Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-19 / 41. szám

Vitaindító cikk KÖVETENDŐ PÉLDA . I műszaki vezetés kérdéseiről Az elmúlt 12 év alatt az üzemekben a régi és új értelmi- Bégiekből és munkáskáderekből kinevelődött a műszaki gárda. Az állandó feszített termelési tervekért folytatott munka a gyengéket, a meg nem felelőket (szelektálta. Az egész népgazda­ság, a műszakiak és a vállalatok gazdasági vezetői előtt október óta az alkotó munka új feltéte­lei születtek meg; A forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozta az eddigi ve­zetés mellé a munkástanácsokat és egy új gazdálkodási fonna alapjait rakta le az önálló gazdálkodás elvének meghatáro­zásával. Mi műszakiak és a munkás- tanácsok már megvolnánk, de mit kezdjünk az önállósággal? Megvannak-e egyáltalán az önálló gazdálkodás alapfeltételei ahhoz, hogy a szocializmus épí­tésében a jövőt illetően nagyobb eredményeket tudjunk felmu­tatni, mint az elmúlt időkben. A feltételek megállapításánál, úgy gondolom, meg kellene vizs­gálni ipari életünk, üzemeink szervezési formáját, Mert mi volt eddig? A műszaki vezetés feladata az volt, hogy a felül­ről kapott forma szerint, az ugyancsak diktált terv teljesí­téséért munkálkodjék, vezesse, irányítsa a termelést; Legtöbb üzemünkben — nemcsak me­gyénkben, hanem országos vi­szonylatban is — az volt a hely­zet, hogy az államosított üzemek korszerűtlen berendezése és antiszociális körülményéi között kellett annak idején beindítani a termelést és felvenni a ver­senyt, úgy belföldön, mint kül­földön, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. Valljuk meg őszintén, hogy a 12 év alatt épült új szocialista üzemeinken kívül a régebbről megmaradt üzemekben vajmi keveset különbözött a termelési forma a háború előttitől.*Ha vál­tozás volt, akkor a többtermelés és a minőség is a munkaverseny, főleg a kézi munka háború előt­tinél nagyobb munkaintenzitásá­ból és a munkásöntudat növe­kedéséből született meg. Nagyon keveset valósítottunk meg az elmúlt 12 év alatt a gépesítés­ből, amely a szocializmus építé­sének gazdasági szükségszerűsé­ge. Termelési feltételeink 1957- ben sem változtak meg. Réggbbi körülmények között kell meg­oldani a műszakiaknak a terme­lés ütemességét, olymódon, hogy az megfeleljen a vállalatnak és a népgazdaságnak is, Mii fogunk tenni a nlun­kástanácsokkal együtt — mi ve­zetők és a dolgozók —, amikor az ellenforradalmi események miatt bekövetkezett gazdasági helyzet nem taszi lehetővé még az oivan mérvű beruházásokat (gépesítés) sem, mint az elmúlt 12 év alatt történtek? A mi üzemünkben például meg­szüntettük a kapitalista örökség­ként ránkhagyott antiszociális viszonyokat. Felépítettük a für­dőt, öltözőt, irodaépületet, az uj daruk beállításával megszüntet­tük az életveszélyes gyártást. De az igen nagy testi fáradságot igénylő kézi munkák gépesíté­sére már nem kerüit sor) sem népgazdasági, sem saját érőnk­ből, mert ezt meggátolták az októberben bekövetkezett ese­mények. Ahhoz, hogy üzemünk szocialista jellegű legyen és a termelékenységet növelni tudjuk, 12 millió forintra lenne szüksé­günk, amelyet a jelen viszonyok között az önálló gazdálkodás be­vezetésével sem tudunk meg- j szerezni; Hogyan munkálkodjunk' a magasabb termelékenységért, miképp termeljünk többet és jobbat, hogyan fokozzuk az exportot, s az exportgyártmá­nyok minőségét, ha a termelés a megyében néhány élelmiszer- ipari üzem kivételével — úgy, mint nálunk, — továbbra is »kisipari« jellegű marad? Jól tudjuk, mert megtanul­tuk: »A szocialista termelés sza­kadatlan és gyors növekedése csak a technika állandó tökéle­tesítése és a munkafolyamatok sokoldalú gépesítése útján biz­tosítható«. A munkafolyamatok gépesí­tése olyan döntő erő, amely nél­kül képtelenség biztosítani a termelésnek a szocializmusra jellemző gyors ütemét és hatal­mas méreteit. Hogyan és honnan teremtjük elő a fejlesztéshez szükséges anyagi alapot? Iparunk eddigi szervezeti formáját a szocialista ipar jelle­gének megfelelő módon átvettük a Szovjetuniótól és legutóbb egy új formáját Jugoszláviától. Most ezt a kettőt az ipar szervezeti életében eggyé kell clvasz- tanunk, s így kell elérni azokat az eredményeket, amelyek biz­tosítani fogják népgazdaságunk megerősödését. Hogy ez jól, vagy rosszul sikerül-e, azt a jövő fog­ja eldönteni; termelési eredmé­nyeink sikerei, vagy sikertelen­sége fogja eldönteni. Igen sokágú probléma ez. Meg­találni a termelés és szervezés helyes módját, bevonni a mun­kástanácsokat a termelés el­lenőrzésébe, de fenntartani az egyszemélyi felelősség elvét, to­vábbra is diktált tervet teljesí­teni, sok esetben veszteséges gyártmányokat gyártani, az ön­költséget csökkenteni a gépesí­tés lehetősége nélkül, igen ne­héz; Úgy vélem, a fent leírtak elég­gé sokrétűek ahhoz, hogy a mű­szakiak és a munkástanácsok komoly vitát folytassanak az Ipar sajátos magyar jellegének megfelelő szervezeti formái és tennivalói kialakítására, különös tekintettel a termelés komoly gépesítésére. Mind a páltnak, mind a szakszervezetnek segítséget kell adni ahhoz, hogy megyénk ipa­rának szervezése helyes legyen, helyes irányban folyjon az alko­tó munka. Szabó Lajos, a Kecskeméti Gépgyár főmérnöke f *ak akarni kell Kunaűacs a dunavecsei járás legkisebb és egyben a legszéi- szórtabban lakott községe. Tc- nyavilágban élnek az emberek, 2300 lélek, 24 000 hold területen. A felszabadulás óta kulturális vonatkozásban is sokat fejlődött ez a parányi kis falucska. J943 előtt egy, s népi demokráciánk megszületése óta öt iskola nyi­totta meg kapuit a tanulni vá­gyó ifjúság előtt. Az iskola ne­velőinek kemény, fáradságot nem ismerő harcot kelleti és kell folylatniok a tanyavilágban a maradi gondolkodású szülők el­len, akik patópáli közönnyel és nyugalommal szemlélik gyerme­kük iskolakerülését s erről a fontos kérdésről így vélekednek: mi sem jártunk iskolába, mégis ember lett belőlünk. Az analfabétizmus most is élő valóság. A pedagógusok felismer­ték ennek a büszke »hitvallás­nak« veszélyét és a lelkiismerel parancsa értelmében a meggyfa zés tudatot formáló erejével rá* vezetik a kunadacsi parasztokat a művelődés új útjára. A betűve- tés sem lesz indexre feszítve ebben a községben. Színházba, moziba ritkán tud­nak eljutni. Fehér holló számba megy, ha művelődési és szóra­kozási lehetőségek nyílnak meg előttük. A pedagógusok felismer­ték a kultúra területén ezt a tá­tongó űrt és elhatározták, hogy saját erejükből megtanulják Csizmarek: »BujócsJca« c. húrom- felvonásos színdarabját. A nevelők az 5—6 km-es tá­volságra eső lakóhelyükről jár­nak be a próbákra. Szabadidejü­ket kulturális tevékenységre for­dítják. Febi~uár 24-én lesz a premier, Mosolygó, hálás parasztok tap­solnak majd a becsületesen gon­dolkodó pedagógusok sikeres ala­kításainak. Lesz-e elég műtrágya ? így marad-e az adó Számos kérdésre válaszoltak a legutóbbi pártnapokoH Az MSZMP szervezetek a megye számos községében párt­napokat tartottak. Legnagyobb volt a részvevők számaránya a bajai cs a bácsalmási járások­ban. A gyűlések lefolyását kevés kivétellel az élénkség jellemezte. Különösen örvendetes, hogy a megjelentek minden félelem nél­kül, őszintén, bátran mondották el problémáikat. .A felszólalók zöme a korábbi tagosítások során keletkezett sé­relmek kiküszöbölését sürgette. Mások az iránt érdeklődtek, hogy a kormány a jövőben mi­lyen segítséget nyújt az egyéni gazdáknak. Lesz-e elég műtrá­gya, rézgálic, csere vetőmag? Mi lesz az adóval? Hogyan ala­kul a magyar—jugoszláv vi­szony? Néhányan pedig a párt- szervezetek munkájával kapcso­latban tettek fel kérdéseket. A jelenlevők általában kielé­gítő választ kaptak kérdéseikre, azonban olvasóink tájékoztatá­sára röviden mi is foglalkozunk ezekkel. A tagosítások, vagy egyéb el­járások során keletkezett sérel­meket a községi tanácsoknál le­het bejelenteni, legkésőbb feb­ruár 28-ig. Az addig befutott ké­relmeket a törvényes rendelet­nek megfelelően elbírálják és orvosolják. Lapunkban már több alkalom­mal írtunk arról, hogy a kor­mány az egyéni gazdák igényei­nek lehető legjobb kielégítésére törekszik. Ausztriából például nagyobb mennyiségű — pétisó­hoz hasonló összetételű — úgy­nevezett linzisót vásároltunk. Rézgáücot a Szovjetuniótól kap­tunk és még nagyobb mennyiség érkezését várjuk, Vetőmag­csereakció az idén is lesz, a köz­ségi tanácsok már megkezdték a szükségletek összeírását. Az adófizetéssel hátralékosok­nak csak azt tudjuk üzenni, hogy az idei előírások melleit, a rendeletek szerint, elmaradásu­kat is rendezni kell. A begyűj­tés eltörlésével a jól gazdálkodó egjjéni termelők most jobban megtalálják számításukat és ily módon az adófizetési kötelezett­ségeiket és hátralékaikat is könnyebben tudjál-: rendezni. A magyar—jugoszláv kapcso­latok közös erőfeszítések ered­ményeképpen az elmúlt évben a barátság jegyében fejlődtek, az együttműködés szélesedett. Isme­retes azonban, hogy Tito és Kardelj elvtársaknak — a ma­gyar ügyre vonatkozó — bár sok vonatkozásban helyes megálla­pításainak néhány része bizo­nyos vitára adott okot. Örül­nénk, ha Jugoszlávia vezetői is a jövőben még jobban elősegí­tenék jóirányban fejlődött ba­rátságunk megerősödését. A pórtnapok felszólalói foglal­koztak még a kisiparosok anyag- ellátásának megjavításával, a legeltetés ügyeinek teljesen a legeltető gazdák kezelésébe való juttatásával. Néhány helyen az országgyűlési képviselők és a tanácstagok beszámolóinak rend­szeres megtartását is kérték. A lezajlott pártnapok első ta­pasztalatai kedvezőek. Megálla­pítható, hogy azokon hasznos eszmecsere folyt a pártvezetők • és a község dolgozói között, ami kapcsolataik javulását szolgálta; A' legtöbb pártnapról maguk a részvevők is azzal a meggyő­ződéssel távoztak, hogy érdemes volt végighallgatni. *7 olvasók kérdésnek, ÜlZj ii illetékesek válaszolnak Magára talál a Cipőgyár szakszervezete ügy néz ki most a szakszer­vezeti élet, mint az a beteg, amely hosszabb' ideig ágyba fe­küdt, nemrég kelt fel, s újra tanul járni. Ha hiszik, ha nem, így volt ez még január elején a Kecskeméti Cipőgyár szakszer­vezeti bizottságával is. Nyílt titok, hogy miért kény­szerült hosszabb »betegségre«. Nem ők akarták, hanem az a divat, mely akkor uralkodott igen sok helyerf. — Nincs szükség a szakszer­vezetre, semmit sem csinált, csak beszedte a pénzt — hallottuk úton-útfélen. Nem fizették a tagdíjat, s ha a szakszervezet­ről esett szó, jót sohse mond­tak. Magára talált-e a szakszerve­zeti bizottság? Ma már hallatja szavát A bölcsesség nehéz dolog, de * kedélyek csillapodásával együtt egyre nagyobb tábort szerzett magánál:, f—- Uztle lehatovc, hu—y a vezetőség az aléltságból feléb­redve hallassa szavát. Nehezen ment, de sikerült. Az ÜB-elnök, ha- hívták, ha nem, megjelent a munkástanácsülésen s más meg­beszéléseken. Nem rejtette véka alá véleményét, érvelt, kifogásolt, javasolt, mikor milyen kérdésről volt szó. Odáig jutott a dolog, hogy ma már a munkástanács elnöke is részt vesz a szakszer­vezeti bizottsági üléseken és a problémákat közösen beszélik meg. Januárban kétszer talál­koztak a szakszervezeti vezető­ség tagjai. Élénk vita volt a szakszervezeti élet új munka­stílusáról, miképp foglaljon ál­lást a dolgozók ügyes-bajos dol­gában, mit tegyen annak érde­kében, hogy a bizalmiak újra jól munkálkodjanak, vidámság, s jókedv honoljon az üzemben, stb. Újra benépesül a kultúrterem Farsang ideje van, s bizony a fiatalok közül sokan vannak, akik nem szeretik ezt az áléit, élettelen állapotot. Nemcsak ők vélekednek így, hanem a szak- szervezeti vezetők is. Éppen ezért hadat üzentek a tétlenségnek. A hattagú zenekar tagjai indítják majd az első »rohamot«. Hétfőn már előcsalogatják zeneszerszá­maikból a szivet-lelket gyönyör­ködtető muzsika .ritmusait. Úgy hírlik, hogy a táncosok: Krenács Ica, Máj er Kati, Baberzsinyec Károly, Pulai Tibor, Nagy Jó­zsef is rövidesen birtokukba ve­szik a színpadot. Csupán egy­két formai dolgot kell még el­intézni. A derűt és vidámságot ked­velő, s azt teremtő színjátszók még hallgatnak. De igen való­színű, hogy Balog Jancsi bácsi. Bíró Mihály, meg a többiek sem váratnak sokáig magukra. Mert munka után nemcsak a pihenés, hanem a vidámság is jól esik. Amint a példák mutatják, a gyár üzemi bizottsága magára talált, s ha ma még nem is olyan ütemben, mint régen, de már dolgozik,: Nemrégiben a Bajai Ruha- üzembe látogattam. Módom volt sok asszonnyal beszélgetni az élet ügyes-bajos dolgairól, az üzem életéről. E barátságos be­szélgetés során az egyik asz- szonyka így fordult hozzám: Disszidált a férjem, jár-e nekem a családi pótlék? Nem sokkal később egy másik asszony kétségbeesve a követ­kezőket kérdezte: Igaz-e, hogy a sztrájkpénzt levonják? Nem tudtam válaszolni, mert a bérrendeletek labirintusában elég nehéz eligazodni, s éppen ezért csak annyit mondtam, majd válaszolnak az illetékesek. A feleség is kaphat családi pétieket Az SZTK ügyvezetőjének he­lyettese a családi pótlék kifize­tésének ügyében a következő­ket mondotta: — Az asszony jo­gán a családi pótlék jár. A ta­nácstól kell hozni egy igazolást, melyben fel kell tüntetni, hogy a férj valóban külföldre távo­zott. Ezt az írást kell bemutatni az SZTK-nak, ha az üzemben kifizető hely van, akkor ott. Az asszonykának a vállalatnál be kell jelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényét. A másik kérdésre a Magyar Nemzeti Bank Területi Bizott­sága adta meg a választ. novemberre fizethető isitek Akik 1956. november 20. előtt sztrájk, vagy egyéb okok miatt nem dolgoztak, a 100 százalékos bér folyósítása azok részére is jogos. Erre az időre rendes ke­resetüknek megfelelő bér a dol­gozókat megilleti. Az 1956. november 20-ig mun­kát fel nem vevő, vág:/ ezen idő­ponton túl a munkát beszüntető dolgozóknak bér nem fizethető (pl. december 11—12-i sztrájk). Az 1956. november 20-ig a munkát felvevő, vagy munka­készségét igazoló dolgozónak az alábbiak szerint fizethető mun­kabér: , A ténylegesen munkát végző dolgozónak a törvényes rendel- kezesek szerint számfejthető bér: a november 20-ig munkát felvevő vagy munkakészségét igazoló dolgozónak — ha mun­kát nem is végzett — november 1—20-ig kifizethető a szeptem­ber havi kereset alapján számí­tott átlagkereset. Nem havidíjast dolgozóknak a szeptember havi túlóramentes átlagkereset egy napra eső részének és a novem­ber 1—20 közötti munkanapok számának szorzata. (Kiszámítan­dó a szeptember havi 1 napra eső átlagkereset és ez szorozva a no­vember 1—20 közötti munkana­pok számával.) Havidíjasoknak az alapfizetésnek megfelelő ősz- szeg fizetendő. November 21-töl 30-ig- fizet­hető bérek: a) A ledolgozott órákra a tényleges -teljesítmény szerinti bér, vagy a szeptemberinek megfelelő átlagórabér. b) A le nem dolgozott órákra a szeptemberi átlagórabér 8(> százaléka. „ Azon dolgozóktól, akik novem­ber 21. előtt sztrájkoltak és ezen időszakra 100 százalék fölötti il­letményben részesültek, a 1Q|0 százalékot meghaladó összeget le kell vonni. Venesz Olvasóink figyelmébe l „ Közöljük, hogy a Petőfi Népe szerkesztőségében minden ked­den délután 2 órai kezdettel in­gyenes jogi tanácsadást tart '•* megyei ügyészség. (Cím: Kecs­kemét, Széchenyi tér 1. 1. eme­ld.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents