Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-10 / 34. szám
A Bajai Gyapjiiszöyefgyár mindenese ► Egy főmérnök gondjai Az irodában nehéz rátalálni. Mindig az üzemrészeket bújja. Mi tagadás, ott érzi jól magát. Végigtelefonáltuk az ösz- szes üzemrészeket, de nem találtuk. Keresésére már egy expedíciót akartam szervezni, amikor váratlanul belépett az ajtón. Elfelejtettem bemutatni: Sebestyén János, a Bajai Gyapjú- szövetgyár főmérnöke, vagy ahogy munkatársai mondják: a gyár mindenese. Vele együtt léptünk be a főmérnöki szobába. Kíváncsi voltam munkásságára, de eleinte se- hogyse lehetett szóra bírni. Mihelyt azonban a gyárról esett szó. megeredt a nyelve. Életeleme az alkotás, s ezért hajlandó ezernyi gondot és terhet a vállára venni, hogy előbbre segítse a gyár életét, hozzásegítse munkatársait a nagyobb kenyérhez. Nehéz elsorolni, hogy mindezt hogyan teszi. Ha a műanyagból készült takarók syárécát a gépen való takarómérés megvalósítására. — Kitűnő találmány. Az elek- tróautomata gép segítségével számlálja az elkészült takarókat. Nemcsak itt, hanem a többi textilgyárakban is, főleg Szombathelyen, kifizetődő a kis masina alkalmazása. Ugyanis itt takarókat, zsebkendőket, s csikós textiliát állítanak elő. Nem nyugszik, amíg szakemberek nem nyilatkoznak erről a nagyszerű találmányról. Úgy küzd alkalmazásáért, mintha a sajátja lenne. Ez egyéniségéből fakad. Gyakran mondja: a munka önmagáért is megbecsülést hoz. Ezt az elvet á gyakorlatban váltja aprópénzre. A melegüzemiek nemrég megkérték: adjon ventilátort az üzemnek. Nem késlekedett egy percig sem. A ventilátor működik. A széntolók, amikor arra haladt, megállították: — Főmérnök szaktárs, nehéz ám ezt a sok szenet felhordani. Könnyítse meg valahogyan a munkánkat. — Megpróbálom — mondta. S a kisvasút, amely 15 ember munkáját megkönnyíti, már befejezés előtt áll. Amikor ezeket a történeteket előcsalogatom gondolatainak erdejéből, vidáman, s mintegy magyarázatképpen ezt teszi hozzá: — Ismeri azt a mondást, hogy lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség? — Ha valaki úgy szereti a hivatását, mint maga, akkor ezt el is hiszem — adom vissza a szót. Néhány pillanatig nem válaszol. Tekintete a messzeségbe réved. Vajon mire gondol? Nagynehezen újból előtörnek a szavai. Érzi, hogy többre is képes és a jövőt, vágyálmait önti formába. — Versenyezni kellene a külfölddel — mondja; — Ehhez persze sok mintásánál adódik valami probléma, ott van és addig nem tágít, amíg nincs eredmény. S a takarók ma már 30—35 színváltozatban készülnek, de nincs olyan nap, hogy a laboratóriumban ne töltene el hosszabb időt, figyelve az újabb kísérletek eredményeit. Nemcsak műanyagtakaró, hanem ágyterítő- és asztalterítő-garnitúrák gyártásán is fáradozik. A mintapéldányokat már el is juttatták a kereskedelemhez. Tetszett is nekik, s a tömeggyártása rövidesen megkezdődik. A mintákat Riavecz János és Ihos Sándor elképzelése alapján formáltak meg. Az anyag beszerzését Nagy Istvánra, a munkástanács elnökére bízták. Hol az egyik, hol a másik gépnél áll meg, hol az egyik, hol a másik technikussal beszélget. Netuliczki Jánosnak, meg Holpert Józsefnek is ő adta az den szükséges. Az iparnak szabad deviza, hogy maga határozhassa meg milyen gépet, nyersanyagot akar vásárolni. Deviza kell a külföldi tanulmányutakhoz is. Nem elég a külföldi lapokból megismerni a fejlett technikát, hanem látni kell a gyakorlatban - is. Kifizetődne ez az államnak. — Mi nem akarunk interpellálni a parlamentben, de az a kívánságunk, hogy a tervek kidolgozásánál érvényesüljön a szakszerűség. Nem vagyok ellensége annak, hogy a kereslet és kínálat; szabja meg termékeink árát és teremtse meg az egészséges verseny alapját.:: Nem tudtam mit válaszolni. Tudom, ma még ez nem lehetséges, de optimista vagyok, s bízok abban, hogy Sebestyén János főmérnök álmai a megvalósuláshoz közelednek. Sok mindenről váltunk még szót. Hirtelen megnézi az óráját, s fejét csóválja. Igen, már másfél órája beszélgetünk. Ez bizony sok. Ezalatt sok minden történt az üzemben. Elbúcsúzunk. A gyár mindenesének távolodó alakját elnyeli a hatalmas épülettömb. Harcban a nép bizalmáért ( A hercegszántói pártszervezet munkájáról ) A NEMRÉGENALAKULT MSZMP-szervezet befolyása egyre nő a dolgozók között. Napról napra többen keresik fel a párt- szervezetet, tanácsot kérve az ügyes-bajos dolgaik elintézésére. A kommunisták annak köszönhetik ezt a bizalmat, hogy a dolgozók jogos igényeiért harcolnak, helyes kezdeményezéseiknek élére állnak. Sok esetben maga a pártszervezet javasol olyasmit, ami a község lakosságának javára válik. Javasoltuk például: hogy a megszüntetett kenderkikészítőt újra helyezzék üzembe, ezáltal sok munkanélküli találná meg biztos kenyerét. Lépéseket tettünk a nádkérdés megoldására is. A község határában sok nád terem. A hercegszántói ember azonban nem kaphatott belőle, mert a nádgazdaság egy szálig elszállította. Pedig szükség lett volna rá itt is, mert sok nádfedelű ház van a községben. Javaslatunkra az illetékes hatóságoktól már jött válasz: a földtulajdonos, kinek földje végén nád terem, 200 négyszögölet kitermelhet. A HERCEGSZÁNTÓI MOZI — Venesz — dűledezik. Inkább történelmi em552 erőgép áll készenlétben a tavaszi szántáshoz gépállomásainkon A megye gépállomásain a tavaszi munkákhoz szükséges gépek nagyrésze már készen várja a nagy tavaszi hajrát. 552 erőgépet, 504 ekét, 231 tárcsát és igen sok más gépet javítottak ki február elejére. A Kiskunmajsai Gépállomás, amely minden évben elsőnek fejezte be a téli gépjavításokat, az idén is hű maradt jó hagyományához: mindössze három erőgép kijavítása van még hátra. A Csátaljai Gépállomáson is jól dolgoztak a traktorosok. A javító- műhelyben már itt is az utolsó gépeken végzik a javító munkálatokat. A gépjavítás befejeztével az erőgépek nagyrésze megkezdi a tavaszi szántást a homokos területeken, léknek néz ki, mint a község szórakozóhelyének. Javasoltuk, hogy a régi tanácsház épületét alakítsák át mozihelyiséggé. Ezek a javaslatok, intézkedések máris élénk visszhangot váltottak ki Hercegszántón. Látják a dolgozók, hogy a párt az ő érdekeit képviseli és harcol azok megvalósításáért. Közben nem feledkeztünk meg a párttagok eszmei, politikai pe- veléséről sem. A legutóbbi intéző bizottsági ülésen elhatároztuk, hogy minden héten vitaesteket rendezünk fontos elvi kérdésekről. Az első ilyen vitaestet már meg is tartottuk a pártszervezet aktívái részére. A LAKOSSÁG tájékoztatását, a köztük végzett politikai felvilágosító munkát sem fogjuk elhanyagolni. Agitációs csoportokat hozunk létre alapszervezetünk tagjaiból és a párttal szimpatizáló pártonkívüliekből. Ök beszélgetnek majd a község lakosságával a párt és a kormány fontosabb intézkedéseiről, rendeletéiről. Hogy a kapcsolat pártszervezetünk és a pártonkí- vüliek között még szorosabbá váljon, úgy tervezzük, hogy rendszeresen tartunk szabad pártnapokat, ahol a község dolgozói érdekeinek megfelelő kérdéseket vitatunk meg. A kérdések, melyeidre! foglalkozunk, nem képviselnek közvetlenül járási, megyei, vagy országos érdekeket, de a bizalomért folyó szívós, következetes harc megannyi láncszemét jelentik. ÚGY ÉREZZÜK, hogy alapszervezetünknek helyi politikai kérdésekkel is foglalkozni kell, mert csakis a dolgozó nép érdekeinek felkarolásával érhetjük el, hogy a tömegek szeressék és becsüljék a Magyar Szocialista ' Munkáspártot. Bálán Miklós Egyenletesen sűrű, szürkésfehér köd lepi a tájat. Óvatosan haladó gépkocsinkból csak az országút két oldalát szegélyező fasort és a közeli piroscserepes házakat látjuk. Stop! Váratlanul géppisztolyos katonák intenek megállást. A gépkocsivezető fékez. Pontosan az egyik vattakabátos katona mellett állunk meg. Határozott, kemény felszólítás hangzik: — Személyazonossági igazolványaikat és a határsávi tartózkodási engedélyüket kérem. A határövezetben járunk. Néhány nap óta ilyen meglepetésre itt bárhol számítani lehet. Igazolványaink gyorsan előkerülnek. Gondosan átnézik, rendbe találják, mehetünk tovább. Útközben több helyen is rendőrjárőrrel találkozunk. Az egyik községben éppen idegeneket igazoltatnak. A kocsiban mellettem ülő, egyik határőralakulat parancsnokához fordulok: — Mondja, milyen eredménye van a határövezet visszaállításának és az eddigi igazoltatásoknak? — Még sokan nem tudnak a február 2-án elrendelt határövezet létrehozásáról. Emiatt és a megszigorított ellenőrzés miatt az első napokban még nagy volt az előállítottak száma. Ugyanis néhány héttel ezelőtt még elég könnyű volt itt a határon átjutni. Alakulataink azonban most már minden határrészt megfigyelés alatt tartanak. — Egyébként minden nappal csökken a szökést megkísérlők száma, bár próbálkozók még mindig akadnak. Itt, a hercegszántói határszakaszon még most is több személyt, közöttük bűnözőket és ellenséges elemeket fognak el a járőrök. atár mentén tártén ü, közgyűlésre egybegyűltek azonban elhatározták, hogy ködösen gazdálkodnak és a szövetkezetét nem tekintik feloszlottnak. A jogtalanul széthurcolt értéktárgyaikat is összegyűjtik. Hosszabb I"!'"!" B~i IBIÉI vita után bizottságot választot- — — — — — —— — — tajj az alapszabály módosítására.. Többek javaslatára a szántást, vetést a jövőben is együttesen végzik, a fogatos munkákhoz * * Gépkocsival a déli hafárövezefben pedig közös állatállományt tartanak. íPávod ) Először Dávodon állunk meg. A község lakói nyugodtak, a határsáv /isszaállítása különösebben nem zavarja őket. A mindennapi élet itt már visszazökkent a rendes kerékvágásba. A múlt héten alakult meg az MSZMP községi szervezete. Szervezői a régi harcosok sorából kerültek ki. — Ott van az alapító tagok között Pásti József bácsi is, aki 1917-ben hadifogoly korában ismerkedett meg a szocializmus eszméivel és már 1919- ben is alapítója volt a Kommunisták Magyarországi Pártja községi szervezetének. Pásti elvtársat a Horthy-rendszerben, 1933-ban, eszméi miatt másfél évi börtönre ítélték, 1944-ben pedig internálták. A párt elnökségébe az alakuló taggyűlés kipróbált, régi harcosokat választott. Csábi Gábor villanyszerelőt, Kovács Lajos egyéni gazdát és Simon József földművesszövetkezeti ügyvezetőt. Az elnökség tagjaival nem tudtunk beszélni. Pásti József elvtárs, az idős kommunista mondta el, hogy most állítják össze a párt- szervezet helyi akcióprogramját. Az MSZMP helyi szervezetének megalakulását és tevékenységének megkezdését egyébként az egyéni gazdák is érdeklődéssel figyelik. Meleg kézszorítással búcsúztunk Pásti Józseftől. Ezután néhány szót váltottam még itt az egyéni gazdákkal és volt termelőszövetkezeti tagokkal is. Tőlük tudtam meg, hogy a községben két termelőszövetkezet. működött, ezek vagyonát azonban most már szétosztották, vagy eladták. A szövetkezet bomlását kívülállók követelései segítették elő. Kovalik Mihály, volt darálómalomtulajdonos például 42 darab disznót, Szloboda Mihály pedig égy traktort és egy pótkocsit hurcolt el a szövetkezettől »kártérítés« címén. A szövetkezeti i ,ok ebben az időben sehonnan sern kaptak támogatást a követelődzőkkel szemben, Azok, akikkel beszélgettem, nem tudják, ho'gy újjáalakul-e a termelőszövetkezet, vagy nem, de hallottak arról, hogy a tagok egy része hamarosan közgyűlést tart, ahol titkos szavazással döntenek a feloszlás, vagy alacsonyabb társulás formájában való továbbműködés mellett. Dávodhoz csak néhány kilométerre van a határ. Az októberi ellenforradalmi események után a községből 18—20 személy távozott jugoszláv területre. Nagy esemény itt most, hogy a disszidáltak közül másfél havi távoliét után a napokban visszaérkezett Faragó Katalin Ili éves és Szőllősi György 18 éves fiatal. Azt a hírt hozták, hogy a községből elmentek közül többen vissza kívánnak térni, közte Simon János, Gédei Anna és Farkas József is, akikért szüleik annyira aggódnak. A visszatértek saját szemükkel tapasztalták, hogy más országban sem zöldebb a mező, ott is van gond, probléma éppen elég. A tiltott határátlépők hosszú ideig lágerben élnek. A jólétről, gyors meggazdagodásról, saját autóról, stb. szőtt szép álmaikat a rideg valóság hamar eloszlatta. Hagybaracska ) Dávodról, Nagybaracskán át, Szeremlére utazunk. Nagybaracskán pár perces megállásunkkor azt a hírt hallottuk, hogy a feloszlott három termelőszövetkezet helyén öt termelési társulás és egy termelőszövetkezet alakult a múlt héten. így a régi termelőszövetkezetek több mint 1000 holdnyi területét csaknem egészében magukban foglalják az új közös gazdaságok. »ZEREMLE ) Már este van, amikor Szeremlére megérkezünk. Itt a feloszlottnak tartott Béke Termelőszövetkezet tagjai mintegy harmin- zan, a kommunisták kezdeményezésére éppen közgyűlést tartottak. A szövetkezet, vagyonának egy- részét szcthurcoUák. A A szövetkezeti gazdálkodás hívei azonban a múlt hibái mellett sem mentek el szótlanul: Akik jól művelték a területet, sok és nagycsővű kukoricát termeltek — mondta Csorba néni — osztáskor ugyanannyit kaptak, mint azok, akik keveset és apró csöveket termeltek. Jobb lenne, ha jövőre mindenki arról a területről kapná meg a terményt, amit maga művel. — Egymási követték a felszólalások. Volt, aki a lopások megakadályozását követelte, mások azt javasolták, hogy az öregekről most már ténylegesen gondoskodjanak. Nem vártuk meg a vita végét. Elbúcsúztunk ezektől a derék, öntudatos emberektől. Nem kel! őket félteni, tudják már, hogyan kell jövőjüket alaftítani. Sötét van, amikor haza indulunk. Közvetlenül a határ közelében rakéták röppennek fel és piros-sárga-zöld-fehér fények világítják meg a tájat. Az országúton katonai gépkocsik haladnak, az R-csoport megy razziát tartani. Nehéz dolga lett a tiltott határátlépésre vállalkozóknak. Hazafelé tart a gépkocsi és utasai a déli határövezet lakóinak életéről, a röpke látogatásokon szerzett új tapasztalatokról beszélgetnek. IV-j ii <- In'/Kdl'
