Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-30 / 75. szám

Q3e±zklaeth i f ccooacDaoa3anacGDG£30GüODLrjDCi"aűcoQ | ! A| IN O; Z | I ! R [O! L DCDncEDmDGooooQírcaraxnDODaxDc & Munkatársunk beszélgetést >lytatott Hanesch Lászlóval, a Megyei Moziüzemi Vállalat ve­hetőjével a megyei moaihálózat »legégetőbb kérdéseitől. . Mi a helyzet a mozihálózat 1 decentralizálásával? • Még az októberi ellenforradalmi (események előtt megindult egy egészséges folyamat, amely azt ^célozta, hogy szüntessék meg a ,túlzott centralizáltságból szár­mazó hibákat, adják vissza filmszínházakat a helyű állam­ihatalmi szerveknek, a tanácsolt­alak. Ennek a folyamatnak a le­folyását az ellenforradalmi ese- »nénysorozat megzavarta. Tudó- anásunk szerint azonban a fejlő­elésnek ezt a perspektíváját to­vábbra is érvényesnek kell tar­tanunk, bár az idén egy ilyen nagyarányú átszervezésre még ■nem kerülhet sor. Tudvalevőleg — ha nagyobb hibák nélkül akarjuk megoldani ezt a felada­tot, a filmszínházak tanácsi ke­zelésbe való átadását, ezt rend­kívül alaposan elő kell készí­teni. Megfelelő javaslatok kidol­gozására és széles körben való megtárgyalására van szükség. Ilyen körülmények között ter­mészetesen megváltozna a Mozi­üzemi Vállalat rendeltetése is. A tanácsok végeznék a legfonto­sabb irányítási feladatokat és a gazdasági ügyvitelt, vállalatunk pedig a íilmellátás, a műszaki ellátás és a szakmai irányítás feladatát tartaná meg. Elterjedt egy olyan hír is, hogy az október 23-i események eredményeképpen sorkerül egyes íixjellegű normálmozik magán­személyek részére való bérbe- ■ adására is. Ez a híresztelés tel­jesen alaptalan. Fcjlesztik-c az idén me­gyénkben a mozihálózatot? Igen! Az 1957-es esztendőben •hatalmas összeget fordítunk a mozipark fejlesztésére, javításá­ra, a műszaki feltételek kor­szerűsítésére. Megyei viszonylat­ban több, mint egymillió forin­tot fordítunk korszerűsítésre, ja­vításra, bővítésre. Az az állás­pontunk, hogy minél több he­lyen szeretnénk a legkirívóbb hibákon változtatni. Ezért igen sok mozi között osztjuk fel ezt a jelentős összeget. Tanultunk az elmúlt eszten­dők hibáiból. Emlékezetes bi­zonyára, hogy a kalocsai mozi átépítésével kapcsolatos beruhá­zások majdnem az egész megyei mozipark korszerűsítésére szol­gáló összeget elvitték. így nem jutott megfelelő mennyiségű pénz a többi mozik javítására. Csak néhány példát hozok fel arra, milyen egészséges együtt­működés alakult ki a helyi ta­nácsok és vállalatunk között a mozipark korszerűsítése érdeké­ben. Császártöltésen például a tanács támogatásával normál- mozivá alakítottuk át a régi, korszerűtlen keskenymozit. Már­cius 23-án nyílik meg Vaskúton a körülbelül 200 000 íorintoe költséggel korszerűsített mozi, a terhek egyrészét a vaskúti ta­nács vállalta és ennek eredmé­nye, hogy ma ez a mozi egyike a megyénkben működő legkor­szerűbb vidéki kismoziknak. Nagy összegeket fordítunk a moziüzemi dolgozók munkakö­rülményeinek javítására, a mun­kavédelemre. Több gépház, szűk és . kényelmetlen. fűthetetlen pénztár átépítésére is sor kerül. Egyes helyeken bővítjük a film­színházak váróhelyiségeit is, Eredmények? Az elmúlt két hónapban rendkívüli mértékben megnöve­kedett a filmek iránti érdeklő­dés. Jellemző, hogy januárban és februárban közel egymillió nézője volt megyénk mozijainak. Ez a szám az előző évekhez ké­pest hatalmas emelkedést jelent. Márciusban sok helyen emeltük a játszási napok és az előadások számat is, mert a közönség a régebbi játszási programhoz mérten nagyobb követelmények­kel lépett fel. Ilyen természetű kapacltásemelésre moziparkunk 40 százalékánál került sor. Jel­lemző egyébként a műszaki fel­tételek javulására, hogy techni­kai - hibák miatt ebben az idő­ülliilUIK szakban alig maradt el előadás. A múlt évben jóval több vetí­tést akadályozott meg egy-egy nem várt műszaki hiba. Milyen új filmek várhatók? Kormányunk igen egészséges kultúrpolitikai elveit mutatja, hogy a közeljövőben sok jó külföldi — köztük több nyugati — filmet is bemutatnak film­színházaink. Szakmai körökben nagy sikert aratott például a »Hajnalodik« és a »Jelentékte­len emberek« című francia film. Ez utóbbinak főszereplője a ma­gyar filmvásznon régóta nem lá­tott, világhírű francia filmszí­nész: Jean Gabin. TJjabb pazar­kiállítású német mesefilmet mu­tatunk be rövidesen, amely a »Hetet egy csapásra« című Grim-meséből készült. Emlék­szünk még a »Kis Mukk« hatal­mas sikerére, és méltán várjuk, hogy közönségünk ezt a filmet is örömmel fogadja majd. Való­színűleg megjelenik a magyar filmszínházakban a Romeo és Julia angol filmváltozata is. Akik az izgalmakat szeretik, bi UctlahGtoi IcUátiílutásU&z segítette "éket a selyemhernyötenyésztés A május elején kezdődő ős egy hónapig tartó selyemhernyóte- nyésztés minden befektetés nél­kül jelentős mellékkeresetet biz­tosít a termelőknek. Ezenkívül a Selyemgubóforgalmi Szövetke­zeti Központ évente jelentős ősz- szegeket oszt ki jutalomként a legkiválóbb termelők között. A bodoglári általános iskola tanulói 166,60 kiló gubót szállí­tottak be, melynek vételára a balatoni kiránduláshoz segítette a tanulókat. A kiváló eredmé­nyért a tenyésztést végző tanuló- csoport 1000 forintot, az irányító Schvób Péter igazgató pedig egy 840 forint értékű, szép karórát kapott jutalmul. Az iskola már erre az évre is leszerződött kollektiv tenyész­tésre. Megjegyzendő, hogy az is­kolák úgyis foglalkozhatnál: selyemliernyótenyésztéssei, hogy a hernyókat szétosztják a tanu­lók között, akik otthon egyéni­leg nevielik fel azokat. Kiemel­kedő eredményt ért el ezzel a módszerrel a kecskeméti Nagy kőrösi úti iskola, ahonnan a ta­nulók 39 kiló gubót szállította!, be. Az egyéni termelők közül legjobb eredményt Rácz Ferenc kiskunmajsai tenyésztő érte el, 400 forint jutalmat kapott. Szerződni most is lehet még a selyemtermelési megbízottaknál és a íöldművesszövetkezetekné' Dr. Kosa Károk Késsel, kapával, vasvillával A megyei bíróság felindulás­ból elkövetett szándékos ember­ölés bűntette és szándékos em­berölés bűntettének kísérlcie zonyára szívesen nézik meg az miatt Bállá János 44 éves, .jász »Elveszett nyom« című szlovák és a »306-os ügy­cseh- j szentlászlói lakost ötévi, Szűcs című ! József 33 éves, jászszentlászlói izgalmas szovjet filmet is. Egy újabb nyugat-német orvosíilmeí is bemutatunk, — amely igen sikerült alkotás, — címe: »San Salvatore«. És a magyar filmek? Nem lesz panaszuk a magyar filmek kedvelőinek. lakost két év és hathőnapi, Ma­gyar János 50 éves, jászszent­lászlói lakost kétévi, Magyar Ist­ván 21 éves, jászszentlászlói la­kost egy év és hathónapi, vala­mint M. L. fiatalkorú vádlottat ugyanezen bűncselekmény miatt egyévi felfüggesztett börtönbün­tetésre ítélte. (4M(nm. Amikor a hamisítóit paprika is CSUp A Kalocsai Járásbíróság bün­tető tanácsa Búkor Istvánná, Molnár Józsefné, Nyitrai Józsej- né és Gy. Varga Gábor, géder­laki lakosok ellen árdrágító üzérkedés, a közegészség elleni bűntett, a közellátás érdekét ve­szélyeztető bűntett, továbbá a paprika jogosulatlan forgalom- bahozatalával elkövetett bűn­tettek miatt hozott ítéletet. Búkor Istvánná, 43 éves, gc­Az ítélet indokolása szeri r Vidéki Kálmán és Jókai Ilin-.' sértettek 1956. október 29-j : megjeleltek Bállá János vádle, i tanyájáji. Vidéki késsel a kézé * ben bort és kocsit követelt. Bal.-* la János erre a lakásból eltávo­zott és u közelben lakó kereszt- komáját!, Magyar Jánost és an ­nak két fiát. továbbá Szűcs Jó­zsefet kérte fel, hogy legyenek segítségére Vidéki ellen, aki rá­tört otthonára és most a nagy­késsel feleségét és lánygyerme­keit fenyegeti, Nevezjettek erre kapával é.s vasvillával felfegyverkezve tér­tek vissza a Balla-tanyába és az éppen távozó Vidéki Kálmán ; megtámadták, mi több, kapával és vasvillával többször úgy fej­bevágták, hogy Vidéki Kálmán a kórházba szállítást követő ne­gyedik napon, anélkül, hogy esz­derlaki lakost 5 hónapi börtön- büntetésre, Molnár Józsefné, 25 éves, géderlaki lakost 6 hónapi börtönbüntetésre,, Nyitrai Jó- __ _ __ ______ zs efne, 24 éves, géderlaki lakost j méletét (visszanyerte volna, meg- 6 hónapi börtönbüntetésre. Gy. j halt. Bállá János Jókai Imresér- Varga Gábor, 26 éves géderlaki j tettet is fejbevágta a vasvillával, lakost 6 hónapi börtönbüntetés-! de Jókai, szerencséjére, közben re, valamint mind a négy vád- ’ el tudott menekülni és így éle- lottat a náluk talált nagymeny- j tét mentette. A megyei bíróság nyiségű hamisított háziőrlésü j ítélete ellen a vádlottal: íelleb- paprika elkobzására ítélte. ‘ bezést jelentettek be. SlillüÜ) HEYERDAHL: A kormányt a sziget déli csúcsa felé irányítottuk — ügy, hogy érin­tenünk kellett a boszorkánykatlan peremét. Azt reméltük, hogy ha erre haladunk, az atoll mentén kormányozva átfordulhatunk majd a szél­mentes partra, vagy pedig — még mielőtt túlhaladnánk rajta — találunk egy olyan helyet, ahol sekély a víz; itt kivetjük majd az ideiglenes hor­gonyt, s megvárjuk, míg a szél megfordul ős átsegít a sziget szélmentes oldalára. Déli tizenkettőkor messzelátóval már azt is megállapítottuk, hogy a sziget erdeje csupa fiatal kókuszpálmából áll, a magasba nyúló, egy­másba ölelkező lombkoronák alatt pedig pompás, dús aljnövényzet zöl­déi, amely lenyúlik a vízig. A part; csillogó fehér homokján nagy korall- tömbök hevertek. Életnek azonban semmi jele sem mutatkozott, csupán néhány kis fehér madár keringett a fák fölött. Délután már olyan közel jutottunk, hogy megkezdhettünk felfelé ha­józni a sziget mentén, éppen a rettegett zátonyövezet szélén. Egyre kö­zelebbről hallottuk a visszacsapódó hullámok mennydörgését. Olyan volt, mint valami óriási vízesés állandó zúgása, vagy méginkább úgy hang­zott, mintha egy végtelen hosszúságú gyorsvonat dübörögne velünk egy- irányban, párszáz méternyire a tutaj jobboldalától. Már láttuk is, amint néha fehér tajték freccsen a magasba a fodros, megtörő huliámhátak mö­gött, éppen arrafelé, ahol a »gyorsvonat« robogott tova. A kormány mellett most már állandóan két ember állott. A kunyhó eltakarta előlük a kilátást, ezért mozdulataikat Erik, a navigátor irányí­totta a konyhaláda tetejéről. Tervünk az volt, hogy olyan közel futunk a veszélyes zátonyhoz, amennyire az óvatosság megengedi. A kiállított őrszem állandóan a hullámtörést leste az árbocról, hátha akad olyan rés a koralltorlaszon, amelyiken a Kon-Tiki át tudna hágni. Az áramlás ez­úttal nem szeszélyeskedett, hanem egyenletesen segített minket a torlasz egész hosszának mentén. A balsafarönkök közt függőlegesen lenyúló laza deszkák lehetővé tették, hogy a szélirányra mintegy 20 fokos szögben bármely oldal felé kormányozhassunk; a szél iránya pedig a zátony hosz- szával esett egybe. Erik a tutaj zegzugos útvonalát irányította és olyan köze! kanyargóit a zátonyhoz, amennyire csak az örvények miatt lehetséges volt, Herman és én a kötélre fogott gumicsónakban ültünk. Valahányszor a tutaj be­felé fordult, a kötél rándulása lendületet adott a csónaknak és mi ketten olyan közel jutottunk a mennydörgő hullámveréshez, hogy egy pillantást vethettünk az üvegszerű zöld vízfalra, mely alázúdult a szirtekre és lat­93 Itattuk, amint a hullámok visszaszívódása közben a rozsdaszínű, vasérc­torlaszhoz hasonló áátony egy pillanatra megmutatja csupasz oldalát. De ameddig csak elláttunk a part mentén, sehol sem vettünk észre rést a koralltorlaszon. így Erik előkészítette a vitorlát, szorosabbra vette a baloldali és meglazította a jobboldali vitorlakötelekejt, a két kormányos pedig követte őt a kormánylapáttal; így a Kon-Tiki ismét kifelé fordította az orrát és eltávolodott a veszélyes zónától, hogy azután ismét befelé forduljon. Valahányszor a Kon-Tiki a zátony felé tartott,J majd ismét kifelc- fordult, mi ketten a csónakban mindannyiszor a torkunkban éreztük do­bogni szívünket, mert annyira közel kerültünk a zátonyhoz, hogy éreztük a dühöngő hullámok egyre magasabbak és erősebbek. Mindig azt hittük, hogy Erik ezúttal mégis túlmerész volt és nem lehet majd a tutajt kive­zetni a hullámtörésből, amely az ördögi sziklákhoz! fogja csapni. Erik azonban ügyes manőverrel mégis mindig átkormányiozta nyugodtabb vi­zekre a Kon-Tikit. Egész idő alatt a part mentén haladtunk s minden részletét pontosan megfigyelhettük; de a mennyei szépségű sziget hozzá­férhetetlen volt számunkra, mert közte és köztünk jött volt a tajtékzó- vizű korallsánc. Délután három órakor a parti pálmaerdő megnyílt és a széles résen át egyenesen egy laguna szelíd kék vizére láttunk. Dé a szigetet környező torlasz ezen a helyen is tömören folytatódott, a vérvörös fogai baljósán csillogtak a vadul szertecsapó tajték alól. Átjáró nem volt; a pálmaliget újra összezárni! előttünk, miközben hátszéllel továbbhaladtunk, a sziget mentén. Később a pálmaerdő ritkulni kezdett, betekinthettünk a korall- sziget belsejébe. Odabenn a legtisztább, legcsendesebb néma tengerszem­hez hasonló, sósvizű lagúnát gyűrűként fogták körül a csillogó íövényű partrészei? és az árnyékos kókuszpálmák. Magát a hivogatóan szép, zöld pálmákkal borított szigetet pedig egy második gyűrű szegélyezte: egy rozsdavörös kard, mely a mennyország kapuját védelmezi. Egész áldott nap ott hajóztunk Angatau partjai mentén; a szépsé­ges sziget ott volt a közvetlen közelünkben, szinte kabinunk ajtaja előtt. A nap megaranyozta a pálmalevelcket, a szigeten minden paradicsomi gyönyörűséget sugárzott. Mivel tutajunk manőverei lassan megszokottá lettek, Erik fejébenyomta széleskarimájú perúi szaltoiakalapját, elővette gitárját, és érzelgős polinéziai dalokat énekelt, mialatít Bengt kitűnő ebé­det szolgált fel a tutaj szélén ülő társaságnak. Felnyitottuk a Peruból ho­zott kókuszdiót és annak nedvével köszöntöttük fel a parton álló fiatal pálmák gyümölcseit. Az egész légkör — a felénk bókoló fényeslevelű pálmafák fölött lebegő nyugalom, a zöld lombok fölött szállongó fehér­tollú madársereg békéje, a tisztavizű laguna és a lágy parti fövény csendje, valamint a vörös torlaszon megtörő hullámok mennydörgése — felejthetetlen hangulatba ringatott bennünket. Ilyen hangulatot örökké megőriz az emlékezet. Hiszen nincs kétség, elértük az óceán túlsó olda­lát; el sem lehet képzelni valódibb óceáni szigetet. Akár sikerül partra- szálkiunk, akár nem, mindenképpen eljutottunk Polinéziába; az óriási tengert végleg magunk mögött hagytuk. (Folytatjuk! 94

Next

/
Thumbnails
Contents