Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

kpettttafifatyainoU, tyccaliiiCjf'Silás&k, kicáftdutások a \MÍtláttunk lENGVElORSZÁGBAN? pedagógus szakszervezeti munkatervében A pedagógus szakszervezet a közeljövőre zsúfolt és sok em­bert érdeklő programot álií- ott össze. A program megvaló­sításához már hozzá is láttak, — ihogy erről dr. Búzás János, a arról, hogy a a különböző nyelvtanfolyamok. mint például angol, német, fran- ;ia kezdő és haladó fokon már meg is kezdődtek. Sőt gyer­mekek részére is indítottal': nyelvtanfolyamokat. Kezdő és haladó fokon március 14-én megkezdődött a tanulás a szabás-varrás tanfolyamokon, — amelyre még szintén elfogadnak azért pótjelentkezoket. Termé­szetesen valamennyi taníolyam­Nagyon nagy gondot fordíta- végezték az Iskola koncert terme- tanulók, mint a zeneiskolákban inak a lcomoly művészeti nevelés- nek rendbehozását többszázezres és ugyanolyan tandíjat fizetnek,-e, Sziléziában pl. 24 művész- költséggel. Az iskola felszerelése A munkaközösségben szerzett iskola működik. Ezek közül 23 is gazdag. Ennek bizonyítására képesítést éppen úgy hivatalos­xzeneiskola és egy zenei főiskola, csupán annyit említek meg, hogy nak ismeriít el, mint az iskolait kecskeméti városi pedagógus gdanski megyében 14 művé- két lemezjátszóval egybeépített és sok tehetséges zenész kerül ki , , pinrU-p is tűzeti iskola működik egymillió táskamagnetofon szerepel a fel- a munkaközösségektől is. sz.r , .. v ilelket számláló területen. Hogy szerelésük között és saját orgo- Külön esztrád központ mű­tájékoztatott bennünket, |ez miiyen szép dolog, akkor nával rendelkeznek. ködik, amely a vegyes műsorok­A tájékoztatás során beszélt ^látjuk, ha összehasonlítjuk a mi A zeneiskolákon kívül a mi kai foglalkozik és külön filhar­megyénkkel, ahol több, mint zenei munkaközösségeinkhez ha- mánia, amely a komoly zenével félmillió ember lakik és csak két sonló zeneoktatói közösségek ott törődik: eneiskola működik. A gdanski is működnek. Ezekben a közös- A zenei műveltség Lsngyalór- eneiskolában látogatásunkkor ségekben ugyanazt tanulják a szagban általában nagyobb, mint ra jelentkezhetnek nem pedagó-1 gus hallgatók is. Nagy érdeklődés előzi meg a j még csak szervezés alatt álló < motor- és autóvezetői tanfolya- _ mat. Jellemző erre az is, hogy! míg Búzás elvtárs nem tudta tá- j jékozíatni a részvétel feltételei- ‘ rői a jelentkezőket, máris mint­egy 70 érdeklődőt tartanak szá- j mon. : Ismét felelevenítik az operalátogatásokat.. A tavaly már igen népszerűvé vált operalátogatások felelevení­téséről is gondoskodik a szak- szervezet. Legközelebb Láng Ilo­na vezetésével március 23-án és 24-én rendezik meg a kétnapos, operalátogatással egybekötött« tanulmányi kirándulást. A látó- ; gatás alkalmával a műsoron lévő j Othelló cs Hunyadi László operát í tekintik meg. Megkezdődött két nagy nyári kirándulás szervezése | Az egyik nagy nyári kirándu­lást július 5 és 20 közölt rende­lik meg, a másikra előrelátható­lag augusztus 1 és 20 között ke­rül sor. Mindkét kirándulás 8— 10 napos lesz, s a részvételi díj előreláthatólag nem kerül többe 150 forintnál. Az előbbi kirándulás útvonala Kecskemét, Budapest, Miskolc, Aggteleg, Kazincbarcika, Diós­győr, Tapolca, innen gyalog a Sükkön át a szentléleki és a bán­kúti turistaház. Szalajkavölgy, < Szilvásvárad, Szarvaskő, Kecs- 5 kémét. Az augusztusban meg­rendezendő kirándulás útvonala pedig Kecskemét—Budapest, on­nan hajóval utaznak Mohácsig, megtekintik Villányt, Nagyhar- sányt, Harkályfürdőt, Pécset, 3 Kaposvárt, Fonyódot, ellátogat-1 nak Badacsonyba, majd Balaton- | füreden és Siófokon keresztül! Budapesten át térnek haza Kecs- 5 kemétre. A szakszervezet turis- j tavezetőkről is gondoskodik. Azt- hitte, hogy vadnyugaton van \ Jenei Béla, 24 éves, büntetett előéletű soltvadkerti lakost fegy­verrejtegetés és garázdaság bűn­tettéért egy év és tíz hónapi börtönbüntetésre ítélte a duna- zecsei járásbíróság. Az ítélet in­doklása szerint Jenei Béla az altala Budapesten szerzett fegy­l%t^° vert nem szolgáltatta be, Iranern | azt magánál rejtegette, majd a 1 kunszentmiklósi vasútállomás $ várótermében és annak kömyé- J Eredeti állapotukba helyezik vissza a II. világháború alatt el­kén lövöldözött vele, riadalmat | pusztult épületeket. A németek vandalizmusának nyomai eltűnnek, keltve ezzel a békés utazóközön-1. . . „ -. , ... ,, ... . ­ségben. Az ügyész súlyosbító- !A regl vars<M ora helyrealhtott masa alatt az evszam (19o3) mar sért jelentett be fellebbezést, 1 az újjáépítés dátumát mutatja. nálunk, mégis ráfizetéssel dol­gozik a filharmónia, mert .1 komoly zen fi műsorok nagy költ­ségeket igényelnek és a széles néprétegek nem látogatják, mert még itt sérti értik. A zeneiskolák mellett sok képzőművész iskola működik. A képzőművészek többnyire művész szövetkezetekbe tömörülnek és így közösen rendeznek kiállításo­kat. Hivatalos zsüribizottságok nincsenek. A különböző művészi irányzatok jszabadon versenyez­nek egymással. Jelenleg dwatszerűen virág­zik az absztrakt ábrázolási mód. A könyvek fedőlapjain, plakáto­kon, táncosl helyek feldíszítései­ben találkoztunk leggyakrabban az ilyen művészeti termékekkel. Mondhatom', nem nagyon hatód­tunk meg látásuktól, hanem in­kább meglepődtünk és csodálkoz­tunk az ilyen müveken. Még a színházakban is találkoztunk a szabad művészi felfogás hatá­sával, amikor a színpadok be- díszletezésépél a nálunk szokásos mód helyett a cselekmény szín­helyét néni jelenítették meg, hanem csak 'érzékeltették. A festők képeiket saját magul: árusítják. A tanácsok kulturális osztályai ott is vásárolnak fest­ményeket, segítve ezzel a képző­művészeti elet virágzását. .43 igazi segítséget azonban az ál­lam azzal nyújtja a képzőművé­szeknek, hogy munkát biztosít számukra. A képzőművészekre bízzák az új hajók belső díszítését. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a lengyel hajókat külföldön necsak úgy ismerjék, hogy »jók«, hanem úgy is, hogy »szépek«. Urban Pál III VUnitAHI, : Már július harmadikén, mikor még kereken ezer tengeri mérföld vá­lasztott el bennünket Polinéziától, maga a természet jelezte nekünk — akár csak egykor, régen a perui tutajosoknak —, hogy valóban szárazföld van valahol előttünk. Emlékeztünk rá, hogy indulásunk után, mikor Peru már vagy ezer mérfölddel elmaradt hátunk mögött, itt-ott még láthattuk a fregattmadár kis csapatait. A nyugatihosszúság 1Ó0 fokától kezdve tűn­tek el ezek a szárazföldi hírnökök, azután legfeljebb kis viharmadarakkal találkoztunk, amelyek életük nagy részét az óceánon töltik. De ezen a nyugati hosszúság 125 fokán újra megjelent a fregattmadár. Ettől kezdve gyakran láttunk kis fregattmadár csapatokat, hol magasan az égen, vagy pedig mikor a villámnál gyorsabban csaptak le a vízre, hogy elkapjanak egy-egy íölszökkenő repülőhalat, s magukkal ragadják a levegőbe, ne­hogy a dorádók zsákmánya legyen. Ezek a madarak nem jöhettek a há­tunk mögött fekvő Amerikából, hanem egy előttünk fekvő szárazföldön kell tanyázniuk. Július tizenhatodikán a természet még érthetőbben nyilatkozott. Egy háromméteres cápát húztunk ki a vízből és ennek gyomrában egy még megemésztetlen nagy tengeri csillagot találtunk, annak jeléül, hogy ez u sekélyvizi állat egy közeli part mentén jutott a rabló gyomrába. A polinéziai világ közelségének legteljesebb bizonyítékát a következő nap hozta meg. Nagy pillanatunk volt ez: két hatalmas tengeri szulamadár (A szulá a károkatonaíélék családjába tartozó madár. A közönséges szula (Sula bassana) a föld északi féltekéjén is honos. Testszíne fehér, barnásfekete szárnytollakkal.) húzott el magasan fölöttünk nyugat felől. Majd vissza­tértek és körülkeringték árbocunkat. Kiterjesztett szárnyuk két vége más­fél méternyire volt egymástól. Hosszú ideig kerülgettek minket, majd a szárnyukat összecsukva leereszkedtek a hullámokra. Néhány dorádó azon­nal ott termett. Izgatottan cirkáltak a két nagy alvó madár körül, de egyik fél sem támadta meg a másikat. — Ezek a madarak voltak az első élőlények, amelyek Polinézia nevében üdvözöltek bennünket. Alkonyaikor sem szálltak el a kózelünkből, a tengeren pihentek meg és éjfél után is hallottuk még szárnycsapásaikat az árboc körül, meg messzire hangzó, re­kedt kiáltásukat. Újfajta, az eddig megismerteknél nagyobb repülőhalakkal is találkoz­tunk ezen a tájon. Csak nekem nem voltak idegenek, mert többször lát­tam őket a Fatuhiva melletti tengerrészeken, ahova a bennszülöttekkel gyakran indultunk halászkirándulásokra. 87 min tr Három nap és három éjjel hajtott bennünket a szél!meg az áramlás egyenesen Fatuhiva felé. Akkor egyszerre erős északkelen szél támadt és a tutaj: a Tuamotu-szigetek felé űzte. Sőt, az egyenlítői áramlásról is leté­rített és azok a kisebb mellékáramlások, amelyek sodrába bekerültünk, nem voltak már megbízhatóak. Egyik nap az egyik ringatott, másnap á másik vett a hátára, olykor meg egészen elmaradtak almunk. Ügy visel­kedtek, mintha láthatatlan, sok ágra szakadozó és medrüket szeszélye­sen változtató folyók lennének a tenger színén. Ha gyoifs volt az áram­lás, akkor rendszerint a hullámok is magasabbra dagadtak, a víz hő­foka pedig lejjebb szállt egy fokkal. Az áramlások iránya és ereje meg­mutatkozott abban az eltérésben, ami Erik helyzetmérése és az elméle­tileg kiszámított út között volt. Ügyszólván Polinézia küszöbén egyszercsak a szél [egyszerűen fel­mondta a szolgálatot, miután rásodort minket egy gypnge áramlásra, amely nagy rémületünkre — az Antarktisz felé tartott. Azt nem mond­hatnám, hogy egyáltalán nem kaptunk szelet, hiszen egyetlen teljesen szélcsendes napunk sem volt az egész hosszú utunk folyamán; most is lengedezett valamelyes szellő, mi pedig minden rongyot kifeszítettünk, hogy gyűjtsük a áZelet. Olyan széljárással végig nem találkoztunk, ame­lyik Amerika felé akarta volna visszaűzni a tutajt. Miikor leglassabban haladtunk, akkor is napi 9 tengeri mérföldet tettünk meg, de az egész utazás alatti átlagsebesség 42 és fél tengeri mérföld volt naponként. De a passzátnak végül is nem volt szíve ahhoz, hogy az utoisó órá­ban hagyjon minket cserben. Továbbra is gondoskodott' a rábízottakról és kitartóan tolta-hajtolta rozoga tutajunkat,, amely egy új és idegen világrészre készült eljutni. Minden nap az előbbinél nagyobb tengerimadár-sereget hozott. Szor­galmasan gyülekeztek és keringtek körülöttünk. Egyik este, amikor a nap éppen leáldozni készült, egyszerre megélénkült a madársereg. Mint­ha vezényszóra történnék, olyan hirtelen hagyták ott a tutaj környékét meg . a hullámok hátán felbukkanó halakat és nyugat felé repüllek. Az árbócpadkáról jól láthattuk, hogy pontosan egy irány ban [repültek, mint­ha valamilyen égi országúton haladnának. Láttak tán a magasból vala­mit, amit mi még nem vehettünk észre? Vagy csak ösztönük után iga­zodtak" Annyi bizonyos, hogy röptűk céltudatos volt és csak hazafelé, a legközelebbi szigeten levő költőhelyükhöz vezethetett. Fordítottunk egyet a kormánylapáton és pontosan arrjafelé irányítot­tuk a tutajt, amerre a madarak eltűntek. Már régen besötetedett, de még mindig hallottuk az elmaradozó): szapora szárnycsattogását és vijjogó hangját a fejünk felett, miközben pontosan abba az irányba repültek ezek is, mint amelyiket most mi követtünk. Csudaszép volt az éjszaka. A hold már harmadszor volt telőben a Kon-Tiki elindulása óta. Másnap még több madár röpködött felettünk, de mar nem kellett figyelnünk rájuk, hogy mutassák az utat, magunktól is tudtuk: jó nyomon vagyunk. Üj útmutatónk akadt: egy különös alakú felhő terpeszkedett éppen előttünk a láthatár szélén. Különben csak apró, bolyhos felhők szálltak el felettünk az égbolton nyugatra, a passzátszéltői űzötten és a nyugati égbolt szélén merüllek a semmibe. Ilyennek ismertem meg a sodródó passzátfeihőket Fatuhiva szigetén és ilyenek kísérték a Kon-Tíkit (Folytatjuk) 88

Next

/
Thumbnails
Contents