Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-21 / 67. szám
Fáiümpok a megyéken Március 22-én, délután ß órakor Kiskunfélegyházán összevont kerületi pártnap. Előadó: Varga Jenő, a megyei tanácselnökhelyettese. Március 23-án, délután G órakor Bácsbokodon, a Szalvai Mihály Tsz-bcn. Előadó: Molnár András, a megyei tanács tsz- osztályának dolgozója. Március 24-én, délelőtt 9 órakor Császártöltés (mindkét, csa- lai részen). Előadók: Sztanko- vics Mátyás országgyűlési képviselő s Tompa Béla, az MSZMP megyei intéző bizottságának munkatársa. Március 30-án, délután Vaskó ton, a Kossuth Termelőszövetkezetben. Előadó: Sztankovics Mátyás országgyűlési képviselő. 200 holdon új szőlői, )TELEPÍTENEK 70 holdon új gyümölcsöst j A Z IDÉN a Borjorgalmi Vállalat célgazdaságaiban A Borforgalmi Vállalat cél- gazdaságaiban serény munka folyik, A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy az idén előbbre jussanak az időszerű feladatok elvégzésében az elmúlt év tavaszánál. A gyümölcsösökben a fák tisztogatását elvégezték, jól állnak a téli permetezéssel is. A szőlőnyitást is mintegy 50 százalékban elvégezték. Ilatszáz hold szőlőt istállótrágyáztak és az összes szőlőt műtrágyázzák. Az idén nagyszabású terveket valósítanak meg. 200 holdon új szőlőt telepítenek, ebből 140 holdat tavasszal, 70 holdon pedig új gyümölcsöst létesítenek. Barackot és almát telepítenek. 800 000 gyökeres vesszőt vettek a SZÖLFÁ-tól. A tájjellegnek megfelelően kadarkát, kövidin- kát, sárfehért és ezerjót. A hiányokat nemcsak gyökeres veszszövel, hanem döntéssel és por- bujtással pótolják. 140 000 tőkehiányt porbujtással és 80 000-et pedig döntéssel pótoltak. A vállalatnak van már Solt- vadkerten 20 hold szőlőgyöke- reztető iskolája, amelyből jövőre gyökeres vesszőt nyernek a további telepítésekhez. Az idén újabb 21 holdon létesítenek gyö- kereztető iskolát, hogy a jövőben önellátók legyenek, vagyis saját gyökeres vesszővel végezhessék a telepítéseket. A vállalat gazdaságaiban példás munka folyik. Az elhanyagolt szőlőterületek, amelyeket a gazdaság átvett, az évek folyamán fokozatosan feljavították. A tőkeállag javulása az idén — a vállalat vezetői szerint — már a terméseredményekben is meg fog mutatkozni. ilefejjezéshez közeledik a szőlő- és gyiimölestelepítés iÜÜg állami gazdaságainkban Kiskunság szőlő- és gyümölcs- termelő állami gazdaságaiban befejezéshez közelednek a gyümölcstelepítési munkák. Egyéb tavaszi munkák mellett eddig 500 holdat telepítettek be szőlővel. Az elkövetkező napokban még 300 holdon helyezik ki a gyökeres vesszőket, 200 holddal nagyobb területen, mint eredetileg tervezték. 205 hold zárt gyümölcsös telepítését is rövidesen befejezik. Ezenkívül a szőlősök szélén több mint 25 000 szilvafacsemetét ültetnek el. Legjobban halad a munka a legfiatalabb gyümölcstermelő állami gazdaságban, Hosszúhegyen, ahol az előző években már összesen 710 holdat telepítettek be gyümölcsfával. A napokban befejezik 50 holdon a törpealmáskert elültetését. Az új telepítésekkel több mint 0000 holdra növekszik a Bács megyei állami gazdaságok szőlőterülete és 2010 hold lesz a zártgyümölcsösök nagysága, JÓHIRÜK országot, világot bejárja II1 llllIINKli! 1111111! illtl II! 11 Ifi 11! i i II If ti; UIl 1II 111 III II It I [! III11! I í i 111MI Ki 1111! 1! 11! I Ifi 1111111 (111 i 11111111111 (111HIMIII1111 m 111111 111 n i II111 III iiiwii ■ KI,»II A Cipész Ktsz Hornyik János utcai rendelt részlegének ajtaján kicsiny tábla függ: Rendelést nem vállalunk. Néhány nap óta ágaskodik itt ez a felírás, de nézzünk be az üzletbe, ott talán többet tudnak mondani erről. Kiss néni, a ktsz rendeléseket felvevő dolgozója egyetlen mondattal magyarázza az ajtón függő táblácskát: — Munkánk iránt nagy az érdeklődés és annyi rendelés érkezett, hogy rövid időre szüneteltetni kell új rendelések felvételét. — Hány cipő készül jelenleg a műhelyben? . — Huszonnégy különböző színárnyalatban husvétig még kétszáz pár cipót kell elkészíteni a műhelyünkben dolgozó tíz cipésznek. Jói mulatnak Kiskunfélegyházán A kiskun]élegyházi Mára Fere no kultúrház fél havi műsorának szép kiállítású plakátját ma kaptuk meg. A műsor arról tanúskodik, hogy Kiskunfélegyházán igen élénk kulturális élet bontakozik ki. A' különböző fővárosi színész- és előadócsopor- tok mellett szerepel a műsorban a Szegedi Operaegyüttes előadásában Lehár Ferenc a Mosoly országa című nagyoperettje. A gyerekek április 10-én a Budapesti Bábszínház vendégjátékában gyönyörködhetnek a kultúrház délutáni előadásán. Este ugyancsak bábjáték —, de már felnőtteknek. A Szabin nők elrablása című zenés vígjátékot "adják elő« a kitűnő budapesti bábuk. Április 4-én, felszabadulásunk ünnepét is beiktatta műsorába a kiskunfélegyházi kultúrház. Érdekes pontja a műsortervnek, a díjtalan jogi tanácsadás. Március 21-én a tanácsadás keretében lakás- és földkérdésekben ad felvilágosításokat dr. Gyuris Károly. P JJI önyös üzlet A Kinizsi Konzervgyár dolgozói által készített szárítmányok is legalább olyan kedveltek a világpiacon, mint konzerv- féleségeinlc. Nemrégiben a gyárat meglátogatta egy svájci cég képviselője és hosszabb tárgyalás után szerződést kötött szárítmányok átvételére. A gyár kereskedelmi szakembere szerint ez az üzlet igen előnyös, mert nagy mennyiségben sürgeti a szárítmányok gyártását. Különösen a zellerből nagy a kívánalom. Éppen ezért a gyár az országban fellelhető zellermennyiséget igyekszik felvásárolni. Hogy eleget tudjon tenni szerződésben vállalt kötelezettségének, Hajdú-, Vas-, Győr-, Szolnok-, Borsod megyében vásárolják fel a zellert. A vállalat felvásárlója ezenkívül rendszeres látogatója a kecskeméti zöldségeseknek is. Eddig mintegy 65 vagonra való zellert vásároltak fel. Érdekességként megemlítették azt is, hogy a szárított zellert az angolok igen szeretik és előszeretettel használják a sajtos tészta ízesítésére. A Kecskeméten gyártott zeller aromája igen jó, színe pedig szép. A zelleren kívül sárgarépa-export is lesz. Eddig 40 vagon sárgarépából készült szárítmány. Valószínű, még 10—15 vagon nyersáruból készítenek szárított sárgarépát, s azon nyomban Svájcba exportálják. — És hány cipőre érkezett be eddig megrendelés? — Erre pontosan nem is tudnék válaszolni — mondja Kiss néni —, de azt hiszem elég jellemző az érdeklődésre az is, hogy egyetlen napon, mint például a hétfői volt, 120 rendelést vettünk fel. A pult előtt csaknem sorban álltak az emberek és éppen a legnagyobb forgalom volt, mikor egy ismeretlen ember sűrű bocsánatkérések közepette utat kér magának a tömegben: — Én csak kérdezni szeretnek — hajol hozzám. — Szolnokról az egyik ismerősömtől kaptam levelet és kérdezi, hogy mikor jöhetne el cipőt rendelni. írja, hogy már Szolnokon is látott egy-két, ,a kecskeméti ktsz által készített cipőt és nagyon megnyerte tetszését. — Természetesen őrömmel megadtam a felvilágosítást, hisz nemcsak Szolnokról, hanem az ország más részéből, sőt még Budapestről is vannak megrendelőink. — Hogyan tart lépést a ktsz a legújabb cipődivattal? — Mi mindig pontosan értesülve vagyunk arról, hogy milyen áramlatok érvényesülnek a divatban. A színekre vonatkozóan például most elmondhatom, hogy a divatszín a zöld, a kék, a bordó és a világos drapp lesz a nyáron. A rendelt részleg vezetője és az ügyvezető minden hónapban Pestre utazik, hogy a legújabb modelleket megtekintsék és ha egy-egy új fazon megnyeri tetszésüket, a mintát azonnal lerajzolják és hazajövet cipészeink elkészítik. Ez a titka annak, hogy fazonjaink mindig frissek, újak, divatosak. Ezért keresnek fel bennünket nemcsak a kecskemétiek, hanem messzi vidékekről is. S ha már Kiss néni ennyit elárult, a többit mi tesszük hozzá. A cipők nemcsak divatosak, szépek, hanem kifogástalan ' munkát fektetnek bele a ktsz dolgozói. Köszönjük nekik széles vásárlókörük nevében is. MÓRICZ ZSIG.MOND i ^Jirdg.ityllds A somogyi termelőszövetkezet úgy alakult meg egy nap alatt, egy gondolat megszületésével, hogy semmi nemzeti érték nem ment kórba abból, ami már megvolt, ellenben rejtett erőknek milliónyi forrása buggyant ki. Nem tudom más természeti képpel összehasonlítani, csak épp a virágfakadással. A tél kemény kis rügye vastag és zsarnoki védőlevelekkel van borítva, gyantás, enyves, kemény burokkal, amelyek megvédik a téli fagy és időjárás minden viszontagsága, sőt a kártevő bogarak ellen is a leendő szirmok, porzók és bibe csíráit. A tavaszban duzzadni, fakadni kezdenek a belső életek. A szigorú és vaskemény íedölevelek egy darabig velük nőnek, dagadnak és elszántan védik magukat és életüket s azt állítják, hogy oreájuk szüksége van a bent rejlő kis életek tömegének, ők védik, tehát jogosan préselik kicsi térbe őket. Egyszer aztán a szirmok a tavaszi napsugártól egy hajnalban szétrepesztik a burkot, kitárulnak a napfényre, gyűrötten, lucskosan, de szépen s boldogan s övék a jövő. A fekete kopáncsokkal többet senki sem törődik, elbomlanak, lehullanak, így őrizték meg korunkig a grófok, a feudális nagybirtokosok, a magántulajdon szörny- óriásai, egytestben a földeket és rajta a népeket. A vörös forradalom tavaszi lázától a már érett és megduzzadt népietek egyszerre szétrepesztette a nagy- birtokosok küldő kopáncsát. A lehullt, leesett s a belülről kivirító milliónyi népiélek egyforma erővel, szépséggel és boldogsággal tárja ki magát az úi élet új lehetőségeinek! E nnek a kifakadásnak a titka izgatott engem. Minden agitátortól, aki részt vett ebben a munkában, azt kérdeztem, hogy mit mondott, amivel meggyőzte a népet a szövetkezés fontosságáról. . A köztudatban ugyanis az van, hogy agitátorok, elcsapott gazdatisztek járták az országot s önző érdekből, láz£- tották fel a népet és romlásba vitték. 10—15 béres kommuni- zált egy 15 000 holdas uradalmat s más efféle rémhírek járták és járják az országot. Most utólag meg lehet állapítani, mint minden nagy forradalom után, hogy a köveknek is nyelve támad és a dadogó és gyengeelméjű is az angyalok nyelvén beszél, mint mindenkor, ha itt az idők teljessége. — A kerítésen belül állítottak fel valami ferslógot — mondta az egyik főagitátor — arra állottam és két óráig beszéltem'a cselédeknek. Megmagyaráztam nekik, hogy mi a szövetkezeti gazdálkodás előnye: a'feldarabolásnál a nagybirtokok nagyértékű felszerelései kihasználatlan maradnak és így ugyanaz a föld alig lesz képes a saját birtokosait eltartani, de képtelen lesz a termelés fokozására, pedig a szövetkezeti nagyüzem nemcsak a megművelő munkásságot látja el jobban, hanem a városi lakosságot is. az iDari oroletár-testvéreket is, sőt külföldi kivitelre valót is képes termelni, amiért cserébe külföldi cikkeket kaphatunk. Azután megmagyaráztam, hogy ezzel szemben lehetetlenség a kis- és törpebirtokosok százezreit fölszerelni a legelemibb mezőgazdasági eszközökkel is. Még tovább kimutattam, hogy lehetetlen volna azt a sokszázezer új kisgazdát kioktatni máról holnapra a földek olyan megművelésére, hogy csak valamennyire is pótolni tudják a mai eredményt. Ki lehet számítani, hogy napokon belül beáll a termelés anarchiája... Roppant egyszerű volt ez az agitáció, csak tudni kell az igazságokat s nem kell ahhoz egyetlen erőszakos szó sem, a magyar nép annyira intelligens és bölcs, hogy egy perc alatt kapacitálható. ' N em is volt baj sehol a cselédséggel, sem a szegényzsellérekkel, csak a kisgazdákkal. Ezekkel sem volt baj, csak ki kellett kapcsolni őket az eszmeáramlat köréből. Egyelőre nincs szükség arra, hogy a kisgazdák szövetkezetbe tömörüljenek. Csak hadd maradjanak ők a maguk egyszerű, becsületes munkájuk mellett, dolgozzanak, termeljenek, az ország központjáról nagy felelősséget vesznek le azzal, hogy annyi családról nem kell gondoskodni, amellett a kisgazdák is termelnek valamit a közönség számára Is. El fog azonban jönni az idő hamarosan, hogy a kisgazdák megfúlnak a saját zsírjukban és maguk fogják kérni, hogy birtokukkal bocsátkozhassanak a szövetkezetbe. Majd látni fogják, hogy a szövetkezeti tagok, akik nekik mindig koldusok voltak, jobban élnek, mint ók, szebb és egészségesebb lesz a lakásuk, lesz fürdőszobájuk és villanyvilágításuk, lesz ruhájuk, ellátásuk, kaszinójuk, újságjuk, könyvük, iskolájuk... Nem utolsó érv az volt, hogy »a szétdarabolt földeken alig tud tengődni a nép, ellenben a nagybirtokokból már az eddigi üzemek mellett is milliókat kerestek a régi tulajdonosok. Nem lesz jó ezeket a milliókat népjóléti intézményekre fordítani?« át a grófok? A grófok há- I rom álláspontot foglalnak el. Az első típus emigrál, minél gyorsabban menekül Svájcba s viszi, amit tud és ellenforradalmon töri a fejét. A második típus »megérti az időt«, »behódol« és »munkát kér« a szövetkezeteknél. A harmadik itthon van, kastélyába zárkózik és ámul- bámul, egyszerűen nem hisz a szemének. Ezzel a harmadik esettel volt egy pór kedves esetünk. Egyik- col semmiképpen sem bírtunk fakitermelést kapni Kaposvár számára, csak mikor azt mondtuk neki: »Hát főméltóságod előtt (még akkor külön megtanultuk ezeket a furcsa címeket) csak két választás van. Vagy odaajándékozza az erdőt s akitor a nagylelkű adakozó lelki örömeit élvezheti, vagy elvesszük Slussz.« Hát ó inkább az első formát választotta s levelet írt, hogy ajándék. Egy másik gróffal még szebb esetünk volt. Mikor odamentünk, a cselédség fel volt uszítva, fejszével és lármával fogadott. Aztán órákig gyúrtuk a grófot, míg megengedte, hogy az ő jelenlétében beszélhessünk a néphez, s aztán órákig beszéltünk a népnek. Persze megszerettek, megértettek s a mieink lettek. Gyalog jöttünk oda, de amikor el akartunk menni, előáll a parádéskocsis, aki a legnagyobb fejszével fogadott bennünket. A gróf elámul s azt mondja neki: — Hát János!.:. Te is cserben hagysz? Hisz benned volt legnagyobb bizodalmám! Az ember nem szól. Azt mondja neki heccelve valaki: — Hót most feleljen, János bácsi! A kocsis szépen szól nekünk: — Üljék be, elvtárs úr! Aztán odapillant a heccelőre: — Mindenféle grófokkal nem állunk Szóba. Evvel megrántja a gyeplöszá- rat, kiereszti az ostort s ahelyett, hogy gyű! azt mondja hetykén, foghegyről, hogy: SCöztórsasáág!... A lovak kirúgtak s hintó repül a ragyogó tavaszi napon, a szép, színes, gazdag tavaszban a boldog jövő felé. Köröskörül virítanak a fák és a lelkek. (Megjelent: a Pesti Hírlap 1919. ápr. 16-i számában.)
