Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

Kecskemét ItuUucáU* életei mkledolgozó tömegek köszöntőitek I a direktórium ideién I ! „ “ Tanácsköztársaságot Ünneplő tömeg a Kossuth-szobornál. A Ladánybenei Községi Ta­nács vezetői megértéssel támo­gatják az ifjúság egészséges, kulturális törekvéseit. A VB el­határozta, hogy a falu mellett sportpályát jelölnek ki, amelyet a fiatalok társadalmi munkával hoznak rendbe. A népművelési házban egy kisebb helyiséget lé­A Kalocsai Városi Tanács VB az elmúlt napokban adta át a •Kinizsi«-székházat a helyi föld­művesszövetkezetnek. Ezzel a földművesszövetkezeti tagság és a parasztság régi óhaja teljesült. A székház helyiségeit újból be­IIEYI1RDAI1L : Űeto)e4 fiseáfum Azonkívül, hogy a csillagos ég, mint egy tündöklő iránytű, keletről nyugatra forogva mutatta az irányt, a polinéziai hajós az éppen a leje fölött álló csillagokból azt is tudta olvasni, hogy mennyire jutott északra vagy délre. Mikor a polinéziaiak meghódították birodalmukat, tehát az Amerikával szomszédos egész tengert, több nemzedéken át összeköttetést tartottak fenn a különböző szigetek között. A szájhagyomány szerint Tahiti fejedelmei meglátogatták a Hawaii-beliek fejedelmét, holott Hawaii több mint kétezer tengeri mérfölddel északabbra és több fokkal nyuga­tabbra is esik Tahitinál. A nap és a csillagok jelezték nekik, hogy elérték Hawaii földrajzi szélességét. Ekkor derékszögben irányt változ­tattak és addig vitorláztak egyenesen nyugat felé, míg annyira meg nem közelítették a szigetcsoportot, hogy már a madarak röpte és a felhők járása alapján tájékozódhattak. De vajon honnét szerezték a polinéziaiak ezt a nagy csillagászati tudásukat és csodálatosan pontos naptárismeretüket? Semmi esetre sem a tőlük nyugatra lakó melanéziai és maláj népektől, hanem ugyanazok­tól a régen eltűnt, magasműveltségű »fehér szakállas emberektől«, akik Amerikában az aztékokat, a mayákat és az inkák népét ajándékozták meg tudásuk csodálatos kincseivel; mindezek a népek meglepően hasonló időszámítással és csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, amelyek lénye­gesen felülmúlták az akkori Európa naptárát és csillagászatát. Poliné­ziában, éppen úgy, mint Peruban, a naptári év olyan tökéletes volt, hogy meghatározott napon kezdődött: azon a napon, mikor a látóhatár fölött megjelent a Fiastyúk csillagképe; és mind Peru, mind Polinézia népei ezt a csillagképet tekintették a földművelés pártfogójának. Peru partján, ahol az Andok hegylánca a legmeredekebben lejt a tenger felé, ma is áll még a sivatagban egy ősrégi csillagvizsgáló romja. Az a titokzatos nép építette ezt is, amelyik szcboróriásokat faragott, piramisokat emelt, édesburgonyát és tökfélét termesztett és az újévet a Fiastyúk csillagképének feltűnése napján ünnepelte. Kon-Tiki is ismer­hette hát a csillagok járását, mikor kimerészkedett a Csendes-óceánra..: Július másodikán éjjel azonban őrszemünk nem gyönyörködhetett a csillagokban. A több napon át tarló könnyű északkeleti szellő után heves szél kerekedett és nagyon erős volt a hullámjárás. Késő éjjel a hold fényesen ragyogott fölöttünk és a szél teljes erővel fújta a vitorlánkat. A haladási sebességet most is forgácsszilánk segítségéve] mértük. Ezt a tutajorr mellől dobtuk a vízre és számoltuk, hogy hány másodperc alatt jut. el a hátsó gerendavégig. Megállapítottuk, hogy sebességi rekordot értünk el. Míg korábbi átlagos sebességünk 12—19 »szilánk« között vál­77 tozott — a tutajunkon érvényes tolvajnyelven ez volt a sebesség méré­sének neve — most viszont »6 szilánk« gyorsasággal repültünk, s mögöt­tünk úgy örvénylett a víz, mintha nem is a kényelmes járású Kon-Tiki szelné a hullámokat. Ezen az éjszakán négy társunk a kunyhóban hor­kolt, T rstein a Morse-gép gombját nyomogatta, én meg á kormány mel­lett álltam őrségen. Éjfél előtt pár perccel egyszerre óriási hullámfai közeledését vettem észre a hátunk mögött. Olyan széles volt, hogy a teljes látóhatárt elfedte. Közvetlenül mögötte két még magasabb liullám- sor nyomult előbbre a habos tarajával. Ha nem éppen fnost haladtunk volna át minden akadály nélkül ezen a tengerrészen, akár esküt mertem volna tenni, hogy valami veszedelmes zátonyon megtörő hullámverést látok. Nagyot kiáltottam, hogy a társaimat figyelmeztessem, mert az első hullámtal már közvetlenül mögöttünk magasodott a holdfényben, rnajd megfelelő helyzetbe rántottam a kormányt. Mikor az első hullámfal elért bennünket, a tutaj hátulról és oldal­vást tolódott fel az éppen összeomlani készülő vízfal tetejére. Keresztül­vágtattunk a harsogó, tajtékzó hullámtarajon, mely elömlött a tutaj két oldala mellett, míg maga a vízözön alattunk vágtatott ejl. Végül, ahogy a hullámon túljutottunk, a tutajorr újra kiemelkedett és farral előre csúsztunk le egy széles hullámközbe. Még ki sem értünk,; máris nyakun­kon volt a második, sokkal hatalmasabb hullámfal. Ez bijrtelen emelt ki, szinte a levegőbe lódított minket, s a roppant víztömeg átcsapott a tutaj hátsó része felett, miközben átrepültünk a taraj fölött. E második rop­pant lökés következtében a tutaj oldalra fordult, s nem volt az az emberi erő, amellyel elég gyorsan vissza lehetett volna téríteni. Most ért oda a harmadik hullám! Csillogó fehér falként emelkedett ki a zúgó, örvénylő tajtékból és egyenesen ránk omlott, — Ekkor már nem tehettem mást, mint hogy minden erőmmel a kabin egyik bambusz- rúdjába fogóztam, s visszafojtottam a lélegzetemet, milsjözben éreztem, hogy egy legyőzhetetlen erő megint az ég felé repíti a tutajt, körülöttünk pedig egyetlen örvénylő víztölcsérré változik a világ. Egy másodperc múlva azonban a Kon-Tiki újra a víz tetején volt s nyugodtan csúszott le az alatta elfutó hullámfal hátsó, szelídebb lejtőjére. Azután újra el­csendesedett a víz; a három hatalmas hullámfal már előttünk vágtatott tova, hátunk mögött csupán egy lesodort kókuszdió-füzérí hánykolódott a vízen. Az utolsó, legnagyobb és legerősebb hullám akkorit lökött a tuta­jon, hogy Torsiéin bukfencet vetett a rádiósarokban. Azl alvókat is fel­riasztotta a hullámok szörnyű morajlása, majd a bambuszfalon átcsapó hideg zuhany. A padló bambusz-szövése a kunyhónk előtti járdarészen úgy fölszakadt, mintha valami kis tűzhányó tört volna rajta keresztül, a búvárkosarat pedig palacsintává lapítva találtuk meg a tutaj orrán; külön­ben nem történt nagyobb baj. — Mi volt a magyarázata a három várat­lanul érkezett és ránktörő nagy hullámnak, nem tudhattuk bizonyosan. Valószínű, hogy a tenger mélyén történt földrengés okozta, ami nem rit- Kaság ezeken a tájakon. Két nappal később utóiért bennünket az első igazi vijiar. A passzát­szél egészen elállt, a fejünk fölött úszkáló fodros, fehér passzátfelhőt pedig hirtelen egy dél felől betörő vésztjósló sötét felhőtömeg váltotta fel. J (Folytatjuk) 7íi ; > rxz-i o c\~ • ÍRÁSI intéző bizottsága tagjai és f munkatársai részvételével min- ■ > den hónapban elvi vitát rendez. ; í Először a Zsenminzsipao cikke ■ ; alapján a proletárdiktatúra kér- • j dóséit, március elején pedig a ■ : párt vezető szerepéről szóló le- S [nini tanítást tanulmányozták és j • tárgyalták meg. j ; AZ MSZMP DRÁGSZÉL \ : KÖZSÉGI szervezete március hó í : 12-én tartott taggyűlésén három j : tagú intéző bizottságot választót- j [tak. A pártszervezet elnöke Ha- 3 : baz Péter, az MDP volt községi 3 ; titkára lett. Az intéző bizottság * : tagjai között van Szél Kálmán j 17 holdas egyéni gazda is, aki 3 : azelőtt az MDP-nek nem volt t tagja és novemberben a párt- | szervezet alapító tagjai között j : szerepelt. ♦ i AZ MSZMP KALOCSA VÁ- j ROSI szervezete március 12-én * ; a kultúrházbar. mintegy 100 í j részvevővel értelmiségi ankétot » ; rendezett, amelyen Weither Dá- < > niel, az MSZMP megyei intéző 3 ; bizottságának tagja tartott elő- 3 : adást. • MÁRCIUS 13-án a Fülöphá- í ! zán tartott pártnapon a mező- 3 í gazdasági termelés kérdésével j S foglalkoztak. A felszólalók töb- < > bek között facsemetevásárlás és : > szőlővesszőbeszerzés lehetőségei « i iránt érdeklődtek. ‘ A LADÁNYBENEI pártnap : > részvevői azt kérték a pártszer- : E vezettél, hogy a közeljövőben a j ! nemzetközi helyzet kérdéseiről, j > az imperialisták felforgató akna- : I munkájáról külön is tartsanak ; [ előadást. : t A KUNBARACS KÖZSÉGBEN • t tartott pártnap harcce, lelkes : E légkörben zajlóit le. A felszóla- i E lók több hasznos javaslatot tét- < I lek a földügyek rendezésére. A : t nyugodt termelőmunka biztosi- : E tása érdekében az ellenséges, za- ; E vartkeltő személyekkel szemben • t karhatalmistáinktól a jövőre i I nézve is erélyes fellépést kértek. J > Az értekezleten három peda- i f gógus is felszólalt, akik hangsú- | [ lyozták, hogy a kormány politi- ! • káját és célkitűzéseit helyesnek j 3 tartják és annak szellemében j t dnleoznak: lifra-palota előtt. KHWimmiHHMHtmtiHntmii». t kőműves 400 dolgozóra lenne szükség, s gépet pedig mindössze húron ember látja el. Két nagyméret: speciális dobba téglák hullanak amelyet szállítószalag juttat ide A téglák súlya alatt a dobok mozgásba jönnek és elvégzik t falazást. A gépet villanymotor mozgatja a fal mentén. IlilllllllllililillliiHliiiiiiiiimiiimimtmmiiMimimiimiHinnmip ; A felvonulók a 1 Gép esi let I így nevezték el azt az új gé- :pet, amelynek a segítségével [százszor gyorsabban megy a fa­lazás, mint normális módszerrel. ;A berendezés, amely Zdiszlaw [Szcienszny lengyel építész talál­mánya, igen nagy teljesítményű. 60 000 téglát rak be a falba órán­ként. Ilyen munka elvégzéséhez rendezik a parasztság művelő­dési és szórakozási igényeinek megfelelően. Az épület rendbe­hozására 200 ezer forintot irá­nyoztak elő s úgy tervezik, hogy május 1-én megnyitják a »Kini­zsi-székház kapuit. tesítenek, amelyet az EPOSZ-! tagok klubszobának rendeznek; be. : A fiatalok a baráti és segítő-« kész támogatásra elhatározták,; hogy április 1-ig két új színját-J szó csoportot és egy tánccsppor-j tot alakítanak. A város kulturális élete az események hatása alatt megélén­kült. A proletárdiktatúra kikiáltását Tóth László, a művelődési osztály vezetője, március 21-én a színházi előadás ^megkezdésekor tudatta a közönséggel. Másnap megalakult a 15 tagú direlctórium és délelőtt 11 órakor közölte a polgári kormány lemondását, egy­ségre hívta fel a munkásságot. A felhívás a következő szavakkal zárult: »A népek testvéri közössége között fog megszületni az új világ.« Az iskolák munkájában nem történt fennakadás. A színház Mariházy Miklós vezetésével igyekezett a tanácskör many műve­lődési politikájának szellemében dolgozni, bár megfelelő darabok hiányoztak. Március 21-én a Sztambul rózsája volt műsoron, ké­rőbb többek között Az aranyember és a Piros bugyelláris. Május l-én ünnepi díszelőadás volt. Az ellenforradalom Mariházy igaz­gatót felelősségre vonta magatartásáért és nyilatkozataiért. A pro­letárdiktatúra alatti színházi eseményekről bővebben megemléke­zik Joós Ferenc, a kecskeméti színház történetéről írott és rövi­desen megjelenő könyvében. Sajnos, az akkori napilap, a Magyar Alföld példányai elkal­lódtak, s csak a kortársak emlékezete idézheti fel az akkori mü- •elődési politika célkitűzéseit és alkotásait. A Magyar Alföld egyébként bő teret engedett a kulturális kérdéseknek és szépiro­dalmi közleményeknek. Sok szép verse jelent meg a lapban Haj­nal Józsefnek, a 73 éves proletár költőnek. A kulturális kérdésekre a direktórium nagy súlyt helyezett, mert Sinkó Ervin, városparancsnok, behatóan foglalkozott iroda­lommal, szoros kapcsolatot tartott a színházzal és a művésztelep akkori jeles tagjaival, Iványi Grünwald Bélával, Perlott Csaba Vilmossal és másokkal. Sinkó Ervin a forradalom bukása után külföldre menekült és iokáig Zágrábban élt. Legutóbb a Dunántúl című folyóirat hozta igen érdekes tanulmányát az »Optimisták« című saját regényéről. »A munkásság testi egészségét szíven viselvén« a direktórium a dolgozók óhajára április l-én megnyitotta a gőzfürdőt. Ahol megértéssel segítik a fiatalokat... f Uj gazdát kapott a „Kinizsi"-székház

Next

/
Thumbnails
Contents