Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-28 / 73. szám

»• F Jklu U H.Ö'L - FALíUHAi474^ xäUük 32 A nagybirtok femefőhelyén él fa fejlődik P.ÁHI Az emberemlékezet ameddig visszanyúlik, a század- fordulótól a harmincas évekig négy nagybirtokos futott meg Innen. A többezerholdas gróf Pe- jácsevich, Tóth István, majd a Deutschok és Schwarczok men­tek tönkre (persze, maradt mit a tejbe aprítaniok), mert nem bír­tak a homokkal. A cselédek, zsellérek, vagy törpebirtokosok és a más falvakból, távoli vi­dékekről, Izsákról, Mélykútról, sőt a Jászságból is idetelepült egyszerű kétkezi dolgozók azon-: ban megvetették itt a lábukat. Bár eleinte két-három tulajdo­nos is váltotta egymást egy-egy földterületen, mert a homokon termelt búzából, rozsból a parcella árát is alig lehetett megfizetni, végül is győzött a dolgozó ember találékonysága és kitartó szorgalma. S ma, a Bugac északnyugati csücskében 27001 lakosával él és fejlődik a nagy- I birtokok temetőhelyén Púhi köz- ' ség. Szőlővel • kötötték meg a homokot, a szőlő kötötte ide az embert. A páhi sárfehérszőlö és bora minőségével vetekszik az Izsákiéval, s mint exportcikk, jó megélhetést biztosít a falu dol­gozóinak. Az elmúlt esztendők helytelen parasztpolitikája ter­mészetesen itt is éreztette káros hatását, ami nemcsak a szőlő- termelés, hanem a gazdálkodás más ágazatainak visszafejlődésé­ljen is megnyilvánult. A túlzott beadás miatt csökkent például a falu tehénállománya, most azon­ban, hogy megszűnt a beadás, már észrevehetően törekszenek ;i gazdák a tehenek számának növelésére. Ez pedig — a tej ho­zam értékesítésé révén — újabb bevételi forrást jelent, de a trá­gyázást tekintve, hasznos a sző­lészetre nézve is. A kormány egyéb intézkedései is emelő­billentyűi a termelési kedvnek. A tagosításnak, — s mint itt mondják: a düledező tanyahá­zak összevissza államosításának, — az erőszakos tsz-esítésnek a megtiltása nyugodtabbá tette a páhiakat. A Jetszabadulás utáni esztendőknek nemcsak a hibáit érezte Páhi, de élvezte a szocia­lizmus építésének erényeit is. Kilenc esztendővel ezelőtt vasútat kapott, a Kecskemét és Baja között közlekedő autóbusz- járatnak is van itt megállója. Nem kell tehát befogni a lovat, s kocsival menni Kiskőrösre, a piacra, vagy egyéb ok miatt, — ott a vasút, vagy az autóbusz. Van orvosa, két esztendeje ál­latorvosa is a falunak; a belső- területen két, a külsőn egy is­kola működik II pedagógussal. Rádió (telepes) majdnem minden tanyán található, a kerékpár sem fehér holló már a faluban. A villanyt ebben az esztendő­ben akartál; bevezetni, ezt azon­ban bizonyos időre el kell odázni a 14 milliárd kárt okozó ellenfor­radalom »’eredményeképpen«, Páhi gazdaságúnak, anyagi lptének struktúrája mel­lett beszéljünk a falu társadalmi életéről is. A különböző vidékek­ről való származás sokáig sze­parálta, bizonyos mértékig elkü­löníti még ma is, különösen a belsőközség lakóit, amire jellem­ző, hogy például a múltban hogyha .létre is jött, nem volt hosszúéletű itt a Gazdakör, ahol u" dolgozó parasztok kicserélhet­ték volna tapasztalataikat, vagy egymás között elszórakozhattak volna. Ugyanakkor Iíispáhin, a tanyaközpontban példás össze­tartás tapasztalható, amire mint jellemzőt emlegetik: a temetése­ken csaknem az egész falu részt vesz. A DISZ megszűntével nehezen kap lábra az ifjúság is, még nincs szervezete sem, de talán sikerül a közeljövőben létrehozni az EPOSZ-t, S bár kétségtelen, helytelenül értelmezett lokálpat- rlotizmus-fcle vert éket a régeb­ben itt lakó és a később települt páhiak közé, valószínű: a szer­vezeti élet merevsége, gyakran tartalomnélkülisége is az ok, hogy nem vonzódtak egymás kö­zelségébe. E feltevést igazolhat­ja az. hogy például az önkéntes tűzoltócsapatnak szívesen lesz­nek tagjai Páhi férfiai. Miért? Egyrészt: mert tudatában van­nak a tűzvész elleni védekezés szükségességének, másrészt: mert — mint dicsérik — jó vezetéssel sikerült életet teremteni ebben az egyesületben. A tűzoltók kez­deményezésere például a falu társadalmi munkával kultúrná- zat épít, — ebben az évben el is készülnek vele. Sajnos, az MSZMP helyi szei- vezete még gyenge. Mindössze 8 tagjh van. S hogy milyen ütem­ben sikerül vezető, irányító sze­repének érvényt szereznie az elet minden területén, az at­tól függ. hogy milyen gyorsan és mértékben találják meg Páhi kommunistái azokat a módsze­reket, amelyeknek az alkalma­zása előbbre viszi a falut fejlő­désében: JVem lehetetlen a fel­adatuk: azok számára, akik any- nyi lemondás árán termővé tet­ték a homokot, megvetették alapjait a fejlődőképes életnek, nem lehet idegen az, ami új, ha az egyszersmind ésszerű is. Az MSZMP programja pedig az, kétségtelenül! t l KISKUNFÉLEGYHÁZÁN uz MSZMP alapszervezeti elnökei részvételével értekezletet tartot­tak, amelyen a Központi Bizott­ság februári határozatának vég­rehajtásával kapcsolatos tenni­valókat beszélték meg. A ta­nácskozás anyagát a március- végi párttaggyűlcsen ismertetik a párttagsággal. C AZ MSZMP KISKUNHALASI SZERVEZETE a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 38. évfor­dulója alkalmából a munkás- mozgalom veteránjainak részvé­telével kedves, megható ünnep­séget rendezett. Az 1919-es már­tírok emlékművének megkoszo­rúzása után a Hazafias Nép­front házában a régi harcosok mondták el megemlékezéseiket. Az értekezleten jelen voltak az ellenforradalmáról; által 1919- ben gáládul meggyilkolt Szűcs József és Brinkus Lajos özve­gyei. A beszélgetésre meghívták és felszólalt a Budapesti Párt- bizottság védelmében részt vett és ott megsebesült Gárgyán Ba­lázs honvéd, aki azóta már alhadnaggyá lépett elő. £ IZSÁK községben jelenleg hat MSZMP szervizet működik. A párttagok száma meghaladta a ütZíizeit. CSÁSZÁRTÖLTÉS községben a Csala I. területen tartott párt­napon a részvevők a mezőgaz­dasági termelés és a termelőszö­vetkezet kérdéseivel foglalkoz­tak. A pártnap befejezése után a részvevők közül tizenegyen, a volt Szabadság Termelőszövet­kezet tagjai »Magyar Kalász« néven termelőszövetkezeti tár­sulást alakítottak,. * AZ MSZMP CSÁSZÁRTÖL­TÉSI SZERVEZETE által a Vö­rös Zászló Termelőszövetkezet­ben rendezett gyűlésen részve­vők kifogásolták, hogy a Mag­termeltető Vállalat a somkóró- mag termeltetési szerződések kö­téséből a községet kihagyta. Kérik, hogy az illetékesek ezen a helyzeten mielőbb változtas­sanak és somkórómag termelés­re mielőbb kezdjék meg a gaz­dákkal való szerződések. meg­kötését. * Az MSZMP Lajosmizse köz­ségi szervezetének 70 tagja van. A közelmúlt napokban itt is újabb tíz elvtárs kérte felvételét a községi pártszervezet tagjai közé. A község termelőszövetkeze­teiben — az Alkotmány Tsz ki­vételével — MSZMP csoportok alakultak. A fejbólintás még nem tisztánlátás, s a passzivitás is véle­ményt takar, hiszen az agyakból nem párolognak ki a gondola­tok, miként a víz illő gőze. Az embert mérni nem élég a ter­mészeti törvények mércéje. Több kell ahhoz, amíg a lelbolydult gondolat megszabadul átkos rákfenéitől, amíg fény születik az agyakban — és ez a több a csatázó vita. Igen a vita. Mert vitában tisztázódnak a vélemények, kerül­nek közelebb egymáshoz az emberek, s ez most a legfontosabb Nyilván a párt és az állami vezetők ezért tulajdonítanak manap­ság olyan megkülönböztetett jelentőséget az aktíváknak, anké­toknak, gyűléseknek, pártnapoknak, mert ezek a vélemény- és vita­fórumok felmérhetetlen szolgálatot tesznek a szocialista konszo­lidáció ügyének. A péntek esti pártnap, melyet Varga Jenő elvtárs tartott Kiskunfélegyházán, ha sajátosan is, de szintén ezt példázza. Írom ezt azért, mert ha nehezen is indult a vita, meggyőződésem, mégis gyorsította azt a gyomirtást, ami napjainkban a fejekben folyik írom ezt azért is, mert a megtartás módja (amiről keveset be­szélünk) eredeti példája volt annak az új-keresésnek, ami a töme­gek és a vezetők kapcsolatának szorossátételét jellemzi manapság. Tudniillik, a megyei tanács elnökhelyettese Szervezési hibá­ból akarva-akaratlan két előadást tartott. Egyszer elmondotta azt, amit ki tudja hányadszor ismertetett s azután egy másik előadás keretében válaszolt arra a rengeteg, a jövővel és a min­dennapi élettel kapcsolatos kérdésre, ami az embereket Fclegy házán a leginkább érdekli. A fentiekről szólni azért tartottam szükségesnek, mert meg­tudtam: az előadó eredeti elképzelése az lett volna, hogy meg­győző érvekkel csatázva csak az írásban, vagy szóban névvel, vagy névtelenül feltett kérdésekre válaszol. Erről azonban le kellett mondani, mivel a városi MSZMP intéző bizottsága párt­nap megszervezésekor ezt nem tudatta előre a mintegy 200 meg­jelenttel, s így azok előbb csak hallgattak, később pedig a megyei kiküldött még ilyen eléggé idegenkedő ízű kérdést is kapott: — Tulajdonképpen miért jött az elvtárs? Hogy kivallassor. bennünket gondolatainkról? Ne vegye rossz néven, de ez a szisz­téma egészen új nekünk. Más kérdés az, hogy jó-e az elgondolása. Később kiderült, hogy jó volt. A jelenlevők ugyanis egész" sor érdekes kérdést tettek fel, melyek — egy párat említek — ilyenek voltak: A B-jelű gabonabeadást eltörölték, de olyan hírek vannak, hogy a parasztság A-gabona kötelezettségét duplájára emelik. Igaz-e, vagy sem? Megmarad-e a jelenlegi hús-, zsír- liszt- és kenyérár, ha az össznépi igények biztosításánál a kor­mány e cikkekre igen nagy összeget ráfizet? Legtöbb vita, persze egy sor kérdés mellett, az október 23 okai,, a forradalom vagy ellenforradalom értékelése, Nagy Imre szerepének vitatása, vala mint az értelmiség, elsősorban a pedagógusok és szakemberek olyan megítélésében jelentkezett, ami általánosító jellegénél fogva inkább baloldali szektáns nézet, mintsem a megbékélést, az egy­máshoz való közeledést célozza. A megyei tanács elnökhelyettese igen meggyőzően, sokrétűen cs emellett megnyugtatóan válaszolt a feltett kérdésekre. Így, ha nem is sikerült egy eredeti elgondolás tapasztalati eredményéről számot adnunk, befejezésül mégis azt kell írnom; Varga elvtárs második előadását megelőző hozzászólások egész sora arra vall. hogy a kérdés és felelet formájában megtartott pártnapok és gyű­lések alkalmasabbak az eddigieknél arra, hogy a részvevőkkel főként arról beszéljünk, ami manapság azokat a leginkább foglal­koztatja, s így amellett, hogy közelebb kerül egymáshoz dől gőze és vezető, hatékonyabb lesz a segítségnyújtás is ahhoz, hogy minél előbb fény szülessen az agyakban, a ma még nem egyszev zavaros gondolatok helyén. Sándor Géza VIIAR4 BO( SÁ1JUK : Lehet-e egy rókáról két bőrt nyúzni? — avagy érdemes-e a juhokat fejni? Aligha kell bizonygatni, hogy a juh mennyire hasznos állat. A legjobb minőségű textilnyers­anyagot: a gyapjút adja; prém­jéből is sok ruhadarab készül. Teje nagy zsírtartalmú, ízletes túró és sajtok készítésére kivá­lóan alkalmas. Húsa sok kül­földi államban igen kedvelt s mindezen felül trágyája is na­gyon értékes. Számos olyan véleménnyel találkozunk azonban, hogy a fejes a gyapjútermés csökkenését vonja maga után s nem is kifizetődő. Ezzel a felfogással akar ez az írás szembeszállni. A Magyar Mezőgazdaság már­ciusi számában Gaál László »Fejő j uhás zutaink jelentősége-« címmel ír erről a kérdésről. Megállapítja, hogy a magyar juhtenyésztés múltjából csak legfeljebb másfél évszázad a kifejezetten gyapjútermelö juh- tartásé. A többi — a hús- és prémtermelés mellett — első­sorban a fejőjuhászkodás idő­szaka volt. A XVITI. század vé- i gén terjednek e! a finomgyap- I jas juhfajták s a több irányban i termelő juhászat helyébe — íő- í leg a nagybirtokon — egyoldalú ! gyapjútermelő juhászatok lép- | nek. Nemrégen azonban a juh- i tartók hozzáláttak az eddig csak ! gyapjúért tartott merinók fejé- 1 fjéhez. ! Rájöttek, hogy a merino is | értékes tejelő fajta s a gyap- hifermclésre nem jelent hátrányt az anyajuhok fejese. Ezt számokkal is bizonyítja a cikk szerzője. Az átlagos tejter­melő képességű merinó anyától a bárány elválasztása utáni száz nap alatt a fejőjuhászátokban öt) liter tejet szoktak fejni. Eny- nyit bizonyára termel a szopta­tás ideje alatt is. Tejtermelése tehát kereken 100 liter. Mivel a juhte.i közel kétszeres tápér­tékét képvisel, mint a tehéntej, a 100 liter juhtej — tehéntej ér­tékben kifejezve — 200 litert jelent. Ezek alapján véleménykuta­tást tartottunk a Tajói Állami Gazdaságban. Milyen tapaszta­latok vannak eddig a juhok fe­jősére vonatkozóan s mik a ju­hászat jövő tervei? — erről be­szélgettünk Simon Gyula üzem­egység-vezetővel . nak a juhászat számszerű oe, minőségi fejlesztésére. A terü­leti lehetőségek megengedik, sőt kívánatossá teszik a 2000—250C darabos állományt. A jelenleg: juhászat egy 1954. óta ellenőr­zés alatt álló törzsfalkára s két árutermelő anyafalkára oszlik. Az állomány tömeges feljavítása érdekében a mesterséges meg­termékenyítést alkalmazzák. A törzsfalkát — 330 darab anyát — két jófajtájú törzskossal pá- roztatták be, az árufalkákbar mintegy 30 százalékos volt t> mesterséges termékenyítés. A bárányozás az idén már­cius 20-ra fejeződött be. A jövőben azonban ezt leg­alább február közepéig elő­rehozzák, hogy korábban fej­hessenek s így jusson idő a pároztatás előkészítésére is, mert a íejőe Simon Gyula a számszerű ! anyák rosszul üzekednel; és fo- eredmények közlése előtt hang- ! gamzanak. súlyozta, hogy ezeket igen gyen- ! A tajói tapasztalat is azt bi­ge takarmányozás mellett érték j zonyítja tehát, hogy lehet a ju­fejőjuhászat is. el. Az elválasztás után anyán­ként 20—30 liter tejet fejtek. Átlagosan 6 százalék zsírt szá­mítva egy liter birkatej ára 6 forint, — de szállítottak 8—12 zsírfokosat is, A kifejt tej érté­ke tehát 120—180 forint. hászat egyben mert a fejes nem érinti a juh egyéb hasznos termelését. — sőt csökkenti a gyapjúterme- j lés önköltségét, javítja a nép- I élelmezést. De feltétele van — ■ amit Simon Gyula is hangsúlyoz: ja jó takarmányozás! S nemcsak j eredményes tejtermelés, — de j jó bárány s magas gyapjúhozam i is csak ott várható, ahol a hoz- | záértő ápolás párosul a megfe- i lelő takarmányozással Ez a tavalyi 4,1 kilogrammos nyírási átlag s a 35 forintos gyapjúár mellett azt jelenti, hogy a tej ugyanannyit jö­vedelmezett, mint a nyírás! A jövőben még többre számí- UnaK, mert komoly terveik van­Elkéssült az állami gazdaságok 1956. évi mérlege A mérleg adatai szerint az állami gazdaságok többsége még drágán termelt, de néhány helyen kimagaslóan jó eredményt is fej tudnak mutatni. Ezek közül ismertetünk néhányat Sertéshízlalásban 1 kiló ráhízlalás a Császártóltési Állami Gazdaságban 6,33, a Mohácsszigeti Állami Gazdaságban 7,17, a Katymári Állami Gazdaságban pedig 7,64 forintba került. A ta­karmánygabona mázsája a Vaskúti Állami Gazdaságban 86,8 forint volt. , . . A Helvéciái Állami Gazdaság a májusi morzsolt kukoricát rházsánként 126 forintért állította elő. Á Bugacpusztai Állami Gazdaságban pedig 'az elmúlt évben a tyúktojás oarabunkenti önköltsége 70 fillért tett ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents