Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-31 / 76. szám

í A két fmés Ufnítof»ífa A TÉGLÁT A jánoshalmi határban is mozgalmas az élet. A Mészho­moktéglagyár magas épülete és kéménye már messziről látható. A látogatónak, amint a nyárfák­kal szegélyezett úton a gyár felé thalad, az első, ami szemébe tű­nik: egy piros és barna dömper, amelyek homokkal vannak megrakva. Épp ebben a pilla­natban igyekeztek megszabadul­ni terhűktől egy hatalmas ho- mokhegynél. Közelebb érve a gyárhoz, a gépek zúgása, a sür- gölődő-forgolódó emberek bizo­nyítják: itt újra munka folyik. Régi ismerősökkel találko­zunk, Meghitt és őszinte beszél­getés kezdődik. Meglepődve hallgatom, hogy néhány »bá­rányból« az ellenforradalom ide­je alatt farkas lett. Hát itt is? Nem hiszem! — De igen, — mondják többen is egyszerre. Igaz, nem az itteniek csinálták, hanem a Miskolci. — Ki az? — kérdem. — Nem tudjuk. »Forradal­márnak« nevezte magát. Ö boly­gatta meg a kedélyeket, szította i békétlenséget. Pedig milyen; ] megértő család volt a mi kis;; üzemünk. Még október 29-én isi füstölt a gyár kéménye, hírül-j adva: itt minden a rendes kerék-? vágásban halad. A présgépekről! az ügyes férfi és asszonykezek úgy kapkodták a téglát, mintha; egyfolytában akarnák az év vé­géig csinálni. S ekkor... Csörög a. tele-: ion. A hallgató túlsó oldalán; Miskolci beszél a tanácstól. Az ^l6ö kérdése: Megalakult a mun­kástanács? — Nem. — Dolgoznak? : — Igen. ■ — Hát maguk nem tudják,] hogy »forradalom« van? Utasí-j tóm magukat, hogy azonnal ala-i kítsák meg a munkástanácsot] es állítsák le a termelést — or-] dította a hallgatóba. Az utasítás megzavarta az] embereket. Csökkent a munka­tempó, csoportokba verődtek, s vitatták: — Kell-p munkásta-1 nács, vagy nem. Egyesek azt mondták: — Jól dolgozott az tizemi bizottság, itt nem. kell ne-; künk munkástanács. De felülkerekedtek a hangcs- Uodók. Megtörtént a munkásta­nácsválasztás. A dolgozók sze­rették Tóth Endrénét, az ÜB- elnököt és éppen ezért őrá is szavaztak. ; Megtudta ezt Miskolci. Több se kellett neki. Űjra hívta a gyárat. Gyűlölettől izzó han­gon szinte kiabálta: — Tóthnét rúgják ki a munkástanácsból, s Nyilassal együtt zavarják el a gyárból is! Üjból összeül a munkástanács. A megzavart fejű emberek kö­zül az egyik beböfögi: — Ér­vénytelen a tegnapi választás, újat követelünk. Le a kommu­nistákkal, le a zsidókkal! A munkáslanácsválasztást most már egymás között oldják meg. »A hazafiak« egymást de­legálják. A követelmény: ki tudja a legtöbb szitkot szórni a rendszerre, a kommunistákra, Ax ideiglenes munkásta­nács még egy ideig tevékenyke­dett. Tagjai közül többen úgy érezték, hogy tovább kell áll­mok. Volt, akit a becsületes dol­gozók vetettek ki soraikból, akik megmaradtak, azok hozzákezd­Több mint három hónapon ál dolgoztak. Két új présgépet sze­reltek be, kijavították a kazánt, a gőzötöket, az elevátort, egy­szóval újjá formálták az egész gyárat. Mennyire várták azt a pillanatot, hogy újra téglát gyártsanak... Négy hónap után a — nagyjavítások befejezésével — március 11-én már fél 7-kor együtt volt a család. Beszélget­tek terveikről, a jövőről. Hét órakor a kaaánhúz figyelmeztető sípjele után felbúgtak a gépek, s az új két prés ismét ontotta a téglát. Eltelt egy óra, két óra, négy óra, s mire a kazánház újból tűt tyjellel jelentkezett, befejező­dött az első munkanap. 36 000 darab téglát készítettek. A terv naponta -10 000. Ügy számítják, rövidesen a szokott kerékvágás­ba és ütembe lendül a munka és i Az úrréti „Békében" is erősödik a pártszervezet teli a gyár korszerűsítéséhez.! még -a 40 000-nél több is lesz. Az úrréti Béke Termelőszö­vetkezetben 15 kommunista állt a párt vörös zászlaja alá. A pártszervezet alapító tagjai. Vé­kony elvtárs és Sebő Antal elv- társak az októberi ellenforradal­mi események idején sok éjsza­kán ál vasvillával a kezükben őrködtek a szövetkezet vagyona felett. A megalakulás óta eltelt idő alatt a termelőszövetkezet tagjaival való állandó foglalko­zás közben a pártszervezet egy­re erősödik, terebélyesedik. Az­előtt az MDP-nek mindössze 8 tagja volt a szövetkezetben, az MSZMP-be pedig már 15-en tö­mörültek. Az új párttagok kö­zölt van Kcresztély Dénesné, a szövetkezet egyik legszorgalma­sabb tagja. Vida Ferenc, az EPOSZ szervezet elnöke, Kato­na József, («ál Ferenc és Oláh Mihály elvtársak. A pártszervezet rendszeresen megtartott taggyűlésein megvi­tatják a politikai helyzetet, fogs la 1 koznak a gazdasági feladatok­kal, szátnbaveszik a szövetkezeti jövedelmezőségének fokozására rendelkezésükre álló lehetősége­kéi. A taggyűlések a párttagok részére nevelő iskolát jelente­nek, ahol az elvtársi viták során baráti kollektíva és szét nem verhető egység kovácsolod!k ki. A pártszervezet tagjai kivétel nélkül példamutatóan dolgoznak a szövetkezetben. Példájukat a többiek a követik. Az ellenség zavartkcltö rémhírei nem nyug­talanítják »• szövetkezet dolgo­zóit, mert a kommunisták min­dig feltárják az igazságot. He­lyes, követni való az az út, ame­lyen a »béke kommunistái« jár­nak. Jó egészséget és erőt kívá­nunk nekik. H. I. áltofados portrlí egy parasztemberről : oa ‘“alán még a jó öreg autó­busz is elfárad kicsit, mire kidöcög Kiskunhalasról Kígyós-pusztára a régjavított, kanyargós szegedi úton. Heten­ként kétszer-háromszor állandó utasa ennek a busznak Juhász Dezső, a városi mezőgazdasági osztály íőagronómusa. Egy dél­után az újságíró társául szegő­dött, megtudni: mit csinál ez a liatal szakember olyan sűrűn az istenhátamögötti Kígyóson? — amely mór tulajdonképpen a félegyházi járáshoz tartozik, de járművel megközelíteni . csak Halasról lehet. A zsanai buckák mögött már tabukéban a nap, amikor meg­érkezünk. Körös-körül pici ta­nyákkal gyéren petyegtetett puszta; egyetlen közeli épület a szürkefalú iskola. Ide jöttünk. 111. van Juhász Dezsőnek min­den héten találkozója (jaj, félre no értse senki!) — nem valami pusztai szépséggel, hanem majd­nem a fél pusztával, amely a -kígyósi ezüstkalászos gazdasági tanfolyam«- hivatalos címet vi­seli. Röpke idő telik s máris bené­pesednek az öreg tanterem gye­reke kreszubott padjai: csizmás- kucsmás férfiak, kartonkötos asszonyok, hetyke legények, mo­solygó lányok zsivalyognak. A hallgatók ugyanis igen vegyes társaságot alkotnak és korban is egy egész nemzedéket képvi­selnek. A 73 esztendős Endrődi Károly bácsi a legidősebb s egyik, legszorgalmasabb hallga­tó, — amott a sarokban három fiatal: Szécsi Emma, Dabas La­jos és Sári Jóska; életkoruk együttvéve is kevesebb hatvan­nál. Kicsit szűkén szoronganak, mert a beiratkozottak száma ugyan csak 72, de minden elő­adásra összejönnek 80—35-en. /juhász Dezső a kicsiny ka­•fsf' tedrára lép; zizegnek a füzetlapok, ceruza szorul a kér­ges markokba s kezdődik az előadás. Már az utolsó, a vizsga előtti... Lássuk csak: mi mindenről tanult ez a lelkes csoport január 23-a, a tanfolyam megkezdése óta? Mi mindent sikerült elül­tetnie Juhász Dezsőnek, ennek a lelkes, szerény, jótudású szak­embernek a kígyóéi parasztok törekvő, tudásra szomjas értel­mében? Belelapozunk a füzetek­be s gyakorlott, vagy girbe­gurba írással ilyenfajta címeket olvasunk: — a zöldségtermelés jelentősége, — nyári _ és őszi mélyszántás, — takarmányozás­tan, stb. S ami a papíron feke­téink, az. a fejekben már* tu­dássá gyökerezett. Horváth Mar­gitnak nemcsak a jegyzetei leg­szebbek, de folyékonyan fújja szóval is, hogy hogyan csopor­tosítja a trágyaféleségeket? Bá­tyi Pali bácsi feleletében egész kis szakelőadást si kerít a takar­mányozásról, — Juhász Dezső megsúgja, hogy Pali bácsi ja­nuár óta egyetlen előadásról sem hiányzott. De a legszigo­rúbb tanfelügyelő is nehezen derítené ki, hogy ki a legügye­sebb? Akinek lassabban fog az esze, ott több a szorgalom, —az akarat, a tudásvágy egyforma magas mindenkinél. Endrődi Károly bácsi éppen a gyümölcs- termelésről íclelget, de úgy, hogy gyönyörűség hallgatni. Van is benne gyakorlata: két hold szőleje maga a szépséges para­dicsomkert: tele nemesfajtájú gyümölcssel. Annyi körtefajtát nevel, hogy minden nyári hu- naDban érik legalább kettő, fia­tal Jonathán-jai egy—-másfél- mázsás terméssel fizetnek máris. S mégis elsők között iratkozott be a tanfolyamra, mert azt mondja: »A jó pap is holtig ta­nul, mégis bután hal meg...« Ami annak az igazságnak na­gyon velős, bölcs megfogalma­zása, hogy minél többet tud va­laki, annál inkább érzi, hogy mimindent nem tud még... ~1ví\q, tanul a puszta! Ezüs­tül tös, és fekete fejek hajol­nak a könyvek fölé, ráncos és üde arcok fordulnak figyelve a .pódiumra. Majdnem száz em­ber, akinek már nem elég a régi, aki többet akar tudni, aki másként akar dolgozni, élni, mint valaha az öregapja, vagy korábban maga is tette. Embe­rek, parasztok, akik január 23-a óta hóban, sárban, szélben nem sokallották a több kilométeres gyaloglást hetenként kétszer, hogy itt, a halványan izzó gáz- tampa fényénél magukévá te­gyék egy halkszavú előadó sza­vain keresztül a tudomány sok­sok kincsét. Juhász Dezső elmondja, hogy u tanfolyam első éve most be­zárul A hallgatók bizonyítványt kapnak, — és gyakorlati terme­lési feladatokat, amelyek ered­ményéről a második esztendő megkezdésekor számolnak majd be. Ilyenek lesznek majd ezek a feladatok, hogy: végezzen műtrágyázást kísérletet; kuko­ricánál aratás után gazoló ka­pálást; a magfogásos lucernán porozást és háiózást; az anya­kocáknál utdpároztatúst, slb.. t Szikrázva égnek már a vén csillagok, mir|e elalszik a lámpa s a sötét éjszakában eloszlik a kis sereg a puszta mélyébe bújt tanyák felé.. i Délről, messziről idesejlenek Szeged fényei s ne­kem Juhász Gyulának, e vidék, e nép életét csodálatos színek­kel festő nagy költőnek egy strófája jár az eszemben: »... hogy szent az élet és hogy szent az ember, ki jövőt épít, mint korailt a tenger, ki a sötét odúkból fényre vágyva majd győzni fog a földön nemsokára !<♦ é'T’tübb évtizeddel ezelőtt ly íródtak e sorok. Azóta Juhász Gyula népe, a kígyós? paraszt is győjzött. Győzött 1945- ben, amikor először merítette ekéjét a felszabadult földbe. S győz most, mindennap, amikor igényli, keresi s felhasználja a TUDÁST, hogy ezután tíz ka­lász teremjen] olt, ahol eddig csak egy termett... Gáspár Klára ^Rövidesen felépítik Düsseldorf­iban a képeit látható 87,5 métei »magas épületet a Jan-Wcllem ►téren. Az épület mindössze há­trom darab előregyártott hatal- tmas lapból készül. A harmadik ! lap az épület oldalán lesz. létté' a húsz esztendővel kevesebb élettapaszta­latommal. Nem szégyellj, hogy így hívják: paraszt. Büsz­ke rá. És joggal. És ilyeneket mond: »Minden ember annyit ér, amennyit másoknak használni tud. Ha a sze­rencse, vagy a szellemi fölény az enyém, segítsem az elesettet. Ha lenézem a másik embert, önma­gam tapostam le.« Ez a hitvallása. így is cselekszik, ezért dicsérik, szeretik. A falu jövője iránt érdeklődöm tőle. Hogy miben látja a fejlődés motorját, miben a ke­rékkötőjét. — Irányított, de nem kötött gazdálkodás kell! Ne kössék meg a paraszt termelő kedvét. Ener­gia, érdek és cél kell az embernek ahhoz, hogy eredményesen tudjon dolgozni. Ha egyik is hiányzik, fuccs az egésznek. A cél: igen, a szocializmus. Ennek híve, hisz : benne. Van jövő, most már mindinkább van falun ; is, Kardos Antal útja is a jövőbe vezet. S hogy ; ezen az úton minél kevesebb legyen a göröngy, ] a buktató, meg kell hallgatni a véleményét, a ta- : nácsait. Azért, amiért vallja: »Többen többet tu- j dunk. Sck ember véleményét kell kristályosítani, < hogy hibátlanul lehessen cselkedni!« Az én véleményem az, hogy báx'csak minden j dolgozó parasztunk olyan volna, mint ő. ; Tarján István i A határban találok rá, egy hold homokon. Széles mozdulatokkal teregeti a dúsított komposz- tot, amelyet a keceli tőzegtelepről hozatott. — Kifizetődik-e, Kardos bátyám? — kérdeni tőle, miután bemutatkoztam neki. — A föld olyan, mint az üzem. Ha nincs beru­házás, nem terem a föld sem — feleli mosolyog­va. S máris magyarázza, hogy a komposzt meg­köti, »lelkesíti« a futóhomokot, másrészt, a nö­vényzet fejlődését biztosító szerves anyagok ke­rülnek általa a talajba. Már így sem cáfolna rá Kardos Antal alpári dolgozó paraszt a róla adott előzetes tájékoz­tatásra, amely szerint folyton kísérletezik és szőlője, gyümölcsöse, az egy hold szántója jóval több termést hoz, mint a többi gazdálkodóé. Ám nem elégszik meg ennyivel. Ennek az egy holdnak a 200 négyszögölén is fele-fele arány­ban pétisó és szuperfoszfát keveréket hint szét. a többi területen pedig nitrátammóniákot, hogy megtudhassa ősszel; melyik a jobb? Kukoricát vet majd ide. így csinálta a szőlőjében, nem saj­nálta onnan sem a műtrágyát, megadta a gyü­mölcsfáinak is, s a másutt 10—12 dekás almák nála mindig negyedkilósokká sikerülnek. Tanfolyamokat végzett művelt, nagyon müveit ember. Szereti a könyvet, áz újságot, a szaklapo­kat, ha ideje engedi, eljár a kísérleti telepekre, megnézi a mezőgazdasági kiállításokat is. S annyi bölcsesség szorult belé az 56 életéve alatt, hogy csak kisdiáknak érzem magam mel­KÍBY'ÓSi ESTEK,.. Gyarapodik a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bácsalmáson is megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség területi szervezete. A falu fiataljai közijl eddig ötvennyol­cán léptek a KISZ-be.

Next

/
Thumbnails
Contents