Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

Kecskemét ItuUucáU* életei mkledolgozó tömegek köszöntőitek

I a direktórium ideién I ! „ “ Tanácsköztársaságot

Ünneplő tömeg a Kossuth-szobornál.

A Ladánybenei Községi Tanács vezetői megértéssel támogatják az ifjúság egészséges, kulturális törekvéseit. A VB elhatározta, hogy a falu mellett sportpályát jelölnek ki, amelyet a fiatalok társadalmi munkával hoznak rendbe. A népművelési házban egy kisebb helyiséget léA Kalocsai Városi Tanács VB az elmúlt napokban adta át a •Kinizsi«-székházat a helyi földművesszövetkezetnek. Ezzel a földművesszövetkezeti tagság és a parasztság régi óhaja teljesült. A székház helyiségeit újból beIIEYI1RDAI1L :

Űeto)e4 fiseáfum

Azonkívül, hogy a csillagos ég, mint egy tündöklő iránytű, keletről nyugatra forogva mutatta az irányt, a polinéziai hajós az éppen a leje fölött álló csillagokból azt is tudta olvasni, hogy mennyire jutott északra vagy délre. Mikor a polinéziaiak meghódították birodalmukat, tehát az Amerikával szomszédos egész tengert, több nemzedéken át összeköttetést tartottak fenn a különböző szigetek között. A szájhagyomány szerint Tahiti fejedelmei meglátogatták a Hawaii-beliek fejedelmét, holott Hawaii több mint kétezer tengeri mérfölddel északabbra és több fokkal nyugatabbra is esik Tahitinál. A nap és a csillagok jelezték nekik, hogy elérték Hawaii földrajzi szélességét. Ekkor derékszögben irányt változtattak és addig vitorláztak egyenesen nyugat felé, míg annyira meg nem közelítették a szigetcsoportot, hogy már a madarak röpte és a felhők járása alapján tájékozódhattak.

De vajon honnét szerezték a polinéziaiak ezt a nagy csillagászati tudásukat és csodálatosan pontos naptárismeretüket? Semmi esetre sem a tőlük nyugatra lakó melanéziai és maláj népektől, hanem ugyanazoktól a régen eltűnt, magasműveltségű »fehér szakállas emberektől«, akik Amerikában az aztékokat, a mayákat és az inkák népét ajándékozták meg tudásuk csodálatos kincseivel; mindezek a népek meglepően hasonló időszámítással és csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, amelyek lényegesen felülmúlták az akkori Európa naptárát és csillagászatát. Polinéziában, éppen úgy, mint Peruban, a naptári év olyan tökéletes volt, hogy meghatározott napon kezdődött: azon a napon, mikor a látóhatár fölött megjelent a Fiastyúk csillagképe; és mind Peru, mind Polinézia népei ezt a csillagképet tekintették a földművelés pártfogójának.

Peru partján, ahol az Andok hegylánca a legmeredekebben lejt a tenger felé, ma is áll még a sivatagban egy ősrégi csillagvizsgáló romja. Az a titokzatos nép építette ezt is, amelyik szcboróriásokat faragott, piramisokat emelt, édesburgonyát és tökfélét termesztett és az újévet a Fiastyúk csillagképének feltűnése napján ünnepelte. Kon-Tiki is ismerhette hát a csillagok járását, mikor kimerészkedett a Csendes-óceánra..:

Július másodikán éjjel azonban őrszemünk nem gyönyörködhetett a csillagokban. A több napon át tarló könnyű északkeleti szellő után heves szél kerekedett és nagyon erős volt a hullámjárás. Késő éjjel a hold fényesen ragyogott fölöttünk és a szél teljes erővel fújta a vitorlánkat. A haladási sebességet most is forgácsszilánk segítségéve] mértük. Ezt a tutajorr mellől dobtuk a vízre és számoltuk, hogy hány másodperc alatt jut. el a hátsó gerendavégig. Megállapítottuk, hogy sebességi rekordot értünk el. Míg korábbi átlagos sebességünk 12—19 »szilánk« között vál77

tozott — a tutajunkon érvényes tolvajnyelven ez volt a sebesség mérésének neve — most viszont »6 szilánk« gyorsasággal repültünk, s mögöttünk úgy örvénylett a víz, mintha nem is a kényelmes járású Kon-Tiki szelné a hullámokat. Ezen az éjszakán négy társunk a kunyhóban horkolt, T rstein a Morse-gép gombját nyomogatta, én meg á kormány mellett álltam őrségen. Éjfél előtt pár perccel egyszerre óriási hullámfai közeledését vettem észre a hátunk mögött. Olyan széles volt, hogy a teljes látóhatárt elfedte. Közvetlenül mögötte két még magasabb liullám- sor nyomult előbbre a habos tarajával. Ha nem éppen fnost haladtunk volna át minden akadály nélkül ezen a tengerrészen, akár esküt mertem volna tenni, hogy valami veszedelmes zátonyon megtörő hullámverést látok. Nagyot kiáltottam, hogy a társaimat figyelmeztessem, mert az első hullámtal már közvetlenül mögöttünk magasodott a holdfényben, rnajd megfelelő helyzetbe rántottam a kormányt.

Mikor az első hullámfal elért bennünket, a tutaj hátulról és oldalvást tolódott fel az éppen összeomlani készülő vízfal tetejére. Keresztülvágtattunk a harsogó, tajtékzó hullámtarajon, mely elömlött a tutaj két oldala mellett, míg maga a vízözön alattunk vágtatott ejl. Végül, ahogy a hullámon túljutottunk, a tutajorr újra kiemelkedett és farral előre csúsztunk le egy széles hullámközbe. Még ki sem értünk,; máris nyakunkon volt a második, sokkal hatalmasabb hullámfal. Ez bijrtelen emelt ki, szinte a levegőbe lódított minket, s a roppant víztömeg átcsapott a tutaj hátsó része felett, miközben átrepültünk a taraj fölött. E második roppant lökés következtében a tutaj oldalra fordult, s nem volt az az emberi erő, amellyel elég gyorsan vissza lehetett volna téríteni.

Most ért oda a harmadik hullám! Csillogó fehér falként emelkedett ki a zúgó, örvénylő tajtékból és egyenesen ránk omlott, — Ekkor már nem tehettem mást, mint hogy minden erőmmel a kabin egyik bambusz- rúdjába fogóztam, s visszafojtottam a lélegzetemet, milsjözben éreztem, hogy egy legyőzhetetlen erő megint az ég felé repíti a tutajt, körülöttünk pedig egyetlen örvénylő víztölcsérré változik a világ. Egy másodperc múlva azonban a Kon-Tiki újra a víz tetején volt s nyugodtan csúszott le az alatta elfutó hullámfal hátsó, szelídebb lejtőjére. Azután újra elcsendesedett a víz; a három hatalmas hullámfal már előttünk vágtatott tova, hátunk mögött csupán egy lesodort kókuszdió-füzérí hánykolódott a vízen. Az utolsó, legnagyobb és legerősebb hullám akkorit lökött a tutajon, hogy Torsiéin bukfencet vetett a rádiósarokban. Azl alvókat is felriasztotta a hullámok szörnyű morajlása, majd a bambuszfalon átcsapó hideg zuhany. A padló bambusz-szövése a kunyhónk előtti járdarészen úgy fölszakadt, mintha valami kis tűzhányó tört volna rajta keresztül, a búvárkosarat pedig palacsintává lapítva találtuk meg a tutaj orrán; különben nem történt nagyobb baj. — Mi volt a magyarázata a három váratlanul érkezett és ránktörő nagy hullámnak, nem tudhattuk bizonyosan. Valószínű, hogy a tenger mélyén történt földrengés okozta, ami nem rit- Kaság ezeken a tájakon.

Két nappal később utóiért bennünket az első igazi vijiar. A passzátszél egészen elállt, a fejünk fölött úszkáló fodros, fehér passzátfelhőt pedig hirtelen egy dél felől betörő vésztjósló sötét felhőtömeg váltotta fel. J

(Folytatjuk)

7íi ;

> rxz-i o c\~ •

ÍRÁSI intéző bizottsága tagjai és f munkatársai részvételével min- ■

> den hónapban elvi vitát rendez. ; í Először a Zsenminzsipao cikke ■ ; alapján a proletárdiktatúra kér- • j dóséit, március elején pedig a ■ : párt vezető szerepéről szóló le- S [nini tanítást tanulmányozták és j

• tárgyalták meg. j

; AZ MSZMP DRÁGSZÉL \ : KÖZSÉGI szervezete március hó í : 12-én tartott taggyűlésén három j : tagú intéző bizottságot választót- j [tak. A pártszervezet elnöke Ha- 3 : baz Péter, az MDP volt községi 3 ; titkára lett. Az intéző bizottság * : tagjai között van Szél Kálmán j

17 holdas egyéni gazda is, aki 3 : azelőtt az MDP-nek nem volt t tagja és novemberben a párt- | szervezet alapító tagjai között j : szerepelt. ♦

i AZ MSZMP KALOCSA VÁ- j ROSI szervezete március 12-én * ; a kultúrházbar. mintegy 100 í j részvevővel értelmiségi ankétot » ; rendezett, amelyen Weither Dá- <

> niel, az MSZMP megyei intéző 3 ; bizottságának tagja tartott elő- 3 : adást.

• MÁRCIUS 13-án a Fülöphá- í ! zán tartott pártnapon a mező- 3 í gazdasági termelés kérdésével j S foglalkoztak. A felszólalók töb- <

> bek között facsemetevásárlás és :

> szőlővesszőbeszerzés lehetőségei « i iránt érdeklődtek.

‘ A LADÁNYBENEI pártnap :

> részvevői azt kérték a pártszer- : E vezettél, hogy a közeljövőben a j ! nemzetközi helyzet kérdéseiről, j

> az imperialisták felforgató akna- :

I munkájáról külön is tartsanak ; [ előadást. :

t A KUNBARACS KÖZSÉGBEN • t tartott pártnap harcce, lelkes : E légkörben zajlóit le. A felszóla- i E lók több hasznos javaslatot tét- < I lek a földügyek rendezésére. A : t nyugodt termelőmunka biztosi- : E tása érdekében az ellenséges, za- ; E vartkeltő személyekkel szemben • t karhatalmistáinktól a jövőre i I nézve is erélyes fellépést kértek. J

> Az értekezleten három peda- i f gógus is felszólalt, akik hangsú- | [ lyozták, hogy a kormány politi- !

• káját és célkitűzéseit helyesnek j 3 tartják és annak szellemében j t dnleoznak:

lifra-palota előtt.

KHWimmiHHMHtmtiHntmii».

t kőműves

400 dolgozóra lenne szükség, s gépet pedig mindössze húron ember látja el. Két nagyméret: speciális dobba téglák hullanak amelyet szállítószalag juttat ide A téglák súlya alatt a dobok mozgásba jönnek és elvégzik t falazást. A gépet villanymotor mozgatja a fal mentén.

IlilllllllllililillliiHliiiiiiiiimiiimimtmmiiMimimiimiHinnmip

; A felvonulók a 1

Gép esi let

I így nevezték el azt az új gé- :pet, amelynek a segítségével [százszor gyorsabban megy a falazás, mint normális módszerrel. ;A berendezés, amely Zdiszlaw [Szcienszny lengyel építész találmánya, igen nagy teljesítményű. 60 000 téglát rak be a falba óránként. Ilyen munka elvégzéséhez

rendezik a parasztság művelődési és szórakozási igényeinek megfelelően. Az épület rendbehozására 200 ezer forintot irányoztak elő s úgy tervezik, hogy május 1-én megnyitják a »Kinizsi-székház kapuit.

tesítenek, amelyet az EPOSZ-! tagok klubszobának rendeznek; be. :

A fiatalok a baráti és segítő-« kész támogatásra elhatározták,; hogy április 1-ig két új színját-J szó csoportot és egy tánccsppor-j tot alakítanak.

A város kulturális élete az események hatása alatt megélénkült. A proletárdiktatúra kikiáltását Tóth László, a művelődési osztály vezetője, március 21-én a színházi előadás ^megkezdésekor tudatta a közönséggel. Másnap megalakult a 15 tagú direlctórium és délelőtt 11 órakor közölte a polgári kormány lemondását, egységre hívta fel a munkásságot. A felhívás a következő szavakkal zárult: »A népek testvéri közössége között fog megszületni az új világ.«

Az iskolák munkájában nem történt fennakadás. A színház Mariházy Miklós vezetésével igyekezett a tanácskör many művelődési politikájának szellemében dolgozni, bár megfelelő darabok hiányoztak. Március 21-én a Sztambul rózsája volt műsoron, kérőbb többek között Az aranyember és a Piros bugyelláris. Május l-én ünnepi díszelőadás volt. Az ellenforradalom Mariházy igazgatót felelősségre vonta magatartásáért és nyilatkozataiért. A proletárdiktatúra alatti színházi eseményekről bővebben megemlékezik Joós Ferenc, a kecskeméti színház történetéről írott és rövidesen megjelenő könyvében.

Sajnos, az akkori napilap, a Magyar Alföld példányai elkallódtak, s csak a kortársak emlékezete idézheti fel az akkori mü- •elődési politika célkitűzéseit és alkotásait. A Magyar Alföld egyébként bő teret engedett a kulturális kérdéseknek és szépirodalmi közleményeknek. Sok szép verse jelent meg a lapban Hajnal Józsefnek, a 73 éves proletár költőnek.

A kulturális kérdésekre a direktórium nagy súlyt helyezett, mert Sinkó Ervin, városparancsnok, behatóan foglalkozott irodalommal, szoros kapcsolatot tartott a színházzal és a művésztelep akkori jeles tagjaival, Iványi Grünwald Bélával, Perlott Csaba Vilmossal és másokkal.

Sinkó Ervin a forradalom bukása után külföldre menekült és iokáig Zágrábban élt. Legutóbb a Dunántúl című folyóirat hozta igen érdekes tanulmányát az »Optimisták« című saját regényéről.

»A munkásság testi egészségét szíven viselvén« a direktórium a dolgozók óhajára április l-én megnyitotta a gőzfürdőt.

Ahol megértéssel segítik a fiatalokat...

f

Uj gazdát kapott a „Kinizsi"-székház