Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-30 / 75. szám

LEVELEZŐNK IRTA:

Igazságoson osztották el a narancsot

A múlt napon betértem Baján egy csemegeboltba. Az elárusítók most is nyugodtan és mosolyogva szolgálták ki a vevőket, amit már egészen megszoktunk. A vásárlók között állva néha megütötte fülemet szavuk:

— Tessék parancsolni!.,. Hány gyereke van?... Van unokája?

Nem tudtam számot adni magamnak, hogy miért is kérdezik. Sorra kerültem én is. Tőlem is ugyanezeket kérdezte meg az egyik elárusító.

— Négy gyermekem van. — Nem firtattam tovább, hogy miért kérdezi és megvásároltam azokat a szükséges dolgokat, amit éppen akartam.

Nagy volt az örömöm, amikor a megvásárolt áruk mellett narancsot is találtam. így osztották szét Hajdú Laci bácsiék a boltba érkezett narancsot.

Nagy örömet szereztek a bolt dolgozói ezzel nekem és a többi vásárlóknak, akik megelégedve távoztak az üzletből. Én azzal a tudattal indultam haza, hogy végre gyermekeim megkóstolhatják ezt az ízletes déligyümölcsöt.

Én bízom abban, hogy más alkalommal is minden árut igazságosan osztanak el, a bolt dolgozói a vevők megelégedésére. Köszönet érte Laci bácsinak, Marikának és Mártának.

Túri Istvánná, Baja

Az üzemi pártszervezetek feladatai

JL módi — ódi

Vége az első felvonásnak, a színésznők, színészek a függöny elé lépnek, fővárosi művészek, az Olympia szereplői. Felzúg a taps, megérdemelten, ilyenkor kerül a színpad és a nézőtér egymással legközvetlenebb kapcsolatba. Kedves pillanatok ezek. A színész arcán felengednek a játék izgalmának vonásai, s mi már nem is a hercegnőknek, a huszártisztnek, a csendőralezredesnek tapsolunk, hanem az embernek, embereknek, a vendégeknek, akik eljöttek Pestről hozzánk két-három órán át szórakoztatni bennünket.

Valami azonban zavarja ezt az ünneplést. A legszélső jobboldali páholyban mozgolódás támad, a félhomályban virágkosarakat fedez fel a szemünk, bennük ajándéktárgyakat. És mindezt télszegen nyújtogatja egy kardigános néni föl, a színpadra, közben talán pisszeg is, hogy odafigyeljen a függöny elől a színész, hogy vegye cszre, most ajándékot kap.

Az ajándékozás kedves, nagyon dicséretes szokás, élni kell vele továbbra is, de nem így, de másképpen, drága kecskemétiek! Így lealázó, még alamizsnát, a koldusnak sem így ád az ember.

Mennyivel szebb, az ügyhöz méltóbb volna, ha egy ünneplőbe öltözött — de nem ügyetlen mozgású — nő, vagy férfi, vagy mind a kettő fölmenne a színpadra, s ott nyújtaná át a virágkosarakat. Nem is olyan modern dolog ez, mert másutt már réges-rég így csinálják. (tarján)

A Kádár utca lakóinak panasza

Fgy fiatalasszony a legnagyobb felháborodás közepette lepett be szerkesztőségünkbe. — Panasszal jövök — mondja —, ha innen is ki nem teszik a szűrömet.

Mi hagytuk, hogy elmesélje aggodalmát, panaszát, amely körülbelül így hangzott: Mintegy három héttel ezelőtt a Kada Elek utca 8. szám alatti ház Kádár utcai bejárata előtt felszedték az utca kövezetét. Ismeretlen vállalat ismeretlen munkásai voltak, senki sem tudakozódott utánuk, mi célból bolygatták meg a köveket. A lényeg az, hogy a ház az utcáról megközelíthetetlen lett. Pedig a szemét a tél folyamán ugyancsak felhalmozódott a házban, hiszen négy család lakik ott. Beszéltek is az illetékesekkel, hogy a szemetet elszállítsa, de egyetlen kocsi nem vállalkozott arra, hogy a járatlan úton elvégezze ezt a munkát.

Mi maradt hát hátra a Kada Elek utca 8. szám alatti ház lakóinak? Elmentek, hogy megkeressék azt a vállalatot, aki illetékes az út rendbehozására. Sehol nem találták. Azóta már az udvarba berakott szerszámokat, talicskákat is elszállították a munkások — mint akik dolgukat jól végezték. Szeretnénk, »ha az illetékes'« minél előbb választ adna és megnyugtató választ a Kada Elek utcai lakosok panaszára — s ne kelljen már utánanyomozni többet az ismeretlen »tetteseknek«.

Kecskemét üzemeiben az MSZMP szervezetek létrehozása nehezebben haladt, mint a város más területein. Az ellenforradalom ideje alatt létrejött munkástanácsoknak nem egy tagja, Pulai, Vlacsil, Bíró, Bognár vezetése alatt, még december elején is azon »dolgozott«, hogy az MSZMP üzemi alapszervezetek létrehozását megakadályozzák. Ezek az urak »munkásvezéreknek« kiáltották ki magukat, munkáshatalomról, szocializmusról szajkóztak, de a kommunisták ellen harcoltak.

Az ellenforradalom okozta nehézségek ellenére számos elvtárs — többek között Kocsis József, Farkas Imre, Zárai Géza és Dinka Zoltán — hozzáfogott a párt üzemi szervezeteinek létrehozásához. Ma már egy-két kisebb üzem kivételével mindenütt van MSZMP alapszervezet. Az MSZMP soraiban a legjobb, a legharcosabb elvtársak tömörültek és ezek száma most még tovább növekszik.

Üzemi pártszervezeteink ma mái«

sok irányú munkát végesnek

a párt erősödése, politikájának hirdetése, a dolgozók nevelése érdekében. A szükségesnél azonban kevesebbet foglalkoznak a termelés, az üzemvezetés kérdéseivel. A dolgozók jóléte, a szocialista társadalom építése érdekében a kommunisták sehol sem lehelnek közömbösek a termelés számadatai iránt. Ezek a mutatók jelenleg még kedvezőtlenül alakulnak. Ugyanis ez év januárjában, az előző év hasonló időszakához viszonyítva, 9 kecskeméti üzemben 19,5 százalékkal kevesebbet termeltek, ugyanakkor bérezésre 22,8 százalékkal többet használtak fel. A 100 forint kifizetett bérre jutó termelési érték 34,3 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. Könnyű megérteni, hogy ha ez sokáig így tart, kevesebb termelésből jobban nem tudunk élni. Más a helyzet az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban, ahol a január, február havi tervet együttesen is túlteljesítették.

A Központi Bizottság február 26-i határozata alapján városunk üzemeiben jelentős feladatok állnak előttünk. A határozat értelmében minden üzemben meg kell teremteni a

rendszeres pártéletet.

Pártszervezeteink kéthetenként tartsák meg a vezetőségi üléseket, havonta pedig a taggyűléseket. A párttaggyűléseket használják fel a párttagság kommunista nevelésére és a napirenden levő olyan elvi kérdéseknek, mint a hazafiság, a nemzeti önérzet, a revizionizmus, a párt vezető szerepe, stb. megvitatására.

Ezekkel egyidőben fokozzák a dolgozók körében végzett harcos, koqimunista agitációt. Szánjanak szembe minden ellenforradalmi demagógiával, ugyanakkor álljanak ki a dolgozók jogos problémáinak megoldásáért. Az üzem dolgozóit otthonukban, lakásaikon is keressék fel. A dolgozók jobb tájékoztatása érdekében az üzemekben is rendszeresen tartsanak pártnapot.

A pártmunka megjavításán kívül a legjobb dolgozóknak a pártba való felvételével számszerűen is növeljék a párt erejét. Türelmesen foglalkozzanak azokkal a volt MDP-tagokkal, különösen a munkásokkal, akik érdemesek arra, hogy az MSZMP tagjai legyenek.

Vannak olyan volt MDP- tagok is, akiket az alapszervezet nem vesz fel az MSZMP soraiba. Ezekkel az elvtársakkal, ha párton kívül is maradnak, akkor sem szabad a kapcsolatot megszakítani. Érjük el, hogy mint pártonkívüliek támogassák a pártot.

Az MSZMP tagjai sorába nem veszünk fel karrieristákat és olyan zavaros nézetű egyéneket, akik ellenzik a szocialista országok szövetségét, baráti együttműködését.

Üzemi pártszervezeteinkben még kevés, sőt egyes helyeken egyáltalán nincs műszaki értelmiségi. Ezen a helyzeten változtatni kell. Ismeretes párttagjaink előtt is, hogy az üzem műszaki fejlesztésében a termelés gazdaságossá tételében milyen fontos szerepe van a műszaki értelmiségieknek. Az alapszervezetek kommunistái beszélgessenek a műszakiakkal, a fontosabb szakmai kérdésekben kérjék ki tanácsukat és azukat, akik arra alkalmasak, és párttagok akarnak lenni, vegyék fel a párt soraiba is.

Üzemi pártszervezeteinknek — az illetékes szervekkel együttműködve — foglalkozniok kell a

munkafegyelem megszilárdításával, a munka helyes megszervezésével, a munkavédelmi sza-* bályok, rendeletek betartásával* és a dolgozók munkakörülmc-' nyeinek állandó javításával,

1 párt

vesető szerepéről■

A párt vezető szerepének biztosítása terén még sok probléma van, mert számos üzem szak » szervezeti vezetőségében s munkástanácsában kevés a párttagok száma. A párt vezető szerepét pedig nem utasításokkal,) hanem a szakszervezetben, n< munkástanácsban és az ifjúsági szervezetben dolgozó párttagokon keresztül kell megvalósítani az ott dolgozó elvtársak meggyőző, nevelő munkája útján.

Az alapszervezetek ne dolgozzanak a szakszervezetek helyett« hanem azt segítsék elő, hogy! ezek feladatukat be tudják tölteni. Felvetődik az a kérdés is.t mit csináljanak az adott helyzetben a munkástanácsokban^ amikor az ismert okoknál fogva' ebben a szervben még kevés az- MSZMP-tag? A tapasztalat azt- mutatja, hogy célravezető, ha a! munkástanácsokban helyet fog-' laló volt MDP-tagokkal építenek/ ki szoros kapcsolatot. A mun-t kástanácsokból az elmúlt időbért* sok oda nem való elemet kizár-s tak. A munkástanácsok teve-« kenysége most már kezd javul-* ni; Üzemi pártszervezeteinknek* arra kell törekedni, hogy a mun kástanácsok becsületes tagjaival# jó együttműködést alakítsanak' ki.

Üzemi pártszervezeteink előtti sok feladat áll. Legyenek kez-< deményezők a problémák meg-j oldásában és ezzel segítsek elő az üzem munkájának további javulását, hogy minél hamarabb« pótolni tudjuk az ellenforradalom okozta károkat, a kiesett- értékeket, és valamennyi dolgozónak szebb, jobb életet biz.-" tosítsunk.

Gombos Aladár,

az MSZMP városi intéz'! bizottság elnöke

A világ legnagyobb rísierőműve

anyagának feltárását és a közei# egymilliárd köbméterre tehető* erdőségek kitermelését. Az em-1' lített vízierőmű első turbinára 1960-ban helyezik üzembe,

A Szovjetunióban az Angara folyón épül a világ legnagyobb vízierőműve. Turbinái kétszer olyan nagyok, mint a kujbisevi vízierőtelepé. Az erőműhöz tartozó 550 kilométer hosszú és 25 kilométer szélességű hatalmas víztároló lehetővé teszi az Angara vízmennyiségének szabályozását és kihasználását 3200 megawatt villamosenergia teljesítményben. Az erőmű megkönynyíti majd a környék nyersLj autórádió

Halle-ban (NDK) az egyik; üzem új, »Schönburg« jelzésű* nagy teljesítőképességű, gépko „csiba szerelhető szuper rádióvevőkészüléket hozott forgalom' ba. A készülék három kis kazettában van elhelyezve úgy, hogy könnyen beszerelhető az autóba, A szekrény csak 180x180x90 mii , liméter átmérőjű, súlya 5,5 kilogramm. Közép- és hosszúhullámé sávon használható és négy nyomógombbal van ellátva. Eb« bői három középhullámú, egy pedig valamelyik hosszúhullámú állomás beállítására szolgál. Az előzőleg teállított négy állomás 5 közül bármelyik gombnyomásra jelentkezik.

történet ez utóbbi művet színpadi irodalmunk egyik legjobb történelmi vígjátékának tartja.

Tóth Kálmán nem hiába volt a legkedveltebb élclap, a »Bolond Miska« szerkesztője. Kiváló humora színpadi műveiben is érvényesült. Pompás vígjátékban, mondhatni társadalmi szatírában a »Nők az alkotmányban« mutatja te az új idők furcsaságait. Sokszor került színre »Az ördög párnája«, amely ugyancsak társadalomrajz. Az utolsó darabjában, a »Kis hóbortosában elmésen és találóan csipkedi a kisváros ferdeségeit.

Tóth Kálmán foglalkozott

a dráma minden változatával, a tragédiától a bohózatig. Sikereket és hatást nemcsak a maga idejében ért el, vannak drámáiban korukon túl élő, maradandó irodalmi értékek is.

Drámái közül kevés jelent meg nyomtatásban, azok is ritkák, nehezen hozzáférhetők. Több a színházak sugókönyvei közt rejtőzik. Feladatunk lenne ezeket felkutatni és népszerű kiadásban megjelentetni. Ilyenformán Baja város szülötte, aki a maga idejében a magyar drámának kiváló képviselője volt, új életre kelne.

Felvidéki István

Kik voltak h tyúktolvajok ?

A jánoshalmi gazdaasszonyol sorozatos bosszúságara má: bosszú idő óta i hol itt, hol ott vesztek el a tyúkok. A napok ban azonban rajtavesztettek a titokzatos személyek, név szerin: Kolompár József 30 éves és Ko lompár Péter 24 éves bünteteti előéletű, a Jánoshalmái cigánytelepen lakó kóbor egyének.

A két Kolompár a kiskörös; rendőrkapitányságon bevallotta hogy 1956. decemberétől folyt év március elejéig sorozatos baromfilopásokat követett el. A rendőrkapitányság ezért őrizet- bevétel mellett bűnvádi eljárása indított a tyúktolvajok ellem

TÓM KÁLMÁN

1831 1831.

előtt. Tíz évvel később annál nagyobb sikerrel járt próbálkozása. Egymás után öt drámát írt, amelyek egyre fokozódó hatással színpadra is kerülnek. Segítségére volt ebben az, hogy ekkor köszöntött be az a korszak, amikor a színi hatás először győzte le az irodalmi értéket. A másik tényező a korhangulat volt. Az abszolutizmus, mint minden politikai elnyomás a múlt felé irányította az írók figyelmét. A múltba vetítették vissza a jelenben tilos megnyilvánulásokat, s a közönség megértette őket és hálás volt értük. A mindenütt szaglászó cenzúra váltig csodálkozott, hogy a legártatlanabb helyeken zúg fel a taps.

Ez az idő ''Olt a történelmi

költészet virágkora. Tóth Kálmánnak ez időben írt művei is mind történelmi tárgyúak. Az -Utolsó Zách«, »Egy királyné« megszerzi számára az Akadémia ;agságát s a Teleki-díjat kora egykori egyeduralkodójával, Szigligetivel széniben. Történelmi vígjótékai: »Dobó Katica«, »A király házasodik«. Az irodalom-*

rát, a tudóstársaság elismerését, koszorúját és akadémiai tagságát.

Ez azt jelenti, hogy drámai munkásságának nemcsak múló több, vagy kevesebb előadás idejére terjedő hatása volt, hanem tenne olyan értékek is vannak, amelyek a magyar irodalom számottevő alakjai közé emelik. »Ezt a számottevőséget nem a poétika szigorú szabályai hotározzák meg, hiszen nem a költők írják műveiket a poétika szerint, hanem a poétika készül a költői remekek után.« »Nem is a rokonművekkel való összehasonlítás, mely ritkán lehet páratlan, hanem a mű saját, belső szépségei, tulajdon értékei, melyeket idegen rőffel mérni nem lehet.« — írja róla Tolnai Vilmos. Valóban nem azt kell keresni, ami nincs tenne, hanem azt, ami van. Tóth Kálmán drámáinak van saját értékük.

Első drámaírói kísérlete 1849- ből való. A »Puszták rózsája« című színműve azonban még nem üti meg a mértéket a Nemzeti Színház bíráló bizottsága

126 évvel ezelőtt, i83i.

március 30-án született Baján Tóth Kálmán. Korának figyelemremélt ó írói egyénisége volt, akiről emlékezni, irodalmi és közéleti tevékenységét értékelni nemcsak kötelesség, hanem ti- zenkétesztendős adósság.

Esztendőkkel ezelőtt néhány vidéki újság, pár mondattal a rádió is vázolta pályafutását, lé- legzeínyit szóltak lírai munkásságáról. Valójában benki sincs a szabadságharcot követő években a fiatal költők közül, aki Tóth Kálmánnal írói rangban, ízlésben, erőben, műveltségben és hatásban vetélkedhetne. »Ügy ' emelkedik ki közülünk, mint egy fejedelem« — mondta róla születésének százéves évfordulóján rendezett országos ünnepségen Kosztolányi Dezsp.

Tóth Kálmánnak semmi köze a petőfiutánzók, a Petőfit csúfolok lármás csoportjához. Sajnos, mégis ezt fújta nem egy iskolai tankönyv, Petőfi utánzónak mondja nem egy irodalom- történeti munka. Ennek a kérdésnek a nyilvánosság előtti eldöntése az igazság mércéjével igen tanulságos volna.

Tóth Kálmán a köztudatban, mint lírikus él, holott drámai alkotásai szerezték meg számára a közönség megbecsülését, szeretedét, a sikerek hosszú go-