Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-16 / 39. szám

ÚJRA INDULNAK : a szabó-varró és kézimunka szakkörök Ä pártszervezet Mindest tagja végezzen politikai munkát' Számos érdekes kérdés merült fel a megyei tanács MSZMP szervezetének taggyűlésén Városunkban már szinte ha­gyományossá vált az asszonyok téli foglalkoztatása különböző szakkörökön. Az elmúlt évben is többszáz asszony végezte el a szabó-varró, kézimunka és já­tékkészítési tanfolyamokat. Kü­lönösen sokan vettek részt ilyen tanfolyamokon az V. kerület asszonyai, leányai. Szívesen gyűltek egybe, hogy varrás vagy kézimunkázás közben meleg baráti légkörben beszélgesse­nek. Az elmúlt hónapok ese­ményei ezeket a kedves össze­jöveteleket meggátolták, most azonban azt szeretnék, ha az asszonyok és leányok ilyen irá­nyú igényeit újra kielégíthet­Bórmily történelmi megpróbál­tatás érje is a népet, a fiatalság életkedve, ereje törhetetlen — ezt a következtetést kell levon­nunk, ha a Kecskeméti Városi Tanács anyakönyvi adatait vizs­gáljuk. Szombat délutánonként — bárki láthatja — egymást érik a vidám lakodalmas mene­tek a város főterén. Ebben az esztendőben immár a hatvanki­nénk. Éppen ezért a Hazafias Népfront városi bizottsága feb­ruár 21-i dátummal április 4-ig tartó hathetes kézimunka és szabó-varró szakköröket indít a Hazafias Népfront megyei iro­dájának helyiségében, a Szé­chenyi tér 20. szám alatt. A hat­hetes tanfolyamok részvételi díja személyenként 10 forint, s a tanfolyamokra február 21-ig lehet jelentkezni a Hazafias Népfront megyei irodáján. Reméljük, sok' jelentkezője lesz majd a hasznos és érdekes szakköröknek. Hazafias Népfront Városi Bizottsága lencedik ifjú pár állott a városi anyakonywezetö elé. Különösen figyelemreméltó ez a szám, ha mindjárt megemlítjük, hogy az elmúlt év első hat hetében csak 39 házasságot kötöttek a város­ban. Igaz viszont, hogy az előző években kötött házasságok gyü­mölcse is beérett: 1957 első hat hetében 154 kicsi honfitárssal gyarapodott városunk lakossága. Február 12-én az MSZMP me­gyei tanácsi szervezete taggyű­lést tartott. A gyűlés első felé­ben tagfelvételi ügyekben dön­töttek. Határozataikat körül­tekintően, a párt ügye iránti felelősségtudattal hozták meg. Ezután Nyemécz elvtórs, a pártszervezet elnöke mondott beszámolót. Főleg a tennivalók­kal foglalkozott. Az ellenfor­radalom teljes leküzdésére most politikai eszközökkel kell a küz­delmet folytatni — mondotta. A pártszervezet elnöksége nevében előadássorozat tartását javasol­ta, amelyen a tanács érdeklődő A felmerült kérdésekre Dallos elvtárs, a megyei tanács elnö­ke válaszolt. Az ellenforradalmi elemek elleni harc során kü­lönbséget kell tenni — mondot­ta — a tudatosan ellenséges aknamunkát végző és a félreve­zetett, ellenforradalmi nézetek által befolyásolt, egyébként jó­Ezután a tanácsapparátusban végrehajtott létszámcsökkentés­sel foglalkozva elmondotta, hogy a megyei és járási tanácsappa­rátusok politikailag és szakmai­lag erősödtek. A községben nem volt racionalizálás, azon­ban október 23. után ai appa­pártonkívüli dolgozói is részt ve­hetnének. A beszámolót élénk vita kö­vette. A feszólalók egy része az ellenséges ellenforradalmi és antiszemita propaganda meg­nyilvánulásával foglalkozott. In­dítványozták, hogy a pártszerve­zet minden tagja bátran, hatá­rozottan szálljon szembe az ilyen ellenséges mesterkedésekkel, s hirdesse a párt politikáját. Töb­ben arra. tettek javaslatot, hogy a város MSZMP-szervezetei kö­zött javítsák meg az együttmű­ködési és időközönként kapja­nak tájékoztatást egymás mun­kájáról. szándékú emberek között, A tu­datosan ellenséges elemek ellen az államhatalom erőszakszervei útján is fellépünk. A félreveze­tett embereket viszont felvilá­gosító munkával, a kormány helyes politikájának ismerteté­tékben cserélődött, hogy az a szocializmus építése feladatának elvégzésére alkalmatlanná vált. A tanácsok apparátusában dolgozók feladatával kapcsolato­san arról beszélt, hogy min­denkinek ismernie kell a föld­ügyek rendezéséről szóló határo­zatot, Az oktatási osztály dolgo­zóinak pedig közre kell működni a pedagógusok között előforduló helytelen nézetek tisztázásában, Dallos elvtárs foglalkozott még a községpolitikai tervek teljesí­tésével is. Ezek között különösen fontos a járdaépítés. Még Kecs­keméten is vannak olyan utcák, ahol bokáig kell a sarat taposni. Az emberek örömmel, megnyug­vással fogadnák, ha az ilyen állapotok megszüntetésére már most intézkedések történnének, A proletárdiktatúráról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az nemcsak erőszak, hanem a munkásosztály szövetsége a dol­gozó parasztsággal, azonkívül a városi kispolgári elemekkel is a szocializmus építése érdekében. A kommunisták feladata, hogy ezt a szövetséget itt a megyében is szüntelenül erősítsék. A jugoszláv kérdés Végül a Jugoszláviával kapcso­latos kérdésekre válaszolva el­mondotta, hogy a jugoszláv ve­zetők néhány megnyilvánulása — kétség nem fér hozzá — nem szolgálta a barátság erősö­dését. Helyes lenne, ha jugoszláv elvtársak politikájukat felülvizs­gálnák és ezt az álláspcntjuka! módosítanák. A jelenlévők nagy érdeklődése mellett lefolyt taggyűlés az In- ternacionále eléneklésével ért vé. get. 1 kilé Hawleon arankáméi! és esygbek —~^--rr—rí Jó fogást csinált a rendőrség EBBEN AZ ÉVBEN «SOS<3rCSCSaK8CÖOW®ClgCS több luhcauáqot kötöttek KECSKEMÉÍEII, mint a mólt év első liai hetében Meg kell különböztélni a félrevezetett embereket az eiienforradalmároklól sével nyerjük meg. Szakmailag és politikailag erős tanács- apparátusokat rátus több községben olyan mér­Ha az átlagember csak a fenti címet olvassa el, elsőnek biztos az ötlik az eszébe, hogy hány embert kellett becsapni addig, amíg ilyen horribilis összegű ék­szert összeszedtek, mert becsüle­tes úton aligha sikerül az ilyes­mi. Már elöljáróban megmond­hatjuk, hogy akik így gondol­kodnak, nem sokat tévedtek. A fenti kincset, mely jóval többet nyom egy kilónál, csak a címbe irtuk .egész számmal, ezt is csak a rövidség kedvéért. A kiskunhalasi rendőrkapi­tányság ugyanis többről számol be az olvasónak és ez a követ­kező: »Bűnvádi eljárást indítot­tam — őrizetbevétel mellett — Almai János 45 éves vásári ke­reskedő és Verovszki Pálné 37 éves női szabó budapesti lakosok ellen, akik megyénk déli részén tiltott határátlépést kíséreltek meg: Az őrizetbevételkor Almai Já­nosnál több mint fél kiló arany­ékszert, kakasos Napóleon arany­pénzeket és 4300 forint kész­pénzt, Verovszki Pálnénál pedig egy Schaffhausen aranyórát, nagymenny iságű aranyékszert és 7250 forint készpénzt találtunk.« Nem vitás, ha a nevezetteknek sikerül áíjutniok a határon, a fenti kincsek megalapozták vol­na egzisztenciájukat. Csupán az a hiba csúszott számításukba, hogy figyelmen kívül hagyták, — a Magyar Népköztársaság határa ma már nem átjáróház. 'Bízunk a KPDSZSZ-ben A Kereskedelmi fs Pénz­ügyi Dolgozók Szabad Szakszer­vezetén belül már régóta elé­gedetlenség uralkodott, mely a pénzintézeti dolgozók sérelmei­ből táplálkozott. Ez csaknem különválásra vezetett. Mi volt ennek az oka? A KPDSZSZ tevékenysége csak a kereskedelmi dolgozók érdekve- delmére korlátozódott. Ilyen formán a pénzintézeti dolgozOK érdemi támogatás, megértés, társadalmi és’ anyagi elismerés nélkül kényszerültek a munká­ban való helytállásra. Ez oua vezetett, hogy segítség helyett utat engedtek a téves elképze­léseknek. A pénzintézeti dolgozók igyekeztek a legnehezebb idők­ben is helytállni. Vegyük csak példának az október 23~i ese­ményeket, amikor a posta, a közlekedés állt, országszerte dö­rögtek a fegyverek és az embe­rek még. az utcára sent, szívesen merészkedtek. A Magyar Nem­* zeti Bank területi irodájának i dolgozói életük kockáztatásával I hordták a pénz Budapestről te- thergépkocsival. hogy a vidéki $ dolgozók megkaphassák mun- i kabérüket. Volt aki a nyitott t tehergépkocsin 10 fokos hideg- íben tüdőgyulladást kapott a • sokmillió forintot érő ládák te­lte jén. Amikor az üzemek, hiva- ítalok többsége sztrájkolt, a Nemzeti Bank ajtó-rácsai egy fél napra sem zárultak be. Tud­ták, hogy pénz nélkül sem ke­nyeret, sem más élelmiszert nem vásárolhatnak a dolgozók. | De nézzük a konszolidált idő­iket is. Gondoltak-e már arra a I kívülállók, hogy a pénzintézeti 5 feladatkör keretében milyen | sokirányú gazdasági problémát kell megoldani. Ez a munkakör gészen speciális felkészültsé­get, az átlagos hivatalnok típust messze meghaladó közgazdász dolgozókat, hosszú időn keresz­tül tanított pénzügyi szakembe­reket igényel. Nézzük az elégedetlensé­get előidéző kérdéseket. Kívül­állók nem tudják, hogy a pénz­intézeti dolgozók bérskáláját 1.949 óta nem módosították. A •* *bankigazsaíók«-nak például jóval kevesebb fizetésük van, mint a vállalatok vezetői-átla­gának. Illetményük sok eset­ben vállalati főkönyvelők, pénz­ügyi előadók szintjén mozog. A nagy szaktudással rendelkező pénzügyi előadóink bérezése ugyancsak sokkul alacsonyabb, mint a hasonló beosztású válla­lati és szövetkezeti dolgozóké, (akiknek munkáját egyébként ők ellenőrzik). A Bank alacso­nyabb beosztású dolgozóinak bérezésénél az összehasonlítás ugyancsak hátrányos képet mu­tat. A bérezési lemaradás még szembetűnőbbé válik, ha meg­gondoljuk, hogy' a Bank dolgo­zói prémiumban, jutalékban, természetbeni, vagy egyéb jut­tatásban nem részesülnek. — Ugyanakkor a szociális juttatá­sok (például revizorok és elő­adók védőöltözete, étkezési adottságok stb.) területén is sok javítani való van. A Bank feladatkörét tekintve főhatóság. Dolgozói a felelősség és a támasztott követelmények szerint bizalmas munkakörben dolgozó közalkalmazottnak mi­nősülnek. Jogok tekintetében viszont a legmesszebbmenőkig rendezetlen a helyzetük. Vázlatosan ezek azok a kérdések, melyekkel már jóval hamarább kellett volna foglal­kozni, de a szakszervezet ed­dig nem emelte fel szavát. A pénzintézeti dolgozók ezért nem is érezték magukénak a szak­szervezetet. így történt, hogy s Nemzeti Bank kezdeményezé­sére a pénzintézeti dolgozók k: akartak válni a KPDSZSZ-bő) Erre azonban nem került sor. Szétválás helyett az összefogás útjára tértünk. A KPDSZSZ ú; területi elnöke kapcsolatot te­remtett a pénzintézeti dolgo­zókkal. magáévá tette sérelmei­ket és aktívan tevékenykedik érdekeik képviseletében. Bizto­sította a pénzintézeti dolgozó­kat, hogy a KPDSZSZ a jövő­ben orvosolni fogja az alapvető sérelmeket és oda hat, hogy ér­demeiknek megfelelő társadal­mi és anyagi megbecsülésben részesüljenek. A pénzintézet: dolgozók bíznak a KPDSZSZ- ben és remélik, hogy a »milliók árnyékában« is eltűnnek a sé­relmezett anyagi problémák ér méltatlanságok gondfelhői. Magyar Nemzeti Bank VI. s,z. Területi Iroda Üi&kszen-czeti Bizottsú&a Nagy Imre miniszterelnöki tevékenysége HlUpCft eh.g&ifné’ttyzUUcl tolódott {obfoa a koifnánp ? józan esszéi. Márpedig a több­pártrendszert létrehozó végzetes lépésre is egyes pártok átmene­tileg rá akarták ragasztani a »-szocializmus építésének« címké­jét. De Nagy Imrééit még tovább mentek és elfogadták a válasz­tások sürgős kiírásának követe­lését. Vajon abban a légkörben, a kommunisták elleni terrorak­ciók, a pártházak elleni támadás légkörében, az ellenforradalom demagógiájának légkörében mi egyebet jelentettek volna a vá­lasztások, mint a hatalom átját­szását a burzsoá pártok kezébe. Ez a lépés teljes kapituláció volt az ellenforradalom erői előtt. De nemcsak az ország színe előtt tett engedményekről van sző. A parlamentet elárasztották a legkülönfélébb személyek és küldöttségek, mindegyik megra­kodva pontokba-szedeít külön­féle politikai és gazdasági köve­teléssel. Előkerültek a Horthy- rendszer letűnt figurái, herceg Eszterházy, Takách-Tolvay tá­bornok, Horthy-tisztek és csend­őrök régi egyenruháikban, a ko­ronaőrök, palotaőrök, testőrök, stb. Nagy Imréék az ilyenfajta elemek közvetlen nyomása alá kerültek és a »rend helyreállítá­sa« érdekében szinte válogatás nélkül elfogadták követeléseiket. jeztc ki: nem torkollik-c mind­ez fasizmusba? • Aki a marxizmus—leninizmus talaján áll, tudja, hogy a leg­fontosabb dolog a proletárhata­lom megszerzése, megtartása. Aki ezt szemelőtt tartva vizs­gálta az eseményeket, látnia kel­lett, hogy a sorozatos kormány- átalakítások nem a szocialista demokrácia megvalósítását, ha­nem a munkáshatalom fokoza­tos felszámolását jelentették. A többpártrendszer létreho­zása önmagában nem jelent fel­tétlenül burzsoá restaurációt. Be az adott helyzetben, amikor kommunista párt a valóságban nem létezett, dühöngött a kom­munistaellenes terror, a tömeg­hangulatra az ellenforradalom demagógiája döntő befolyást gyakorolt, a többpártrendszer a praletárforradalom felszámolá­sát jelentette. A szocializmust építő orszá­gokban, ha van is több párt, ezek a szocializmus alapján Áll­nak és elismerik a kommunista párt vezető szerepét. De miféle szocializmust lehetett volna épí­teni a gombamódra szaporodó, Mindszentyt támogató »keresz­tény« pártokkal, a Barankovics- párt utódjaként fellépő »Demok­rata Néppárttal« stb. Aki ilyen körülmények között a szocializ­mus építéséről beszél, szakít a Milyen módon lépett fel eb­ben a helyzetben Nagy Imre és csoportja? Igyekeztek élére állni egy olyan mozgalomnak, amely sok­féle irányzatot foglalt magában, s melyben egyre inkább az ellen- forradalmárok vették át a ve­zető szerepet. Nyilvánvaló, hogy így nem lehetett megvalósítani a legfontosabb feladatot, az el­lenforradalom elszigetelését. A becsületes munkásokhoz, parasz­tokhoz, kommunistákhoz, akik a szocialista demokrácia megvaló­sításának legfőbb erői lettek volna, nem fordultak, ehelyett az ellenforradalomnak tett enged­mények útját vélték helyesnek. Ezekkel az engedményekkel Nagy Imre messze túlment az október 23-i követeléseken és lé­nyegében a szocializmus feladá­sának útjára lépett. Ezt a tények bizonyítják. Vegyük sorra, hogy milyen engedményeket tett Nagy Imre? Teljesített minden, a kormány átalakítására és jobbratoiódásá- ra irányuló követelést. A kom­munisták egyre jobban kiszorul­tak a kormányból és helyüket jobboldali polgári politikusok foglalták cl. Ez a jobbratolódás olyan gyors és olyan nagymér­vű volt, hogy nem egy a bur- rsoá demokrácia talaján álló ttrusali lap. is aggodalmát fc-s

Next

/
Thumbnails
Contents