk u bennszülöttek, azt u felvilágosí­tást adták, hogy őseik egy része fehér, másik része barnabőrű volt. Pontos adatokkal is meg tudták határozni, hogy u barnabßrfi ősök huszonkét emberöltővel azelőtt, valamelyik nyugatra eső polinéziai] szigetről, hódítok gyanánt törtek az ötvenkét nemzedékkel korábban betelepedett fehérbőrű elődökre, akik kelet felől, nagy tutajokon érkeztek és népesítették be a lakatlan szigetet, Ez időszámításunk kezdete után 400-j-500 évvel történ­hetett. A keletről érkezett fehér ősnépet -hosszúiülőéig« néven emleget­ték, mert fülcimpájukat mesterségesen, súlyokkal olytjn hosszúra nyúj­tották, hogy váltakig éri. Ezt a titokzatos »hosszúiülűh népet irtotta ki a későbbi hódító: a »rövidfülű«. És a Husvét-sziget kőfiguráinak kivétel nélkül hosszú, váltig erő fülcimpája van, mintha a szpbrokat készítő művésznek is ilyen lett volna a füle. A perui inka legendák szerint Kon-Tiki, a napkirály, hosszú szukállú, fehér népen uralkodott, amelyet az Inkák »nagyfülünejk« neveztek, mert súlyokkal mesterségesen megnyújlott fülcimpájuk a váltakig ért. Az inkák azt is hangsúlyozzák, hogy az Andokban található óriási kőszobrokat Kon- Tiki »nagyfülű« népe emelte, mielőtt az inkák a Titicaea-tó egyik szige­tén vívott csata során részben kiirtották, részben menekülésre kény­szerítették őket. Mindezt összegezve megállapítható, hogy Kon-Tiki fehér »nagy fül ui« voltak azok, akik az óriási kőszobrokat alkották és akik egy Idő múlva nyomtalanul eltűntek Peruból, hogy nyugaton keressenek új hazát. Tiki feliér »hosszúíülűi« viszont keletről jöttek a Husvét-skigetro és teljesen hasonló művészi tevékenységbe kezdtek, mégpedig rögtön olyan tőkéié- tességi fokon, hogy az egész szigeten a legcsekélyebb nyoma sincs fejlet­lenebb alkotásoknak, melyek a mesterművek felé vehető fejlődési állo­mások lehetnének. Sokszor nagyobb hasonlóságot fedezünk fel a dél-amerikai és bizonyos polinéziai kőszobrok között, mint a különböző polinéziai szigetek egy­mással összehasonlított efféle monolitjai közölt. A lVlijuquises-szigeteken és Tahitin e nagy szobrokat általában »T'ki«-nek nevezik és azokat az ősöket ábrázolták, akik a szigetek történetében nevet szereztek maguk­nak, haláluk után pedig isteni rangra emelkedtek. Kétségtelenül itt rejlik a‘- Husvét-szigeti szobrok különös vörös kősapkájának magyarázata is. (Folytatjuk) 06 A Kaméliás hölgyet próbálja ß színház. Dumas Fils csodálatos romantikus szövege lázban tart­ja a művészeket és Bicskey Ká-

Next

/
Thumbnails
Contents