Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

Izraelben kedden a gyász jeléül félárbócra eresztették a lobogókat és egész röpeédulaáradat követelte a kapitulálással vádolt Ben Gurion- .ormány lemondását. Több helyen tüntetések is voltak. ! A Reuter jelentése szerint az ENSZ haderői 24 órán belül megkezdik a bevonulásukat a ga­zai térségbe. Az ENSZ haderők főparancsnoka árgyalásokal folytatott az izraeli haderők vezér­kari főnökével az érintett területek átadásával kapcsolatban. Kedden Kondimba érkezett a jugoszláv parla­menti küldöttség. MacMillan angol miniszterelnök kedden kö­zölte az alsóházban, hogy nem hajlandó elha­lasztani a Karácsony-szigetek közelében tartandó liidrogénbomba-robbantásokat, amelyek ellen széleskörű tiltakozó mozgalom indult Japánban. Eisenhower amerikai elnök március 20-án a Bermudákra utazik és olt tárgyalásokat folytat MacMillan angol miniszterelnökkel; MacMillan a tárgyalások után a szigeteken marad, hogy a kanadai miniszterelnökkel folytasson megbeszé­lést. Brentano nyugatnémet külügyminiszter és Dul­les amerikai külügyminiszter első találkozója New Yorkban csaknem két óra hosszat tartott. Brentano közölte, hogy később tovább folytatják a megbeszéléseket, amelyeken szó lesz az Atlanti Szövetség országainak és a Szovjetuniónak a kapcsolatairól, valamint az európai biztonsággal összefüggő kérdésekről; Szoboljcv, a Szovjetunió küldötte az ENSZ- közgyűlésén az izraeli kérdés vitájában rámuta­tott, hogy az Izrael által megszabott feltételek Egyiptom és a többi arab állam jogainak súlyos megsértéséhez vezetnek. Az Egyesült Államok önkényesen nevezte ki magát bírónak ebben az ügyben. Pedig az igazság szerint az ENSZ nem törvényesíthet olyan alkut, amelyet a hátamögött kötöttek. Hírek az országból Csökkent “ helvíeveszéTr A kedd délutáni értesülések szerint a belvíz által elöntött terület mintegy 10 000 holddal csökkent. Egy héttel ezelőtt az ország különbőz«! részén mintegy 33 000 hold szántó és legelő volt viz alatt. Csőn En-laj a nemzetközi helyzetről és a kínai—amerikai viszonyról (Az éjszakai fagyok nem tettek kárt as ossi vetésekben j Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoz­tatón számolt be az éjszakai fagyok okozta károkról. A fagyok eddig komolyabb kárt sehol sem okoztak — mondotta. — Erő­sen fenyegeti azonban gabonáinkat a felfagyás veszélye, ezért mindenütt, ahol a fagy felenged és a földekre lehet menni, meg­kezdjük a hengerezéseket. Fokozott jelentősége van most tavasz- szal a fejtrágyázásnak, ahol csak lehet, nitrogénműtrágya kiszó­rásával kell segíteni a növény fejlődését. Kállai Gyula átvette a Művelődésügyi Minisztérium vezetését Pekingben a Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bi­zottságénak értekezleten Csou Gn-laj, a kínai államtanács elnö­ke beszámolt tizenegy ázsiai és európai országban tett látoga­tásáról. Kijelentette, hogy ezek az országok Kínához hasonlóan valószínűleg még sok nehézségbe ütköznek, de ezek a nehézségek •ci fejlődés útján kerülnek eléjük. A szocializmus és a nemzeti füg­getlenség erői — mondotta, — amikor leküzdlk a nehézségeket és a visszaeséseket, még erőseb­bekké válnak, míg az imperia­lizmus erői kétségtelenül tovább gyengülnek és érdekeik összecsa­pása még élesebbé válik. Ki­jelentette, hogy az imperializmus offenzivát indított a szocialista országok és nemzeti független­ségi mozgalom ellen, de a Ma­rkrvi-vryívrw-K" ------------------------­továbbiakban azt a meggyőződé­sét fejtette ki, hogy a nemzet­közi helyzet alakulása, a feszült­ség csökkenése felé mutat. A kínai—amerikai viszonyról szólo­va a többi között azt mondotta, Kína hajlandó arra, hogy nemzei- liözi vitáit az Egyesült Államok­kal békés tárgyalások útján ren­dezze, de szilárdan ragaszkodik állami szuverénitásának fenntar­tásához és továbbra is el van szán­va Taivan felszabadítására. Tai- van szigetén a Kuomintang ka­tonái és közigazgatási személy­zetének mind több tagja kész Taivan felszabadításában részt- venni, de az amerikai kormány nagyon fél ettől a fejleménytől és semmiféle eszköztől sem riad vissza, hogy megakadályozza. Csou En-laj beszédében bejelen­tette, hogy Cyrankiewicz len­gyel miniszterelnök áprilisban Kínába látogat. Kállai Gyula művelődésügyi miniszter kedden átvette hiva­talát. A miniszter bemutatkozá­sa alkalmával beszélt az elkövet­kezendő feladatokról. — El kell érnünk — mondot­ta, — hogy a magyar értelmiség ismét a népi hatalom vezető ere­jével, a munkásosztállyal és a parasztsággal együtt összhangba dolgozhassák; A miniszter be­szélt arról, hogy az ellenfor­radalom elsősorban a hitoktatás és a nyelvoktatás kérdésében tű; madott. A művészeti életünkkel kapcsolatos kérdéseket érintve hangsúlyozta Kállai Gyula, hogy nem mondhatunk le ezen a té­ren a párt és az állam irányí­tásáról. » * Xorvég Kommunista Párt IX. tawesszasámk hitárezatai A Norvég Kommunista Párt j IX. kongresszusán a párt elnö­kévé egyhangúlag óiból Levricnt választották. Az elnök zársza­vában rámutatott, hogy a kon­gresszus fontos döntéseket ho­zott a norvég munkásosztálynak a békéért, a haladásért cs a szo­AMI A HÍREK MÖGÖTT VAN cializmusért folyó harcban való egyesítésére. A kongresszusom elfogadott határozat a többi kö­zött hangsúlyozza, hogy az ősz­szel tartandó választásokon a Norvég Kommunista Párt kész együttműködni a Munkáspárt­tal. Az új indonéz kormányban helyet kapnak a kommunisták A kelet-indonéziai lázadók ve­zetője ultimátumot küldött Szu­Beszélgetés a szovjet külpolitikáról Joseph Alsop, neves amerikai publicista több ízben foly­tatott már beszélgetést szovjet politikusokkal cs államférfiak­kal. Legutóbb kétórás interjút közölt tőle a New York He­rald Tribune, amelyet N. Sz. Hruscsowal, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával folytatott, A Cilikben szereplő nyilatkozat több szempontból rend­kívül világos képet nyújtott a szovjet külpolitika álláspont­jairól a legkülönbözőbb nemzetközi kérdésekben. Szó volt arról a régen vitatott kérdésről, amely a szovjet csapatoknak a kelet-európai országokból való kivonásával függ össze. — Hruscsov ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ezeket a csapa­tokat visszavonják a Szovjetunió területére, de a nyugat­európai országoknak ugyanezt kell tenniök más országokban állomásozó csapataikkal és az Egyesült Államoknak hasonló­képpen vissza kell vonni csapatait Európából és Ázsiából. Ez egészen reális és világos álláspont, és összefügg azzal, hogy a Szovjetunió valóban normális diplomáciai viszonyt kívánna létesíteni Amerikával a jelenlegi formális viszony helyett. A kérdés nemcsak ebben a vonatkozásban érdekes, hanem azért is, mert a szovjet-amerikai viszony megszilár­dulása különböző kulturális és gazdasági kapcsolatok leg­messzebbmenő kifejlesztését is jelentené. Néhány példát ho­zott fel a szovjet államférfi a két állam közötti viszony nem normális jellegére. Washington például megtagadta az át­utazó vízumot az szovjet olimpiai csapattól, amely az Egye­sült Államokon át akart visszautazni hazájába az olimpiai játékok után. Más hasonló »tűszúrások« is jellemzik Ameri­kának a magatartását a Szovjetunióval szemben. Ezek a tű­szúrások akadályai a két ország közötti viszony normalizá­lódásának, de akadályai a közeledésnek is. Már pedig erre a közeledésre a világ békéje szempontjából múlhatatlanul nagy szükség van. Az első lépés a hidegháború újjáélesztése ellen az volna, hogy a Nyugat vezetői nyugodjanak bele a szocialista országok létezésébe és fogadják azt úgy — ahogy a hívők mondanák —, mint egy istenadta dolgot. Ezután sor kerülhet a normális viszony kialakítására. Hruscsov a fegyverkezés kérdésével is foglalkozott. El­mondotta, hogy a demokratikus tábor és a kapitalista álla­mok közötti közeledés nehézségei és nem utolsó sorban ame­rikai hidegháborús törekvések miatt arra kényszerül a szov­jet nép, hogy erőfeszítéseket tegyen a fegyverkezés fejlesz­tésére. — Mi valóban azt hisszük — mondotta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok anyagi és lélektani előkészülete­ket tesz a harmadik világháborúra. Csakhogy a hadviselés esz­közei megváltoztak. Földgömbünk egyetlen sarka sem sebez- hetetlen. És ha az Egyesült Államok újszerű fegyvereket gyártott is, úgy hisszük, hogy ebben a tekintetben mi sem maradunk el. Európa népei — mondotta Hruscsov — nem lesznek hajlandóak betölteni a kísérleti nyúl szerepét és követelni fogják az amerikai támaszpontok eltávolítását terü­letükről, bölcsen tenné tehát Amerika, ha más kiutat keresne. £ i'o ooooo o-o-o oo-o o ooo-o oooooo 000000000 00000000000000 Válság Izraelben késő esti órákban öböl partjáról. A parlament ülé­séről részletes jelentés még nem érkezett. Jeruzsálemben kedden este több ezer főnyi tömeg gyű. lésen tiltakozott a Ben Guiron- kormány politikája ellen. Kedden a feszült légkörben kezdődött az izraeli parlament ülése. Ben Gurion miniszterelnök beszédet mondott a kormány azon dön­téséről, hogy kivonja csapatait a Gazai-övezetből és az Akabai­lcamo elnöknek; közli egy dzsa- kartai jelentés. Sumual alezredes azt követeli, hogy a köztársaság) elnök azonnal létesítsen egy katonai juntát és a Szasztroa« midzsodzso-kormány mondjon le( A jelentés hozzáfűzi, Szukarna elnök a héten ismét bejelenti hogy keresztül Viszi tervét, amely szerint olyan kormányt alakít, amelyben a kommunisták is he­lyet kapnak. K özeledik március Xö-e, élén járt, s olyan kiváló szemé- az 1848-as dicsőséges lyiségek is, mint Marx és En- magyar forradalom és gels, szívvel-lélekkel a magyar szabadságharc ügyét támogatták. Valóban, az európai szentszövet­ség sötétségében világító fáklya volt a magyar 48-as forradalom és szabadságharc, és ha az ak­kori államok vezetői alig, vagy egyáltalán nem is, népeik annál inkább szimpatizáltak a magyar nép harcával és szeretetük ezer jelével halmozták el Kossuthot, a magyar emigránsokat, É s mi a helyzet az 1956-os fegyveres fel­keléssel? Énnek célja (ha jelszavaiban még nem is mindenütt jutott el idáig) az épülő szocialista rendszer meg­döntése, a tőkések, földbirtoko­sok uralmának visszaállítása volt. Lényegét tekintve tehát ez is a polgári forradalom céljaiért indult meg. De amíg a 48-as, feudális Magyarországon társa­dalmi haladást jelentett a pol­gári átalakulás, addig 1956-ban, a már megdöntött tőkés-földbir­tokos rendszer visszaállítására irányuló törekvés reakciós, egy­értelműen elleniorradalmi jelle­gű volt. Nem lehet forradalom­nak nevezni az októbervégi fegy­veres felkelést, mert a forrada­lom fogalmába az új, haladóbb társadalmi rendszerért (a rab­szolgaságon alapuló társadalmi rend helyett a feudális, vagy a feudális helyett a polgári, illetve ehelyett a szocialista rendsze­rért) folytatót harc tartozik. Ez a magyarázata annak, hogy bár »forradalomnak« nevezték az 1956-os fegyveres felkelést, a > szauaasagnarc Kitörésének ev­> fordulója. Negyvennyolc emlé­• kének, Petőfi Sándornak, Tán- jcsics Mihálynak, Kossuth Lajos- : nak és hős honfitársainak tar­• tozunk azzal, hogy leleplezzük a mai ellenforradalmárok álcáját, kik a magyar nép által annyira tisztelt 48-as forradalom folyta­tóinak, vagy megismétlőinek szeretnék magukat feltüntetni. Igaz-e a múlt év végén kirobban­tott fegyveres ellenforradalmi felkelés szervezőinek az az állí­tása, hogy 1956. október 23-án »új márciusra« tett kísérletet a magyar nép? Ugyanazokért a cé­lokért folyt-e a harc 1956-ban, mint 1848-ban? Mi volt azonos és mi volt a különbség a két esemény között? Nézzük a tényeket. Kezdjük a leglényegesebb kérdéssel: mi volt 48 célja és mi az 1956-os fegyveres megmoz­dulásé? 1848-ban, mint ismere­tes, a földesúri, feudális-job- bágyrendszer megszüntetéséért, a Habsburg-elnyomás lerázásá­ért, a nemzeti függetlenség ki­vívásáért indult meg és folyt a harc. összességében, lényegét te­kintve polgári forradalom volt, bár nem következetes, radikális formában, mert Magyarország területén akkor még fejletlen volt a polgárság, s nem volt szá­mottevő munkásréteg. A polgári átalakulásért, a nem­zeti függetlenség kivívásáért megindított harcával akkor a magyar nép az európai haladás gyarországon megkísérelt felfor­gatás és az Egyiptom elleni tá­madás vereséget szenvedett. A forradalom országai, a szocialis­ta országok megrökönyödéssel és aggodalommal, a közismerten re­akciós és imperialista nyugati országok hivatalos körei viszont hozsannával és üdvrivalgással vették hírét. 1848 másik fő törekvése a pol­gári átalakulás mellett a nem­zeti függetlenség kivívására irá­nyult. A többévszázados Habs- burg-elnyomás, az erőszakáé el- németesítés! kísérletek mélyen sértették a magyarság nemzeti önérzetet és a nemzeti hadsereg gyors megszületése, a dicsősége« csaták egész sora igazolta: a ma­gyar nép legjobbjai életük árán is készek voltad kivívni a nem­zeti szabadságojt, a függetlensé­get, A nemzeti szabadságharc» azonban, a környező re­akciós országok túlere­jével szemben elbukott. Számos nemzet nagy forradalmár fia se­gítette népünket élet-halál har­cában, (gondoljunk csak Bem apóra, az angol Guyon Richárd- ra), de az akkori Magyarország területén élő nemzetiségek fella­zítása, a Habsburg önkényural­kodóknál semmivel sem jobb cári önkényuralom fegyveres se­gítsége megpecsételte a magyar nép sorsát. Az orosz nép hóhé­rának nem okozott lelkiismeret- furdalást a magyar nép szabad­sága ellen támadni. Most is az oroszok voltak —- mondják az ellenforradalom agi­tátorai, amikor az 1956-os fegy­veres eseményekre fordul a be­széd. Igen, oroszok voltak, de milyen oroszok? Szovjetek, akik lerázták nyakukról a cári ön­kény igáját, a Világ első szocia­lista államának fiai. És ha . s Szovjetunió fegyveres segítségé­1848 = 1956?

Next

/
Thumbnails
Contents