Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-08 / 56. szám

fiz MSZMPmegyei intéző bizottságának beszámolnia a megyei pártaktíván Ä megye gazdasági helyzete az események következtében (folytaiul uz X. oldalról) A múlt tv IV. negyedévi terme­lési kiesés megyei szinten több mint 115 millió forint. Ugyanakkor 4 és félmillió forinttal több bérkifizetésre került sor. A legmagasabb termelést az élelmiszeripar érte el, azonban itt is az előző év hasonló idő­szakához képest csak G7.7 száza­lékos volt a termelés. Amint lát­juk, még a legjobb eredményt felmutató iparág termelésében is 52,3 százalékos kiesés követ­kezett be. A legnagyobb visszaesés a munka termelékenysége terüle­tén van. Az előző évekhez viszo­nyítva a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumhoz tartozó üzemek­ben csupán 32,1 százalék, a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál 32,3 száza­lék. A helyzetet szembetűnően mutatja, hogy a Kecskeméti Gépgyárban minden kifizetett 100 forintos bér mögött mind­össze 37 forint termelési érték van. A „Bajai Ruhaüzemben az előző év IV. negyedévéhez viszo­nyítva a 100 forint összbérre eső termelés 18 százalékra, a Kis­kunfélegyházi Gépgyárban 31,4 százalékra esett vissza. Nem le­het csodálkozni azon, hogy a Bajai Fémipari Vállalat a bér- kifizetést 119 százalékra, terme­lési. tervét csak 18,5 százalékra teljesítette, amikor a vállalat igazgatója ,az azóta 'leváltott Benedek volt, aki mini fegyverrejtegető, aktív sze­repet fejtett ki az ellenforra­dalomban. Az ipari termelés vissza esése­den ismeretes, hogy objektív •okok is közrejátszottak, mintáz energiakorlátozás, nyersanyag­hiány, mégis a legnagyobb anya­gi és erkölcsi károkat az ellen­forradalmi helyzet által kiváltott anarchia okozta. Ebben alapos szerepük volt a munkástaná- ;sokba befurakodott ellenséges személyeknek, mint az AKK- ban Pulai, a Kecskeméti Gép­gyárban Vlacsil, az ÉMUK-ban Csőgör, volt munkástanács ve­zetőknek. Az októberi napokban erős felvásárlási láz ütötte fel a fe­jét a lakosság körében. Ennek ellenére nem volt nagyobb za­var a megye kereskedelmi for­galmában. A szövetkezeti keres­kedelem az elmúlt negyedévben a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 145,2 százalékra, az állami kereskedelem pedig 111 százalékra futott fel. A kereske­delem dolgozói a nehéz időkben "is jól megálltak a helyüket. Az ellenforradalmi események falun a termelőszövetkezetek életében éreztették leginkább romboló hatásukat. A megye 266 termelőszövetkezetéből 114 osz­lott fel, döntően az ellenforra­dalmi nyomás hatására, hiszen .91 régi tsz is feloszlott, köztük jól működő, erős szövetkezetek. Az 1056-ban létrejött 29 terme­lőszövetkezetből 23 oszlott fel, döntően azért, mert egy év alatt érthetően még nem tudták meg­alapozni gazdaságukat. A terme­lőszövetkezetek feloszlásában közrejátszott, hogy megkésve je­lent meg a termelőszövetkezetek védelméről és jogaiba való visz- szahelyezéséről szóló kormány- intézkedés, és bizonyos mulasz­tás is volt a termelőszövetkeze­tek segítésében, különösen a ta­nácsszervek részéről, Az 1956. október 1-én meg­lévő 266 szövetkezeiből je­lenleg 214 termelőszövetke­zet működik és két új ter­melőszövetkezet is létrejött. Örvendetesnek tartjuk, hogy a bajai, a kalocsai és bácsalmási járásokban, ahol az események során a legtöbb tsz feloszlott, ugyancsak sorra alakulnak újjá a termelőszövetkezetek. A megye gazdasági helyzetét megnehezíti az adófizetés terén beállt nagyfokú visszaesés. A megye parasztságának mielőbb rendeznie kell múlt évi hátra­lékait, mert a mintegy 100 mil­lió forintnyi adóhátralék súlyos gondokat fog okozni a városok és községek gazdálkodásában. Az elmúlt négy hónap mun­kájának összegezéseként meg­állapíthatjuk: megyénk párt­szervezetei képesnek bizonyul­tak az élet támasztotta gondok és feladatok megoldására. Mun­kánk során a megyei ideiglenes intéző bizottság és a többi párt­szervek is jócskán tapasztalhat­ták tevékenységük fogyatékos­ságát. Ezért fontosnak tartjuk, hogy mindenkor kritikus szem­mel vizsgáljuk tevékenységünk tapasztalatait és ezeket haszno­sítsuk munkánk állandó javí­tása érdekében. híveivel. Nagy Imre október hó 23-án este már részt vett a Köz­ponti Vezetőség ülésén, amely őt beválasztotta a Központi Veze­tőségbe és a Politikai Bizottság­ba, egyben a Minisztertanács el­nökének javasolta. Rész vett azon az ülésen, amely a helyzet ismeretében jóváhagyta a szov­jet csapatok segítségül hívását a törvényes megállapodásainknak megfelelően. A helyzet ismereté­ben ő maga hagyta jóvá és ő ol­vasta fel a statáriumról szóló rendeletet. Jól ismerte az ellen- forradalmi eseményekben akti­vizálódott burzsoá pártok, és más, a Horthy-rendszert képvi­selő vezető személyeket, hisz ve­lük tárgyalt legtöbbet. Mindin­kább az ellenforradalmi szemé­lyek befolyása alá került és az ellenforradalmárok követeléseit tekintette programjának. Nagy Imre megcsalta azokat a becsületes kommunistákat is, akiket a Rákosi—Gerű-klikk hi­bás vezetése ellenzékbe taszí­tott. A kibontakozó ellenforra­dalmi terrort, a kommunisták és más haladó erők gyilkolását, a pártházak, közintézmények el­leni támadást »szórványos je­lenségnek« ítélte. . Ugyanakkor gondja volt arra, hogy rendeletet írjon alá, amely szerint Mindszenthyt visszahelyezi minden egyhá­zi cs világi méltóságába. November 4-én ugyancsak ő ja­vasolta Mindszenthynek az amerikai követségre való mene­külését, Ki az igazi hazafi? Az ellenforradalom taktikája Kedves Elvtársak! Az élet tanúsítja, hogy az el­lenforradalom Bács-Kiskun me­gyében és a nyílt porondon ve­reséget szenvedett. Ezért állítja központi feladatként a Központi Bizottság legutóbbi határozata a kommunisták elé: az ellenforra­dalom erőinek teljes és végleges megsemmisítését. Az ellenforradalom fő vo­nala változatlanul az eszmei, politikai zavarkeltés. Taktikája pedig a párt és u kor­mány iránti bizalmatlanság fenn- artása, a párt és az egyes dol­gozó rétegek szembeállítása. Miben mutatkozik ez meg? Az osztálvellenség eszmeileg nem mer nyíltan a szocializmus ellen támadni, mert a dolgozók többsége szocializmust akar. Ezért tagadja, hogy októberben a tőkések és földesurak igyekez­nek visszalopakodni a hatalom­ba és az ellenforradalmi restau­rációt »forradalomnak« igyek­szik beállítani az. egész nép előtt. Támad a szocializmus íö ereje ellen és szítja a féktelen Szovjetunió-ellenes hangulatot, «z országon belül pedig a bur- ísoá nacionalizmus úlhazaíiságá­val igyekszik megnyerni főleg az értelmiségieket és a diákokat. Tudják, hogy a szocializmus fő ereje a munkásosztály pártja, az MSZMP. Ezért hazafiatlanság- gal, »sztálinizmussal« és ami tet­szik, vádolják a kommunistákat, és azt akarják elhitetni a dolgo­zókkal, hogy az ő érdekeiket a régi burzsoá pártok képviselnék. Ezért veszi elő lomtárából az el­lenség a sovinizmus, az antisze­mitizmus jelszavait. Ilyen taktikai meggondolás az »ősi föld« jelszava, mely- lycl nem kevesebbet szeret­ne elérni az osztályellenség, mint hogy szembe állítsa egymással a szocialista szek­torok dolgozóit, a földhözjut- íatottakat és a tagosítás so­rán érintett dolgozó parasz­tokat. Ezért tartjuk pártpolitikai tö- megmunkánk fő feladatának iiogy pontosan felmérve az el­lenforradalom eszmei és takti­kai törekvéseit, leleplezzük el­lenséges céljaikat a dolgozó nép egyes rétegei előtt. Elvtársak! Szükségesnek tart­juk, hogy néhány politikai kér­déssel bővebben foglalkozzunk. Nagy Imre áss ellenforradalmi követelések élén Hazafíatlantóggal vádolnak bennünket. De kik védtek a magyar hazát és dolgozó népét, amióta létrejött a kommunista párt. Az első világháború után, amíg a kommunisták az első magyar néphatalmat és határait védték, addig az úri rend hívei az antant csapatokkal marcan­golták szét az országot. A két világháború között 20 ezer kommunista és igaz ha­zafi adta életet a Horthy- fasizálódás ellen. Nem a kommunisták áldozatos liazafiságán múlott, hanem is­mét az úri rend bűne, hogy a népet odadobták a második vi­lágháború áldozatául. És még ezek az urak merik beszennyez­ni 1848—49 szent emlékét. Amíg 1848—49-ben a hare a születen­dő kapitalizmus és a halódó feu­dalizmus között folyt, a társa­dalmi érdekeknek megfelelően nemzeti alapon, addig napjaink­ban most világméretű ‘ harcban az új társadalmi rend, a szocia­lizmus mérkőzik a túlhaladt tár­sadalmi renddel, a kapitalizmus­sal. Ebben a harcban minden nemzetnek valahova tartoznia kell. Mivel mi a szocializmust építjük, helyünk csak a'Szocia­lista táborban lehet. Az ellenforradalom, mint is­meretes, változatlanul egyik fő ideológiai fegyverének tekinti a Szovjetunió-ellenes nézetek ter­jesztését a lakosság körében. Nemzetközi méretekben 39 éve folytatja a nemzetközi imperia­lizmus ádáz ellenségeskedését a dolgozó nép első állama, a Szov­jetunió ellen. Október azonban örök tanulságul kell, hogy szol­gáljon minden hazáját és népét féltő embernek. Üjra bebizonyo­sodott: a magyar függetlenséget és népünk társadalmi felemelke­dését a nemzetközi imperializ­mus veszélyezteti, — a szovjet nép hű barátként segíti megvédeni hazánkat és szocialista társadalmi rendjét. Az öt szocialista ország, és az egyes szocialista országokkal folytatott tárgyalások ugyan­csak arról győzik meg népün­ket, hogy a Magyar Népköztár­saság barátai a szocialista tábor­ban vannak és közös harcuk­nak hivatott vezetője az első proletárhatalom, a Szovjetunió. Hazánk nemzetközi kapcsola­tait illetően az ellenforradalom a magyar—jugoszláv kérdésben is igyekszik zavart kelteni, ezért ebben Is nyíltan kell, hogy tá­jékoztatást adjunk. Kormányunk u magyar és a jugoszláv állam­kapcsolatokban a normális, ba­ráti jószomszédi viszonyt igyek­ezik megvalósítani. Nem hall­gathatjuk el azonban, hogy a jugoszláv elvtársak részéről számos olyan megnyilatkozás hangzik cl, mely nem mond­ható elvtársiasnak és nem a szocializmus, hanem a szocialistaellenes erőket segíti. Ügy gondoljuk, az egyes elmé­leti, politikai problémák megol­dásában a kölcsönös elvtársi vi­ták gyakorlatát kell kövessük, azzal a határozott céllal, amely­nek eredménye a tényleges se­gítés. Kedves Elvtársak! Napjainkban a kommunisták, a barátaink és az ellenségeink körében egyaránt sok szó esik a proletárdiktatúráról, Az októ­beri események a proletariátus diktatúrája érvényesítését ille­tően két fő tanulságra hívják fel a figyelmünket: Nem lesz mégeg^szer október 23 1. A legkeményebb cs leghatá­rozottabb diktatúrát kell érvé­nyesíteni a tényleges osztályel­lenség, az ellenforradalom min­den rendű belső és külső erői el­len. A szocializmus, a népi demok­ratikus rend ellenségei elleni mindennemű opportunizmus, megingás súlyos károkat okoz a dolgozó népnek. Az államhatal­mi szerveknek: a rendőrségnek, a karhatalomnak, az ügyészség­nek és bíróságnak egyaránt a legnagyobb éberséget és határo­zottságot kell tanúsítani az el­lenforradalmi személyek tevé­kenysége és ártalmatlanná té­tele érdekében. Minden okunk megvan erre, hisz az elvtársak előtt ismeretes az ellenforradalom sokrétű te­vékenysége és változatos takti­kája. Ezzel kapcsolatban a MUK-ról kívánok említést tenni. Az el­lenforradalom fő célja ezzel a jelszóval a zavarkeltés. Ez abból is látszik, hogy újabb határidő­ről is lehet hallani, hogy június­ban kezdenék. Megvan az erőnk arra, hogy provokáció esetén olyan csattanós választ adjunk az ellenforradalomnak — és erre figyelmezteti ügynö­keit a »Szabad Európa« is —, hogy utána egy mukk sem hal­latszana. Hazánkban nem akarunk és nem engedünk több október 23-át. A hatalmi szervek meg­erősítésén túl, ezt szolgálja, hogy megyénkben is megkezdtük a munkásőrségek felállítását. A felállítandó egységek sikeresen fogják kiegészíteni rendőrségi, karhatalmi és honvédségi szer­veink munkáját a közrend fenn­tartásában. Legyen pártunknak tömegbázisa? A Központi Bizottság legutób- í határozata világosan leszö- ezi a párt álláspontját Nagy íme cs csoportja októberi sze­repével kapcsolatban, akik vég­kén az osztályárulás útjára lép­tek éá egységfrontba kerültek a tőkés és földesúri restauráció 2, A másik fó tanulság a pro­letárdiktatúra érvényesítését il­letően — amelyre a Központi Bi­zottság legutóbbi ülése határo­zatának fontos gondolata: a dol­gozó lakosság széles köreire kell kiterjeszteni a népi államhata­lom tömegbázisát, ezzel kiválta­ni a dolgozó lakosság szerve­zettségét, öntudatos! magatartá­sát a népi demokratikus rend. a szocialista építőmunka érdeké­ben. Politikai és szervező mun­kánkban elsősorban a párt tö- j megbázjsát képező erőkre kell I fordítani a figyelmet: a mun­kásokra, a falusi szocialista szektorok dolgozóira és szegény- parasztokra. Változatlanul leg- j fontosabbnak tartjuk, hogy a. 1 párt a munkások körében kifej­tett munkával segítse elő az el­lenforradalom keltette zavar tel­jes felszámolását. Tapasztalataink szerint cocos/- tályellenség egyik fő törekvése, hogy megossza a munkásokat. A munkásosztály egysége megbontásának fő szószólói az üzemekben nagy számban levő deklasszáll elemek, most újra hallatják hangjukat a volt szociáldemokraták, különö­sen a bajai és a félegyházi üze­mekben. A beszámoló elején vázoltam, hogy még a legjobban dolgozó élelmiszeriparban is csak 68 szá­zalékos volt a tervteljesítés. Ál­talános jelenség megyénkben, hogy amíg a bérek nagymérték ­ben emelkedtek, ugyanakkor u termelés visszazuhant. Az ipari termelés ilyen alakulása veszé­lyezteti az ország gazdasági egyensúlyát. Ezért munkái-, sőt nemzetel­lenes demagógiának tartjuk a volt szociáldemokraták nézeteit, akik nem akarnak szembenézni az ország nehéz gazdasági hely­zetével és a munkások tényle­ges érdekeivel, — akik azzal a jelszóval akarnak népszerűségre szert tenni a dolgozók előtt, hogy »előbb adjon a kormány, majd utána termelünk.« Pártunk és kormányunk fq törekvése, hogy amint ez 1945-tŐl 1949-ig történi, gazdasági erőforrásaink növeke­désének megfelelően fokról-fok­ra javítsa a dolgozok, mindenek­előtt a munkások életkörülmé­nyeit. Ennek megfelelően került sor eddig is bizonyos munkate­rületek bérrendezésére. De szem­be kell néznünk a tényekkel, a munkások életkörülményei meg­javításának egyetlen útja, hogy a kifizetett bérek mögött megfelelő termielés legyen és fe­gyelmezett munka folyjék. Az ellenforradalmi eseményéi? nagymértékben éreztették rom­boló hatásukat; a munkásosztály szakszervezeteilben is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szakta­nács X. plénuma határozatainak szellemében a szakszervezetek aktív kezdeményező tevékenysé­gükkel segítsék a munkásosztály problémáinak a megoldását. A beszámolóban már szó volt arról, hogy a munkástanácsok milyen körülmények között jöt­tek létre és munkájuk kezdet! szakaszában milyen főbb prob­lémák mutatkoztak. Tapasztala­taink szerint Számos munkásta­nács mind najgyobb segítséget nyújt az üzemi termelés meg­szervezésében, j Ezért diene vagyunk annak, hogy minden munkástaná­csot egy kalap alá vonja­nak és a munkástajnácsok becsületes, áldozatkész munkát végző tag jait ellenségnek' tekintsük. A lezajlott események min­denki számára félreérthetetle­nül bizonyítják, hogy a népi demokratikus rend­nek és a szocializmusnak mély gyökerei vannak a fa­luban, a parasztság között. Az ellenforradalom a rövid ne­hány nap alatt is igyekezett szétrombolni á termelőszövetke­zeteket, — amint erről számot adtunk, kevés sikerre], sőt most az ellenforradalmi nyomás felen­gedésével újra alakulnak a fel­oszlott szövetkezetek is. Rendkí­vüli mértékben megkönnyítette falusi párt- óá tanácsi szerveink munkáját a helyes politika, a kormány azon intézkedései, amelyek a begyűjtés, a kötelező vetéstervek, a kötelező biztosí­tás eltörlésével és soronlévő földrendezéssel orvosolja a dol­gozó parasztság jogos sérelmeit, a múlt hibáiból tanuló szövet­kezeti politikja érvényesítésével is növeli a parasztság biztonság* érzetét és termelési kedvét. Mint ismeretes, a falusi osztályellen­ség hitetlenséget és bizalmatlan­ságot igyekszik táplálni a kor­mány és rendeletéi iránt. A falusi kommunistáknak van roi­(Folytatáö az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents