Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)
1956-12-05 / 30. szám
Äs ENSZ közgyűlésének hétfő délutáni ülése Ne aprózzuk el erőnket Erős falnsi pártszervezetekre van most szükség* (Folytatás az 1, oldalról.) Az ENSZ-közgyűlés hétfőn (magyar idő szerint 21.11 órakor) folytatta a magyar kérdés vitáját. Nunez Portuondo kubai, küldött azzal vádolta a Szovjetuniót és a keleteurópai országok küldötteit, hogy azért akarják megszakítani a magyar kérdés vitáját, mert érzik, hogy a világ közvéleménye ellenük fordult. Kérte, »hogy Magyarország tragikus sorsát az ENSZ és a világ szeme elé kell tárni, ez a 14 hatalmi határozati javaslat egyik célja. Ezt az ügyet nem fogjuk levenni a közgyűlés napirendjéről mindaddig, amíg a probléma nincs megoldva. Ezt a Szovjetunió egészen bizonyosra veheti« — mondotta a kubai küldött, majd felszólította a közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatot. Kuznyecov, szovjet külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy a magyar kérdés vitájának folytatása növeli a világfeszült- ségöt és aláássa az ENSZ erejét. Felszólította a közgyűlést, hogy fordítsa figyelmét a napirend más pontjai, különösen a leszerelés, valamint Algéria és Ciprus felé. Kuznyecov kétségbevonta az Egyesült Államoknak azt az állítását, hogy semmi közük a magyarországi eseményekhez, idézte Dulles külügyminiszter egyik nyilatkozatát, amely utalt arra, hogy az Egyesült Államok politikája a keleteurópai népek felszabadítására irányul. »Duiles úr nyilatkozata önmagáért beszél«, mondotta Kuznyecov és hozzátette, hogy az Egyesült Államok »rendszeresen beavatkozik a népi demokráciák belügyeibe és igyekszik megdönteni azokat.« Az MSZMP szervezése megkezdődött városon és falun egyaránt. A párt soraiba még kevés kommunista tért vissza. A szervező munka nem könnyű feladat. Sok becsületes, néphez hű párttag még nem tért magához abból a keserű, mély csalódottságból, melyet a Rákosi—Gerő- klikk aljas politikája okozott neki. Sokan pedig még várakozó állásponton vannak. Ezeken kívül, sajnos, voltak karrieristák is, akik csak jó állást akartak biztosítani maguknak azzal, hogy beléptek a pártba. Az ilyeneknek már most megmondhatjuk, hogy nincs is szükség rájuk. Tudjuk, hogy az MSZMP-nek nem lesz annyi tagja, amennyi az MDP-nek volt. De nem is ez a lényeges. Az a fontos, hogy a pártba a becsületes, a nép ügyéhez hű, harcedzett, kipróbált kommunisták lépjenek be, A párt várja a régi, jó elvtársakat és várja azokat a pártonkí- vülieket is, akik bár egyetértettek a szocializmus építésével és támogatták azt, csupán a Rákosi- féle politikát látva tartották magukat távol a párttól. Ezek az emberek annak idején sokat elmondták: A kommunizmus eszméje nagyon szép, de amit itt csinálnak, az nem kommunizmus. Most sok olyan ember fog belépni a pártba, aki így gondolkodott. Nem egy ilyen esetről van is már tudomásunk. Kiskunfélegyházán például a Hunyadi Tsz MSZMP-szervezetébe két pártonkívüli lépett be. Vagy Kalocsán, az MSZMP alapítói között van Fábri János kőműves, Baradlai Sándor tanár és Bőze László ügyész, akik ugyancsak pártonkivüliek voltak, s most az MSZMP városi intéző bizottságába is beválasztották őket. És még sorolhatnánk jó néhány ilyen példát. De kanyarodjunk vissza az előbb említett kérdéshez. Ritkák még a párt sorai. A pártszervező munkánál azonban egy jelenség máris kezdi felütni a fejét: a decentralizálás. Néhány járásban sok apró pártalapszervezetet alakítanak. Ez az MDP-nek volt rossz pártszervező módszere. Ügy véljük, inkább erős községi pártalapszervezetekre van most szükség. Félreértés ne essék, a termelőüzemeinkben szükség van a pártszervezetekre. A munkásosztály pártja ezekről a szervezetekről az illegalitás éveiben sem mondott le. Vannak vállalatok, hivatalok, ahol szintén nem nélkülözhetjük a pártszervezeteket. Hasonló a helyzet a nagyobb falusi termelő egységekben is, a gépállomásokon, állami gazdaságban és a termelőszövetkezetekben. Ezeken a helyeken is szükséges, hogy legyenek MSZM P-szervezetek. Helytelennek tartjuk azonban azt a törekvést, hogy a földművesszövetkezetek, ktsz-ek, az iskolák tantestületei, stb. külön pártszervezeteket alakítsanak, mert felaprózzák a kommunisták erejét 3—4 tagú alapszervezetekre. Az ilyen helyen dolgozó kommunisták most a községi pártszervezetek sorait kell, hogy erősítsék, mert ezekre a szervezetekre nagy feladatok várnak a falu politikai életének, helyreállításában. „New Statesman** a magyar eseményekről ÍAoHerüLtelt a Horthy hadsereg regi egyenruhái Szabad Európa propagandistái Győrben 'Éildy kétségbeesett kiséríete LONDON (MTI) A »New Sta- ,esman«-ban Mendelsson, a ke- icteui ópaí ügyek szakértője a következőképpen elemzi a magyar eseményeket: — A forradalom kezdetben diákok és munkások műve volt, de fokozatosan más erők nyomultak előtérbe, főként miután az orosz hadsereg kivonult Budapestről. Megkezdődött a könyvek és az újságok elégetése, ami nem a szakszervezeti tagok és a szocialisták rendes szokása. A tüntetők mind több és több szélsőséges nacionalista követelést hangoztattak üléseiken. Előkerültek a Horthy-hadsereg régi egyenruhái. A Nagy-kormány hatalma fokozatosan semmivé zsugorodott. Egy nappal az előtt, hogy a szovjet haderő bevonult Budapestre, maga Nagy fogoly volt a parlamentben, amelyet óriási tömeg ostromolt, a miniszterelnök fejét követelte, noha több antikommunistát vett fel kormányába. Aktív módon avatkozott be a Szabad Európa rádió, amely rádiópropagandisták csapatát küldte el Győrbe. Egyszersmind harcokra bújtogató felhívásokat adott le szakadatlanul müncheni rádióállomásáról és megbízható német források szerint folyton nyugati katonai segítséget ígért. A forradalom vezetése állandóan jobb felé tolódott el. Mint a Die Welt című konzervatív német lap jelentette, a magyar katonák Budapesten röpiratokat osztogattak, amelyek sürgették az egész kormányzati végrehajtó hatalom átruházását a hadseregre. Ezeket a röplapokat az »ideiglenes magyar kormány honvédelmi bizottsága« írta alá, amely nyilván ellenkormány volt az akkor még törvényes Nagy-kormánnyal szemben. A szélsőséges nacionalisták áital vezetett tömeg megrohanta a külügyminisztériumot és fittyet hányt a Nagy—Tiídy-kormány könyörgéseinek, hogy hagyják abba a vérontást. November 1-én Tildy végső kétségbeesésében kísérletet tett, hogy megnyerje Mlndszenty segítségét a helyzet megszilárdításához. A kormány négy tagú küldöttsége Tildy vezetésével felkereste Mindszentyt, aki visz- szautasitotta őket, és ezzel, mint a jól értesült »Der Spiegel« megállapította, azokat bátorította, akik bíbornok-párt alakítására mesterkedtek. Ezzel Mindszenty tökéletessé tette a Nagy-kormány elszigeteltségét cs bizonyossá tette annak bukását. A cikkíró végső következtetései: LONDON (MTI) A londoni rádió jelentése szerint az Egyesült Államok kormányának nyilatkozata megelégedéssel fogadta az angol és francia kormány ama elhatározását, hogy kivonja csapatait Egyiptomból. Az amerikai kormány ugyanakkor leszögezte, hogy a Szuezi-csatorna megtisztítása most már elengedhetetlenül szükséges. E munkáLegyen olyan politikánk, mely az európai biztonsági probléma megoldását ígéri: 1. mondjuk az oroszoknak, hogy hajlandók vagyunk tárgyalni európai biztonsági egyezményekről, amely lehetővé tenné a NATO és a szovjet haderők fokozatos visszavonását az Elbától keletre és nyugatra. Anglia és Amerika biztosítsa a Szovjetuniót, hogy nem szándékozik a liberalizálást saját katonai pozíciójának erősítésére felhasználni olymódon, hogy Magyarországot Vagy bármely más csatlós államot a NATO-táborba csábítani; 2. javasoljunk semleges körzetet Európa szívében, amely kezdetben Ausztriát és Jugoszláviát foglalná magában s a biztonság érzésének kifejlődésével fokozatosan kiterjedhetne más államokra is. Ilyen módon józan megegyezést érhetnénk cl a Szovjetunióval, mielőtt még késő lenne, s mielőtt még újabb katasztrófa harmadik világháborúba döntene bennünket. latok bármilyen halogatása megsértené az 1883-as egyezményt, cs annak a sok államnak érdekeit, amelyek gazdasági élete nagy mértékben függ a csatorna zavartalan működésétől. Az Egyesült Államok minden lehetőt megtesz, hogy a Közép- Keletre küldött ENSZ-haderő megfelelő és hatékony módon el iudja látni feladatát, AWvNVwwiwvwiéwvwwvvvvvvwirvvvs/vvvvvi Az amerikai kormány megelégedéssel fogadta az angol—francia elhatározást «.. Munkával viszont unnál több terem — LAKÁSAVATÁSON — Lakásavatásra voltam hivatalos. Aki hívott, munkásember, az új bérház egyik lakástulajdonosa: Nagy Ferenc, nyomdai dolgozó, aki tíz éve várt emberi lakásra. Tíz éve, hatodmagával egy máriavárosi földes vl- tyilóban, ahol mindig kísértett a betegség, utóbb pedig a félelem, mert a konyha és a kam- rányi kis szoba összedűléssel fenyegetett. Hiába volt azonban minden kérés, kilincselés, ahhoz, hogy lakást kapjon, — egg forradalom kellett. (»Mátyás gazda« nem segített az ö gond- ján-baján.) Bárhogy volt is, elmúlt. Már van lakása. Összkomfortos, száraz, tiszta és meleg. Cserépkályha mellett ül a család. Négy gyerek, két szülő és a hivott vendég. Magdi, a kisebb lány, huncut mosolya, kutató szemű kis copfos. Kedvence a családnak, de a szeretetből a többinek is kijut. Józsi jön utána, szolid, sápadt gyerek, aki színre kap majd az új lakásban, hogy több öröme teljen benne ízűidnek, Ferenc, az apa nevét viselő, már gyerekember. Komoly gimnazista. Orvosnak akarnák. Nagy cél, messze szándék, de a gyerek színjeles és hajlik a gondolatra. — Szép dolog a munkás-karrier. Iluska, a sorzáró, termetes kis töltött galamb. ő már nagylány. Piros mint a rózsa és mindig nevet. Lassan eladósorba lép. Szegény család, de szép közösség, Igaz, híjával meg a bútor, de sok a szeretet, nagy az egyetértés. Sajnos azonban a gond se kevés. így lett a látogatásból, a vidám lakásavatásból amolyan sajátos, józan politikai tere-fere, melyben a mérce a szülők szamefénye, a négy gyermek. Erről aztán ömlik a szó és percek alatt annyi gondolat keveredik, amire választ adni időben is nehéz lenne. Az apa fizetése 1500 forint. Nagy családnak, mondanom sem kell. ez nem egy fényes fizetés, de legalább ez legyen a biztos. Hiszen hat szájnak sok falat kell. Télen pedig a tüzelőgond is nehezít. Meg aztán itt a négy gyerek, akiknek az iáé.is nyével akarva-akaratlanul, de számolni kell. Legyen az ruha, cipő, kabát vagy egyéb — mindent néggyel kell szorozni. Ez pedig nem könnyű. Magas e szorzat egy fizetéshez. így hol ennek, hol annak jut valami olcsó holmi. De mikor jut az asszonykának n ,y magának, pedig a pénzt ö keresi. Szerelne vágni egy malackát is, s akkor lenne nyugodt, ha telve volna pince, kamra. A munkásember azonban a piacról él. Annak egyelőre ez csak álom. Álom és sok kell hozzá, hogy valóság legyen, hiszen munka nélkül nem megy semmi, munkával viszont annál több terem, Ez az ő politikája. Ha sokszor érzi is, hogy vannak kielégítetlen jogai és követelései, akkor is erre gondol Előbb békét és rendet akar. mert ahol nincs tele pince, kamra, ahol az ember piacról ál, ott jól meg kell gondolni minden lépést — mondja búcsúzóul —, mert a politikát az asszony dönti el. SmdQl Géza Az MSZMP kezdeményezésére Szenet biztosítottunk az üiioiái ICaeskeméH tfonzorv- gyárnak Aggodalommal értesültem arról a sajnálatos tényről, mely szerint az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozóinak jelentős számát üzemanyag (szén) hiánya miatt hosszabb időre szabadságolni kénytelen a gyár vezetősége. A nem hivatalos értesülést alighogy megkaptam, az MSZMP Kecskemét városi Intéző bizottsága keresett fel azzal a céllal, hugy a gyár ezen problémájára valamilyen kedvező megoldást találj unk. Kezdeményezésükre rövid tárgyalásunk azzal az eredménnyel végződött, hogy a gyár megbízottainak a baráti Jugoszláviából Kecskemétre érkezett daraszénből 1000 mázsát átadunk és ezen kívül rendelkezésükre bocsátunk mintegy 2000 mázsa szénport. Nem nagy ez a segítség, de ezzel is el akarjuk érni azt, hogy városunkban ne legyen munka- nélküliség, hogy a gyár termelni tudja az igen fontos közellátási cikkeket. A további segítség főleg, mondhatnám, kizárólag s magyar bányászoktól függ, akik között jelentős számmal Bács- Kiskun megyeiek s kecskemétiem is vannak, de a családjaik itt élnek és a bányász-szénutalvá- nyaikat a telepeinken szeretnék beváltani. Ha bányászaink a normális termelést nem biztosítják és a szénszállítmányok nem érkeznek folyamatosan, úgy nem tudjuk a kórházakat, egészség- ügyi intézményeket, az iskolákat, az ellátatlan lakosságot ellátni s természetesen a bányász- szénutalványokat sem áll módunkban beváltani. A magam nevében, de úgy érzem, hogy vállalatunk és aa egész megye lakossága nevében is arra kérem országunk összes bányászait, hogy munkájukkal, termelésükkel az egész ország dolgozóinak és a saját egyéni érdekükben is biztosítsák az életet jelentő szenet. G. Kovács Pál, a Kecskeméti TÜZÊP - Vállalat igazgatója Magyar—jugoszláv vegyesbizgltság tárgyalása Visszatérnek a Jugoszláviában' menedéket találtak Közleményt adtak ki a Jugoszláviába menekült személyek Magyarországra való visszatéréséről. A jugoszláv kormány javaslatára november 23-tól november 29-ig a magyar és a jugoszláv kormány által kijelölt vegyes bizottság tárgyalásokat folytatott Belgrádban és Zágrábban a Magyarországról Jugoszláviába menekült magyar személyek hazatérésének elősegítése céljából. A tárgyalások Mindig csak A Petőfi Népe november 30 — pénteki — számában »Mit is akarnak?« című cikkben többek között szó.volt arról is, hogy az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban is akadályozni igyekeztek az MSZMP alapszervezet megalakítását. Nem tudjuk, ki adta az adatot ezzel kapcsolatosan. De mint a pártalapszervezet intéző bizottságának tagja kijelentem, hogy nem értek egyet az általánosítással. Nem értek egyet, mert a munkástanács kollektívája nem gátolja ezt. Ellenben egyesek, a munkástanácson belül, forrófejűén akadályozzák a párt szervezési munkáit. Azonban ez nem azonosítható a higgadtságáról. eredményeképpen a következő napokban megkezdődik azoknak a személyeknek a visszatérései akik a közelmúlt eseményei következtében Jugoszláviában kerestek menedéket és most hazatérésük elősegítését kérték. Ezeknek a menekülteknek személyére is vonatkozik a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás —Paraszt Kormányának f. hó november 30-án kiadott amnesz- tia-rendelete. a valóságot! körültekintő munkájáról ismeretes munkástanáccsal. Dinka Zoltán, az MSZMP alapszervezet intéző bizottságának tagja, Alföldi Kecskeméti Konzervgyár Gépfárművizsga Értesítjük a megye lakosságát, hogy a megyei rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályán a gépjárművek vizsgáztatása minden héten hétfői napokon, a járművezetői vizsga pedig minden héten a szerdai napon van. Megyei rendőrkapitányság
