Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-05 / 53. szám

felelősség a Pártért ___

Je

gyzetek a soltvadkerti kommunisták taggyűléséről

(2) H. G. nem jelent meg

e taggyűlésen. Ügyéhez azért többen hozzászóltak. V. és T. elvtársak csodálkoztak azon, hogy miután kompromittálta magát az ellenforradalmárok oldalán, most a pártba kéri felvételét. A tagság azonban nein dönt, módot ad arra, hogy a következő taggyűlésen tisztázza dolgaik

Három fiatal felvételével zárul az első napirend. Fiatalok, de mégsem egészen azok, hiszen a 30-tól csak egy-két év választja ei őket. Ök még érezték a 40-es évek elejének nyomorát. Látták a végrehajtót, aki az utolsó párnát is kihúzta a paraszt feje alól. Hallották a kisbírót, amikor egy- egy naprágszíj-parcellás házára verte a takaródét, kfegízlélték a mezítlábas pásztorgyerekek és a cselédek keserű kenyerét;

Mindez a mostani fiatalok helyzetének ellentéteként jut eszembe. A mai fiatalok a múltat nem kóstolták. S mivel nem volt alkalmuk megismerni a sok keserűséget,' így nem is tudják kellően értékelni a jelent. Pedig, amíg idáig jutott hazánk., mennyi harcot kellett megvívni, mennyi gyötrelmet és szenvedést kellett elviselni legjobbjainknak.

Nem akarok a beszámolóról írni; Csupán néhány hozzászóló gondolatát szeretném az olvasók elé tárni. Milyen nagylelkű emberek élnek községünk egyszerű házaiban. S. elvtárs felkereste a súlyos betegségben szenvedő B. elvtársat, az 1910-as

vezetőknek is gyorsabban kellene cselekedniük. Akadnak azonban közöttük egyesek, akik talán népszerűtlennek tartanák,

hogy egy-egy ellenforradalmai’ ügyéről komolyabban elbeszélgetnének. Gondoljanak azonban ezek a népszerűségre törekvő vezetők, egy másik -’népszerű" emberre és annak sorsára, Nagy Imrére.

A taggyűlés végeidé közeledik, azt bizonyítva, hogy az elvtársak az MDP hibáioól és az ellenforradalom rövid rémuralmából sokat tanultak. Bátrabban, gerincesebben, felelősségteljesebben állnak helyt az igazságért és a párt tisztaságáért. Az egyik elvtárs azt mondta: Ne ott folytassuk most 'a pártéletet, ahol októberben abbahagytuk, hanem ott kezdjük el, ahol valaha kezdtük. Sok igazság van ebben. Milyen nagy tekintélye volt pártszervezetünknek addig, míg nem daraboltuk széjjel. Nem egészséges három-négy elv- társsal szervezetet alkotni, de helyes az elvtársakat egy nagy alapszervezetbe vonni, melynek létszáma is visszatükrözi a párt erősségét. Előtérbe kell hozni a társadalmi munkát és a párt helyiségében a taggyűlésen kívüli beszélgetéseket is. Ezekért harcolnak a soltvadkerti kommunisták, hogy visszanyerjék a pártszervezet régi becsülését.

G. elvfárSa taggyűlést bezárja. Tekintetét végighordozza a kommunistákon: régieken es újakon. — Nem teszünk különbséget régiek és újak között, mindnyájan egy célért küzdünk, mindnyájan együtt énekeljük az Internacionálét. S bár kevesebben vagyunk, mint a volt MDP- szervezet, mégis hangosabban, mégis tisztábban cseng az ének: -És nemzetközivé lesz holnapra a világ«.

Dóró Ernő '

Szerkesztőségi Íjzenetek

Lászlón«,

fia fid Róbert Bácsalmás:

A Járási Katonai Kiegészítő Parancsnokság a kiadott rendeletnek megfelelően járt el. Ettől függetlenül ne nyugtalankodjék. Illetékes szerveknél érdeklődtünk cs ügyére vonatkozóan kedvező választ kaptunk. Az újabb rendelet ezután fog megjelenni.

C

Kapronczai András, öregcsertő (Kis csertő 16/a):

Fuvardíjának ügyében a Megyei Terményforgalmi Vállalatnál érdeklődtünk. Semmiféle iratot nem találtak, aminek alapján a pénzt kiutalhattál; volna. Lehetséges, hogy a helyi megbízott nem küldte még el az igénylést, vagy ha ez megtörtént, az októberi események idején elveszett. Ebben az esetben beszéljen a helyi megbízottal, hogy újra küldje be a fuvardíj-igénylést a Megyei Terményforgalmi Válla- ' lathoz.

Regi ismerősöm, ugyanabban a trafikban vásároljuk a cigarettát. Egyforma méla undorral vettük a gyötrelme* ízű Rodopi-t s a méregdrága Tulipán-t. — Csak egyszer szívhassak még abból a drága jó Kossuth-ból! Hálából fogkefével felsikálom a Széchenyi teret! — fogadkozott minden alkalommal.

A napokban mosolygó arccal fogadott bennünket a trafikosnö. — Milyen cigarettát parancsolnak; Kossuth jó lesz? — kacsintott ránk hamisan. Felettem megnyílt az ég, de ismerősöm — es» dák-csodája! — tétovázott. — Csak Kossuth van? — húzta el a száját. — De kérem, hiszen...

— Nagyon erős, nem szeretem! — legyintett mérgesen. — Ha les/., tegyen félre nekem Tulipán-t. — Egy-kct doboz bolgárom még rá«

— nyúlt a fiókba tétován az asz szony. — Nagyszerű, elviszem mind! — s hálásan fizetett.

Ügyesen csinálja. Csak az kell, hogy az ember mindig mást akarjon, mint ami van, s akkor folyton lehet szidni a világot..

Egy

RIIBB83C

fáJ

hesdeményesés

■men«»i<nMinHmnnMi

Olvasom az egyik házassági hirdetést: 34 éves, különc, szeszélyes, és rendkívül erőszakos műszerész vagyok. 26 év körüli csinos, intelligens vagy független asszony partnernőt keresek házasság céljából, aki mindenben alkalmazkodik hozzám. »Nag' ábránd« jeligére.

Na, végre, egy őszinte ember! Remélem, számos követő,- akad e kezdeményezésnek és rövidesen ilyen hirdetéseket olvat hatunk:

Részeges fráter vagyok, úgy 40 körül. Már csecsemő korom ban utáltam a tejet és a vizet. 20 év körüli csinos, intelligens né ismeretségét keresem, aki hajlandó velem szóbaállni. »A cinke tai nagyicce« jeligére választ kérek a hirdetőbe. —-ő—r

OLCSÓ VACSORA

— Ma olcsón vacsorázunk, fiam! — s már hívja is az asszony a pincért. — Hozzon két szaftos galuskaköretet és —szigorú pillantás a férjre — két szódát. Hozzák, elfogy. — Nyuszikám, én még ennék valamit — protestál a férj. — Hát én sem laktam jól. Legyen szives még két babfőzeléket, üresen. — Az is elfogy. A szomszéd asztalhoz a menü tésztáját viszi a pincér. — l\ét szelet tortát ide isAztán — mivel a zene

kitűnő — táncolnak. A rumáa után pihegvs: — hozzon két féldeci erőset. Aztán: két duplái Aztán: — fiam, olyan guszta es a friss pogácsa...

— Igenis kérem, fizetni!.. Az annyi mint: ...s az összeg hallatára a férjben meghűl a vér.

— Fiam, hogy milyen vacak ez a vendéglői koszt! Egészen éhes maradtam! — De legalább olcsón vacsoráztunk, szívem ■—i leheli megadóan a férj.

NORMARENDSZER

A KECSKEMÉTIEK legnagyobb része örömmel veszi tudomásul azt a tényt, hogy az első tavaszi napsugárral megkezdődött a Rákóczi úton a lakóházépítkezés. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a jelenlegi építkezések mellett milyen új terveket

— Mielőtt a vállalat új terveiről beszélnék, el kell mondanom azt, hogy a racionalizálással mintegy 30 százalékkal csökkentettük a vállalat dolgozóinak létszámát. Ez azért volt szükséges, mert nem volt beruházáBaksa Laszlonc, Kuisuballo- szög 219:

Munkanélküli segély ügyében érdeklődtünk a megyei tanács munkaügyi osztályán. A segélyt a volt begyűjtési hivatal dolgozói is megkapják, amennyiben még nem helyezkedtek el. A felmondás napjától számítva önök is hat heti teljes fizetést kaptak kézhez. Ennek lejárta után kapják a munkanélküli segélyt, melyet utólag fizetnek. Ügyét az illetékesek már intézik.

o

Kókai József, Kisszállás, II. kér. 9. szám.

A rendőrség bizonyára alaposan kivizsgálta Kókai András ügyét. Egyébként levelében maga is elismeri, hogy fenyegetf3st tett, amennyiben azt félreértették, tisztázódni fog a dolog.. Ha pedig Ágoston Pál bűncselekményt követett el, bírósági úton kell felelősségre vonni.

akarnak megvalósítani a Dél- bácsmegyei Építőipari Vállalat vezetői. Éppen ezért felkerestük a vállalat központi irodáját, s- ott sikerült elbeszélgetnünk Mikó János főtechnológussal.

(2) Ifi megállók egy

pillanatra. Gondoljunk néma kegyelettel az ártatlanul és a leg- válogatottabb kínzások között kivégzett elvtársainkra. Alig bí- rom a tollat fogni, amikor e borzalmakból néhányat papírra teszek. Szemtanúja voltam, mikor egyik elvtársunkat két kezénél lógva felakasztották, elevenen megnyúzták. Másik eívtársunkat tiégy fadorong közó kötötték és elevenen szétfűrészelték, öt elv- ' árainknak az oldalborda alatt lévő vékonyába rohamkéseikkel lyukat fúrtak, abba szegesdrótot tűztek és körülcsavarták rajtuk. Azután az előre megásott gödörbe lökték, ásóval, csákánnyal, doronggal verték a fejüket, félig élve, félig halva húzatták rájuk a földet, a több: szintén ha- Láíraszánt elvtársainkkal. Láttam, amint egyik elvtársunk fejét egy fegyveres briganti erősen megfogta, a másik meg egy égő fával mindkét szemét kiégette. Tudnék még néhány kegyetlenkedést megjegyezni, de ebből elég ennyi.

Most rátérek az én tragikus sorsom történetére. A kivégzésre szánt szállítmányt — melyben én is voltam -- amikor a kivégzés helyére érkeztünk, pillanatok

tavalyiakat is. Ezért úgy gondolta a vállalat vezetősége, hogy azokat a munkákat vállaljuk el, amely éppen módunkban áll.

A vállalatunk elvállalta, éppen a beruházások hiányában, Komkommunistát, aki idős kora ellenére is ragaszkodik a párthoz. Az elhangzó szavak nyomán kirajzolódott előttünk az öreg bácsika alakja, aki — bár ólján még soká — nem tudna nyugodtan meghalni, ha nem volna a szíve felett a párttagsági könyve.

F. elvtárs teljesén érdektelenül, de felveti a községi házhelyek problémáját. Körömsza- kadtáig védi azokat, akiket bár közelebbről nem is ismer, de tudja, hogy szegények, tudja, hogy sérelem érte őket és ügyükön segíteni kell. B. elvtársnőt az ellenforradalmáról: elmozdították állásából. Egy javaslatra a taggyűlés azonnal határoz, s mire e cikk megjelenik, az elvtársnő régi helyén fog dolgozni. Ezek azok a momentumok, amelyekből összeadódik a mi pártunk erőssége. így ezen az úton kell haladnunk, ha újra erős, harcos, a széles dolgozó tömegek előtt népszerű pártot akarunk.

Més hozzászólásokból

újból és újból lelepleződik a soltvadkerti ellenforradalmárok dicstelen működése. Mi nem azonos módszerekkel dolgozunk, hiszen Pásztor úrtól, aki elvi szervezője volt az egész ellenforradalmi tevékenységnek, több, mint két hónapig vártuk, hogy "kijózanodjon«. Csak ezután lett VB-titkári funkciójából el- távolítva. Harcos, de türelmes is a mi szervezetünk. Azonban türelmének is van felső határa. Necsak plakátokon követeljük, hogy ki az ellenforradalmárokkal a közéletből, hanem egyes

Fájdalmas ©ECilékezés

Ledobtam magamat a szántás- i ba es legnagyobb meglepetésem- • re a komondorok dühe «csilla- i podott. Néhány pillanat múlté- j val emberi, hang ütötte meg a l fülemet. Kérdezte: Van-e ott va- i laki? Rimánkodva kértem ót, | hogy jöjjön segítségemre. A gaz- I da először a kutyákat bevitte a j tanyába, azután kezében vasvil- ] Iával visszajött hozzám. Alapo- ; san kikérdezett, természetesen : nem mertem a valóságot elmen- : dani, de a ferdítés ártatlannak : hatolt. Az elmondottak után, < mint egykor büszke, erős férfi, j mint acélerős kommunista, ki i dacolt a viharral, most meggya- : lázva, síró könyörgéssel kértem j őt: mentsen meg.

A gazda behívott laké- i

sába. Látva, hogy öRözetlenül a j hideg nagyon meggyötört, a szó- ; bába belütött és kifogástalanul ! megvendégelt. Régi ruhákat és j cipőt adott. Marasztalt, hogy le- j gyek nála reggelig, azonban ezt j a jóindulatot nem fogadhattam j el, hanem felöltözve nekivágtam < az útnak. És alig kezdett világo- ! sodni, reggel felé ismét csalá-1 dóm körében voltam és elmond- | tam éjjeli kalandozásom történetét. (Folytatjuk.) ‘

iramban, de bizonytalan irányban futni kezdtem. Az irány jó volt, mert az erdőből hamarosan kiértem. A tisztáson még rövid ideig bírtam a menekvést, de a szörnyű izgalmak átélése után kimerültén összeestem.

Rövid aléttsagom után

mind testi, mind lelkierőm visz- szatért. De félig már megfagyva, úttalan irányban haladtam szántásról szántásra az éj szuroksötétjében. A távolban kutyaugatást hallottam. Most már volt remény és irány amerre haladjak. Gondoltam, hogy nem mesz- sze talán emberek laknak. De rögtön feléledt bennem a gyanú, vajon nem-e Héjjas emberei? Kínzó tépelödéseim közben, nem törődve a következményekkel sem, s már megbánva azt is, hogy elszöktem, szívesen mentém volna akár a halálba, úgyis a megíagyás veszélyének voltam kitéve.

Amíg így magamban tépelőd- tem, két borjú nagyságú komondor rohant felém. Nálam semmiféle védekezőeszköz nein volt.

alatt lelökdösték a kocsikról. Akik megfulladtak, azokat velünk szedették le. Igen, többen megfulladtak, mert úgy voltunk a kocsikra rakva, ahogyan a hasábfát szokás. Mi, akik élve maradtunk, sorba lettünk állítva és őrzésünkre egy részeg hohérse- géd maradt.

Az én helyem egy kettöekinövésű ía mellé jutott. Szerencsére, vagy talán szerencsétlenségemre fekete anyagból készült alsóruha volt rajtam. Az éj sötétjében az erdő még söté- tebb volt és így a fa mellett állva fekete alakom méginkább elhomályosodott. Látva, hogy őrzésünkre otthagyott hóhérsegéd úgyszólván figyelmen kívül hagy, őrünk néhány fordulója után a ía mögé húzódtam. Megvártam, hogy még egy fordulót tegyen, de továbbra sem figyelt felém. így sikerült egy másik fa mögé kúsznom. S amikor már olyan távolságra jutottam, hogy az őrzésünkre hátrahagyott hóhér léptei után a száraz falevelek zörgését sem hallottam, őrült

lón egy 418 lakásos telep épít* sét. Ez mintegy 50 millió form!, befektetést jelent. Ezenkívül még Budapesten sikerült egy 20 millió forintos építkezést elvállalni.

MAR HALLOTTUNK a vállalat terveiről s beszélgetés közben a munkások bérére terelődött a szó. Mikó János elmor dotta, hogy decemberben megállapítottak egy időbért, amely a szakmunkásoknál óránként 5-től 8 forintig terjedt. Ezt az intéz ,kedést azután a minisztérium [helyesbítette és úgy rertdelke- [zett, hogy 1956. I. negyedévi átlagbért fizessék ki, 10 százalékom [emeléssel.' Ez azonban sokkal ke- ívesebb volt, mint az akkor meg- [állapított órabér. Megkérdeztük [azt is, hogy mi a véleménye a [munkásoknak, mivel tudnák ki [alakítani azt a bérezési rendszert, amely számukra a legjobb. [A szakszervezeti elnök és Miké ielvtárs közösen formálták ki a munkások véleményét:

• — Dolgozóink vissza akarnak [térni a normarendszerhez, de [néhány módosítással. Ugyanis [brigádnorrnát kérnek, ami lényedében akkordot jelent. — ök lúgy gondolják és mi ehhez hozzá ;is járulunk, hogy a falazást faliköbméterbe mérjék, a vakolást [pedig négyzetméterbe. Ez annyit [jelentene, hogy ogy köbméter [falazás elvégzéséért hozzávetőlegesen 22 forint 50 fillért keresne [a dolgozó. Így ha 100 százalékos [termelést számolunk, akkor egy [munkás havi bére körülbelül [1600 forint lesz.

: VÉGEZETÜL el kell mondatnunk még itt azt is, hogy a dolgozók javaslata a bérezésre vo- ■natkozólag már fenn van az Építésügyi Minisztériumban, sőt |már nem hivatalos helyről közöi- [ték is, hogy jéválj agy tők ezt az Intézkedést; -níta