Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-13 / 10. szám
Riporteri körséta Vásárló voltam Kiskőrösön..Hetipiac van a községben; Áramlik a kurtalajbis férfiak, a bő festőszoknyás asszonyok serege az utcákon. A tömeg nagyja a boltok előtt feketéink. A sorbanállók száma bár kisebb, mint néhány héttel ezelőtt, sok helyen azonban még mindig tekintélyes. Még mindig elég szép számmal akadnak felvásárlók, sőt spekulánsok is, akik erősen növelik a sorbanállást. Ezekre aztán-jogosan haragusznak azok, akik valóban szükségletük kielégítésére szeretnének vásárolni. Növeli a sorbanállást az is, hogy a boltok október 23-a óta csak 5 órás nyitvatartással dolgoztak. De — mint hallottam — az üzletek új nyitvatartási rendjét most dolgozza ki a kereskedelmi csoport s a jövőben 7 órán át lehet majd vásárolni. Lisztből, zsírból, cukorból nincs hiány—de kevés a só Az élelmiszerboltokat jártam végig először. A főbb cikkekből ma még van elegendő. A jövőt illetően sem lesz talán hiány, — bár az energiakorlátozás gátolja a liszt előállítását, a cukor, só szállítását. Kevés azonban a só. Az érkezett mennyiségből elsősorban a sütőipari vállalat kapott, s így a kereskedelemnek kevesebb j u- tott. De ahogyan láttam, a só iránt általában megszűnt a nagy kereslet. Vannak ugyan kivételek, de általában a háztartások többségében nincs hiány egy kis tartalékban. Egy kis statisztika: a karácsony előtti időszakban 1000 mázsa cukrot, 1000 mázsa sót, 500 mázsa lisztet, több, mint 100 mázsa rizst és 200 mázsa burgonyát adtak eT a járásban; Nem kaptam fehérneműt, . szövetet és cipőt A textilüzletekben meglehetősen vérszegény a választék. Hiány van téli kabátanyagból, bélésáruból, férfi és női szövetből, ágyneműkanavászból, pup- linból, zef írből, flanelláruból, kész női fehérneműből, bútorhuzatból, fésűs- és kártolt méteráruból és cipőből. A helyzet nem túlságosan biztató, hiszen a gyárak nyersanyag- és energiahiánnyal küzdenek s egy ideig még számíthatunk hiányra — ez a járási kereskedelmi csoport véleménye. Győri szappan, salgótarjáni tűzhely, bonyhádi lábas... Az áruféleségek tekintélyes részét előbb fel kell kutatni. Több, mint 1000 darab pipereszappant, 40 mázsa mosószappant, tisztítószert és gyertyát hoztak Székes- fehérvár és Győr környékéről, Salgótarjánból 90 tűzhelyet, Csepelről 60 kerékpárt, motort és villamossági cikket szereztek be. S egy örömhír a házasulandóknak: A bonyhádi gyártól ezen a héten érkezik nagyobb mennyiség a nagyon keresett zománcozott edényáruból. Metszőolló, kapa van, de mi lesz a rézgálic- cal és a mésszel? A vasáruboltokban a gazdaemberek a fő vásárlók. Metszőolló, szőlőcsákány, mindenfajta kapa és ásó van elegendő. S lesz is, mert ezeket a szerszámokat — ha szükségesnek mutatkozik — a kisipari szövetkezetek is gyártják. Jobban aggasztja a szőlősgazdákat a rézgálic. Ami kevés az ősszel maradt az üzletekben, régen felvásárolták. A megyei MÜNÖSZER Vállalat azzal biztatja a járás kereskedelmét, hogy a szükséges mennyiséget biztosítani tudja. De a — mikor? — jogosan vetődik fel egyre hangosabban. Ugyanígy hasztalan keresik a községben és a járásban is a meszet. Sajnos, ebből is csak minimális árukészlet van. mindössze Soltvadkerten, de ott sem elégíti ki a keresletet. Innánk, de hiába: drága a bor ára... Nagy úr a bor Kiskőrösön, drágán mérik. Érthető. A központi készletből való kiutalás kevés, megnőtt a kereslet s a termelők kihasználják az alkalmat. A Kiskőrösi Földművesszövetkezet 4 község, illetve nyolc közétkeztetési egysége részére az idei első negyedére a Kecskeméti Borforgalmi Vállalattól mindössze 26 hektoliter bort kapott, ami semmiképpen sem elég. Mi lenne a megoldás? A kereskedelmi csoport szerint az, hogy a járásba ne más vállalattól szállítsák a bort, mint eddig', hanem átvehessék a helyi borforgalmi vállalatnál. Ennek a vállalatnak olyan kérése is van, hogy a községben italboltot nyithasson s ott többféle borát árusíthassa, A dohányosok nagy bánata: Debrecen messze van... A dohányosok a kiskőrösi járásban is egyelőre csak álmodoznak a rendes cigarettaellátásról. A járás területileg a debreceni dohánygyárhoz tartozik. A kereskedelmi csoport elmondja, hogy a MÁV még ezideig sem szállít nagyobb távolságból s így a szállítások csak gépkocsira korlátozódnak, ami nagyon nehézkes a hosszú út és az üzemanyaghiány miatt;: 5 * így láttam én rövid körsétám alatt a kiskőrösi áruellátást, S a sorbanállás fáradalmait, a vásárlás csalódásait az a remény gyógyítgatja, hogy az ipari termelés teljes fellendülésével néhány hónap múlva talán már zsúfolt árupolcok feledtetik velem és a kiskőrösi vásárlókkal is ezeket a napokat; G. K. 190 000 FORINT JUTALOM a megye egészségügyi dolgoséinak Megyénkben orvosok, ápolónők és a műszaki személyzet a kórházakban, körzeti orvosok a legkritikusabb időben is, nem törődve a veszéllyel, végezték gyógyító munkájukat. Áldozatos tevékenységüket a kormány, az erkölcsi elismerésen túl, anyagilag is jutalmazza. Ezt fejezi ki az a 190 000 forint, melyet az Egészségügyi Minisztérium a megye egészségügyi dolgozóinak küldött jutalmazás céljából. A szétosztást a megyei tanács egészségügyi osztálya és az Orvosegészségügyi Szakszervezet közösen végzi. A jutalmazás módjában nincs egységes álláspont. Vita van az egészségügyi osztály és a szakszervezet között. A szakszervezet álláspontja az, hogy ha egy középkáder, vagy takarítónő, vagy műszaki dolgozó kiváló munkát végzett, részesüljön nagyobb jutalomban az eddig mereven elfogadott, kategorizált összegnél. Reméljük, rövidesen közös nevezőre jutnak majd; Mi gátolja az üzemek energiával való jobb ellátását? Takarékoskodjunk az árammal az üzemben is, odahaza is Akadozva, döcögve halad a termelőmunka, jórészt az energiakorlátozások következtében. Az eddig oly nagyszerű gépek közül több pihen, mert nincs energia, mely hajtsa. A termelés gyorsabb ütemét gátolja az a körülmény is, hogy egyes fogyasztók nem akarnak tudomást venni az ország súlyos energia- helyzetéről, és tömegével működtetnek jelentős mennyiségű energiát fogyasztó gépeket, készülékeket. Ide soroljuk a hősugárzókat, különböző rezsókat, egyéb háztartási gépeket. Ezeknek jelentős fogyasztása következtében az elosztók kénytelenek csökkenteni az iparnak szánt energiamennyiséget. A megyei tanács illetékes osztálya Kecskemét város területén működő valamennyi ipari, kereskedelmi szolgáltató vállalatnak, hatóságnak, intézménynek, intézetnek, fegyveres testületnek felhívja a figyelmét, hogy a tulajdonában, használatában, üzemeltetésében lévő összes hősugárzó rezsók és egyéb villamosgépek, amelyek termelési célokat nem szolgálnak, használatát szüntessék be és gondoskodjanak olyan intézkedések megtételéről, amelyek az előbb említett felszerelések használatét kizárják. (Pl. központi raktárba szállítás, vagy leblombázás.) De nemcsak ezek az intézmények, hanem a lakosság is sokat tehet azért, hogy biztosítsa az üzemek jobb energiaellátását. Ha valaha, akkor most igazán szükség van az energiával való takarékosságra. Ezt kívánja meg a dolgozó nép, a város dolgozóinak egyetemes érdeke, Ami sok devisaforintot jelentene JÓKAI MÓR: dl liámmszíiiu kandúr A kutya hatalmas állat a világon, Különösen Magyarországon. Kivált mikor már a bőre le van fejtve. Ez a kutyabőr még holta után is eleven, . Mit mondok: eleven? Halhatatlan! Ilyen elenyészhetetlen kutyabőr birtokában volt nemes Pugo- nyi Estén uram — Kecskeméten. Az ilyen kutyabőr másutt is a magyar hazában a különösségek közé tartozik. Először is — a tulajdonosának választói jogot ád (a 48-iki törvények értelmében) — másodszor? Majd az ördög töri rajta a fejét, hogy mit ád neki még másodszor is! Hanem hát az ilyen kutyabőrnek a virtusára nem sokat adnak Kecskeméten. Választói joga van ott már minden embernek, áld kétszobás házzal bír, vagy egy műhellyel, amelyben egy legénnyel dolgozik; egyszóval, aki tíz forint adót fizet a hazának. S aki még tíz forintot sem tud letenni a haza oltárára, az már nem polgár, csak gányó, annak a malom alatt az országgyűlése. Hát bizony a nemesi levélre való büszkeségért csak kinevették Pugonyi Estén uramat. Régen, Dobzse László meg Lajkó király alatt érhetett az valamit; mikor a »kalandorok« Kecskeméten tartották üléseiket; ma bizony rá sem hederít senki. No, az az egy, hogy »nemzetes uramnak« szólítják az embert. De azt a pusztabíró is megkapja. De még ezenkívül abban a rossz hírben is állt Pugonyi Estén uram, hogy »tudós ember«. Tudni kell azt, hogy Kecskemét egy olyan rendkívüli város, ahol minden ember otthon tartja az eszét. Senki sem megy a szomszédba kölcsönkérni egy kis »sütnivalót«. Ezért lehetett az, hogy az én ott laktomban (két évig) még csak hírét 6em hallottam, hogy egy prókátor volna a városban (negyvenezer lakos mellett). Akinek ott pere volt, végezte maga, vagy amikázotf, de prókátorhoz nem ment. Ami pedig az orvosi tudományt illeti, azt akkoriban csak két emlékezetes alak képviselte: az egyik volt egy tősgyökeres magyar nevű, tudós férfiú, aki a hozzá kerülő paciensek számára zsinórra fűzött recepteket tartott, s ahogy következtek, úgy szakított le egyet a schédákból; volt olyan betege, aki tintaspeciest kapott, amitől fekete lett a nyelve, de meggyógyult tőle. A másik doktort pedig neve és termete összeállításában doktor Pohoska névvel látta el a közvélemény. Ez háromszor bukott meg a pesli egyetemen a rigorozumon; a harmadiknál azt mondta neki a dékán: »Perge asine, hic habes diplomám, occides homines.« (»Folytasd szamár, itt a diploma; öid az embereket.«) Ezért nem is került soha Kecskemétre se GONDOLATOK ARRÓL, MIKÉNT LEHETNE BÁCS MEGYE AZ ORSZÁG ZÖLDSÉGES KERTJE Intézményesen kell gondolkodni a talajerőutánpótlásról — A belterjes gazdálkodással sok munkáskéz jutna jövedelemhez — 50—60 000 forint jövedelem egy holdról III, Régi probléma Kecskeméten, de másutt is, különösen, ahol főként szőlő- és gyümölcskultúra mellett fejlődött ki a kertészet, a talajerőutánpótlás. Mind a három üzemág belterjessége miatt sok trágyát igényel. És pont ezeken a helyeken ismert okok miatt nem fejlett az állattenyésztés. A múltban ezek a kultúrák főként a tiszántúli nagy állattenyésztő gazdaságoktól kapták a trágyát. Naponta sok vagonnal futott be abba az időben a kecskeméti nagyállomásra. Ungváry József megyei főkertésztől kérdeztük meg, hogy mi jelenleg a helyzet a talajerőutánpótlással kapcsolatban. — Szerintem csak a megyei szervek segítségével, intézményesen lehet megoldani a talajerőutánpótlást. Sürgősen kellene tárgyalni a BELSPED-del, a Kordélyos Vállalattal és a honvédséggel, hogy legyenek segítségére a kertészeteknek. Szerintem egy meghatározott egységárat kellene megállapítani, például december 1-től május 1-ig a trágyára vonatkozóan, hogy ne legyen indokolatlanul magas az ára, ami növeli a termesztési költségeket. Természetesen javítani kell a műtrágyaellátást is, különösen pétisóból. Ungváry József elmondja, hogy az egyéb termelési feltételek ma már biztosítva vannak a kertészeteknek. A több, mint húszezer négyzetméter táblaüveg és a mintegy G000 darab melegágyi ablakkeret elegendőnek mutatkozott. — Nekem is az a véleményem, hogy nagy fejlődés előtt áll a kertészet és jövőre, becslésem szerint, mintegy 30 000 holdon fognak kertészkedni megyénkben. Ez a fejlődés annál is inkább várható, mert az exportlehetőségeink nagyok. Külföld bármilyen mennyiségben átvesz tőlünk zöldségféléket. Az árak helyes megállapítása érdekében, valamint kertészeteink fejlesztése céljából szükségük volna a kertészeknek gazdasági érdekképviseletre. Ez lehetővé tenné, hogy minden problémát közös erővel meg tudnának oldani és továbbra is biztosítani lehetne a zöldségfélék jövedelmező termesztését. Megállapítanák a termelés önköltségét és ahhoz bizonyos felárat kapnának azok, akik az állammal kötött szerződés alapján termesztenének zöldségféléket — hangoztatta a megyei főkertész. Már előzőleg érintettük, hogy a kertészkedés a legjövedelmezőbb mezőgazdasági üzemágak egyike. Néhány adattal ezt alá tudjuk támasztani. Az a kertész, aki évente háromszor is ki tudja használni a földjét, kezdi a spenóttal, salátával, hagymával, folytatja paradicsommal, káposztával, stb., szerényen számítva 50—60 000 forint jövedelemre tehet szert egy holdról. Ebben az esetben öntözéses kertészetről beszélünk, de a szárazkertészetek is jövedelmezőek. A borbási mezőgazdasági termelő- szövetkezet 30 hold dinnyéje tavaly 180 000 forint tisztajövedelmet hozott. A Kunbajai Állami Gazdaság fiatal spárgavetése is jól jövedelmezett. Tíz holdról 40 mázsát szedtek le, egy kiló spárga ára 14—15 forint körül mozog. Az idén még több spárgatermésre számítanak és tervük szerint 60 holdra növelik néhány év múlva a spár- gatermő területet. A vaskúti Kossuth 'Termelő- szövetkezet paprikából 62 000 forintot árult a piacon. Egy hold magtermesztés pedig 100 000 forintot jövedelmezett a szövetke. zetnek. Ezért a vaskútiak majdnem kétszeresére emelik az idén kertészetük területét, 40 holdról 70-re. Nemrégiben 12 új taggal gyarapodtak, akik nem hoztak magukkal földet, ezeket a kertészetben foglalkoztatják. íme a gazdálkodás belterjesebbé tételével több munkaerőt tudnak foglalkoztatni. Ezt a példát más termelőszövetkezetek is bátran követhetik. Különösen, ahol városi piac van a közelben. A várható átmeneti .munkanélküliség részbeni levezetésére tehát alkalmas a kertészet, akár termelőszövetkezetben, — akár egyénileg is. (Folytatjuk) * (A következő írásunkban^ -«< Milyen lehetőségeink vannak. —1 Szaktanfolyamok szervezése. — A felvásárlásról.) Rendes bíróság tárgyaljé a Kordélyos Vállalat fegyverrejtegetoinek ügyét A rögtönítélő bíróság a bajai karabélyokat és géppisztolyokat járásbíróság elé utalta Valkó rejtettek el, s nem szolgáltatták Lajos, Míg Sándor es Gyapjas . . ...... . József fegyverrejtegetők ügyét, dZOtt-at '3e a karhatalmi szervek- akik a Bajai Kordélyos Vállalat nek. Ügyükben rövidesen ítéle- dolgozóú .Üzemük, telephelyén tét mond a bajai járásbírósága
