Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-12 / 9. szám

PETŐFI \EPE POLITIKAI NAPILAP : ♦ t II. ÉVFOLYAM, 9, SZÄM Ára SO fillér 1957. JANUÁR 12. SZOMBAT [ ............................. I KEVESEBBEN VAGYUNK, OE ERŐSEBBEK I (2. oldal) j A bácsalmási partizánok (2. oldal) $ ♦ Megnyíltak az iskolórk' Rendelet a kötelező beadás megsziintetéséve^l kapcsolatos egyes kérdésekről í 3 csoportúim less a tanítás Tüzelőhiány a nagyobb iskolákban 73 tanterem hiányzik JÜecskeméten Ismét megnyíltak az iskolák kapui. A hosszú téli szünet után, Melyet a kényszer diktált, újból megindul a tanítás. Sok a pó­tolni való, sok az új feladat és még több a gond, hogyan csök­kenthető az a veszteség, ami je­lenleg az ifjúság tanulmányi előmenetelében mutatkozik. Mi a helyzet e nem valami meg­nyugtató bevezető után a megye­székhely iskoláiban a második félév kezdetén? Még jobbra nem fordul az idő, a főgond a tüzelőhiány. A kül­területi és a kisebb iskolák még úgy ahogy el vannak látva tü­zelővel, fűtőanyaggal, a nagyobb általános iskolákban azonban nincsen szén, vagy ha- van is, az mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg aligha biztosíték a za­vartalan téli tanításhoz. A fen­tiekből leszűrt tapasztalatok így azt bizonyítják, hogy sokkal jobb volt az iskolák fűtőanyag­ellátása, amíg azt egy kéz irá­nyította. Jelenleg sajnos azt kell mondanunk, hogy az iskolák gondnokságai a nyári időben nem szorgalmazták eléggé a téli tanítás zavartalanságát biztosító szénellátást. Az egyes iskolákban így kény­szerű-kelletlen, de három cso­portban lesz megoldva a tanítás, míg a téli idő tart. Az oktató­munka ilyen rendszere mellett azonban fennáll a veszély, hogy a diákok a tananyagot nem tud­ják majd elvégezni. Mondjuk ezt annál is inkább, mert az októ­beri rendkívüli események és az azt követő novemberi sztrájkok idején is sok fennakadás volt tanulmányi előmenetelben. (II) A tanítás menetének zavarta­lan biztosítása mellett, már amennyire ez most lehetséges, nagy gondot okoz a városi ta­nácsnak a tantermek hiánya. Ugyanis a tanulóifjúság zsúfolt elhelyezésének megszüntetéséhez és a tanítás olyan normális me­netének biztosításához, amely egyéb tényezők mellett a legjobb tanulmányi előmenetelt képes biztosítani, — 73 tanterem hiány­zik Kecskeméten. Az említett nehézségek a téli szünet alatt arra késztették a város tanulmányi szakfelügye­lőit, hogy kidolgozzák azt a tan­menetet, amely, ha viszonylag is, de képes biztosítani, hogy az iskolakötelesek a rövidített ta­nulmányi idő mellett is el tud­ják sajátítani a tananyag lénye­gét. Hogy mi lesz ennek a di­cséretet érdemlő törekvésnek az eredménye, azzal kapcsolatban korai lenne még jóslásokba bo­csátkozni. Ügyész és bíró kéri felvételé! az MSZMP-be A kiskunhalasi járásbíróság dolgozói közül is többen felvéte­lüket kérték a Magyar Szocia­lista Munkáspártba. Akik régeb­ben is párttagok voltak, tovább­ra is tagjai maradtak az új párt­nak. Ezenkívül egy ügyész és egy bíró, akik eddig pártonkí- viiliek voltak, kérték felvételü­ket a Magyar Szocialista Mun­káspártba. Ebben a kérdésben a tagság majd a taggyűlésen ad választ. Mii kell ludni a nyugdíjrendelefrői? (3, oldal) Munkaközvetítő iroda Kecskeméten, Félegyházán és Baján (3. oldali Rendőrségi pillanatképek (4. oldal) A közellátási kormánybiztos a kötelező beadás megszüntctésé- j vei kapcsolatos egyes kérdések ' rendezéséről a következő rende­letét adta ki: A kötelező beadás megszünte­tése folytán az olyan termelők részére, akik 1957. évre történő előteljesítési szándékkal az 1956. évi beadási kötelezettségük mér­tékét meghaladó mennyiségű , mezőgazdasági terméket adtak be, a teljesített többletbeadás után a kifizetett beadási ár és az I átvétel időpontjában érvényben volt állami szabadfclvásárlási ár j közötti ktilönbözetet meg kell i téríteni. A termelőknek az árkülönbö­zet kifizetése iránti igényüket a j beadási könyv és az clóteljcsí- j lést igazoló vételi jegy egyidejű ! bemutatása mellett az illetékes átvevő vállalathoz (állatforgal­mi, tcrinényforgalmi, tejipari vállalat, földművesszövetkezet) kell benyújtani. Amennyiben sem a beadási Könyv, sem a vé­teli jegy nincs a termelő birto­Nemei és cseh cipőkel árusított az Állami Áruház 2300 pár cipő érkezett a Né­met Demokratikus Köztársaság­ból és Csehszlovákiából. Az ol­csó, ízléses cipőket gyorsan el­kapkodták. A női cipők 60-tól 110 forintig, férfi cipők 110-től 150 forintig, a gyerekcipők 13-tív 35 forintig keltek el. Kormánynyilatkozat az ENSZ tagállamainak beavatkozási kísérleteiről a magyar belügyekbe Vegyék le végre a napirendről a „magyar kérdést"! A Magyar Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormány nyilat­kozatot adott ki az ENSZ-ben az Amerikai Egyesült Államok és 21 más ország által beterjesztett javaslattal kapcsolatban. A ja­Ami sok deviza forintot ieientene GONDOLATOK ARRÓL, MIKÉNT LEHETNE BÁCS MEGYE AZ ORSZÁG ZÖLDSÉGES KERTJE Amikor még ingyen osztogatták Prágában a Kecskemét környéki uborkát A kecskeméti német kertészek utódánál — Legyen a kertészeknek gazdasági érdekképviselete (II) Az előző másunkban érdekes számokat közöltünk arról, hogy külföldön milyen szívesen veszik a zöldségféléket és milyen árat fizetnek ér(e. Most keressünk fel egy régi kertészt Kecskemét környékén, mert hiszen ennek a városnak több évtizedes ha­gyománya van már a kertészet­ben. A régi feljegyzések között hiába kutattunk, nem találkoz­tunk zöldségkertészettel. — Az 1380-as évek táján kezd kiala­kulni ez az üzemág. Persze ak­kor még nem lehetett olyan könnyen piacot találni a zöld­ségféléknek, mint manapság. Nei Gyula nagykőrösi kereskedő Prágában ingyen osztogatta a nagykőrösi és a Kecskemét kör­nyéki uborkát, hogy megismer­tesse a fogyasztókkal. Azt monda­nunk sem kell, hogy másodszor már nem tette meg ezt a köny- nyelműséget, mert volt vevője bőven. Egy 1913-ban kelt ismertető szerint Kecskemét lakói vasszor­galmú, józanéletű emberek és a város határában rengeteg 1—5 holdas törpebirtok van. ezek nagyrésze szőlő és gyümölcsös, vagy zöldségkertészet. Egy 1928-as képeslapban ar­ról írnak, hogy a kecskemétiek főként zöldbabot, zöldpaprikát, uborkát, salátát termesztenek. E lap szerint a konyhakertészet erősen fellendülőben van. 1932. szeptemberében már 25 zöldség- termesztéssel foglalkozó sze­mély vesz részt a gyümölcs-, szőlő-, bor- és kertészeti kiállí­táson Kecskeméten. Egy tősgyökeres régi kertészt, Kovács Lászlót kerestük fel a Hunyadi-város 33-as szám alatt. Ötvenhét éves ember és amióta csalt él, mindig kertészettel fog­lalkozik. Apja is kertész volt. Az ő elődjei, akiket valószínű­leg származásuk miatt német kertészeknek neveztek a kör­nyékbeliek, kezdték meg e jö­vedelmező foglalkozást. Azóta egyre többen tértek rá. Ma már Kecskeméten több száz kertész segíti a zöldségellátást. Ilyen Kovács László is, aki négy holdon kertészkedik. Ott­hon találtuk. Éppen Maupassant Bel Ami-iát olvasgatta^ — Ilyenkor van bőven időnk művelődni — kezdte. — Egész nap olvasunk, újságot, regénye­ket, szakkönyveket. Persze nem sokáig tart ez a szabadság, mert készülnünk kell a primőráruk placravitelére. A spenóttal szok­tuk mi kezdeni, de az idén kicsit későn vetettük. Elmondja, hogy paradicsom­mal, paprikával, új burgonyával, kelkáposztával és karfiollal ker­tészkedik főként. Szépen megél a négy holdból. Különösebb gondjai, panasza nincs. — A szerződött zöldségfélék után nem volt beadási kötele­zettség és ez ösztönözte a pa­rasztokat a termesztésre. A zöld­ségfélékért elég jó árat adott az állam. Kétszeresen jövedelmező volt tehát a gazdáknak. Ezért foglalkoztak egyre többen ker­tészkedéssel. Egyetlenegy sérelmünk van, ami már régi, hogy nincs gazda­sági érdekképviseletünk. Az ál­lam szabta meg az árakat és nekünk semmi beleszólásunk nem volt. Ez szerintem nem he- (Folytatás a 3, oldatom) vaslat szerint öt tagú vizsgáló bizottságot kell felállítania az ENSZ-nek, hogy a magyar ese­ményekkel kapcsolatban vizsgá­latot folytasson, közvetlen meg­figyelést szervezzen és tartson fenn hazánkban és másutt ta­núk meghallgatására, bizonyíté­kok, információk gyűjtésére és esetleges jelentéstétel céljából. Kormányunk a legerélyeseb­ben tiltakozott a nyilatkozatban e példátlanul durva beavatko­zást jelentő javaslat ellen. Meg­engedhetetlen az ilyen, egyes agresszív államok céljait és po­litikai törekvéseit szolgáló hatá­rozatok elfogadása, mivel sértik a Magyar Népköztársaság szuve- rénitását. A kormánynyilatko­zat felhívással fordul az ENSZ minden tagállamához,- hogy há­rítsák el a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérleteket, amelyek azonosak a hivatásos felforgató és hírszerző szervek által alkalmazott módszerekkel és visszaélést jelentenek az ENSZ tekintélyével. A nyilatkozat felhívta a fi­gyelmet a Szabad Európa-rádió és az Amerika Hangja felelőt­len uszításaira, melyek súlyos károkat okoztak, mérhetetlen szenvedéseket zúdítottak a ma­gyar népre és beavatkozást je­lentettek az ország belügyeibe. Mély rokonszenvét fejezte ki a kormánynyilatkozat azon orszá­gok iránt, amelyeket a nyugati államok vezető köreinek beavat­kozása háborús bonyodalmakba sodort, így Indonézia és Guate­mala iránt. Említést tesz a ha­tározat a ciprusi, az algériai és az egyiptomi agressziók követ­kezményeiről és az amerikai csapatok Közel-Keleten terve­zett bevetésének lahetősáaeirőL mely az egész Közép-Kelet béké- jét fenyegeti. Népünk — mond­ja a határozat — nem kíván se­gédkezet nyújtani ahhoz, hogy Magyarország hasonló akciók színterévé, háborús tűzfészekké váljon. Utalt a nyilatkozat ar­ra, hogy hazánkban az ellenfor­radalmi erők szétzúzása után az események következtében megzavart termelés megindul« és biztatóan fejlődik. A kormány nyilatkozatot adott ki, amely megjelöli az ország talpraállítá- sának és függetlensége megvé­désének útját. A nyilatkozat kifejezte a kormány készségéi az országból eltávozott szemé­lyek visszafogadására és bán- tatlanságának biztosítására. A nyilatkozat végül leszögezi, hogy semmiféle bizottságnak nincs jo­ga a magyar kérdésben illeték­telen és elfogult személyek kihallgatásával foglalkozni Ma­gyarországról származó infor­mációk szerzésére. Azzal a kö­veteléssel zárul a nyilatkozat, hogy az ENSZ közgyűlése végre vegye le napirendjéről az or­szág szuverenitását sértő ma­gyar kérdést, hogy ezzel is hoz­zájáruljon hazánkban a nyu­galom végleges helyreállításá­hoz és a szabad, független építő­munka feltételeinek megterem­téséhez. Az ENSZ közgyűlése január 0-i ülésén Kuznyecov, a szovjet küldöttség veztője is a magyar kérdéssel kapcsolatos nyugati mesterkedésekről rántotta le a leplet és rámutatott, hogy az ENSZ elé terjesztett határozat újabb beavatkozási kísérletet jelent a magyar belügyekbe és ellentétben áll az ENSZ alap­okmány szellemével és betűjé­vel. — Itt az ideje — mondotta beszéde befejezésül Kuznyecov, — hogy véget vessenek a ma­gyar nép elleni aknamunkának» leges adatait a volt községi be­gyűjtési előadó nyilvántartásai alapján meg lehet állapítani. A kérelmek benyújtásának végső határideje: 1957. február 28. Az igazolt előteljesítés után járó ár­különbözetet az illetékes átvevő vállalat fizeti ki. Erre a célra a vállalat a Magyar Nemzeti Banktól a 103/1957. P. M. számú utasítás 4. § 3. bekezdésének b) és c) pontjábau foglaltak érte­lemszerű alkalmazásával rend­kívüli állami támogatást igényel­het. A takarmánybeadási kedvez­ménnyel járó sertéshizlalási szer­ződésekkel lekötött sertéseket — a kötelező beadás megszüntetése folytán — a takarmánybeadási kedvezmény nélküli szerződé­sekre megállapított magasabb áron kell átvenni. Ez a rendelet a kihirdetés nap­ján lép hatályba. A második paragrafus rendel­kezéseit az 1956. október 25. napjától jelen rendelet hatályba lépéséig eszközölt átvételeknél alkalmazni kell.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents