Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-24 / 70. szám

A falusi pártszervezetek kezdeményezései a kecskeméti járásban

Az ellenforradalmi események hatása alatt a kecskeméti járásban is rendkívül nehéz helyzetben alakultak meg a pártszervezetek. Mindenekelőtt azok az elvtársak léptek be az MSZMP- be, akik legszilárdabban álltak szembe az ellenforradalommal. Elsősorban ezeknek az elvtár- soknak köszönhető az ellenséges

és huligán elemek ellenforradalmi tevékenységének szétverése, visszaszorítása, a rend, a nyugalom, a békés termelő munka feltételeinek megteremtése, Az ellenforradalmi erők teljes szervezeti és politikai szétveréséért, a békés termelőmunka sikeréért, a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért a kommunisták vezetésével tovább folyik a harc.

A pártépífés új vonása az akcióprogram

Ebben a küzdelemben a falusi kommunisták munkája az elmúlt hónapokban számos olyan új vonással gazdagodott, amelyekre érdemes felfigyelni, mert a legszebb forradalmi időket ide- zik fel.

A pártmunka új vonásai közül ezen a helyen részletesebben csak az akcióprogramokkal foglalkozunk. Hogyan születnek ezek? összeülnek a falusi kommunisták, sorra veszik a falu megoldatlan kérdéseit, megvitatják és az olyan feladatok elvégzését, amit helyi erővel és eszközökkel megvalósíthatnak, határozatba foglalják.

Mit tartalmaznak az akcióprogramok?

Orgoványon például a villany bekapcsolásánál tapasztalható korrupció megszüntetését, az ellenforradalmárok eltávolítását a tanácsból, a kulákok által törvénytelenül kitermelt fák elkob- . zását, stb. Ezeket a lakosság helyeslésével és támogatásával már meg is valósították.

Vegyük sorra a községeket. Tiszakécskén legelő létesítéséért, házhelyek kiosztásáért, Kunba- racson a szövetkezeti bolt jobb ellátásáért, a fiatalok sportolási lehetőségeinek megteremtéséért, Ladánybenén legelő létesítéséért, Hetényegyházán a falu zöldség- ellátásának megjavításáért, helyi ipari szövetkezet létesítéséért, a Kerekegyházi Gépállomáson a dolgozók művelődésének elősegítéséért (rádió kijavítása, könyvtár működtetése), a háztáji földek kiosztásáért, a brigádszállások hiányzó felszereléseinek pótlásáért, Jakabszálláson a földművesszövetkezet munkájának megjavításáért és a gépállomás munkástanácsába befurakodott ellenséges elemek eltávolításáért indítottak akciót, stb.

A pártszervezetek eddig elfogadott akcióprogramjai általában helyesek. Azt tükrözik, hogy a kommunisták ismerik a dolgozók életét, törekvéseit.

Különösen figyelemreméltó az a mód, ahogyan Helvécián készült az akciőpragram. Először a község különböző részein kis- gyűléseket tartottak, amelyeken löbb száz dolgozó paraszt jelent meg. Elmondták véleményüket, javaslataikat. Ezeket a kommunisták megtárgyalták, a helyes, megvalósítható javaslatokat ak- cióprogramukba foglalták. Az így kidolgozott programot azután pártnapon ismertették;

Az akcióprogramok kidolgozásával és megvalósításával egyetlen pártszervezet sem tekintheti munkáját befejezettnek. Az akcióprogramokat megvalósítás közben újabb és újabb célkitűzésekkel kell bővíteni. A község dolgozóival újra és újra meg kell beszélni a politikai, gazdasági helyzetet, a helyi problémákat, ennek során gondosan össze kell gyűjteni észrevételeiket, javaslataikat és bírálataikat. Azt vezetőségi ülésen, taggyűlésen megtárgyalni és a megvalósítha- tókat ott helyben, a dolgozók bevonásával végre is hajtani.

Mi ezekben az új?

. Üj dolog az, hogy ezekben az ikcióprogramokban felelevenedik az utóbbi években háttérbe szorult, de korábban a tömeg megnyeréséért folyó harcban .jól bevált aprómunka. Az országos politikát aprópénzre kell váltani. Sem a központi, sem a járási határozatok konkrétan nem szabhatják meg, hogy mindenegyes községben, gazdaságban mi a teendője a kommunistáknak.

Ehhez minden helyi szervézet- nek kell, hogy legyen a párt általános politikájának megfelelő helyi politikája. Vagyis meg kell tudni oldani olyan kérdéseket is, ami csak az illető terület problémája, ami más Helvécián, mint Bugacon, más Városföldön és más Tiszakécskén.

Már említettem, hogy ez a munka a legszebb forradalmi időkre emlékeztet. Emlékezzünk arra, hogy az öntevékenység, a tömegekkel való ilyen helyi kapcsolat, az »apró munka« 1945— 1948 között milyen nagy befolyást biztosított a pártnak. A tömegek megnyeréséért végzett ilyen munka egyébként nem új dolog a munkásmozgalomban. Amióta létrejött az első kommunista párt, általános elv: a tömegek harci tapasztalatainak értékelése és általánosítása. — Ezeknek a tapasztalatoknak alapján alakították ki a kínai kommunisták is tömegvonalukat a »népből meríteni, helyes következtetéseket levonni és visz- szavinni a népbe, hogy harcoljanak a párt politikájának a megvalósításáért, mint a sajátjukért«. Ha az akcióprogramokat a dolgozók széles rétegeinek javaslataiból merítik — utána megvitatják és újra a dolgozók között ismertetve megnyerik őket azok végrehajtására, akkor állandóan fejlődik és

erősödik a pari és a tömegek kapcsolata.

A páll a dolgozókat tanítja és tanul is azoktól.

A pártnak és a tömegeknek ilyen kölcsönös kapcsolata, a helyi akciók harci tapasztalatai mind a párttagok, mind a pár- tonkívüliek szocialista öntudatát növeli. Az akcióprogramok végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalataink, bár még kezdetiek, de azt mutatják, hogy már az eddigi munkának is rendkívül nagy jelentősége van. Közvetlen az ellenforradalom fegyveres veresége utáni időben, amikor nem egy községi tanácsházán még ellenséges elemek uralkodtak, tapasztaltuk, hogy egy-egv akcióprogram kidolgozása gyorsan talpraállította a kommunistákat. Az akcióprogram végrehajtásáért indított harcban kezdték megérteni, hogy kizárólag az ő munkájukon múlik az ellenforradalom helyi erőinek leleplezése, kiszorítása és a lakosság életkörülményeit érintő számos kérdés megoldása. A pártszervezetek által végzett felvilágosító munkára állandóan szükség van, de ezzel egyidőben a lakosság tetteket is vár. Az akcióprogramok útján alapszervezeteink a tettekre tértek rá. Talpraálltak és cselekszenek a falusi kommunisták és ezért a párt általános politikája mellett ezeknek a tetteknek köszönhető, hogy növekszik a kommunisták befolyása és tekintélye.

Még nem mindenütt tökéletes

Néhány szót az akcióprogramok hiányosságairól. A párt- szervezetek által kidolgozott programoknak általában három gyengeségük van.

Az első, hogy az a tömegbázis, amelyre építik, még nem elég széles. Van, ahol a dolgozókkal való tanácskozás, másutt a helyes határozatok széles körben való ismertetése (gyűlés, plakátok, stb.) hiányzik.

A másik hiányosságnak azt tartjuk, hogy több helyen még nem kötik össze ezeket az akció- programokat a helyi ellenforradalmi erők politikai leleplezésével, kiszorításával úgy, mint azt helyesen tették az orgoványi elvtársak.

További hiányossága az akció- programoknak, hogy egyes célkitűzések megvalósítása után leállnak az ilyen irányú munkával. Meggyőződésünk szerint ez a munka csak akkor lesz sikeres, ha a község problémáit állandóan napirenden tartják. Ez azt követeli, hogy újra és újra összegyűjtsék a dolgozók javaslatait, észrevételeit és a helyeseket akcióprogramjukba foglalják.

Összefoglalva: az akcióprogramok növelik a helyi szervezet aktivitását és ezzel eredményesen lehet megvalósítani a tömegek bevonását a párt politikájának kialakításába és megvalósításába;

Slmó Tibor,

az MSZMP kecskeméti járási intéző bizottságának elnökej

V « a á

LABDARÚGÁS:

Kecskeméten; Kecskeméti Dóa>a— Budapesti Meteor SC, d. u. fél 4, Szektói-sporttelep, j. v. Kaposi S., előtte fél % orakor K. Dózsa—Kkfél- egyiiázi Reménység, Laukú. D. e. 10 órakor a Széktói-aporttelepen Kecskeméti Vasas—Kkíélegyházi Vasas- Építők, játékvezető Szegedről.

Kiskunfélegyházán: Kecskeméti

Hóm ved—Kiskőrösi Petőfi d. u. fél 4. Hámori. Előtte, fél 2 órakor Kiskunfélegyházi Honvéd—Kiskunma.1- sa, Mácsni, d. e. 10 óra Kkfélcgy- házi Szpartakusz—Orgovány. Lakatos.

Kiskunhalason: Kiskunhalasi Határőrök—Soltvadkert, d. u. fél 4,

Kovács R. Kiskunhalasi MÁV—Kunbaja fél 2, Boronkái.

Bácsalmáson: Bácsalmási Petőfi— Kiskunhalasi Kinizsi d. ti. fel 4, Hollai.

Lajosmizse—Lukitelek. d. u. fél 4, Szelei. — Kerekegyháza—Kecskémén MÁV, ö. u. 2.. Parragli. — Kalocsai Honvéd—Batya, d. u. fél 4. Farkas. — Dunapataj—Szakmái- d. u. fel 4, Sátrán. — Solt—Kalocsai SE, d. u. fél 4, Rácz. — Harta—Izsák, d, u.

fél 4, Szarka. — Császártöltés— Mélykút, d. u. fél 4, Sz. Tóth. — Tompa—Kecel, d. u. fel 4 Irsai. — Kelebia—Jánoshalma, d. u. fél 4, Király. — Hajós—Kiskunhalasi Kinizsi XI., d. u. fél 4, Gyarmati.

’Tiszakéceke Szolnokon mérkőzik az NB irr-ba való jutásért a Szolnoki Vasutas csapatával. KOSÁRLABDA:

A Piarista-gimnázium tornatermében d. e. 10 órá: K. MÁV—Budapest í Ikarusz női. il órakór K. Dózsa— Bp. Ikarusz férfi mérkőzések. — Ugyanott délután fi órakor K. Dózsa —Bp. Vasutas férfi mérkőzés.

TEKE:

D. e. fél 11 óra: Kecskeméti Va.se4 —Budapesti Ikarusz a Horog-utcm pályán, d. e. fél ll óra: Kecskéméit MÁV—Budapesti Ikarusz, K. MÁV

sportpálya.

VIVAS:

D. e. fél 10: Katona JózsCX-gimna- ziunt női tör-válogató.

SAKK:

Délután fél ji órakor a 9za*ts»**i“ vezeti Székházban Kecskemét—Kiskunfélegyháza | városok közötti visz- szavágó mérkőzés.

HÍREK

Halassá* szívben nyílott virág

Két nap alatt háromszáz csokor virágot vásároltak a nemre giben alakult -Tsz kecskeméti üzletébén. Hatszáz embernek a szívében nyílott ki a virág, hiszen nemcsak azokéban, akik kapták, hanem azok szívében is, akik ajándékozták a csokrokat Milyen az arány a nők és férfiak részéről az ajándékozók és megajándékozottak között? Nem tudni. De valószínű, az utóbbiak soraiban szépszámmal akadnak férfiak is, Sándor és József névnap volt ugyanis ebben az időben. így szép viszont, ha a férfiak U kapnak virágot; asszonyok, higgyék el, a férjnevelés legjobb (és legszebb) eszköze egy csokor virág, mert igaz ám a nóta: — »-Egy rózsaszál szebben beszél/«

(tarján)

— A bácsalmási járásban egy

hónap alatt három termelőszövetkezettel erősödött a szövetkezeti mozgalom, összesen 50 család 68 taggal lépett a nagy" üzemi gazdálkodás útjára, ezen-* kívül két alacsonyabb típusú társulás alaktilt.

— Tizennégy kislakásépítési engedélyt adták ki az idén a bácsalmási járásban. Az előző években számos bontási engedélyt adott Iá a járási tanács. Az idén csak* egyet, mert ezzel el akarja érni, hogy az'épületeket bontás, helyett inkább kijavítsák.

—Megyénkben egyre szívesebben termelik a különböző zöld« ségféléket. Az idén például uborkából 50 százalékkal nagyobb területre kötött szerződést a MÉK, mint az előző évben. Egyre többen foglalkoznak a megyében dinnyekertészettel is. Ez évben körülbelül 800 holdon termesztik, mintegy 30 százalékkal nagyobb területen, mint tavalyi

— Ügyeletes orvos Kecskeméten. Március 24-én, vasárnap a város egész területén reggel 6 órától este 8 óráig dr. Horváth Ferenc körzeti orvos (Petőfi u. 12. szám) túrt szolgálatot.

— Hétfőn este a bajai József Attila kultúrházban a Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttese Verdi: Trubadúr című operáját mutatja be.

— A bajai tűzoltóságot két

tűzesethez hívták ki az elmúlt napokban. Sükösdön a Szárnyasokat Tenyésztő Vállalat irodája, Garán pedig az összerakott tavalyi kukoricaszár gyúladt ki, A tüzet sikerült mindkét esetben idejében megfékezni. Na-i gyobb kár a füzekből nem keletkezett.

— Tataházán az elmúlt napokban Johák István, Rákóczi út 31. szám alatti lakos istállója és a mellette levő kocsiszín leégett. A tűzkár gondatlanságból eredt; A nyitott tűzhelyen vizet melegítettek, e egy szikrától a fészerben levő dudva kigyúladt;

Tanulságos számok egy gyár éleiéül

litis as AKK egy évi

kétemeletes épület világos ablakaival. Kerüljünk csak beljebb. A falakon egy méter magasságban fehér márványlapok százai.; Az asszonyokon fehér köpeny, babos kendő a fejükön. Neonvilágítás mellett dolgoznak. A régi üzemrész is új öltözéket kapott. Márványlap, neonfény itt is. Ugyanez a helyzet az első, második emeleten.

...és új gépek

Vajon mibe került? Ha szerények lennénk, azt mondanánk: csupán 2 032 000 forintba. Álljunk csak meg egy percre. Itt is egy új gép, amott is egy új gép. Büszkén újságolják, hogy a készáruraktárban működik az új cimkézőgép. Talán ezeket a gépeket ingyen adták? Nem. 384 ezer forintot költöttek tavaly olyan gépekre, amelyek megkönnyítik, meggyorsítják a munkát.

Hosszú lenne felsorolni, mi mindennel gazdagodott csak egy év alatt ez az egyetlen gyár, egyetlen üzemrésze. Igaz, nem kis ajándékok, milliós értékek cs nem egy munkás kapta őket, de azért ezeket is maciinkénak tudhatjuk*

munkájára)

Százezrek a borítékon kívül...

Az üzemből a konyha felé irányítottuk lépteinket. ínycsiklandozó ételszag csábított az étterembe. Az asztalon párolgott a leves, s volt aki már a másodikat fogyasztotta. Mit fizet egy dolgozó egy ebédért? Három forint egynéhány fillért, a többit a gyár állja. Tavaly 90 000 ebédet fogyasztottak egész évben. A gyár 453 800 forintot adott étkeztetési hozzájárulás címén.

Megyünk tovább. Az óvodánál kötöttünk ki. Gőgicsélő apróságok köszöntöttek. Anyuka, apuka hol van? Dolgoznak. Kis- fiacskájukra, kislányukra az óvónénik vigyáznak. A legjobb falatokat ezek a kicsik kapják. Majszolgatják is nagy örömmel.

Talán kevesen tudják: tavaly 386 000 forintot költött a gyár a bölcsödére, napközi otthonra.

S ha már a számok felsorolásánál tartunk, véssük emlékezetünkbe azt az 58 000 forintot, mely a kultúra fejlesztésére, azt a 26 000 forintot, mely a sportkörnek, azt a 104 000 forintot is, amelyet vissza nem fizetendő segélyként adott a gyár a dolgozóknak.

Ne feledjük azt sem, hogy tavaly 50 000 forint jutalompénzt is kifizettek itt a gyárban;

Nem kis összegek, az biztos,

...de lehetett volna több is,

Hogyan?

Nem akarok ünneprontó lenni, de az alábbiakról sem feledkezhetünk el: az üvegselejt tavaly 395 000 forint volt. Ezt meg lehetett volna takarítani. Szükség volt ezenkívül 2 094 000 forintnyi selejttermékre? Ugye Önök is ezt kérdik: hát akkor miért csinálták? Ha csak feleennyi lett volna, akkor abból az egymillióból igen sok dolgot lehetett volna még megvalósítani,

A raktárban dolgozó asszonyok és lányok bizonyára még nem tudják, de nekik is elmondjuk: 1396 000 jforint értékű volt tavaly a raktárban előadódott selejt;

Ugye lehetett volna jobban, gondosabban dolgozni az elmúlt évben? Igen! Nos, így még több olyan dolgot zárhatnának szívükbe az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozói, melyre büszkén mondják:; a mi munkánk eredménye, j

V. K,

(Visszapillat

Érdekes az ember. Apró ajándékokról évtizedek múlva is sok szépet mond, történetet fűz hozzá, oly sok melegséggel, s oly érdekesen adja elő, hogy az ember önkéntelenül is örökre szívébe zárja, emlékezetébe vési,

Kis dolgokat említettem. Hát a nagyokkal hogyan állunk? Igaz, az a közösségé, de tégláiban ott van mindenkinek több vagy kevesebb forintja. Az utóbbi időben úgyszólván mégis elfeledkeztünk ezekről. Talán ezeket gróf Eszterházy, vagy Mind- szenty, vagy Festetich építette? Nem! Mi verejtékeztünk meg érte! Hát akkor miért nem emlékezünk meg róluk úgy, mint örök emlékről, amelyet szívünkből soha senki sem tud kitépni?

Az emlékezés, visszapillantás, megnyugtat. Ha valakinek, akkor nekünk van miről szépet és jót mondani.

(jj gyárépület...

Rövid időre látogassunk el az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárba. Figyeljük az életet és álljunk meg egy-egy helyen néhány percre.

Már messziről feltűnik az új