Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-06 / 30. szám

* * POLITIKAI NAPILAP II. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM Ára 50 fillér 1957. FEBRUÁR 6. SZERDA Párt nélkül, a párt vezetése nélkül nincs proletárdiktatúra Kádár János elvtárs beszéde Salgótarjánban Nagyaktívaülést tartottak, szombaton Salgótarjánban, ahol megjelent és a vita során fel­szólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP ideiglenes intéző bizott­ságának elnöke, miniszterelnök is. Beszéde elején megemlékezett Kádár elvtárs arról, hogy mun­kásmozgalmi tevékenysége so­rán mint pártmunkás és képvi­selő két területen, Angyalföldön és Nógrád megyében tevékeny­kedett, s mindkettőre büszke. — Az ellenforradalom dühösségé- nek napjaiban — mondotta — bizonyára sok hely volt Magyar- országon, de kettő biztosan volt: Angyalföld és a salgótarjáni járás, ahonnan a vörös zászló egy percre sem került le. Erre büszkék lehetnek a Nógrád me­gyei dolgozók és minden ma­gyar forradalmár. A továbbiak­ban a “megye 1919-cs vörös ka­tonáiról emlékezett meg, akik védelmezték a magyar forrada­lom és a nemzeti függetlenség ügyét, az illegális kommunis­tákra, akik a Horthy-rendszer idején magasra tartolták a for­radalom zászlaját, a 45-ös vá­lasztásokra. amikor több mint 70 százalékot kapott a járásban a kommunista párt. Megemlé­kezett arról is Kádár elvtárs, hogy amikor 1956. augusztusá­ban Salgótarjánban nagygyűlést tartott, úgy értékelte, hogy a nógrádi nép meg volt győződve arról, hogy a párt ki tudja javí­tani a hibákat. A júliusi köz­ponti vezetőségi ülésen megtör­tént a fordulat és megszületett a pártban, az országvezetésben a feltétele annak, hogy a koráb­bi évek hibáit kijavítva, gyor­sabban haladjunk előre. —■ Október 23-át 12 eszten­deje készítette elő a magyar el­lenforradalom és a nemzetközi imperializmus. De nagyon jól jegyezzük meg, hogy az ellen- forradalom sokévi előkészület után akkor indult rohamra, ami­kor az ellenforradalmat az a veszély fenyegette, hogy a párt felismerte és kijavítja a hibákat és hozzá is látott a hibák ki­javításához. Ez nagyon fontos tanulság számunkra — mon­dotta. radalmi kormányt állított fel, nem is annak az érdekében agitált, hanem szakszervezeti kormányt ajánlott az országnak. És nye­regbe segítette a Peidl-kormányt, amelyik hat napig »uralkodott«, azután jött a Friedrich-kormány, utána jött Horthy és azután következett a kommunisták és a haladó emberek lemészárlása, az országból való kiüldözése, az el­lenforradalmi terror és a bur­zsoázia diktatúrája 25 eszten­dőn keresztül; Miért érdemes erre visszaemlé­kezni? Azért, mert október 23-án sem azzal jött a burzsoá, hogy nagyon kel­lemetlen, hogy a gyár már köztulajdon, adjátok nekem vissza. A nagybirtokos sem mondta még akkor, hogy ad­játok vissza a 20 000 holdat. Hanem azt mondták, hogy a sztálinizmus ellen kell har­colni. •— emlékezhetnek rá — »ki kell javítanunk a hibákat«. Persze a kijavítást úgy értették, hogy agyonütni magát a szocialista for­; ISMÉT SUGÁROZ a Magyar Televízió} j A Magyar Televízió februári 5-én, kedden 18 óra 30 perctől j 20 óra 30 percig kísérleti műsort] adott. A műsorban a Majomcsá­szár című gyermekfilm és a* Mese a 12 találatról című játék-] film szerepelt, | yooooooooaoc I ♦ As Országos j Rendőrkapitányság \ • közleménye : Az Országos Rendőrkapitány-! ság közlekedésrendészeti osztá-? lya közli, hogy a motorkerékpár-! lopások megakadályozása érde-f kében a jövőben a rendőrség? nem vizsgáztatja le az olyan mo-j torkerékpárokat, amelyeket kii-j lönböző helyekről szerzett alkat-{ részekből szereltek össze. Egy­idejűleg felhívja az üzemeket,] a vállalatokat, az intézményeket,? hogy a birtokukban lévő gép-] kocsik, motor- és alvázcseréjét] ezentúl a rendőrségnél jelent-] sék be, mert enélkül a járművek? RÉSZLET AZ ÚJ FEHÉRKÖNYVBÖL (3. oldal) ZAVAROS IDŐK KON~ JUNKTÜRA LOVAGJAI (3. oldal) RÖVIDESEN SZÍNRE KERÜL AZ »EMBER TRAGÉDIÁJA« KECS­KEMÉTEN (3. oldal) ÉNEKLŐ TÖRPÉK BIRODALMÁBAN (3. oldal) LÁTOGATÁS A SZÍNHÁZ BERKEIBEN (4. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÖCEÁNCN (4. oldal) MIÉRT SZÜNTETTÜK MEG A MOSÓGÉPEK KÖLCSÖNZÉSÉT (6. oldal) MEGHÍVOM A LAKAS- HIVATALT A SZARKAS 181-BE (6. oldal) i igazolólapja érvénytelen. Elrendelték a déli határövezet visszaállítását Hz osztálfhcxrcbcm a aél mindig a hatalom Nyugaton heves agitáció és uszítás folyik a magyar for­radalom ellen. Még mindig az a központi vitakérdés, hogy októ­ber 23 és november 4 között for­radalom volt-e, vagy ellenfor­radalom? Egyszerűsítsük le a kérdést és csak a lényeget néz­zük. Mi a szocialista forradalom fő jellemzője? 1919-ben Ma­gyarországon szocialista for­radalom volt. Megszületett a proletárdiktatúra. Ezt az el­lenforradalmárok leverték. 1945 és 1947 között ismét szocialista forradalom ment végbe. Mi határozza meg ennek a lé­nyegét? Az, hogy milyen tár­sadalmi osztály ragadta kezébe a hatalmat. 1919. március 21-én éppenúgy, mint betetőzésképpen 1947-ben, a magyar munkásosz­tály ragadta a hatalmat a ke­zébe. A hatalom, elvtársak, rendkívül fontos dolog az osz­tályharcban. Mindennél fonto­sabb! Mert egy társadalmi osz­tály a hatalom birtokában min­dent megtehet, de ha a hatalom nincs a birtokában, talán sem­mit sem tehet. Ezért az osztály­harcban a cél mindig a ha­talom. Ezt a hatalmat a munkás- osztály meghódította. A hatalom birtokában min­denekelőtt társadalmi tulaj­donba vette a termelési esz- ! közökéi. Ez történt 1919-ben és 1945 és 1947 között is. A termelési eszközöket, vagyis a gyárakat, bányákat, a ban­kokat, a földet a dolgozó osztályok vették birtokba. Ahogy azt már 1848-ban, 1849- ben Marx meghirdette a szocia­lista forradalom céljaként, a ki­sajátítókat kisajátították. A szocialista forradalom lénye­géhez tartozik, hogy a kultúra eszközeit is birtokba veszi az új uralkodó osztály: a mi viszo­nyaink között a rádiót, a sajtót, az iskolákat, a színházakat, stb. Ez a folyamat nálunk végbe­ment, a munkásosztály a hatalom birtokába került, azt mindenki pontosan tudja, aki nem akar kö­dösíteni. Ezek után csak úgy vetőd­het fel a kérdés: ki lehet az, aki ezzel a hatalommal szemben fegyverrel támad? Ellenforradalomról van szó, teljesen világos. Ahogy 1919. augusztus 2-án, úgy 1956. október 23-án is meg­kezdődött Magyarországon az el­lenforradalom. Az ellenforrada­lom is folyamat. 19-ben Is a demokrácia jelszavával döntötték meg a munkáshatalmat Az utóbbi időben az ország déli határát, illetéktelen sze-» ! mélyek nagyobb számban olyan céllat közelítik meg, hogy tíl- tolt határátlépést kíséreljenek meg és a Magyar Népköztársa­ság területét engedély nélkül elhagyják. E törvénytelen cselekmények sértik népköztársaságunk belső rendjét és biztonságát, ezért a fegyveres erők minisztere utasítást adott a korábban megszüntetett déli határövezet visz- szaállítására. Az erre vonatkozó rendelkezés 1957. február 2-ával hatályba lépett és kiterjed Baranya, Bács-Kiskun, Csongrádi Somogy és Zala megye országhatár menti területeire. A rendelkezés értelmében — hasonlóan a nyugati határöve­zethez — a déli határövezetben csak rendőrhatósági engedéllyel lehet tartózkodni és az oda történő beutazáshoz is a rendőrha­tóság előzetes engedélye szükséges. A határmenti rend biztosítása érdekében a határövezetben a rendőrség ellenőrzéseket foganatosít és azokat, akik tartózko­dási, illetve beutazási engedéllyel nem rendelkeznek, előállítja és szabálysértésért felelősségre vonja. Az ellenforradalmároknak ál­talában nem könnyű a nép elé állmok, mert nem hirdetik meg valódi céljaikat. , Egyetlen el- tenforradalmár sem mondhatja, hogy kedves magyar nép, én az­előtt burzsuj voltam, 10 000 hol­das nagybirtokom volt, vagy bá­nyarészvényes voltam, nagy­szerűen éltem, nagyszerűen tud­tam a népet nyúzni, hát legye­tek szívesek, szavazzátok meg, hogy én kerüljek újra hatalom­ra, (Derültség.) Ezért az ellenforradalom mindig beburkolja, elhomályosítja, elködösíti célkitűzéseit és olyan mozzanatba kapaszko­dik, amely többé-kevésbé szimpatikus lehet a tömegek előtt. Például 1919-ben az el­lenforradalom azt mondta: nein jó az a diktatúra, az kemény dolog, legyen inkább demokrácia. És mit csinált? Megdöntötte a proletárdik­tatúrát. de első lépésként nem ellenfor­radalmat is. Hem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen Figyelembe kell vennünk, hogy a régi hibák miatt nagyon sok munkásember, parasztember, sőt diák is el volt keseredve és ezért ezzel a tetszetős jelszóval nagyon sok embert tudtak becsapni. Nem úgy, hogy itt felkelt a nép har­colni a szocializmus ellen, mert ez az ellenforradalom közönséges hazugsága és rágalma. Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársa­ság ellen, hanem az ellenfor­radalmárok. Az ellenforradalom célja ter­mészetesen a hatalom visszaszer­zése volt, s nem az ilyen vagy olyan hibák kijavítása, hanem a régi földesúri-kapitalista világ visszaállítása. Nem teóriáról van itt szó — hiszen 1919-ben meg tudták csinálni —, hanem tör­ténelmi tapasztalatról. Most, ok­tóber 23-án is ezt akarták. Ezt mindenki tudja, aki B. Szabót hallotta a rádióban. Ez ■ a volt kisgazdapárti vezető azt mondta, hogy az 1930-as kisgazdapárti program híve. Mindszenty is ki-; jelentette, hogy elvileg a magán-, tulajdon alapján áll. Azt min­denki tudja, hogy mit jelent a' magántulajdon a gyárak és a bankok viszonylatában. Azután azt mondta: az egyháznak min­dent vissza kell kapnia, mégpe­dig hamarosan. Persze itt az egyház elvesztett kincsei között nem az oltáriszentségre gon­dolt ő sem, mert az megmaradt, ellenben nem maradt meg az a 930 000 hold, ami 1945-ben az egyház kezén volt. Nem olyan ne­héz tehát megállapítani, hogy iorradalmi -események voltak-e ezek, vagy ellenforradalmiak, csak nem szabad tűrni a ködö­sítést, a lényegről kell beszélni és akkor mindenki megérti a lejátszódott ellenforradalmi fo­lyamatot. Nagyon fontos az álcázás fclis- (Falytaíás % & eldaloüj • 500 ionná lignit • 200 tonna só • 60 tonna petróleum • 500 köbméter épületfc Nemrégen tért vissza a Román Népköztársaság temesvári tarto­mányából Kecskemét város ta­nácsának kereskedelmi küldött­sége. A két tanács közötti tár­gyalások kölcsönös árucsere alap­ján már az első időben sikerrel jártak. A lekötött áruk szállítá­sa azonban egészen a közelmúl­tig nem indulhatott meg. A ke­reskedelmi szerződés ugyanis nem országok között, hanem egy város és egy tartomány tanácsa között kötődött, s rövidesen a megegyezés után, mondj üli így pechünkre, a román kormány be­szüntette az alacsonyabb szintű tárgyalásokat. Kecskemét város tanácsának küldöttsége azonban nem adta fel a reményt, s így sikerült az üzletet Bukarestben jóváha­gyatni. Lássuk ezekután mit tar­talmaz a megállapodás? A te­mesvári tartományi tanács kö­telezte magát 500 tonna lignit, 200 tonna só, 60 tonna petróleum és 500 köbméter épületia leszál­lítására. A kecskeméti városi ta­nács ezzel szemben vállalta, hogy a fentebb írt árukért cse­rébe fürdőkádat, Dongó-motort és hízottbaromfit küld A temesvári tartomány testvéri segítsége Kecskemétnek Mint értesültünk, az első kél cserecikkel nem lesz baj, meri kád is van, Dongó is van. Ellen­ben hízottbaromfi ' az már ke­vésbé. Tudnillik megindult aa országos export, s így megfelelő készlet nem igen áll a t.anác3 rendelkezésére. Reméljük azon­ban, van olyan jó kereskedő Kecskemét város tanácsa, hogy ezt a szépséghibát hamarosan kikorrigálja. írjuk ezt annál is inkább, mivel a temesvári tarto­mány adott szavához híven már eddig 45 vagon lignitet, 1400 má­zsa sót, 60 tonna petróleumot éa- 2 vagon épületfát küldött Kecs­kemét városának; Az Országos Béketanács nyilatkozata Az Országos Béketanács titkár­sága nyilatkozatot adott ki a Béke-Világtanács titkárságána í bécsi működését betiltó osztrá.s belügyminiszteri rendelettel kap­csolatban. A nyilatkozat mélyen elítéli ezt a lépést, amely $ nemzetközi helyzet éleződését segítheti, elő*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents