Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-21 / 44. szám

$3©hrn Ismét találkozott Dullessel, valamint Színes és Izrael ssesgf követeivel

Sajtóértekezleten nyilatkozott a legfontosabb kérdésekről

Az íróasztalok és a józan ész

A Fehér Ház közlése szerint szerdán este másodízben találkozott Dullessel Nehru indiai miniszterelnök. Hírüladták, hogy az Eisenhower elnökkel folytatott tárgyalásokról szóló kommünikét ma adják ki.

A washingtoni nagykövetség közölte, hogy Nehru külön megbeszélést folytatott Szíria és Izrael nagyköveteivel a középkeleti kérdésről. Az izraeli nagykövet közölte, hogy félórás baráti eszmecserét folytatott Nehruval. Űgylátszik — mondotta a nagykövet —, hogy Nehrunak nagy erkölcsi befolyása van a közép-keleti országokra. Nehru ismerni kívánta Izrael állásfoglalását,

Szíria nagykövete újságíróknak kijelentette, hogy a Nehruval folytatott megbeszélés a Közép-Kelet jelenlegi helyzetére, de más problémákra is kiterjed.

A DPA közlése szerint a szerdai sajtóértekezleten Nehru érdekes kijelentéseket tett,

Eisenhower elnökkel folytatott eddigi megbeszéléseim — mondotta — megengedték számomra, hogy jobban megértsem az amerikai politikát, különösen Eisenhower elgondolásait, És ez nagyon fontos,

Nehru, aki behatóan foglalkozott a nemzetközi helyzettel — hangsúlyozta — »nem nagyon örül« a magyarországi eseményeknek. India nem utasítja vissza a magyarországi fejlemények elítélését, viszont adott esetben arról van szó, hogy megelégszünk-e egy éleshangú elítéléssel, vagy konstruktív formában kellene-e eljárni a magyar ügyben.

A közép-keleti helyzettel foglalkozva kifejtette az indiai miniszterelnök, hogy legfontosabbak most a Szuezi-csatorna normális helyzetének visszaállítására teendő lépések, A csatornának nyitva kell lennie kivétel nélkül valamennyi hajó számáAz aiig'ííaá magyar menekültek elhelyezéséről

LONDON (MTI) A Press Association jelenti: J. Eldridge, a munkaügyi minisztérium mid- landi körzeti ellenőre birminghami sajtóértekezletén kijelentette, hogy a midlandi iparvidékre érkezett 1400 magyar menekült közül csak 83 számára sikerült munkát találni. Kétszáz magyar menekült már bejelentette, hogy más országokba akar átvándorolni.

Ügylátszik — tette hozzá Eldridge — a magyar menekültek nem azért jönnek Angliába, hogy ott letelepedjenek, hanem az országot csupán közbeeső állomásnak tekintik a más országokba történő kivándorlás során.

Eldridge végül kijelentette, hogy midlandi vidéken a munkanélküliek száma november hó 12-én 20 758 volt és a munkaadóknak nemcsak a magyar menekültekről kell gondoskodniok, hanem Egyiptomból kiüldözött angol alattvalókról is, akik számára legalább 200 állást és lakást kellene a lehető legsürgősebben előteremteni^

Az angol alsóháznak Anglia külföldi propagandájáról folytatott vitája során Reginaid Thomas Paget munkáspárti képviselő kijelentette: »ma semmit sem mondhatunk a Közép- Keleten, amit ott bái-ki elhinne. Jobb lesz, ha ott az amerikaiakra bízzuk a nyugati álláspont ismertetését. Az angol propaganda számára sokkal hálásabb terület kínálkozik Kelet-Európábán, főként Lengyelországban és Magyarországon. Az angol propagandának leginkábo oda kellene szavait irányít* u*.«

William Henry Maiawaring közegészségügyi miniszter a kérdésre válaszolva kijelentette: a londoni északkeleti körzetben a körzeti tanács kimutatása szerint a kórházi ápolónők létszáma hiányt mutat. A miniszter hozzátette: McLeod munkaügyi miniszter intézkedni fog, hogy az erre a szolgálatra alkalmas magyar menekült nőknek ajánljanak ápolónői kiképzést, hogy kórházakban lehessen őket alkalmazni.

A jugoszláv és lengyel kommuuisîâkat az őszinte rokonszenv kapcsolja össze A Tribuna Ludu veaércikke

(Varsó) A Tribuna Ludu vezércikkben üdvözli a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Varsóba érkezett küldöttségét. Megállapítja, hogy a jugoszláv és a lengyel kommunistákat az őszinte rokonszenv kapcsolja össze. A továbbiakban arról ír, hogy a szocializmussal szemben ellenséges imperialista propaganda minden erőfeszítésének az a célja, hogy szembeállítsa a kommunista és munkáspártokat. A gyanakvás magját akarja elhinteni a munkásmozgalmon belül, hogy egyenetlenséget támasszon. Nem kétséges, hogy ez a propaganda nem mulasztja el az alkalmat a legváltozatosabb kombinációk kiagyalására a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Lengyel Egyesült Munkáspárt együttműködésének titkos

céljairól. Minden ilyen találgatás azonban értelmetlenség — hangoztatja a Tribuna Ludu. A lengyel közvélemény annakidején nagy megelégedéssel üdvözölte a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának júniusi nyilatkozatát, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatokra vonatkozó moszkvai nyilatkozatot. Ezekben az okmányokban előjelét látjuk annak a baráti együttműködésnek, amely a leniniz- mus elvein nyugszik. Ez rendkívül fontos a nemzetközi munkásmozgalom egysége és a béke megszilárdítása szempontjából, — hangsúlyozza a Tribuna Ludu.

ra. Nehru szerint egy nemzetközi bíróságot kellene megkér- : dezni, a hágai bírósághoz ha- : sonlóan, hogy nyújtson korszerű magyarázatot a csatorna 1888- ban keletkezett egyezményéről, vagy segítsen egy új egyezmény kidolgozásában.

Nehru közölte, hogy Eisenho- ; wer elnököt tájékoztatta a Csou Én-lajjal folytatott megbeszélé- | sei lényeges pontjairól. Kína pa- : naszkodik — mondotta Nehru— : hogy több lépést tett a világbelié biztosítása érdekében, melyek azonban Amerika részéről nem találtak pozitív visszhangra. Nehru hangsúlyozta, hogy valójában csak egy Kína léte- zik. Formóza kormányát elismerni, mint Kína kormányát, túlzás lenne. A szovjet helyzettel foglalkozva az indiai minisz- : terelnök kifejtette, hogy ott alapvető változások történtek a demokratizálás és liberalizálás irányában. Egy parlamenti rendszer azonban valószínűleg nem j fog kifejlődni a Szovjetunióban, j hiszen az oroszok ilyet nem is- i mernek. Nem lehetetlen más j formák kifejlődése, amelyek ki- < fejezik a demokráciát és ame- j lyekben a nép akarata erőseb- í ben érvényesülhet, ;

Washingtoni beszélgetésein j szerzett benyomásaira vonat- ; kozva megemlítette, hogy sze- i rinte az amerikai külpolitika ; »alkalmazkodik az új világhely- < zethez, hogy milyen formában, j azt nem tudom részletesen ki- j fejteni, de politikája nem olyan ; merev, mint gondoltam« — < mondotta Nehru.

4

Régi célkitűzés, hogy az illetékes államhatalmi szervek legyenek területük gazdái és I egyben legyenek felelősek is mindazért, ami ott történik. Sok vita folyt erről, az eredmény azonban aránytalanul kevesebb a viták számánál, Néhány hónap messzeségéből világosabban látható, hogy az ilyen ügyekben való lseuvező intézkedés lebeteilenség volt, hiszen a területi szervek jogainak csonki tottsága egyenlő volt a szükséges demokratizmus hiányával, vagy minimális jelenlétével. Ahoi nincs demokratizmus, ott csak egy- kezű egyeduralom lehet, teljes központosítással, minden jog féltékeny őrzésével s mindezek következményeként — az alsóbb szervek iránt való bizalmatlansággal.

Sokáig jártunk ebben a cipőben. Azt hittük, október 23 után levetettük, de úgy tűnik, hogy újra a lábukra akarják húzni. Ívűről van szó? Egyszerűen arról, hogy több jel a centralizáltság állapotának a visszaállítására mutat, ami végeredményében, bármilyen magyarázattal nem juthat máshova, mint októberben jutott. Ügy tűnik, hogy az íróasztalok a régi csatát folytatják a józan ésszel cs egész népünk, hazánk égető érdekeivel szemben. Az elmúlt nyolc év alatt született sok íróasztal nem könnyen adja meg magát cs ha az elmúlt hat hét alatt a semmittevésen kívül sermnit sem telt, ám most igyekezik mindent bepótolni.

A megyei tanács, mint a megye törvényes államhatalmi szerve, a legnehezebb napokban is a helyén volt. Az ipari üzemeknek, vagy más úgynevezett minisztériumi vállalatoknak eszük ágában sem volt máshova fordulni segítségért, tanácsért, mint a megyei tanácshoz. Ez önmagában is ki nem mondott vélemény, vagy ha tetszik, ítélet a központi agyonbürokraíizalt miniszteriális vezetés felett. De nyomban azután, hogy valamelyest is csendesedett a helyzet, a minisztériumi főelőadók Pobe- dáikon körülnyargalták az országot, köztük megyénket is és saját vonalukon elhintették kis »szempontjaikat«, nem sokat törődve azzal, hogy a tanács, a két hónapja tényleges vezető esetleg más termelési, pénzügyi és tervezési intézkedéseket tett.

Hol él ez a súlyos állami Pénzen fizetett felfogás? Vagy talán az utóbbi idők eseményeiből semmit sem tanultak és mindent elfelejtettek? Ügy tűnik. Vagy szerintük talán a demokratizálódás csak annyit jelent, hogy mindenki mindenről megmondhatja a véleményét mindaddig, amíg » minisztériumi íróasztalokról szó nem esik? Önző, banális és tragikus felfogás.

A szocialista demokratizmus a gazdasági élet demokratizálása nélkül nem bontakozhat ki. Ennek ellenkezője nem lehet más, mint fából vaskarika, vagy politikai csalafintaság. Legyen a tanácsé, ami a tanácsé és legyen a minisztériumoké, ami nekik illik.

Felre az Íróasztalokkal és az azokból gondolkodó aktaíejek- kcl!

Kádár János válasza az NDK rádiójának kérdéseire

Kádár János, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke szerdán délelőtt válaszolt a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának több kérdésére. A válasz a Német Demokratikus Köztársaság, to—ibbá a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója és rádiója, valamint több nyugati kommunista pártlap munkatársainak jelenlétében hangzott el.

A leíeniegi gazdasági és pa’itai lielyieirii

Szíria diplomáciai kapcsolatba lépett a Kínai Répiziárssssgga!

(Damaszkusz) A Kínai Nép- köztársaság első szíriai nagykövete ünnepélyesen átadta megbízólevelét a szíriai államelnöknek. Szíria Egyiptom után a második arab állam, amely diplomáciai kapcsolatot létesített . a Kínai Népköztársasággal.

Űjabb fejlemények a ciprusi alkotmány ügyében

(London) Harding tábornagy, ciprusi kormányzó tegnap este rádióbeszédében kijelentette, hajlandó hozzájárulni, hogy ciprusi görögökből álló küldöttség Utazzon Makarlosz érsekhez tárgyalások céljából. Harding

hangsúlyozta, hogy az érsek Ciprusra való visszatérésének kérdését addig nem lehet megfontolás tárgyává tenni, amíg nem áll helyre a rend a szigeten.

szólva Kádár János elmondotta:

— Az ellenforradalmi erők lényegében már vereséget szenvedtek. Az tette ezt lehetővé, hogy a magyar forradalmi tömegek ebbe a harcba cselekvőén bekapcsolódtak és hogy a nép meglehetősen széles rétegei támogatják a kormány alapvető célkitűzését: a törvényes rend helyreállítását. Az ellenforradalom katonai veresége viszonylag rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tart és még nem ért véget. Ez főként abból adódik, hogy az ellenforradalom nem nyílt sisakkal harcol, hanem leplezi magát.

— Jellemző ebből a szempontból Mindszenty bíboros magatartása. November 3-i rádióbeszédében nyíltan restaurációs követeléseket hangoztatott, november 4 után viszont, az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén úgy nyilatkozott, hogy célszerűnek tartaná, ha a Kádár-kormányt a kommunista Nagy Imre vezetése alatt álló kormány váltaná fel. Különleges érdekességet kölcsönöz Mindszenty kardinális nyilatkozatának az, hogy ő a mo- narchista Habsburg Ottó felesküdött híve, aki még Horthy Miklós politikájával sem békült meg, most ilyen véleményt nyilvánított.

Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól beszélt. Elsőnek kiemelte, hogy a magyar munkás- osztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, szervezi erőit, az egész országban megkezdte működését. A másik új tényező az, hogy Budapest és egyes vidéki városok utcáin megjelentek azok a munkástömegek, amelyek a forradalom és a szocializmus igazi hívei, s ezzel pánikot idéztek elő az ellen- forradalmárok soraiban.

<— Jelenleg már az a helyzet

— mondotta —, hogy Budapest kerületeiből, gyáraiból azt kérik, hogy az ellenforradalom ellen, a kormány mellett tüntethessenek. A harmadik ilyen jellemző vonás, hogy az új magyar forradalmi karhatalom erői sikerrel vették fel a harcot az ellenforradalom ellen. Az ellenforradalmárok véres összeütközéseket akartak kiprovokálni fegyvertelen polgári személyek és szovjet katonák között, hogy ezeket az eseményeket azután belföldön és külföldön egyaránt kihasználják a kormány ellen.

Kádár János ezután rátért

a munkástanácsokkal kapcsolatos kérdésekre.

— Az üzemi munkástanácsokat már az október 23-i események előtt létre kívántuk hozni

— mondotta. — Ezek hasznos szervek az üzemek gazdasági irányításának további demokratizálódására. Kialakításuk azonban bizonyos időt kívánt volna meg.

— Sajnos — folytatta a miniszterelnök — az üzemi munkástanácsok első választásaira az antikommunista, antidemokratikus hullám és uszítás nyomta rá bélyegét. Ilyen körülmények között a munkástanácsok vezetőségeibe olyan újsütetű »munkások« is bekerültek, akik azelőtt a kapitalista osztály tagjai voltak. A munkástanácsok megtisztítása ilyen elemektől nem kormányfeladat, maguk a munkások már részben elvégezték és ami még hátra van, azt is ők maguk végzik majd el.

— Az ellenforradalom taktikájának hajlékonysága abban is megmutatkozott, hogy a munkástanácsokat befolyása alá akarta keríteni, hogy azokat j felhasználja a kormány, tehát

[lényegében a nép, a forradalom ellen.

— Demokratikusnak egyáltalán nem mondható módszerekkel és nehezen ellenőrizhető körülmények között jöttek létre a területi munkástanácsok, mint központi szervek. Ezek a központi szervek ténykedéseikkel ellenforradalmi célokat szolgáltak: azzal az igénnyel léptek fel, hogy a hatalmi funkciókat álvegyék a Magyar Népköztársaság törvényes és alkotmányos hatalmi szerveitől. A kormány kénytelen volt az ilyen törekvések ellen fellépni.

— Kívülről is beleszóltak a vitába, amely pedig — nézetünk szerint — a magyar nép .saját ügye. Amikor a Szabad Európa rádió azt követelte, hogy a központi munkástanács hatalmi funkciót kapjon, sajnálatos módon — meggyőződésem szerint egészen más meggondolásokból kiindulva — a testvért Jugoszláviában Kardelj elvtárs hasonlóan nyilatkozott.

— Kardelj elvtársat mi ismerjük — magam is személyesen ismerem, tisztelem és becsülöm őt, mint a jugoszláv munkás- mozgalom egyik kimagasló vezetőjét. Kardelj elvtárs kijelentette: nem helyes, hogy a magyar kormány nem támaszkodik a munkástanácsra. Eltekintve attól, hogy mi itt jobban megtudjuk ítélni a saját helyzetünket, mint Kardelj elvtárs Belgrád- ban, elvileg sem lehet helyeselni az ő álláspontját. Kardelj elvtárs Leninnek 1917 tavaszán és nyarán kiadott jelszavára hivatkozott: »minden hatalmat a szovjeteknek!« Ez a lenini jelszó feltétlenül helyes volt. A történelem igazolta. Amikor azonban Lenin a szovjeteknek követelte a hatalmat, akkor egy burzsoá államhatalommal szemben állított fel ilyen követelést. 1956 november végén Magyar- országon proletár hatalom volt, tehát elvileg helytelen proletár hatalommal szemben felállítani azt a követelményt, hogy a munkástanácsnak adja át a hatalmat. Politikailag még helytelenebb. A kormány nem támaszkodhat ellenforradalmi körök

(Folytatás a 3. oldalon)

i