Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-05 / 3. szám

Hová mégy? Hol dolgozol majd? Mi lesz veled? Kovács Zoltán, a megyei tanács tervosztálya helyettes vezetőjének javaslata a munkanélküliség enyhítésére Az irodákban, az üzemekben néhol töbty ember gyakran kér­dezi egymástól: — Hol dolgozol majd? Mit csinálsz? Mi lesz ve­led? — Egyeseknek csak saját magukról, másoknak többedma- gukról kell gondoskodni, s ez a bizonytalan állapot nyomasztó­lag hat 'a kedélyükre. Hallot- tünk arról, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt városi in­téző bizottsága szakemberek be­vonásával már dolgozik e kér­dés megoldásán. Biztosat, meg­nyugtatót ígérni felelősségünk tu­datában ma még nem áll mó­dunkban. Sokan keresik a kivezető utat. Ezek közé tartozik Kovács Zol­tán is, akinek javaslatait abban a tudatban bocsátjuk közre, hogy bizonyára segítünk vele. Iklleiejteít üzemek , — kis beruházással Megyénk mezőgazdasági struk­túráját nem tükrözi vissza a megye ipara. Igaz, hogy nagy konzervüzemein«, vannak, de sok olyan kis üzemre is szükség volna, amely a megye mezőgaz­dasági termékeit dolgozná fel. Ezen kívül természetesen szük­séges, hogy a helyi ipar is meg­változtassa termelési elképzelé­seit. Többek között szükséges az, hogy a helyi ipar a lakosság szükségleteinek kiszolgálásán kí­vül főleg mezőgazdasági kisgé­peket gyártson. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek sokaságát lehetne létrehozni. Növelni lehetne például a szesz­iparban foglalkoztatottak szá­mát. A megyében nincs ecet- gyár. Egy ilyen létrehozása is több munkáskezet foglalkoztat­na. Régebben a hulladék gyü­mölcsöt íaíűtéses szárítókban szárították meg, s úgy hozták forgalomba. Erre vonatkozólag a regi hegyközségek életében talá­lunk igen sok tanulságos példát. Úgy hírlik, hogy Kecskeméten valamikor volt egy élesztőgyár is. De létesíteni lehetne egész csekély létszámmal keinényítő- kcszítő üzemet is. Nagyobb vá­rosainkban a vágóhidakon sok olyan hulladéktermék adódik, amelyet igen jól lehetne haszno­sítani. Például a vágóhídon az állatok csontjaiból dísztárgyakat lehetne készíteni, ha lenne egy csontfeldolgozó kisüzem. Régeb­ben helyet kapott megyénkben ke te készítő üzem is. Ezek az ál­latok szőréből kifogástalan ter­mékeket készítettek, nemcsak belföldre, hanem külföldre is. Adottságaink megfelelnek egy növényvedőszert előállító tizem létrehozására is. Itt az alap­anyagokat a hulladékok képez­nék, beleszámítva gazdag tőzeg­bányáinkat is, Exportáruk gyártásának növelése Megyénk egyrészél a Tisza, másrészét pedig a Duna hatá­rolja. E két tölyónak igen gaz­dag a halállománya. A tiszai ke­szeg kedvelt halíélcség. Közvet­lenül mellette célszerű lenne — vállalkozó kedvű emberek segít­ségével — egy halícldolgozó üze­met létesíteni, mely olajoshalat gyártana akár exportra. Evenként a vagonok százai hagyják el az országot nyállal megtömve. A munkanélkülisé­get csökkentené s bizonyára elő­nyös is lenne, ha a nyúl egy ré­szét feldolgozva, mint konzervet szállítanánk ki külföldre. Ez je­lentős mennyiségű munkáskezet kötne. le. Régebben egy német magáncég kifizetőnek találta a nádból való fogvájó készítését. Ennek megvalósítása elsikkadt. Gazdag nádtcriiletünk van csezt mégsem használtuk fel okosan, A magáncég küldötteinek véle­ménye szerint a világpiacon is vásárlóra találna. Ebben még az is érdekes, hogy egy szál nádból két doboz fogvájót lehetne elő­állítani — nagyon jó üzlet. Régebben sokan űzték a házi- ipart. Alpár lakosságának 70— 75 százaléka régebben ezzel töl­tötte el a téli időt. Ma ebben a községben a háziipart alig 30—40 ember űzi, pedig igen kifizető dolog lenne amellett, hogy sok munkáskezet tudnának foglal­koztatni. Jelenleg a inchkaptá- rak szalmafonaíaiért ö—700 fo­rintot kérnek. Sajnos, a szalma- fonatokat nagyobbrészt sehol sem készítik. Itt kell megemlí­teni még azt, hogy például a Megjelént a december 30-án megtartott két államkölcsöh- sorsolás hivatalos sorsolási jegy­zéke. A lista a III. és u VI. Békekölcsön kihúzott kötvényei­gya-szövetkezet igen jelentős mennyiségű hímzett ruhafclcsc­get szállított külföldre. A hím­zés igen sok nőt foglalkoztatna, sőt igen értékes valutát is sze­rezhetnénk vele házunknak. Ez csak egy töredéke azoknak a le­hetőségeknek, amelyek sikerre vitelével megoldáshoz segítenénk a munkanélküliség problémáját. Likör cs gyümölcsborok készítéséről Megyénk szőlő- és gyümölcs­termelő megye. Az ország élés­tárának egyik fontos része. Ed­dig a termékek jórészét elszállí­tották, főleg borainkat házasí­tották és így bizony külföldi piacokat egymásután veszítettük el. A kecskeméti híres barack- pálinka is azért vívta ki a világ elismerését, mert igazi volt. Vissza kellene térni arra, hogy valóban eredeti, a réginél jobb minőségű kecskeméti barackpá­linkát, sőt több likőrfélét is ál­lítsanak itt elő. Célszerű lenne gyümölcsből gyümölcsborokat cs különféle szörpöket is készíteni. Mindenki által tudott dolog, hogy az Izsáki sári'ehér kitűnő pezsgőalapanyag. Minek szállít­juk el, ha itt is van mód rá, hogy pezsgővé feldolgozzuk. Csak égy töredékét soroltuk fel az elgondolások sokaságának. Reméljük, hogy az illetékes szervek ebből a gazdag javaslat­csokorból sokat tudnak haszno­sítani. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy e termékek ér­tékesítése is nagy gondot, előre­látást kíván majd meg. Vigyázat, halálos! Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot, hogy a kecskeméti I-es számú Tégla­gyárhoz kiépített nagyfeszültsé­gű villanyvezetéket 1956. októ­ber 23-án bekapcsolta az áram­szolgáltatásba. Felhívja a lakos­ság figyelmét, hogy a vezeték megközelítése és érintése halá­los. tartalmazza. Amint ismeretes, a nyere­mények kifizetését, országszerte január 7-én kezdik meg az OTP fiókjai, cs a postahivatalok. félegyhazi járásból a volt Han­Hegjelent a decemberi hékekölcsön- sorsoiások hivatalos listája nek teljes nyereményjegyzékét Délszláv dolgozótársaik ügyében A bácsalmási partizán szövetség hét tagjának látogatása a megyei tanácson I Két ember, Tököly Pál és tár­sa, a bácsalmási partizán szövet­ség tagjai felkeresték Varga Jenőt, a megyei tanács végrehaj- j tó bizottságának elnökhelyette­sét és előadták, hogy a rehabi­litált délszláv lakosok kártérí­tése nem történik olyan ütem­ben, mint ahogy a törvény azt előírja. Bende József, Urba- novszki Andrásné, Pilkpvics Gá­bor, Petrik István és 'Fernák József sem kapta meg a jogos járandóságot, Kitelepítettek, se­gélyre jogosultak, bácsalmási lakosok. * Ezután elmondották azt, hogy nem gondoskodnak a községben, járásban azokról a gyerekekről, akiknek szülei a fasizmus elleni harcban életüket vesztettek. A bejelentés nyomán azonnal intézkedés született. Papírra is vetették. Az utasítást Dallos Fe­renc, a megyei tanács VB-elnö- ke írta alá, melyben többek kő. zött ez áll: Varjú Pál, VB-elnök, Bácsalmás, Járási Tanács »■...Figyelemmel arra, hogy a Megyei Végrehajtó Bizottság már több hónappal ezelőtt a segélyek kiutalására 300 000 forint fedezetet küldött, meghagyom, soronkívül intézkedjen, hogy a nevezettek a jogosan járó segélyt haladéktalanul megkapják. Felhívom figyelmét, hogy az oktatási osztály útján vegye számba azokat az árva gyermekeket, akiknek szülei, mint par- tizánok a fasizmus elleni harcban életüket áldozták a szabadsáv gért, és ha nevelésük nincs biztosítva, akkor az ezzel kapcsolatot előterjesztését legközelebb február 1-ig hozzám tegye meg«. Ehhez nem kell különösebb kommentár. Ä megyei tanács VB állásfoglalása a tsz-ek helyzetével kapcsolatban (Folytatás az 1. oldalról.) gával rendelkező termelőszövet­kezet tagságában is ingadozást I és kilépéseket váltott ki ez a i nyomás. Mindezeket figyelembevevő, a VB szükségesnek tartja ismé­teltén leszögezni azt az 1956. ok­tóber 23. előtt és azóta is már többször rögzített álláspontját, mely szerint továbbra is a szo­cializmust kell építenünk és a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének korlátlan lehetőségeket biztosító útja csak a társas nagy­üzemi gazdálkodás lehet. A VB világosan látja azokat a hibákat, melyeket a múltban el­követtünk az erőszakos szövet­kezeti szervezés terén. Ismeri azokat a sérelmeket, melyeket a megye dolgozó parasztsága el­szenvedett. A VB azon az állás­ponton van, hogy a jogos pana­szokat orvosolni kell, mert ezzel a termelési biztonság erősödik. A vitás íöldprobléraákkal kap­csolatos javaslatát a VB nem­csak a kormányszervekhez jut­tatta el, hanem sajtó útján a megye parasztságával is ismer­tette. A szocializmus építésé­nek előzőekben említett ellen­ségei ezt is igyekeztek elferdí­teni, tévesen magyarázni és a termelőszövetkezetek ellen for­dítani. Sokan megpróbáltak erre hivatkozva földjüket visszakö­vetelni a megmaradó szövetke­zetektől is. noha félreérthetetle­nül leszögeztük, hogy »javaslat­ról« és nem »rendeletről« van szó, ami pedig a megmaradó szocialista nagyüzemeket illeti, azok területei sérthetetlenek. Nyilvánvaló, hogy azokat, ín eredményeket, melyeket a nagy­üzemi gazdaságok létrehozása terén elértünk, a törvény teljes szigorával meg lógjuk védeni ve meg fogunk gátolni minden erő­szakos lel lépést szövetkezeteink­kel és más szocialista üzemeink­kel szemben. A végrehajtó bizottság felhív­ja a termelőszövetkezetek fi­gyelmet, hogy nyugodtan és szi­lárdan álljanak ki a szövetkezeti mozgalom mellett. No okozzon bizonytalanságot állásfoglalásuk­ban az a körülmény, hogy egyes kormányintézkedések késedel­mesen jelennek meg cs ne ren­dítse meg bizalmukat a szövet­kezeti mozgalom ellenségeinek támadása. Végezetül a VB megállapítot­ta, hogy bar a forradalmi mun­kás—paraszt kormány mezőgaz­dasági politikájának lényeget már leszögezte, mégis szükséges lenne mielőbb nyilvánosságra hozni azt részletesen kidolgoz­va. Különösen szükséges lenne a jelenlegi bizonytalanság és a bomlasztó erőkkel szemben ta­núsítandó következetes, szilárd helytállás érdekében a követ­kező döntő fontosságú kérdések megoldása: a) az új szövetkezeti törvény kibocsátása, mely keretet adna a szövetkezeti gaz­dálkodás lényeges kérdé­seiben, szabályozná az ál­lam és a szövetkezet viszo­nyát, az állami támogatás új formáját és irányt mutatna a jövedelemelosztás rend­szerére vontakozóan: b) az értékesítés új rendszeré­nek megállapítása, az árpo­litika és az anyagellátás kérdéseinek meghatározásá­val együtt; c) állásfoglalás a mezőgazda- sági nagygépekkel ellátott­ság kérdésében. A VB úgy véli, hogy ezeknek n leglényegesebb kérdéseknek a végleges rendezése szükséges ahhoz, hogy a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás a jelenleg: nyomasztó légkörből megerő­södve kerüljön ki, A h o I a in e g J 0 10 01 é it e t é t k 0 í a t j á k-- Beszélgetés Baianyi Bélával, az Állami Levéltár vezetőjével — Barátságos meleg szdh­dereg a levéltár tudományt- araszto szobájában.. Kutatók és kíváncsi érdeklődők lapozgatnak a sárguló iratcsomók között. . Baianyi Béla elmondja, hogy a megye történetére vonatkozó írá­sos emlékek tekintélyes részét Kecskeméten, kisebb részét Kis­kunfélegyházán és Kiskunhala­son őrzik. Ezen írásos anyag gondatlanság, sőt téves nézet következtében nagyobb részben az 1950—51-es év folyamán zúz­dába került, és Őröltre megsem­misítették olyan községek törté­neti anyagát, mint Izsák, Fü- löpszállás, Apostag és Kiskun- majsa levéltárait. A többi kis* és nagyközségek levéltári anya­gából csak töredékek maradtak meg, melyeket a levéltár dolgo­zói önfeláldozó munkával men­tettek meg padlásokról, pincék­ből és különböző kamrahelyisé­gekből. A megmaradt anyag ér­téke felbecsülhetetlen. Jelenleg a második világhábo­rú következtében szétszóródott anyag rendezése és kutathatóvá tvtete a cél. Az elmúlt évben nyolc község írásos emlékeit rendezték. Az év elejének főbb feladata a Kalocsai Törvényszék és Járásbíróság iratainak a ren­dezése. Óriási anyag ez. Hivata­los, levéltártörténeti jellegű ku- ' olásokat végeznek. A kutatók gényeit a legmesszebbmenőkig kielégítik. A múlt évben 415 ku­tató látogatta meg a levéltárat. A kutatók egy része a helyi pásztorélet történelmi emlékei­nek feltárásával foglalkozott, más része színháztörténeti ku­tatásokat végzett. Vollak úrlörők, akik Katona József, Arany János és Petőfivel kapcsolatos anyagokat tanulmányoztak. Joós Ferenc irodalmi történész most találta meg Katona József édesapjának öt darab kéziratát 1803, 1813 és 1838-ból, Az első négy darab nyugta, a második beadvány, amelyben kéri, hogy engedjék el a 14 forint 12 krajcárnyi adót, mivel 1830-ban elhalt fia után az egész évi bér járt volna a várostól, de csak április végéig kapta meg. Érdekessége, hogy elintézetlen maradt. A beadvány stílusát böngészgetve megálla­pítható az öreg Katona gyönyö­rű stílusa. 1868-ban kutatás indult Asz­talos János nevű ügyvéd irányí­tásával, amely parásztjellegü mozgalomnak tekinthető és szá­lai kiterjedtek Kiskunfélegyhá­zára és Nagykörösre is. Egyete­mi hallgatók is búvárkodtak az 1848-as szabadságharccal, Kecs­kemét XVIII. századbeli gazda­ságtörténetével kapcsolatban, va­lamint Kecskemét városra vo­natkozó építészettörténeti és műénilékjeilegü kutató tevé­kenységet is fejtettek ki, Kecs­kémét város történetének isme­retéhez szükséges oklevél, tér­kép és nyomtatványanyag fel- gyűjtése terén nagy munka folyt az elmúlt évben, Ézt az anyagot még 1857-ben bemutatják, A levéltárnak sok veszódséget és fáradságot jelent a külöiiDÜ- zö szerveknél lévő iratok védel­me. Igen sok helyen rossz he­lyen tárolják az iratokat, rend- szertelenül, ömlesztve, nedves pincékben, s éppen szocialista építésünk korszakának fontos dokumentumai mentek tönkre. A vállalatok, üzemek, intézmé­nyek sem kivételek ebből a szempontból. Nagyon fontos len­ne, ha minden »irattermelő« szerv leveleinek kezelését hoz­záértő és felelősségteljes szemé­lyekre bíznák, mert gyakran életbevágó gazdasági és szemé­lyi érdek is fűződik ezekhez, még akkor is, ha történelmi ér­tékét nem tekintenénk. A levélfér nemcsak ira­tokat rendez, őriz cs gondoz, de az érdekelteknek iratmásolato­kat is állít ki. Főleg a nyugdí­jak megállapításával kapcsolat­ban, az ipari szakmákban való szakképzettség igazolására szük­séges iratokból igen sok máso­latot kérnek. A hatóságok is, főleg bíróságok igényelnek gyak­ran levéltári kutatást és irato­kat kölcsönöznek. A levéltár munkájába tarto­zik az állami anyakönyvek má­sodpéldányaiban történt válto­zások bejegyzései, ami évente 10—11 ezer bejegyzést jelent. Az új évben a levéltár dol­gozói közül többen végeznek magánszorgalomból helytörté­neti kutatásokat, amelynek célja anyaggyűjtés Kecskemét város történetének megírásához, s ez egyben Hornyik János munkájá­nak kiegészítését is jelentené, liddig is tekintélyes anyag gyűlt már össze. Az anyaggyűjtés ki­terjed. Nagykőrösre és Kiskun­félegyházára is. Az elmúlt évben 15 esetben látogatták meg különböző isko­láié tanulói és nevelői a levél­tárat. Érdeklődésük főleg a sza­badságharcok helyi vonatkozású anyaga iránt volt nagy, de a tö­rökhódítás írásos emlékeit is nagy tetszéssel nézegették és főleg a török levelek stílusa volt számukra érdekes. Ilyen alka­lommal a város történetével, de a magyar történelem szempont­jából is érdekes anyaggal ismer- ; kedhettek meg. Balanyi Béla, a levéltár | vezetője elmondja, hogy a levél­tárban több mint 50 vagon anyaggal küszködnek. Kutató­ink, irodalomtörténészeink Ixi- ven válogathatnak s öregbíthe­tik eddigi kiváló eredményeiket, s lő hírnevüket. Bieüczky 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents