Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-20 / 66. szám

Sajtótájékoztató a Megyei Tanácsnál Hétfőn délben Belgrádban eltemették Mosa ri.ju.de elvtársat, a Jugoszláv Szövetségi Nem­zetgyűlés elnökét. A temetésen az egész jugo­szláv főváros részt vett. A koporsónál a párt és a kormány, valamint az egész nép nevében Tito elnök búcsúzott az elhúnyt jugoszláv államfér­fitől. Hétfőn Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, Kanada és a Szovjetunió képviselőinek részvételével megnyílt az ENSZ leszerelési albizottságának ülésszaka. A megnyi­tást megelőzően a négy nyugati nagyhatalom képviselői az angol külügyminisztériumban ma­gánjellegű megbeszélést folytattak, majd Selwyn Ikloyd külügyminiszter mondott beszédet. Március 20-ra, Tunisz függetlensége kinyilvá- ása egyéves évfordulójának ünnepségeire, a tuniszi kormány meghívására Kossá István pénz­ügyminiszter vezetésével magyar kormánykül­döttség indult Tuniszba. Az osztrák kormány hosszas latolgatás után megadta a beutazási engedélyt annak az öt tagú ENSZ-bizottságnak, amely a Magyar Népköztár­saság kormányának tiltakozása ellenére a ma­gyarországi ellenforradalmi események kivizs- j gálába céljából utazik Becsbe. Enrico de Nicola, az olasz alkotmánybíróság 3 elnöke lemond tisztségéről, tiltakozásul az ellen, j hogy az olasz hatóságok több esetben nem vol- : tak hajlandók végrehajtani az alkotmánybíró- j ság határozatait. A nemzetközi karhatalom utolsó alakulatai is kivonultak a gazai övezetből. Az SZKP Központi Bizottsága határozatot ho­zott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünnepléséről, Brentano nyugatnémet külügyminiszter, aki udvariassági látogatáson van Ausztráliában, hét­főn megbeszélést folytatott Menzies ausztráliai miniszterelnökkel és Casey külügyminiszterrel. Brentano egy sajtóértekezleten kijelentette: Iz­raelnek joga van békés célokra használni a Szuezi-csatornát és az Akabai-öblöt. A repülőgép-szerencsétlenség áldozatául esett fülöpszigeti elnök halála körülményeinek kivizs­gálása után kiderült, hogy az elnököt meggyil­kolták. HRUSCSOV VÄLÄSZAI lyan veszélyeztette a békét eb­ben a térségben. Alaptalan lenne kétségbe von­ni, hogy a rendezetlen problé­mák megoldása itt is kizárólag egyetlen úton történhet meg: az összes érdekelt felek tárgyalása útján. •> KÉRDÉS: Az ön vélemé *-'■ nye szerint a két orezáí közötti viszony mely vonatkozá sai veszélyeztetik leginkább ; békét? [ (Folytatás az 1. oldalról) k ■vállalataink fejlesztésére mint- !egy 4 millió forintot fordítunk. [Ebből befejezzük a Bajai Gázmű [Vállalat 2400 köbméteres gáz- ttartályának építését. A többi vál­lalatoknál pedig a kapacitást [gyors ütemben növelő és a ter- ■rnelékeny séget elősegítő beiu- ! húzásokat eszközlünk, elsősorban [a Bajai Fémipari Vállalatnál és ia Téglagyár Vállalatnál, de raj­tuk kívül még több üzem igé­nyeinek kielégítésére i6 sor ke- Irül, i A félegyházi Vágóhídon új hű- jtőházat helyezünk üzembe. Meg­oldjuk a Kecskeméti Autóköz­lekedési Vállalat évek óta vajúdó ■problémáját, az új telephelyen felépítendő fedett javítóműhely- :lyel. A nyár közepére elkészül a iFélcgyházi Gépkocs i közlekedési Vállalat modern javítóműhelye is. A meglévő autóbuszparkunk felújítását pedig külön egymillió forintos keret biztosítja. A kereskedelmi vállalatok fej­lesztésére előirányzott keretben ■a legnagyobb összeggel a kalo­csai szálloda megvalósítása sze­repel. A valamikor szállodának lépített, de egészen az utóbbi idő­kig a rendőrség által használt épületet a városi tanács a kö­zelmúltban visszakapta. Így most imintegy 600 000 forint befekte­téssel szállodát létesítünk, s ez­által a jelenleg szállodának használt épületből újabb laká­csokat nyerünk. Amikor a megyei felújítási tervet elkészítettük, nagy súlyt Ihelyeztünk a tanulóifjúság érde­keit képviselő új tantermek lé­tesítésére, a meglevő iskolák fel­újítására, tatarozására. Így bár, la kecskeméti Üj-kollégium ok­tóberi sérüléseinek helyreállítá­sára kerek egymillió forintot Ikell költenünk, mégis még eb­iben az évben befejezzük több békét? VÁLASZ: Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok ■■erőpoliti- kája« minden megnyilvánulásá­ban komolyan veszélyezteti a békét, így a leszerelés elutasítá­sában, a fegyverkezési hajszá­ban, a katonai tömbök és az ide­gen területeken elhelyezkedő tá­maszpontok létesítésében, Nyu- gat-Ncmctország rcmilitarizálá- sában, a más országok bclügyei- bc való beavatkozási kísérletek­ben, a nemzetközi kereskedelmi, gazdasági cs kulturális kapcsola­tok fejlesztésének akadályozásá­ra irányuló törekvésben. Az ilyen politika természete­sen nem áll összhangban a nem­zetközi feszültség enyhítésének és az államközi viszonyok ren­dezésének feladatával. Mi a nemzetközi feszültség enyhítése, a szovjet—amerikai viszony megjavítása mellett fog­lalunk állást, mivel azt tartjuk, hogy ez megfelel mind a szov­jet, mind az amerikai nép érde­keinek. Éppen ebből kiindulva javasoltuk 1956. januárjában az Egyesült Államok kormányának a két ország közötti barátsági cs együttműködési szerződés meg­kötését. Sajnos, a Szovjetunió­nak ez a lépése, valamint a Szov­jetunió és, az Egyesült Államok közötti viszony megjavítására irányuló számos más javasla­tunk, eddig nem talált pozitív megítélésre az amerikai kor­mánynál. Nem kétséges, hogy ha orszá­gaink késznek mutatkoznak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti viszony megjaví­tására és megteszik ebben az irányban a kellő erőfeszítéseket, akkor biztosítva lesz a szovjet— amerikai viszony javulása, ez pedig kedvező hatást gyakorol az egész nemzetközi helyzetre. mint kétmillió forintos beruhá­zással a kecskeméti 12 tanter­mes máriavárosi iskola építését. Emellett a meglevő iskoláink felújítására ebben az évben for­dítjuk a legnagyobb összeget: több mint ötmillió forintot. Egészségügyi intézményeink kö­zül befejeződik a kecskeméti Anyás csecsemőotthon és a Kecs­keméti Véradóállomás évek óta húzódó építkezése. Elkészül a kalocsai és a kecskeméti Laza­ret, valamint a ladánybenei or­voslakás. Sajnos, a bajai kórház, valamint a kalocsai rendelőinté­zet építésére nem futja erőnk­ből. Úszód, Dunapataj, Bácsalmás és Lajosmizse községek azonban mélyfúrású kutakat kapnak. 6 700 000 forint pedig az az ősz- szeg, melyet az Ingatlankezelő Vállalat bérleményeinek karban­tartására és felújítására fordí­tunk. A községi és városi keze­lésben levő kutak felújítására emellett 6 millió forintot irá­nyoztunk elő. Ennyit nagyvonalakban a me­gyei beruházásokról. De van még egy jelentős kérdés, amiről be­szélnünk kell. Az elmondottak­ból látszik, hogy a központi alap­ból nem futja mindenre. Számí­tásba kell azonban venni a vál­lalatok terven felülj nyereségét, a lakosság által befizetett köz­ségfejlesztési járulékokat és egyéb terven felüli bevételeket. Ezt azért hangsúlyozom, mert ezekből az összegekből majd minden város és község rendel­kezik olyan erőforrásokkal, hogy meg tudjak oldani a terü­letük több problémáját, a lakos­ság érdekeinek, és igényeinek messzemenő figyelembevételével, feltéve, ha az elmúlt éveknél fokozottabban támaszkodnak a lakosság által anyagban és mun­kában jelentkező társadalmi erő­forrásokra. szükségszerűség. A legutóbbi egyiptomi események újból meg­erősítettek, hogy a béke megőr­zéséért síkraszálló erők megza­bolázhatják a háborút. A béke megőrzése és megszi­lárdítása természetesen elsősor­ban a nagyhatalmak politikájá­tól függ. Ami a Szovjetuniót il­leti, mi abból a történelmileg meghatározott tényből indulunk ki, hogy a földkerekségen egy- időben léteznek mind kapitalis­ta, mind szocialista országok. Bár társadalmi rendszerükben és ideológiájukban különböznek egymástól, az élet megköveteli, hogy békés viszony legyen kö­zöttük. Leninnek, a szovjet ál­lam alapítójának tanítását kö­vetve, mi a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett elésének hívei vagyunk. A Szovjetunió ezen túlmenően arra törekszik, hogy a kölcsönös érdekeknek megfe­lelően fejlessze gazdasági és kul­turális kapcvsolatait minden or­szággal, egyebek között az Egye­sült Államokkal is, mivel véle­ményünk szerint az ilyen kap­csolatok fejlesztése előmozdíta­ná a normális viszony kialaku­lását cs a bizalom megszilárdu­lását az államok között. Ha a nyugati hatalmak és el­sősorban az Egyesült Államok, politikájukban ugyancsak a bé­kés egymás melleit élés elvéhez (Bombay) Az Indiai Kommu­nista Párt hétfőn újabb mandá­tumot szerzett Kerala államban, és ezzel eddig 56 mandátum bir­tokában van. Míg a Nemzeti Kongresszus Párt itt csak 40-ct szerzett. Hét mandátum sorsa még nem dőlt el. A kommunis­ták, akiknek 64 mandátumra van szükségük az abszolút többség elnyeréséhez, meg négy mandá­tumra számítanak. Ezen. kívül úgy vélik, hogy öt, vagy hat füg­getlen képviselő is támogatni fogja őket. A Reuter értesülése szerint Kerala állam kormány­zója fel fogja szólítani az Indiai Kommunista Pártot, hogy ala­kítsa meg India első kommunis­ta tartományi kormányát ioooeoooeooooooooooooooooooooeooooőeoooeoocooé fovÉbi) erősödik a szirájfriiuilatfi Angliian Több mini 3 miilió angol munkás sztrájkja lényégéi (London) Anglia 70 hajógyárá­ban hétfőn minden munka szü­netelt. A szakszervezetek szerint a munkások 100 százalékban kö­vették a sztrájkfelhívást. A ha­jóipari sztrájkon kívül két má­sik nagyszabású munkabeszün­tetés is fenyeget. A vasúti dol­gozók és a gépipari munkások sztrájkja, Ha erre a két munka­beszüntetésre is sor kerül, a sztrájkoló dolgozók száma három millió fölé emelkedik, ami körül­belül egynyolcada Anglia egész dolgozó lakosságának. Az egész angol hajóépítő ipart megbénító sztrájk miatt MacMillan angol miniszterelnök sürgős tanácsko­zásra hívta össze a kabinet tag­jait. A kulisszák mögött A Le Monde című francia lap 4 évvel ezelőtt rendkívüli szenzációt tálalt fel olvasóinak. Teljes szövegében közölte ugyanis az amerikai flotta akkori vezérfőnökének, Fechte- ler-nek, egy titkos jelentését. A jelentés rendkívül bonyo­lult úton, hírszerzők közreműködésével jutott a lap birto­kába, de megérte a fáradságot. A szürke papírtengerben ugyanis leplezetlenül felismerhetők voltak az olajcseppek. Fechteler ugyanis a jelentésben leszögezte, hogy az Egye­sült Államoknak világpolitikai tekintélyük fenntartása és nem utolsó sorban a különböző monopóliumok profitjának növelése érdekében feltétlenül szüksége van a közép-keleti olajra, no meg Észak-Afrikára, de különösen Egyiptomra. A levél diplomatikus fogalmazása szerint »Az Egyesült Ál­lamok katonailag jobb helyzetben lennének, ha a közép­keleti gazdag olajfcrrásokkal szabadon rendelkezhetnének.« És a Fechteler-féle elképzelés napjainkban realizálódik. Nasszer elnök, miközben angol és francia bombazápor hullt Egyiptomra, ajánlatot kapott a két legnagyobb közép-keleti érdekeltségeikkel rendelkező amerikai olajvállalattól, hogy adja bérbe 10 évre az állami tulajdonba vett Szuezi-csator- nát 1 milliárd dolláros bérösszegért. A helyzet azonban ma kissé bonyolultabbá vált, mert Nasszer legutóbbi kijelenté­sei, — bár beismerték az amerikai ajánlat megtörténtét — nem adnak éppen kecsegtető választ erre a félreérthetetlen javaslatra. Nasszer ugyanis kijelentette, »egyetlen felelős államférfi sem adhatja ki bérbe, vagy adhatja el országá­nak szuverenitását«. Ezzel függ össze az a most szárnyra kelt amerikai hír, hogy az amerikai szenátus egy különleges bi­li) zotlsága felülvizsgálja a Közép-Kelettel kapcsolatos ameri- 9 kai politika »hibáit és túlzásait«. vooooo-o oooooooo-oooo-oo oo-o-o-ooo oooo ooooo-oooooooo oi MOSZKVA (MTI) A Grand Rapids Herald című amerikai iap szerkesztősége felkérte N. Sz. Hruscsovot, az SZKP Központi Bizottságának első titkárát, vá­laszoljon néhány kérdésre. A TASZSZ az alábbiakban közli az amerikai lap szerkesz­tőségének kérdéseit és N. Sz. Hruscsov válaszait: 1 KÉRDÉS: A Szovjet Szo­*• dialista Köztársaságok Szövetsége kijelenti, hogy az Egyesült Államok nukleáris há­borúra készül. Ebben az eset­ben azt jelenti-e ez a kijelentés, hogy Ön, mint a kommunista párt első titkára, figyelembevéve a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok köiötti ideológiai ellenté­tekről adott értékelését, elkerül­hetetlennek tartja a háborút? VÁLASZ: Mindenekelőtt sze­retném hangsúlyozni, hogy ma­gában az Egyesült Államokban is hangzanak cl nyilatkozatok az Egyesült Államok atomhábo­rús előkészületeiről. Egyes ame­rikai katonai és politikai veze- 1ok nyíltan tesznek ilyen kije­lentéseket. Ismeretes továbbá, hogy az Egyesült Államok kor­mánya makacsul megtagadja an­nak a Szovjetunió által javasolt egyezménynek a megkötését, amely eltiltaná az atom- és hid­rogénfegyvereket. Azt jelenti-e ez, hogy a há­ború elkerülhetetlen? Nem, nem jelenti azt. A mi véleményünk szerin a háború nem végzetes O KÉRDÉS: Volt-e az utolsó **•11 évben olyan időszak, amikor a Szovjetunió úgy érez­te, hogy a háborús veszély kü­lönösen nagy volt? VÁLASZ: A háborús konflik­tusok kirobbanásának veszélye abból adódik, hogy a nyugati hatalmak immár hosszú evek óta a fegyverkezési hajsza politiká­ját, ■■erőpolitikát“ folytatnak. Mint ismeretes, néhány tekinté­lyes amerikai személyiség is ki­jelentette, hogy a múltban az ilyen politika már nem egyszer ■■a háború küszöbére“ juttatta a világot. Köztudomású azonban, hogy amikor az ■►erőpolitikát“ félretet­ték és a tárgyalások módszerét érvényesítették, a veszélyes há­borús tűzfészkeket — például Koreában és Indokínában — si­került megszüntetni. Amikor 1955 nyarán Genfben összeült a négy nagyhatalom kormányfői­nek értekezlete, a világ a nem­zetközi feszültség bizonyosíokú enyhülését tapasztalhatta. Ez az időszak, sajnos, nem volt hosszú. Az Egyiptom elleni támadás, majd a továbbiakban egyes ha­talmaknak az a kísérlete, hogy betöltsék az általuk kiagyalt arab-keleti ■■légüres teret«, újból jelentős mértekben kiélezte a nemzetközi helyzetet és komo­Megalakul az első kommunista tartományi kormány Indiában Újabb kommunista győzelem a választásokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents