Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-21 / 44. szám

Egy elavult rendelet margójára Vizsgálják felül és módosítsák a házak államosításáról szóló rendelkezést Ügy gondoljuk, hogy nem egy dolgozó paraszt vágyáról beszé­lünk akkor, amikor felvetjük az államosított lakóházak kérdését. Hivatalos kimutatások, külön­böző jegyzékek, tanácsigazolá­sok azt mutatják, hogy a kalo­csai járás területén az államosí­tott lakóházak 80 százalékát tör­vénytelen úton vették birtokba. A papírok arról is beszélnek, hogy az állami kezelésbe vett házak romosak és nem egyet az bsszedőlés veszélye fenyeget. A lázak fenntartási és helyreállí­tási költsége igen kevés, ez évre mindössze 120 000 forintot ka­pott a járási tanács. Ebből az feszégből csak öt állami kezelés­be vett házat tudtak megjaví­tani, illetve felújítani. Hogy ez valóban igazság, ar­ra néhány kirívó példát szeret- pénk felhozni. Kothencz Béla dunapataji asztalos kisiparos öt­szobás házát vették állami keze­lésbe, amelybe a műhelye is be­letartozott. A tanács júliusi iga­zolása szerint a ház ^ teljesen rossz és már a tetőzetét is cse­rélni kellene. Hogy illusztrálhas­suk az ingatlan valódi állapotát, idézünk a tanács beadványából: »A ház hátuljának egy része ki­dőlt, javasoljuk a ház visszaadá­sát.« A beadvány továbbiakban kitért arra, hogy vagy adják vissza a házat jogos tulajdono­sának, vagy pedig utaljanak ki 25 000 forintot az épület helyre- állítására. Vegyünk egy másik példát. — Id. Vastag Gábor 21 holdon gazdálkodott és családjával mű­velte meg e földterületet. Mikor fia bevonult katonának, ő pedig megrokkant, kénytelen volt egy cselédet felvenni, mert külön­ben nem tudta volna elvégezni a munkát. Ez az állapot 1955-ig tartott. Öt kuláknak nyilvánítot­ták és kétszoba-konyhás házát államosították. Azt hisszük, min­denki előtt világos, hogy ez az államosítás egy erkölcstelen, népellenes törvény alapján folyt te, mert a kulákká nyilvánítása is így történt. A tanács igazolta id. Vastag Gábor rehabilitáció­ját és törölte a kuláklistáról. Nagyon helytelen volna az, ha csak erkölcsileg rehabilitálnánk ezt .az embert és anyagilag nem. A harmadik példa talán a leg­szembetűnőbb. B. Felnagy Sán­dor dunaszentbenedeki 17 hol­das dolgozó parasztot azért tet­ték kuláklistára, mert felesége révén egy házat örökölt. Meg­említendő, hogy ennek az em­bernek két gyermeke van és mind a két gyermek már csalá­dot alapított. B. Felnagy Sán­dor arra gondolt, amikor anyó­sa meghalt, s a ház üresen ma­radt, hogy odaköltözteti két gyermekét, ezáltal azok is a saj át fészkükben lakhatnak.' Őket is törölték a kuláklistáról, de a há­tukat még nem adták vissza. A kalocsai járás egyik közsé­gét vegyük a legutolsó példá­nak. Hajóson mintegy 20 olyan államosított lakóház van, ame­Bővuita BixtonságiTanács (New York) Az ENSZ közgyű­lése Columbiát, Irakot és Svéd­országot beválasztotta a Bizton­sági Tanácsba. Az angol kormány tárgyalásai Makariosszal (London) A brit gyarmatügyi miniszter az alsóházban közölte, hogy az angol kormány képvise­lője a Ciprus menti szigetekre utazott, hogy találkozzon Maka- riosz érsekkel. A ciprusi alkot­mánytervezetet és az alsóházi nyilatkozatot már korábban kö­zölték az érsekkel. A gyarmat­ügyi miniszter bejelentéséhez még hozzátette, ha Makariosz megbeszélést akarna folytatni Ciprusról, Görögországból jött megbízottakkal, a brit kormány megadja az ehhez szükséges könnyítéseket» lyek lakhatatlanok, vagy rész­ben lakhatók. Az a véleményünk, hogy ad­ják vissza ezeket a házakat. Ügy gondoljuk, ezzel a véleménnyel igen sok dolgozó paraszt, lakás­ügyi előadó egyetért. Egyetért azért, mert ezeknek a házaknak karbantartása, javítása óriási összegeket vesz ki az állam zse­béből, De egyetértenek azért is, mert a házak lakbérei semmi esetre sem fedezik, a már fent említett költségeket. Az államo­sított házak nagyrésze, mint ahogy ezt a példák is igazolták, évről-évre romlanak, tönkre­mennek, s felépítésük, kijavítá­suk újból az állam pénzén tör­ténne meg. Jogos ez az igény azért is, mert a házak nagyré­szét jogtalanul, vagy — mint azóta nyilvánvaló lett —-, nem a nép érdekében hozott törvény alapján vették állami kezelésbe és nagy a lakáshiány. Reális lenne már egy olyan törvény ki­bocsátása, vagy az eredeti, de rossz törvény módosítása, ami visszajuttatná ezeket az állami kezelésbe vett házakat jogos tulajdonosaiknak, — gém Milyen volt, mint aqyonirányított ütem ^ DUSNOKI Milyen lest, mint önálló vállalat GÉPÁLLOMÁS? Az első kérdésre rosszemlékű I tapasztalatok alapján könnyen ! tud válaszolni a Dusnoki Gép­állomás munkástanácsa. A gaz­dasági függés, a sokat emlege­tett (és szidott) »keretek« közé szorítás igen sok hasznos, okos kezdeményezést kötött gúzsba. Pénzügyi fegyelemre hivatkozva a gépállomás majd minden lé­pését engedélyhez kötötték a felsőbb szervek, enélkül pár fo­rint érőt sem vásárolhatott, Ön­költségcsökkentésre való ser­kentés címén megnyirbálták a tervezett beruházások összegét. Ez csak a termelés rovására me­hetett, hiszen —, mint évek óta nyereséggel dolgozó üzem — a Dusnoki Gépállomás amúgyis csak a legszükségesebbet ter­vezte. (így született meg tavaly is az »önkéntes felajánlásból« származó, több mint 200 000 fo­rintos önköltségcsökkentés . : : — (Az pedig éppen ezen a nyáron fordult elő, hogy sorbanáliás miatt hónapokig egyetlen fillér nélkül állt ez a több mint 100 emberrel dolgozó gépállomás.) Sok bosszúságot okozott az is, hogy egyszámlájuk Kecskemé­ten volt s minden apró-cseprő bankügyben ide kellett, utazni — 130 kilométerről. De ide utaz­Káúár János vâlcssæcs esz MDÜC rádiójának kérdéseire (Folytatás a 2. oldalról) által létrehozott szervezetekre még akkor sem, ha azokat tör­ténetesen »Központi munkásta­nácsnak« nevezik. Amikor eb­ben a kérdésben Kardelj elvtárs nyilatkozott, valószínűleg nem tudta, hogy ez a munkástanács az üzemek dolgozóit arra akar­ta rávenni, hogy a munkástaná­csokból tegyék ki a kommunis­tákat. — Kardelj elvtárs történelmi analógiája helyett a mi mostani helyzetünkre jobban ráillik egy másik történelmi analógia. A kronstadti ellenforradalmi fel­kelés idején az ellenforradálmá- rok tudták, hogy a szovjetek a tömegek között népszerűek, ezért nem a szovjetek ellen lép­tek fel, hanem kiadták a jel­szót: »szovjetek kommunisták nélkül?!« — Megítélésünk szerint — és ez a tények alapján is világos — a központi munkástanács nevé­ben hangoztatott követelés, hogy a karhatalom felett ő rendel­kezzék — hogy úgy mondjam — vegytiszta ellenforradalmi köve­telés, — Ha Kardelj elvtárs köze­lebbről megismeri ezeket a té­nyeket — úgy gondolom — mó­dosítja álláspontját. Ezt annál is inkább feltételezem, mert a volt budapesti munkástanács 12 tagja'— bár korántsem rendel­keznek olyan marxista tudással, mint Kardelj elvtárs — a té­nyek ismeretében nekünk adott igazat. — Helyeselték a területi munkástanácsok felszámolását és ma is támogatják a kor­mányt. — Az ellenforradalom politi­kai megsemmisítése politikai eszközökkel, véleményünk sze­rint, nem túl hosszú idő alatt befejeződik. Ebben elsőrendű szerepe van az ideológiai harc­nak, hogy az ellenforradalom nem tudja becsapni a tömege­ket álforradalmi jelszavakkal. Kádár János miniszterelnök ezután az ország súlyos gazdasági helyzetéről beszélt. — Jelenlegi nehézségeink kö­zött vannak régebbi keletűek is, függetlenek az október 23-í eseményektől. Az ipar fejlesz­tése, tervezése, a tervek meg­valósítása során nem vették kel­lően figyelembe az ország gazda­sági lehetőségeit, s emiatt nép­gazdaságunk már az év elején súlyos nyersanyag- és energia­hiánnyal küzdött. Egy sor elemi csapás is hozzá­járult ehhez: a januári földren­gés, a tavaszi árvíz és a nyári szárazság. Az október 23-án kez­dődött eseményeket pedig nem­zeti tragédiának nevezik a tör­ténteket a legkülönbözőbb mó­don értékelő emberek is. Rend­kívül súlyos a gazdasági kiha­tásuk. Az ország öt-hat heti ter­melése teljesen kiesett, . ami meghatványozta a korábbi bajo­kat, különösen a szén-, energia- és nyersanyagellátásban. A kor­mány meggyőződése, hogy az említett körülmények ellenére a nehézségeket le lehet küzdeni. A termelés általános megindítása mellett a kormány gazdasági erőfeszítéseinek középpontjában az infláció elkerülése áll. Ez is megoldható. Ennek azonban az a feltétele, hogy a termelés meg­felelően folyjék. A legutóbbi égy-két hét alatt már mutat­koztak biztató jelenségek, hogy a dolgozó tömegek készek eró- teszítéseket tenni a normális helyzet megteremtésére, az in­fláció elkerülésére. Ezután a miniszterelnök új­ból hangsúlyozta, hogy a széles tömegek támogatása nélkül nem lett volna lehetséges az ellen- forradalom leverése, erőinek szétverése, a Magyar Népköztár­saság törvényes államrendjének helyreállítása. — Most a kormánynak az a törekvése—• folytatta a minisz­terelnök —, hogy az összes idő­szerű politikai és gazdasági kér­déseket a demokratizálódás to­vábbfejlesztésével, a tömegek aktivitásával oldja meg. A kor­mány elsősorban a munkásosz­tály tömegeire kíván támasz­kodni, továbbá a munkásosztály szövetségesére, a parasztságra s magától értetődően azokra az értelmiségi tömegekre, amelyek őszintén támogatni kívánják a munkásosztály és a parasztság hatalmát, a Magyar Népköztár­saságot. Végül köszönetét mondott azért a segítségért, amelyet Ber­lintől Moszkván át Pekingig a testvéri országok nyújtottak és nyújtanak. A nemzetközi mun­kásmozgalom segítsége a legkri­tikusabb időben létkérdés volt a Magyar Népköztársaság számá­ra. Ml, — mondotta Kádár János — továbbra is kérjük a testvéri országok segítségét, de problé­máink megoldását elsősorban saját népünk erőinek mozgósí­tásával kívániulc elérni. Az új­ságírók — fejezte be nyilatko­zatát a miniszterelnök — azzal segíthetnek, hogy megmutatják és védelmezik a magyar nép forradalmi igazságát a világ közvéleménye előtt. gattak szinte egymást felváltva a sűrűn tartott értekezletekre az igazgató, könyvelő, agronómu- sok, — s nem csoda, hogy az egész évre tervezett 26 000 fo­rintos utazási költségkeret 4—5 hónap alatt kimerült. Még vagy féltucatot tudnának elsorolni a bosszantó egyonirányítottság té- nyeiből. A gépállomás saját be­ruházást nem tervezhetett be. Az üzemben található ócskava­sat például kénytelen volt el­adni a MÉH-nek — 10 filléres áron, de aztán, ha tetszett, ha­szonvasként visszavásárolhatta ugyanazt —; de már kilónként 10 forintért. Hogyan less ezután ? Erre is készen van már igen sok okos elképzelésük. A ka­pott önállósággal úgy akarnak élni, hogy még az eddiginél is több nyereséggel dolgozó üzem­mé fejlesszék a gépállomást. Csökkenteni akarják az admi­nisztrációban és az irányításban foglalkoztatott dolgozók számát. Több fizetésért „egyetlen értel­mes, képzett munkaerő elvégzi majd ugyanazt az írásos mun­kát, amit eddig hárman-négyen csináltak. A brigádoknál egyet­len brigádvezető és egy körzeti szerelő marad. Négy darab 8— 10 gépes brigádot terveznek a gépállomás körzetéhez tartozó négy községbe: Dusnokra, Fajsz- ra, Hajósra és Miskére. Az az elgondolásuk — s ezt minden dolgozó helyesli —, hogy megszüntetik a kétműszakos rendszert s minden gépre csak egy dolgozót tesznek. A trakto­ros így jobban megbecsüli a gé­pet, ha elromlik, nem foghatja és hagyhatja javítását a váltó­társra s a munkában is önmagát serkenti, ellenőrzi. A jövedelmezőséget emeli majd. hogy kibővítik a kovács­bognárműhelyt, szalag- és kör­fűrészt szerelnek be, gép- éí motorjavitásokkal foglalkoznak az egész környék részére. Ügy halották, rendelet van arra, hogy a_ TEFU mezőgazdasági szállí­tást csak akkor végez, ha s gépállomás nem győzi. Ez — kü­lönösen a téli időszakban — szép pénzt hozna a konyhára. Mód nyílik arra is. hogy ezután csak olyan gépek­kel dolgozzanak, amelyek meg­felelnek a környék tala.jadottsá« gainak. Régen szeretnék már kicserélni a kis MÁVAG-eké- ket, amelyek a Kalocsa környé­ki kötött talajokon nem forgat­ják, csak túrják a földet, he­lyettük 330-as ekéket szereznek; A körmös-traktorokat fokozato­san univerzális gépekre szeret­nék kicserélni. Mint mondják: a G 35-ösök rázós ülései sokezer traktorost tettek beteggé s nem is lehet úgy kihasználni azokat, mint a Lanzokat, Zetorokat. Az univerzális gép a gyorsasággal, a kisebb önsúllyal és a kisebb üzemanyagfogyasztással kitűnő­en pótolja a nagy G35-ÖS lóere­jét s alkalmas szántásra, vetés­re, kapálásra, szállításra. A fö- gépész elmondja, hogy Jugo­szláviában például alig látott kormos traktort, — gumi- vagy lánckerekes gépekkel és uni­verzális ekékkel dolgozik az ol­tani mezőgazdaság. Ezeket a ma még csak szó­ban megfogalmazott terveket az ünnepek után foglalják írásba s minden dolgozóval megtárgyal­ják. De addig sem tétlenkednek; Bár az alkatrészellátás igen kö­rülményes. — szorgalmasan fo­lyik a gépjavítás. Tizenkét csép­lő-, két aratógép és egy kom­bájn máris rendbetéve áll; ha­marosan hozzáfognak az erőgé­pek javításához is. Txz pwt A KÖNYVTÁRBAN Delet kongat az öregtemplom nagyharangja, s a Megyei Könyvtár kitárja kapuit. Az ol­vasók máris kíváncsian válo­gatják a könyveket. A könyv­tárosok készségesen állnak ren­delkezésükre. A művelődni vá­gyók arcára csalódott mosoly suhan, ha a kívánt könyvet nem találják. S ilyenkor megindul a fejtörés, a szűnni nem akaró kérdezősködés: »Ha nincs bent az Egri csillagok, akkor meg­kaphatnám-e Reymont: Parasz­tok című regényét?« — és ezt egy idős néni kérdezi, aki már erősen a 60 felé ballag, s máso­dik gyermekkorának legkedve­sebb szórakozása, ha elmerül­het a jó regények hitet adó vi­lágában. S a gyertyavékony ujjak kö­zölt sorra megpihen egy-egy pil­lanatra Jókai: Kőszívű ember fiai, Új földesúr, Szabadság a hó alatt című regénye. Végül is a nagy válogatás után szivéhez szorítja a »Fekete gyémántod­at és halkan bediktálja nevét a sűrűn forgatott kartonokra, A könyvtár jelenlegi forgal­ma nagy. 3500 beiratkozott olva­sója van. Ha végigböngésszük a statisztikát a legkeresettebb könyvek írói: Jókai, Mikszáth, Dumas, Dickens, Viktor Hugó, Maupassant. S az olvasók részé­ről már több ízben elhangzott a jogos, de eddig még ki nem elé­gített kívánság, hogy a könyv­kiadó vállalat ne sajnálja a jö­vőben több példány számban ki­adni például: Jaroslav Haseki Svejk című regényét. Minden- napos keresletnek örvendene, ha a polcon található lenne Drei­ser : Amerikai tragédia c. mun­kája. Szeretik a kecskemétiek Zola műveit is. A könyvtárosok, tói már több aljzatommal kérték, hogy közvetítsék a központnak az olvasók kérését, hogy a mai magyar irodalom legújabb alko­tásait is megkaphassák. Új vendég érkezik. Veres Ilon­ka a neve. 16 éves, mosolygó­arcú, barna kislány. A gyors és gépíróiskola második évfolya­mára jár. Elmondja, hogy ed­dig még nem sokat olvasott, de jövőben szeretne ő is à könyv­barátok közé tartozni, O leit a könyvtár 3501. olvasója. Verne: 15 éves kapitányát szeretné most megkapni. Legkedvesebb köl­tője Petőfi. Olvasta a Toldit, s Jókaitól néhány regényt. Mó­ricz Zsigmondot kevésbé szereti, bár olvasott a művei közül né­hányat, de nem emlékszik egyikre sem. Ha Veres Ilonka is megismerkedili a magyar és a világirodalom egy bizonyos hányadával, ő is megszereti majd Móricz Zsigmondot és még azo- kat az írókat, akik pillanatnyi­lag távol állnak tőle. Veres Ilon­ka jó utat választott. Hozzákez­dett a rendszeres olvasáshoz, » e nemes szórakozásnak oly ágát találta meg, melynek az ő szép­ségben és műveltségben gazdag élete lesz a gyümölcse. — Bieliczki — Izrael új olajvezeték építésével igyekszik megtörni az egyiptomi olaj blokádot (Jeruzsálem) Az izraeli kor­mány megkezdte egy olajveze­ték építését, amely évente 7000 tonna olajat szállít az Akabai- öbölben fekvő Erük kikötőből a földközilenger-i Haifába. Az olajat a haiíai olajfinomítók dol­gozzák fel. Izrael ily modor; olajszükségletének felét fedezni tudja és az olajvezeték megépí­tésével Nasszer olajblokádját kivárna megtörni»

Next

/
Thumbnails
Contents