Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-21 / 67. szám
M árcius 21 kéttűs ünnep a magyar munkásmozgalom, a forradalmi múltját sokra becsülő magyar nép emlékezetében. A rügyfakasztó, jókedvet hintő tavasz hivatalosan is e napon röppen ki télen át dermesztő fészkéből és ugyané napon született meg az első magyar proletárhatalom, az évszázados szabadságmozgalmak betetőzéseként. Csak hat nappal előbb ünnepeltük a 109 éves évfordulót és a népek tavasza máris egy újabb évfordulóra emlékeztet. Akkor Petőfire gondoltunk: »Kik érted haltak szent világszabadság!« Most Simon István 1919. március 15-én a Kossuth-szobor előtt elmondott tüzes szavalata jut eszünkbe, amikor a városháza felé mutatva, forradalmi kívánságként idézte a költőt: »Felszállott a páva a vármegye-házra, sok szegény legénynek szabadulására.« Az események olyan gyorsasággal peregtek, ahogyan az lórradalmakbun »szokás«. A Károlyi kormány tehetetlennek bizonyult megbirkózni az óráról órára fejlődő, forrósodó eseményekkel. A hatalmat átadta a proletariátusnak. A szociáldemokrata, a kommunista párt egyesült és a Magyar Szocialista Párt nevet vette fel. A bebörtönzött kommunisták kiszabadultak és minden erejükkel, szívükkel a munkáshatalom megszilárdításán tevékenykedtek. — Szili István, a kecskeméti mozgalom veterán harcosa március 22-én került szabadlábra. Vince Lajos, llajma József és Simon István mentek érte a fogházbu. Leírhatatlan lelkesedés volt a munkások között, űrökké felejthetetlenek lesznek ezek a napok. Dékány famozija elölt már zöldbe csattantak a vadribizli bokrok. Minden szervezés nélkül tüntető munkáscsoportok verődtek össze és Kecskeméten is eldördültek az addig utcán soha nem hallott jelszavak: »Felfegyverezni a proletárokat!«, »Testvéri szövetségét Oroszországgal!« A menet élén ott lépkedett az akkor még fiatalos Zsákai Laci, a kecskemétiek emlékezetes prímása. A Magyar Altöld fennen hirdette: »Oroszország, a 6zent ország az első. Magyarország az utolsó, nyomorult Magyarország, a világ második állama lett. Az ilyen ország nem veszhet el.« Sándor István polgármester már napokkal előbb lemondott. Megalakult a 15 tagú direktórium, amely átvette a hatalmat a város vezetésére. A direktórium a következő hirdetményt tette közzé: Proletár Testvérek! Kecske- ni ét Népe! Munkások! Katonák! Polgárok! A megszálló ellenség új területet követel. Az utolsó falat kenyeret nem adjuk. A polgári kormány lemondott. Az ország vezetését a szociáldemokraták vették át, akik egyesültök a börtönből kiszabadult kommunista testvéreinkkel, fiijen a proletár diktatúra! Proletár Testvérek! Kecskemét Népe! Tartsátok fenn a rendet minden evővel. A város vezetését tizenöt tagú direktórium vette át, amely a munkás és katonatanácsokból alakult. A fosztogatások meggátlása céljából ezennel statáriumot hirdetünk, akit fosztogatáson érünk, azonnal agyonlövetjük. A fegyvereket beszedjük, az ellenszegülőket statárium elé állítjuk. Kecskemét Népe! Magyarország léte forog veszélyben, fiietünket és vérünket a hazáért. Aki nincs velünk, az ellenünk van. A nép, melyet vágóhídra vittek, meg fogja mutatni, hogy ö menti meg az országot. Velünk vannak a világ összes proletárjai, akik mindenütt elkergetik a zsarnokokat, fis a népek testvéri ölelkezése között meg fog születni az új világ. fiijen a nemzetközi világforradalom! Kecskemét, 1919. március hó í2-ón, délelőtt 9 órakor. A Direktórium A gyors intézkedések egymást követték. Már március 27-én megalakult a vörös őrség, mely i Vörös Hadsereg kiegészítő részét képezte. Az üzemeket szocializálták. A húsz dolgozónál übbet foglalkoztatottak »társadalmi Vezetés, munkás ellenőrzés alá kerülnek. Ezen üzemeket ■ermelési népbiztosok vezetik«. Szocializálták a színházat és mozit is. A munkásoknak mérsékelt árú iegyet biztosítottak. MUNKÁS HÁTALOM NAPJAI Ktukn*^ ( * * * * -T *-> 'X *»- -Tfrt ■&,. 3Kf. <C :b: U gs aa ;iK jyg j, ;f> ne ifi ;i j> ) Ugyanakkor lehetővé telték, hogy a tiszta jövedelemből »az összes színházi tagok kapjanak és az egyenlő részben osztatik fel.« Meghatározták a gazdasági cselédek fejadagjait. Rendezték a háztartási alkalmazottak ügyét. Egycsapásra megszüntették a dolgozókat kínzó-gyötrő középkori törvényeket. A Kecskeméti Polgár március 23-i száma az addig volt törvényeket így jellemezte: »Az utolsó krajzlert is megvédte az államhatalom, a munkásával szemben.« Ugyancsak az említett újság adja hírül: »Mi van Kecskeméten« cím alatt, hogy ,,A 15 tagú direktórium gyorsan megalakult, átvette a hatalmat, lezáratta a bankokat, megszállta a városházat, törvényszéket, postahivatalt. Eüvessy Imre h. főkapitányt és Barna Tibor rendőrparancsnokot szabadságolták, mivel a rendőr legénység velük szemben bizalmatlan volt, A városparanesok Csihalik László volt, aki mellé Knapp Lajos századost a katona tanács részéről és a munkásszázad parancsnokát rendelték ki.” E napok hevet csak fokozta az, hogy március 30-án Várnai Zseni egy irodalmi est keretében saját verseit adta elő. Az irodalmi est megnyitóját Tóth László hírlapíró mondotta. Előtte két nappal a Katona Józscl Színházban a »Kaméliás hölgy« került bemutatásra. Talán nem is véletlen, hogy színházunk március 22-én ugyancsak ezt a darabot tűzte műsoréra. A kecskeméti tanítók Üdvözlet címmel cikkel jelentettek meg a Magyar Alföld március 28-i számában. ..A kecskeméti tanítók immár mind lelkes hívei a Magyarországi Szocialista Pártnak, s mint ilyenek, őszintén, szívünk legmelegebb érzésével üdvözöljük a tanítók tanítóját, a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosát. Kunfl Zsigntond elvtársunkat. Megígérjük, megfogadjuk, hogy az új idők szellemét teljesen megértve, minden erőnkből, a teljes tudásunkkal követni fogjuk, az ű általa kitűzött célt, a népeket boldogító nevelési, tanítási elveket." Hogy a kecskeméti tanítók ezen az úton, jártak, annak bizonyítéka az is, hogy július 8-án a tani- tők átképző tanfolyamát Lukács György népbiztos nyitotta meg. A tanítók álláspontjuk leszö- gezése mellett nyomban felvetették az aggasztó gondot, éspedig azt, hogy a tanköteles gyermekeknek 26,7 százaléka nem jár iskolába és a kecskeméti lakosság 27 százaléka nem tud írni-olvasni. A direktórium általánosan határozott intézkedései közé illesztve Tóth László közölte, hogy az iskolákból a királyokat és hivatali elöljárókat ábrázoló, továbbá vallásos tárgyú és célzatú képeket, az ott felállított szobrokat azonnal raktárba kell helyezni. Ugyanakkor május 1-el rendezték a tanítók fizetését. Havonta 250 korona külön munkadíjat kaptak. Kecskeméten nagyon nyomorúságos volt a lakáshelyzet. A direktórium első intézkedései arra irányultak, hogy felfektessék a lakáskatasztert és ennek alapján biztosítsák az igazságos, emberséges lakáselosztást. A kecskeméti lakáshivatal rendeletének egyrésze a Magyar Alföld április 25-i számában így hangzik: „Klvtársak, Proletárok! A la- káshlvalal mindezen rendeletéi azt az egyetlen célt szolgállak, hogy benneteket a lehető leggyorsabban, a lehető legjobb lakáshoz juttasson. Azt akarjuk, hogy mindenki, akinek a lakásra jogos igénye van, ezt minden késedelem nélkül, azonnal megkapja és minden okunk megvan azt hinni, hogy a lakás- kataszter felvétele után ezt meg is tehetjük," Sor került ennek részbeni konkrét végrehajtására is. így vették igénybe dr. Farkas György nyolcszobás lakásának egyrészét, mivel azt magányosan lakta. A direktórium vezetői, a munkások, értelmiségiek és a sze- iíénvoárasztok hűségesen ragaszkodtak a munkáshatalomhoz. Szent elhatározásuk volt az új világ, az új rend építése. Szándékukat nem tántorította meg a belső és külső ellenforradalmi erők készülődése, a munkáshatalom megdöntésére. Budai Dezső, a direktórium intéző bizottságának tagja április 13-án »Mikor lesz proletárdiktatúra?« című vezércikkében így ír: «Ne féljenek tisztelt ellenforradalmi urak. A proletárdiktatúra még csak ezután kezdődik. Ezután jön a java. Ezután Jön az országos törvényalkotás proletár- diktatúrája, amit majd az országos szovjet parancsol. Es ha mind rámegyünk és ha mind belepusztulunk és ha mind belegebedünk a munkába, akkor is meglesz. Ha mi már nem élünk, akkor folytatják mások. Ha bennünket felköt a fehér gárda, akkor lesz majd egy úi vörös gárda, amelyik a fehéreket felköti." t Időközben Budapesten megalakult a Pest megyei tanács is, amelyben Kecskemétet 14 elvtárs képviselte. A megyei intéző bizottságba Uemetrovics Viktor vasutas elvtársat választották be, A munkáshatalom sikerei az ellenforradalmi erők elkeseredett dühét váltották ki. Ezzel kapcsolatosan elég utalni azokra a szervezkedésekre, amelyek a Bagolyvárban történtek és amelyeket a város körüli pusztákban Héjjas Ivánék szítottak. Szentkirályon akarták kirobbantani az ellenforradalmat, s akarták a megtévedt emberek százainak ásó-kapa fegyverével elfoglalni Kecskemétet. Az akkori szemtanúk a következőket mondották el: »Szerdán délután elvtársaink, akik hivatalos ügyben kintjártak a tanyákon, jelentették, hogy a A Hírős Város ünneplő dolgozó népe felvonulással tüntet az 1919-es prolctárliatalom mellett. A diktatúra nehézségei csak fokozlak a lelkesedést. A Magyar Altöld arról ad hírt, hogy ..összegyűltek ti Kecskemét és iiörnyeKbeli hadi foglyok. Az orosz misszió nevében Hodiáner Theodor ismertette a nemzetközi helyzetet és fejtegette a vörös hadsereg feladatait. A moszkvai küldött nagyhatású beszéd» után a jelenlévők valamennyien beléptek a vörös gárdába! A direktórium intéző bizottsága fáradhatatlanul végezte éjjelnappali munkáját. A város, a dolgozók minden ügyét-baját intézték. Óriási munka hárult a huszas létszámú intéző bizottságra, éppen ezért saját tagjait a következőképpen osztotta be: Bakonyi Antal vörösőrség, Ben- kovics Antal szocializálás, Beré- nyi Pál földművelés, Budai Dezső politikai ügyek, Csereklyei Béla szocializálás, Fehér István várcsparancsnokság, Gál Imre egészségügy, Hajma József pénzügy, Kosa István közlekedési, Magyar György detektív csoport, Német László külső propaganda, Safrankó Emánuel közélelmezés, Simon István belső propaganda és sajtó, Soós Pál ipar és szocializálás, Szabó Lajos közélelme- ZÓ3, Tóth László vallási, iskolai és kulturális ügyek, Vértes Gábor bácskai védőázakasz, Villám István posta, igazságügy cs árvaügyek, Villám József földművelés, Vince Lajos városgazdaság. A helyi tanács 150 tag részvételével április 27-én, szombat délután 5 órakor Szákovics elnökletével tartotta meg első ülését. Budai Dezső és Berényi Pál helyére az intéző bizottságba két új tagot választottak Szákovics György és Fejős Béla személyében. A helyi tanács elnökévé pedig Lugossy István elvtársat tették meg. Ezen az ülésen a kofarendster megszüntetéséhez szóltak többen hozzá ós elfogadták az intéző bizottság azon álláspontját, hogy a kofarendszert meg kell szüntetni. Ügy azonban, hogy a kofákat, mint alkalmazottakat, foglalkoztatni kell s megélhetéshez kell juttatni. Kuti-féle kocsma körül tüzeltek rájuk és egy kerékpáros vörös katonát Ismeretlen egyének elfogtak. Jelentették továbbá azt is, hogy a tanyákon alig találtak férfiakat és az otthon maradták erre azt a felvilágosítást adták, hogy a templomnál gyűlés van. Erre a hírre a vöröskatonaság, gyalogosok, géppuskások autón, lóvá boa huszárok vonultak ki Szentkirályra. Az úrréti laposnál mintegy 40 főből álló rajvonalat láttak a városhoz közeledni. Az cllenforradalmárokal puska és gépfegyver tűzzel fogadták, mire azok két halott veszteséggel menekültek. Valószínűleg sebesültjeik is voltak, akiket azonban magukkal cipeltek. Megállapítást nyert, hogy a mozgalmat kecskeméti egyének irányították, kik a templomban búzaszentelésre összegyűlt népet arra bujtották, hogy vonuljanak a vörös hadsereg ellen, mely el akar mindenkitől mindent rabolni és hogy ez a felkelés nem áll egyedül, mert az összes tanyákról hasonlóan támadnak a városra. Ily módon néhány fegyveres lelketlen, gazember mintegy 3— 400 szerencsétlen embert hajszolt fel, akik legfeljebb bottal és kapával voltak felfegyverezve. — Mint később kiderült, az ellen- forradalmi szervezkedés mögött Héjjas Iván, Liszka Béla, Francia Kiss Mihály és Haág osztrák százados álltak, akik — mikor égett lábuk alatt a talaj — Szegedre szöktek.« A Magyar Alföld április 26-i »A szentkirályi ellenforradalom« című vezércikkében ezt írja: Ha a pap olyan aljasságra \c- lemedik, s nem .«zégyenli olyan ostobaságokat kimondani a száján ünnepi prédikációjában, hogy a kommunista társadalomban .‘i/optatógépekkel táplálják a kisdedekéi, nem is csoda, hogy könnyen hajlanak a fel nem világosított, egyszerű népek, az ostoba félrevezetésekre, A munkáshatalom tényleges diktatúrát gyakorolt, és szigorúan büntetett, megtorolt mindent, ami sértette érdekeit. Ezzel a határozottságával kivívta elsősorban a munkások aktív támogatását. A diktatúra népszerű és szeretett volt a tömegek körében. Erre utal egy május hónapban a Magyar Alföld hasábjain megjelent nyilatkozat, ami Takács György elvtársnak a Szocialista Párt titkárának cí- meztetett. «Hálás és szívélyes üdvüzlcliin két küldjük mi Takács elvtársunknak, hogy a szép májusi ün népén nehéz és sok munkája közepet! e oly gonddal és figyelem mci volt velünk szemben, hogy ökörsülttel kínált meg benünket a legnagyobb, szakadó záporban Elvtársnőinkkcl együtt stfvélye; üdvözletünket küldjük Takác.« elvtársnak. E. Tóth Anna és Gaz dik Mária.« Nem volt kímélet Farkas Ferenccel szemben, aki a lakásbi- vatalnak volt tisztviselője és furfangos módon akart fegyvereket szerezni és embereket toborozni ellenforradalmi célokra ttarkas Ferencet a forradalmi törvényszék 20 esztendei fegy- liázra ítélte. Kardos Antal gazdálkodót azért, mert konvenciós cselédjeinek a maximális árnál jóval magasabb áron adta el a gabonát, a forradalmi törvény- szélt 20 000 korona pénzbüntetésre ítélte. Aszódi Bélánét élel- miszerfelhalmozásért két évi fogházra és értékeinek elkobzására ítélték. Ugyancsak ebben az ügyben szereplő Kullai Istvánt, mint közhivatalnokot, mivel Aszódi Béléné felhalmozott élei rniszerkészletét ő rejtette el, hat havi fegyházbüntetéssel sújtotta :t forradalmi törvényszék. A forradalmi törvényszék munkájának ellenőrzésére május 13-án Kecskemétre érkezett Számúéit Tibor népbiztos is. Ugyanezekben a napokban járt Kecskeméten Böhm Vilmos hadseregpa- rancsnok, Vágó Béla hadtesüó- parancsnok és Rákosi Mátyás népbiztos is. Az imperialista hatalmak dü- hödten figyelték, hogy az orosz szovjet mellett hogyan épül és erősödik az alig egy-két hónapos magyar munkáshatalom. Katonai nyomásukat erősítették és veszélybe került az újszülött munkáshaza. Általános mozgósítást rendeltek el az ország védelmére. Kecskeméten a legáldozatkészebbek, kétezren jelentkeztek fegyverbe, hogy — h;. kell — életüket is odaadják - haza védelméért. Május 6-án, vasárnap délutar három órakor összeült a városi tanács egy drámaian rövid tár gyalásra. Pár szavas megnyit« után Sinkó Ervin városparanrs nők bejelentette a katonai dikta tórát, mert — úgymond — nem a szavak, hanem a tettek irt'j< érkezett el. A diktatúra katonai vereseget szenvedett. Ok: az imperialisták katonai túlereje és azok az elkövetett hibák, amelyek különösen a parasztpoliti- ka és a két párt egyesülése tekintetében nem maradtak következmények nélkül. A visszaemlékezés nem a hibákat hánytor- gatja elsősorban. Arra is szükség van okulásunk miatt. De mindenekelőtt a munkáshatalomra gondolunk, mely úgy emelkedett ki a négy éves háború vérzivatarától megtépázott Európából, mint síkságon az égbenyúló taúriás. Óriás volt az a négy hónap a magyar nép történelmében és méltán helyezkedik el 1848 hagyományai után és ugyanolyan méltán előzi meg azt a történelmi fordulót, amelyet 1945 jelent. Az ellenforradalom győzelme nehéz és vasbavert huszonöt esztendőt jelentett. Egész népünk, de a kecskemétiek különösen nem felejtik az ezzel járt szörnyű vérengzéseket. Múlt év októberében ugyanazok az erők ismét próbálkoztak, de mo6t- már mindörökre rajtavesztettek Nem sikerült megegyszer 1919 augusztusét írniok. A magyar proletárdiktatúra nincs egyedül. Velünk van a szovjet nép és a többszáz milliós szocialista tábor. Weither Dániel
