Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-06 / 30. szám

ZAVAROS IDŐK KÖHJUKTI)RA-L0VA6JAI

Adalékok a Téglagyári Egyesülés „forradalmi“ múltjából \

/jntklö törpék £j birodalmában

Látogatás a Petőfi utcai Zeneóvodában

Ezek a lovagok csak alkalomra várnak, hogy megkezdhessék kisded játékaikat. Ha a helyzet úgy kívánja, féltéglával verik a mellüket, miközben igaz hazafija nrfangos előkészítés „nagy emberek“ segédletével

ságukat bizonygatják. Akárhogy leplezik agyafúrt céljaikat, egy idő után úgyis napfényre kerül az igazság.

i iAií*

Talán nincs olyan ember Kecskeméten, aki még álmában is azt merte volna állítani: a Téglagyári Egyesülés a »szocializmus biztos fellegvára«. Ezt a tényt az októberi események nyugtázzák, — méghozzá alaposan.

A divat akkortájt az volt, hogy el kell távolítani a kom« munista vezetőket. De ki távolítsa el? A munkástanács! Ű bírja a dolgozók bizalmát. Meg is alakult a végleges munkástanács, amely mindent megoldott. Csupán egy hiba csúszott be a dologba. Ezidőtájt Jurászik György és Ujhidi Géza, a megyei tanács ipari osztályának dolgozói véletlenül igen sok segítséget adlak. Ez még az egyszerű embereknek is feltűnt.

Nem csoda! Súgtak-búgtak, s mindent megtettek, ami tőlük tellett. Miért? A vizsgálati jegyzőkönyv így rögzíti: »Megállapításunk szerint Kemény Endre főkönyvelő leváltására a munkástanács csak azért tett javaslatot, mert Jurászik György, az ipari osztály volt revizora jóeló- re elkészítette saját részére a főkönyvelői állás megszerzését. Véleményünk szerint Jurászik György azért vett részt a végleges munkástanács választásánál, hogy hozzászólásával is elősegítse Kemény Endre leváltását és előkészítse a talajt saját számára.«

A furcsább dolgok ezután következtek.

JNeui az egész muokássúg, hanem csak egy része

Ma már világos: Kiss Lajos igazgató, Kemény Endre főkönyvelő és Nagy László műszaki vezető leváltását egy szűk réteg — nem a vidéki telepek képviselői, akik a munkásgárda zömét alkotják, — csak a kecskeméti központ, a kecskeméti ll-es és a lakiteleki telep küldöttei szorgalmazták. Az egésznek az az érdekessége, hogy az

utóbbi három munkahely 11 szavazattal, míg a vidéki telepek csak öt szavazattal bírtak. Ilyen kiváló »előkészítés« után a választás kifogástalanul sikerült. A mozgatók elérték a célt. Kiss', Keményt, Nagyot menesztették a vállalattól. Ehhez adta szentesítő szavát az ipari osztály is. De figyeljük csak a további fejleményeket.

A Signum Laudistól a munkástanács elnökségig

elbocsátását, mert annakidején velem szemben is ugyanígy járlak el — mondotta Fehérnének, a »munkástanács elnöke«;

Nem maradt el tőle az újdonsült műszaki vezető, Németh Ferenc sem. Ű igazán megmutatta »hazafiságát«. A zavaros időkben, a kiváló dolgozó kitüntetésére szolgáló ötágú vörös csillagokat Lajkó elvtárs elé dobta, s egyet Lajkó elvtárs mellére tűzött e szavak kíséretével: »ez volt a maga rendszerének a színe és jelvénye, viselje.«

Simigla Is ttján. a Kecskeméti Téglagyár II. vezetője csak addig haragudott az igazgatóra, míg kezébe nem nyomták azt a papírt, amely arról szólt, hogy ö lett az egyesülés igazgatója.

Régi magyar közmondás, de örökké idézhető: »A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.« Ez történt most is. A Kecskemét I., 11., a bácsalmási, csávolvi, hajósi, herceg- szántói, katymóri és keceli telepek vezetői, munkástanács elnökei és a dolgozók többsége úgy vélekedik: a volt vezetők általában megfelelőek a vállalat irányítására. Ugyanakkor rámutatlak magatartásbeli hibájukra is.

Az igazságot a munkások nagy többsége mondta ki. Ennek pedig egyenes következménye Csak az lehet, hogy a volt vezetők foglalják el újból megérdemelt helyüket.

B. G.

Nem lehet ezekután csodálkozni, ha a munkástanácsba olyanok is kerültek, akik any- n.yira távolállnak a munkásosztály problémáitól, mint Makó Jeruzsálemtől. Na, de ez nem zavarta a megyei tanács ipari osztályát sem. A végleges munkás- tanács elnöknek választotta dr. Iványosi Szabó László horthysta tisztet, a Signum Lgudis büszke tulajdonosát, aki a vállalat * terv- és statisztikusa. Ekkor tét-| te, — de talán már meg is bánta | — az alábbi kijelentést: —Azért | nem vállalom az igazgatói állási betöltését, mert Signum Laudis-| szál kitüntetett horthysta tiszt | vagyok. |

»Emberségére« mutat az alábbi | is: — Nem sajnálom Kemény f Endre, kélcsaládos kommunistái

Részlet az új fehérkönyvből

Szob ácsi József tanú kihallgatása

Jegyzőkönyvi kivonat

10 millió forint jövedelmet jelent

negyedévenként a szabadon értékesített tojás- és baromfi megyénk termelőinek

1

Januárban 900 ezer darab tojást, 1760 mázsa baromfit vásároltak fel a termelőktől a földművesszövetkezetek. Ez a meny- nyiség jóval kevesebb az egy hónap alatt szokásos felvásárlás mennyiségénél. Ennek oka az, hogy téli időszakban mindig gyengébb a tojáshozam, cs baromfiból is csökken a felvásárlás ezekben a hónapokban.

A piacokon azonban a tél múlásával fokozatosan növekszik a baromfi- és a tojásfelhozatal is. Január vegén lényegesen növekedett a felvásárlás. Kiskunmajsán január elejéhez képest az elmúlt napokban tízszeresére növekedett a felvásárolt tojás mennyisége. A megye területén naponta 80 ezer darab tojást vesznek át a földmíívcsszövctmint a

kezetek, kétszer annyit január eleji napokban.

A beadási kötelezettség megszűnte után a termelők jövedelme is növckcdetl. A beadás eltörlésével szabad értékesítésre kerülő baromfi cs tojás mennyisége az idén negyedévenként mintegy 10 millió forinttal növeli a termelők jövedelmét.

Jobb lesz a passtörizált vaj és tej

Munkába állították azt a 36 korszerű pasztőrizáló berendezést, amelyeket nemrégiben a Német Demokratikus Köztársaság* tói és Csehszlovákiától kaptunk. Ezeknek a gépeknek a segítsé- Eével lényegesen jobb tejet és vajat kap majd a lakosság,

én szolgálati tevékenységemet » BlM-bcn. Ezek a kínzások, kegyetlenkedések este 0 órától 11 óráig tartottak. Ezután engem az épület pincéjébe vezettek és kijelentették, hogy engem itt lelőnek. Engem külön cellába, csuktak, hogy hot volt ez alatt az idő alatt Horváth és Valde, azt nem tudom.

Éjjel 12 órakor ugyanazok a személyek megint magukhoz hivattak és elkezdődött az új vallatás, amely a következő nap reggeli 5.30 percig tartott. A megítélésemmel én tévedhetek néhány percet, de kijelentem, hogy ez a »kihallgatás« kb. 5 óra hosszat tartott. Ez nem kihallgatás volt, hanem állandó testi sértés. Vertek azért, hogy én állítólag az állami biztonsági szerveknél rajparancsnok voltam, vertek azért, hogy a hosszú szolgálati idő alatt, 1945-től nem volt egyetlen egy párt, vagy hivatali fenyítésem, vertek azért, mert én főhadnagy vagyok, vertek azért, mert sok párttagsági díjat fizetek (én 50 forintot fizettem egy hónapban, ami a fizetésem után járó párttagsági díj meghatározott százaléka). Követelték azt, hogy én elmeséljem annak a küldeménynek a tartalmát, melyet én mint futár a vidéki szervekhez vittem, és követelték azt is, hogy elmeséljem azoknak a beszélgetéseknek tartalmát, ami a BM parancsnokai közölt folyt és amelyet én Is hallottam. Amikor én ennek nem tettem eleget azzal, hogy azt nem tudom, megint ütöttek. Ütöttek engem azért, mert én szadistáknak neveztem őket. Ezen kínzások közepette engem néhányszor kivezettek az udvarra és megfenyegettek, hogy átadnak a felkelők kezébe, akik a bizottság kapujánál állnak és az akasztásra a kötelet már előkészítették. Utoljára vertek engem azért, mert nem adtam nekik olyan vallomást, amit ők tőlem akartak és azért, mert ők miattam egész éjjel nem aludtak.

(Folytatjuk)

lábam az asztalra helyezzem. Ezt is végrehajtottam. Ezek után az a férfi, aki engem a csizma levételére kényszerűen, a puskavesszővel elkezdte ütni a lábujjaimat, törekedve arra, Hogy a körmeimre találjon és azt elszakítsa a lábujjamtól. A fájdalom rettenetes volt, és cn elkezdtem sírni, ezután pedig a folytatódó kínzások következtében lábaim érzéketlenné Váltak. Borzongás nélkül nem tudok erre emlékezni. Én most is sírok, emlékezve ezekre a kegyetlenkedésekre. Ezután engem kéliyszerítettek a csizmák felvételére. Dagadt lábaim sehogy sem akartak beleférni a csizmába, de engem kényszerítettek és én elviselve a fájdalmat, végrehajtottam parancsukat és nagynehezen lábaimra álltam. A hátam mögött álló géppisztoiyos utasított engem, hogy forduljak arccal a fal felé úgy, hogy orrom a falat érje. EZ a géppisztoiyos hátulról úgy megütött Oilgcm. hogy az orromból és számból folyni kezdett a vér, amelyet nem törölhettem le.

Ehelyett a szoba közepén a padlóra egy tányért tettek, azt mondták, hajoljak le, mutatóujjammal támaszkodjak a tányérra és ilyen helyzetben járjam körül. A vér eközben folyt, csöpögött a padlóra és a tányérba. Én megpróbáltam a balkezem kabátujjával letörölni a véri, de ezért erős ütést kaptam. Így járattak a tányér körül addig, amíg eszméletlenül össze nem estem. Ekkor a kecskeszakállas vizet locsolt az arcomba és ennek eredményeként én magamhoz tértem. Isméi arra kényszeritet- lek, hogy Ujjammal a tányérra támaszkodjam és továbbra is járjak körülötte. Én megint elvesztettem az eszméletemet. Újból vizet öntöztek rám, és kény- szerítettek, hogy járjak a tányér körül.

A kecskeszakállas ez idő alatt kétszer telefonált a XXI. kerületi rendőrségre, követelve, hogy ellenőrizzék és jelentsek neki az

Budapest, 195(1. december 1.

Szobácsi József 1908-ban

Mindszenten született.

Szobácsi József főhadnagyot két társával együtt a felkelők l95fi. október 3(l-án gépkocsijukat feltartóztatva elfogták, vallomásának erre vonatkozó részét közöljük.

»A felkelők lefogtak engem, Horváthot és Valdct és megmotoztak bennünket. Ezután elvezettek mindhármunkat az újpesti ún. »Forradalmi Bizottság« épületébe. Az úton a felkelők elvertek engem. A bizottságban minket újból megmotozlak. Entölern elvették a párt- könyvemet, személyi igazolványomat, és a nálam lévő 30 beosztottam — Belügyminisztérium munkatársainak — névsorát, a Partizánszövetség igazolványát, levették rólam az egyenruhát és egy szakadt polgári ruhába öltöztettek. Ugyanígy bántak el Valdcval is. Horváthtól Csák a személyi igazolványát vették el. Ezután engem, Horváthot és Valdct a bizottság épületében levő kis szobában helyeztek el, fegyveres őrt állították és megtiltották, hogy beszélgessünk egymással.

Öt perc múlva kezdődött az ún. nyomozás. A kihallgatásra először engem vezettek be. A szobában, ahová engem felvezettek, az asztal mögött ült Kosa, balra tőle egy kb. 30 cv körüli, magas termetű, sovány, hosszúkás fehér arcú, kis kecskeszakállas férfi. Engem a székre ültetlek. Körülöttem 15 géppisztoiyos voll. Nem emlékszem, hogy ki, de úgy tűnik, hogy Kosa kérdéseket telt fel nekem, hogy hová és miért Utaztunk mi... A vallatok hazugsággal vádoltak engem. A jelenlévő néhány gép- pisztolyos néhányszor nyakon- és fejbevágatt engem. Kiabáltak, hogy kiadnak engem az ítélkező tömegnek. Azután valaki a jelenlevők közül azt parancsolta nekem, hogy vessem le a csizmámat. Én végrehajtottam ezt. Levetettem a csizmámat. Engem képyszerílettek. hogy meztelen

Rövidesen színre kerül az»Lmber tragédiájac Kecskeméten

A kecskeméti Katona József Színház ez évi programja igen változatos, gazdag és nagy erőfeszítéseket kíván a társulattól. Molnár Ferencnek jelenleg nagy sikerrel játszott »Doktor úr« című zenés vígjátéka után a »Néma leventé«-t Viszik színre a : művészek.

A lengyelországi turné után első bemutatójuk a »Kaméliás : hölgy« lesz, melynek előkészületei már teljes erővel folynak,: majd a »Szabin nők elrablása« című kacagtató, jólsikerült ope- : rettel mulattatják Kecskemét közönségét.

Ezután kerül sor az évad legnagyobb és legnehezebb pro- • dukciójára, »Az ember tragédiája« bemutatójára. A színházban • meg vannak a feltételek ahhoz, hogy igényes művészi ízlést ki- j elégítöen hozzák színre a művet. A főszerepeket Fogarassy Mária j és Bicskey Károly alakítják, akik ismét Kecskemétre szerződtek. • A kitűnő müvéezházaspár már dolgozik a nagy szerep megfor- ] múlásán. A bemutatót április első napjaira tervezik.

: AZ ABLAKOK RÉSÉIN ki- : szűrődnek a magyar gyermek- : dalok kedves dallamai. Énekszó- ; val tanul, művelődik az iskolába • készülő gyermeksereg. Heten- : ként két alkalommal tágas nagy- : terem, hajukat bontó virágok. : apró asztalkák, s pöttömnyi : székecskék fogadják a kislányo- : kát és kisfiúkat.

DR. SZENDRÖY JÓZSEFNÉ, a zenei foglalkozás vezetője odaadó, meleg szeretettel nyitogatja á hangszálacskák finom zárait. Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei alapján arra törekszik, hogy a gyermekek már az óvodában tmegismerkedjenek a magyar zene szépségeivel és a művészet életgazdagitó erejével

FARSANGI JÁTÉKOT tanulnak. A másik szobában három kisfiút kifestettek. Az egyiknek az arcára ezüstfehér szakáll került, a másiknak bajuszt ragasztottak, a harmadiknak szemöldökét hosszabbították meg. Amikor benyitottak a szobába a fészekbe ülő kis fecskeraj csivi- lelö nevetésbe tört ki. Csak megszokott ruhájukról és szemükbe hulló hajukról ismerték meg megöregedett társaikat. Ezek a kis jövevények farsangot köszöntöttek. Mondókájuk után a makulányi gazdasszony fosziós- bélü kaláccsal és főtt tojással ajándékozta meg a köszöntőket. Ezután a kis társaság gyűrűt alkotott, parányi kezükben cintd- nyert és triangulumot szorongattak, s körbe-körbe meneteiteké Kall néni énekét ritmust érzd igyekezettel kísérték a dobbantó lábacskák és a gyermekhangszerek kedves muzsikája.

EZUTÁN ZENEELMÉLET következett. Kézjelről énekeltek három dallamhangot. Mindegyik hangmagasságot egy-egy kispajtás személyesítette meg. így gyakorolták a szolmizácíós hangközöket, A kézjelről való gyakorlás után szöveggel is megtanulták a dalt, majd a legélvezetesebb dolog következett: eljátszották a dal tartalmát.

Az óra befejeztével a gyermekek rimánkodva kérték Kati nénit, hogy maradjon még közöttük. A kérésnek nem tudott ellentállni és néhány, már ismert dallal, játékkal fejezte b* a foglalkozást.

A SZÍVBŐL FAKADÓ hiva- tásérzésnek majd később terem meg a gyümölcse, de addig ezek az egyszerűségűkben is örökéle- tii dalocskák számos családi otthonba visznek derűt és örömet a zenei művészet legapróbb apostolai által.

Jó lenne, ha ezt a heti kétórás zenei foglalkozást minden napközi otthonos óvoda megvalósítaná, mert jó szakember van elég.

TALÁN, HA MINKET gyermekkorunkban ilyesmire tani' tollak volna, ma már más lenne a magyar zenei élet.

— Bieliczky —•