Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-27 / 72. szám
Több segítséget kérnek az újjáalakult termelőszövetkezetek Az októberi események viharában nagy bizonytalanság uralkodott a falun is. Az ellenforradalom dühödt támadást intézett a szocialista szektorok, elsősorban a termelőszövetkezetek ellen. Számos közös gazdaság belső életében is felborult a rend. Sok -botcsinálta« szövetkezeti tag nagy hangon követelte a szövetkezeti feloszlást, u szövetkezeti vagyon széthurco- lását. Külsős belső erők szövetkeztek, zúzták szét sok helyen a kollektív gazdaságokat. Igaz az is, hogy több olyan termelőszövetkezet megszűnt létezni, mely amúgy sem volt életképes. Ezekért nem l«ár, de szót kell emelnünk az olyan termelőszövetkezetek érdekében, amelyek azelőtt jól működtek és azóta újjáalakultak. Jelenleg megyénkben már több mint 50, előzőleg feloszlott termelőszövetkezet tagságának egy része döntőit úgy, hogy újjáalakulnak. Főként a volt agrárproletárok maradtak hűségesek a közös gazdálkodáshoz. Sajnos, az októbert követő események során, a nagy káoszban, sok helyen széthurcolták a szövetkezeti vagyont. Számos tag kivitte a jószágot, a gazdasági felszerelést anélkül, hogy figyelembe vette volna a szövetkezet tartozását. Az újjáalakult utód termelőszövetkezetek már csak a régi gazdaság romjain folytathatja a gazdálkodást. nács mezőgazdasági osztályán tartanak nyilván. A kiskunfélegyházi járásban három újjáalakult termelőszövetkezetnek csupán egy pár lova van. A dá- vodi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet feloszlott, 164 849 forint volt a mérleghiánya, ugyanakkor 164 000 forint értékű állatállomány kint van a tagok között. A szövetkezet újjáalakult Rákóczi néven és a tagok lóért szaladgálnak, hitelkeretért könyörögnek a banknál. Nem tűrhető ez az állapot. Meg kell szüntetni az -önkielégítéseket«. A volt termelőszövetkezeti tagoknak kötelessége elszámolni. Jogtalanul elhurcolt termelőszövetkezeti vagyontárgynak számít minden olyan vagyon, amely a felszámolt termelőszövetkezeteknél állami, vagy egyéb tartozás fedezetét képezi, • hasonlóképpen, amely valamely működő cs jogaiba visszahelyezett termelőszövetkezet használatában volt. Jogaiba visszaállított termelőszövetkezetnek kell tekinteni pedig azokat a közös gazdaságokat, amelyek ugyan feloszlottak az ellen- íorradalml események során, de újjáalakultak és jogutódaik az előbbinek. Minél előbb teremtsünk rendet tehát és ha kell, a törvény szigorát is vegyék igénybe a városi, járási tanácsok, hogy az újjáalakult termelőszövetkeNem csoda, hogy ezek a tér- . zetek viasz;.'»apják jogos tulaj- melőszövetkezetek gyenge anyu- j donaikat, megfelelő gazdasági líi körülmények között vannak. ! alappal rendelkezzenek. Szinte megdöbbentők azok uz I Szólni kell arról is, hogy adatok, amelyeket a megyei ta-1 ezeknek az újjáalakult termelóHégvéves kisfiú okozta Garán A napokban hírt adtunk arról, hogy Garán tűz ütött ki a Kot; suth Lajos utca 278-as számú ház szérüskertjében. A vizsgálat most megállapította, hogy a tüzet és a mintegy 40U kéve kukoricaszár pusztulását Miklós Andes azérüakerti tüzet rás egyénileg dolgozó paraszt 4 éves kisgyermeke okozta. A kisfiú gyufával játszott és egy elhajított égő gyufaszál lobbantot- ta lángra a száraz kukoricaszárat. szövetkezeteknek, melyek amúgy is nehéz gazdasági helyzetben vannak, egyes gépállomások nem adják meg a gépi segítséget. Arra hivatkoznak, hogy csak Ideiglenes engedélyük van, nincs biztosíték a gépállomasi díjak megtérítésére. Ilyen tapasztalatok vannak a Csátaljai Gépállomás körzetéből is. Nem helyesen gondolkodnak az ilyen gépállomások vezetői, mert ha a termelőszövetkezetek nem kapják meg a végleges működési engedélyt — bár ilyen valószínűleg kevés lesz —, akkor is magánjogi úton érvényesíthetik követeléseiket. A feloszlatott termelőszövetkezet tagjain behajthatják a tartozást, Sok gonddal küzdenek az újjáalakult termelőszövetkezetek és ezeket sürgősen orvosolni kell, hogy eredményesen tudják végezni munkájukat. hírében áll a Jánoshalmi Mész- homoktéglagyár igazgatója, a furcsanevű Mrzygtod Ferenc. A napokban is egy fegyelcmsértőt olyan súlyosan megbüntetett, hogy ezután csak az következhe- tik: kenyérrel a kezükben sorra járulnak az igazgatói asztalhoz a téglagyár] dolgozók és egy-egy kanálfejnyit rákennek kenyerükre Mrzygtod igazgató szívéből. Csakhogy ez a vajszívűség nem mindenki iránt egyformán nyilvánul meg. GavJik István dömpervezető, aki ugyancsak »forradalmárkodott« az ellenforradalom napjaiban, fegyelmi ügyével az igazgató elé került. Egyik reggelen megfeledkezett a dömpert melegítő lámpáról, otthagyta, s az felgyújtotta a gépet. Szerencsére éppen arra járt Orbán Imre, a gyár párttitkára, homokot szórt az égő dömperre és 400 forintos káron, a gép 29 órás munkakiesésen kívül na- I gyobb baj nem történt. ember Az ügy tehát az igazgató elé került, aki egy szép ráolvasással és írdd és mondd: 40 forint »büntetéssel« útnak engedte a hanyag dömpervezetőt. Még jó. hogy nem jutalmazta meg — bosszankodnak a téglagyári munkások ezen a fegyelmi »büntetésen«. — Ha megdobnak kővel, dobd v issza kenyérrel — idézte a magát kommunistának valló Igazgató a biblia szavait, amikor méltatlankodtak előtte a törvényben előírt kártérítési kötelesség kirovásának mellőzése miatt. Meg kell hagyni, furcsa logika ez. Furcsa, mert nem mindenkivel szemben ennyire megértő Amikor egyes reakciós elemek a párttitkár eltávolítását követelték, készséggel aláírta Orbán Imre elbocsátó levelét. Mindenesetre érdekes, sőt, határozottan elgondolkoztató ez ■* furcsa vajszívúség. v. k. BECSÜLJÜK MEG a 19-tS UCttíÚMkat Hasznosítsuk tapasztalataikat Nehéz, megfelelő szavakat találni annak a meleghangú elvtársi összejövetelnek a leírására, amely Kalocsán a Tanácsköztársaság veteránjainak találkozóját jellemezte. Már a gyülekezésnél megható jeleneteknek voltunk tanúi. Az 1879-ben született Lakatos András bácsi sárgult fényképeket vett elő. 1919- ben készültek, Miske község dolgozóinak május 1-i felvonulásáról. A menet élén Lakatos bácsi halad vörös zászlóval, utána hosszú sorokban a község apraja-nagyja. A képeket többen megnézik, amikor a Dunapatajról ittlevő Nyúl elvtárs kézbeveszi, könny szökik a szemébe. Megismeri, ö fényképezte ezeket..; Féltve őrzött fakult iratok kerülnek elő. Az egyik papír azt tanúsítja, hogy Nyúl János, aki 1896-ban született, a Vörös Hadsereg katonája. Az iraton a budapesti I. Vörös Gyalogezred Parancsnokság ötágúcsillagos bélyegzője. A hajósi pártszervezet küldötte, Torma Ferenc elvtárs papírjaiból az derült ki, hogy 1922-ben szabadult a börtönből, azután rendőri felügyelet alá helyezték, mert a Vörös Hadsereg politikai nyomozójaként tevékenykedett. A találkozót Szabó Ferenc elviére, a városi MSZMP elnöke nyitotta meg.’Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiataloknak boldog öröm példaképeik elbeszélését hallgatni dicső idők nagy tetteiről. Az öreg harcosok nevében Musza József elv- társ tartott rövid megemlékezést, majd Illés Ferenc, volt vörös katona szólalt fel. Ezután Szab; őrnagy elvtérs, a páncélos ezred parancsnoka a fiatalok nevelésével foglalkozott, hangoztatva, hogy a 19-es kommunisták harci tapasztalataival nem edzettük meg a fiatalokat és ez is hozzá járult ahhoz, hogy az októberi napokban a bonyolult helyzetben nem tudták mit csináljanak. Következőnek Tihanyi Sámuel emelkedett szólásra. aki elmondotta, hogy Cegléden harcolt a proletárdiktatúráért. Direktóriumi tag és vörös őrparancsnok volt. A felszabadulás után Duna- vecsén szervezte a pártot, majd őrnagyi rangbar rendőrparancsnok lett. Jelenleg 200 forint nyugdíjat kap, nagyobb anyagi megbecsülést kér az öreg harcosok számára. A meghívottakat az MSZMP helyi szervezet« vacsorán látta vendégül, s ezután még sokáig folytatták a kommunisták nevelését, mindnyájunk okulását szolgáló beszélgetést, —N— AZ ÖSSZEFOGÁS DIADALA: Nem lesz többé „mocsárváros” Kiskunhalas! Visszapillantás... 1955. januárjában az akkor lég Népújság nevet viselő me- yei lapban megjelent egy cikk halasi Tóth István tollából. A ivélíró egy egész város és határa étiének fájó panaszát vetette apírra: »Kiskunhalast néhány évázáiddal ezelőtt hatalmas tavak ették körül. Ezek a tavak hálán igen gazdagok voltak, innen apla nevét a város is. Idők folyamán a halak elfogytak, de megmaradt a rengeteg víz, mely évről évre jelentős károkat okozott. .. A város sokat szépült, fejlődött..; csak éppen a víz elleni küzdelemben maradt el évtizedekkel. ..« S a napokban: 1957. március 21-én együtt álltunk Tóth Istvánnal a hídon, amely alatt taj- tékozva hömpölygött a megeresztett víz. Megtörtént az első nagy lépés, - elhangzott az első Dömperek szállítják cl a. csatornamélyítés közben kitermelt földet, hadüzenet a halasi mocsárvilág felszámolására. A várost délről, a Harangos- tótól északkeleti irányú félkörben öleli az utakkal, gyérebb településekkel megszaggatott mocsár. Esős években a magas víz a kórház kertjét, a piactér szegélyét nyaldossa, szántókat, kerteket önt el. Most az átereszeken zúgva ömlik a széles csatornába. .. s néhány év múlva a tocsogó nádligetek helyén legelő zöldéi... A szakaszmérnök — lelkes, értelmes fiatalember — szorgalmasan magyaráz. Megtudom tőle, hogy a Dongér-csatorna 85 km. hosszúságban kanyarog a Tiszáig, Szeged és Csongrád között ömlik a szőke folyamba. A legnagyobb jelentősége, hogy ezen a csatornán szivattyúzás nélkül vezethetik le a vizet, a Dongér torkolati szakasza árvédelmi töltések között, gravitációsan vezet a Tiszába... Mire a Csillagváros nevű utcasor alá, a város északi részébe jutunk, a csatorna partján már tömeg íeketéllik. Iskolások, felnőttek, környékbeli parasztok várnak feszülten. Az egyik bácsi elmeséli, hogy 1941-ben akkora vizek voltak, hogy csónakon egészen Szegedig lehetett jutni. A vízügyi szakemberek ezt mérési adatokkal Igazolják; Szeged szintje 50 méterrel alacsonyabb, mint ezé a részé s kilométerenként körülbelül egy méteres szintkülönbséggel lejt a csatorna. Feszült percek telnek. A visz- szatartó földgát egyre vékonyodik, már hasádozik s egyszerre nekizúdul a 190 cm-es vízoszlop. A Kiskunhalas környéki vadvizek sokszor igen magas szintet értek cl. A csatornaszelvény megépülésével azonban az esős esztendőkben teljesen telítetl földekről akadálytalanul lefolyhat a felesleges víz. Képünk a Dongér-főcsatorna fenékmcly- sege és a régi talajvízszint közti — mintegy 182 cm-es — különbséget mutatja. Az alaptól balra a csatorna kimélyítelt feneke, jobbra pedig a csatornába még be nem vezetett vadvizek szintmagassága látszik. A gyermekek sárga gólyahírcsokrokat dobálnak az áramló habokba. Már a duiiaíöldvár— szabadkai kövesút alatt fut, ahol emeletes híddal oldották meg az átvezetést. A mérnök elmondja, milyen nehéz munka volt ez; a meglevő régi híd alatt úgy kellett megépíteni egy méterrel mélyebben a vasbeton keretszerkezetű átereszt, hogy az úton közben egy pillanatra sem szünetelt a forgalom. Sebesen fut a zavaros víz- kigyó. Már a vasúti híd alatt ömlik, áthalad u Járószéken, töltések közé szorítva, hogy szét ne terüljön s azián keskenyebb szelvényen kanyarog messze fel, a Harka-tóba, amely 600 000 köbméter befogadóképességű ölével várja. — A Dongérnak egy 22 kilométeres alsó szakasza van teljesen kiépítve s ez a rész nagyjából a Harku-tóig — magyarázzák a szakemberek. A teljes kiépítés azt jelentené, hogy a mellékcsatornákkal együtt kb. 100 ezer holdról vezetné el a felesleges vizel. De ez legalább 100 millió forintos költség, — az építést ugyanis igen megdrágítják a műtárgyak, hiszen három vasútvonal s több műút is keresztezi a csatornát. Igaz, hogyha a ma hasznavehetetlen vízállások legelőkké, takarmányter- mö földekké válnak, néhány éven belül kifizetődik a csatorna költsége... Ez. már a jövő terve. De ha a helyi erők kezdeményezése ezután is ugyanúgy párosul a központi szervek támogatásával mint eddig — bizonyos, hogy rövidesen megvalósul! rOai%imi ember
