Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-31 / 50. szám

X E R E $ Z T R E J TVÉ N NEVESSÜNK EGY KICSIT Deák Ferenc többször meg­rótta azt a nálunk nagyon el­harapózott szokást, hogy so­kan a nyilvánosság előtt is ki­csinyített keresztnevükön emle­gették az embereket. Egyszer egy vidéki úríi volt nála, s mindig csak Eötvös Pe­Hunyadi Jancsi fia pit és Kemény Zsigót emle­gette. Az öregúr hallgatott. De egy­szer, midőn valaki kérdezi, hogy mit adnak a színházban, csak megszólal: — Hunyadi Lacit, a Jancsi fiátj ÖNZETLEN EMBER —I Ugye, nem a pénzemért veszel el, Jonny? — Dehogy! A pénzt a hitele­zőim kapják.; OKOS GYEREK — Móricka! Mondd többes­számban ezt a szót: »Gyerek«* Móricka: Ikrek* KESERŰ VALÖSÄG es Sokat beszél a feleséged? —, Sokat? Ha 6iketnéma len­nék, csak egy hét múlva venné észre! NEHÉZ VEVŐ Ügynök környékezi meg Arisz­tidet: —, Gróf úr! Vegyen a príma minőségű folytonégő kályháim­ból! — És mondja kéchem, az a kályha tényleg folyton ég? =— Garantálom, gróf úr! ts Akkor mégsem veszek be­lőle, kéchem! r—. Miért nem, az Istenért? Hallja, hogy bichom ki majd nyáchon egy fűtött szobá­ban? UDVARIASSÁG m Hallod, miért szundikálsz te mindig a villamoson? i—. Dehogy szundikálok, csak nem tudom nézni, amikor a je­lenlétemben hölgyek állnak. FELTÉTEL Móricka: Meddig maradsz ná­lunk, Záli néni? t, t—> Miért kérdezed, fiacskám? *— Mert a mama azt mondta a konyhában, hogy amíg Záli néni itt lesz, ne szolgálják fel az ebédet, FELEDÉKENY EM1BER Mister Brown hazajön a ká­véházból, a felesége csodálkozva kérdi: — Micsoda idegen ernyő az ott kint az előszobában? I—, űgylátszik, elcseréltem az enyémmel. ts De hiszen a te ernyőd is ott lóg a fogason?! es Akkor az enyémet biztosan elfelejtettem otthagyni* jámbor Állat Egy gazda alkuszik a lóvásár-* ban: | — Aztán jámbor-e ez a ló? 1 — Möghiszöm azt — felel az| eladó. — Múltkor hatan is tar-t tottuk, mégis bemönt a temp-| lomba. ? g * SZABAD VERSENY A Sing-Sing-ben az üdvhad-] sereg meglátogatja a rabokat. A3 bizottság vezetője megkérdi az] egyik rabtól: — Miért került maga ide? es A szabad verseny miatt! Hogy-hogy? •—I Megpróbáltam ugyanolyan] százdollárost gyártani, mint aj bankjegynyomda, KÉT VÁGÁNY BESZÉLGET •—í Hogy vagy, öregem? 1— Köszönöm megvagyok. Hát] le? —• Én még nem vagyok meg,] de már köröznek, OPTIMISTA Miért vagy ilyen jókedvű?] *— A fogorvostól jövök! »— És ennek örülsz? sa Igen. 33 nem volt otthon! Fö A BECSÜLET *— Mégis csak alávalóság, hogy ilyen goromba névtelen levele­ket küldözgetnek az emberek! Igazad van! Ha én ilyen levelet írok, mindig aláírom va­lamelyik barátom nevét* AGGÓDÓ HITVES Orvos: felírok egy jó gyógy­szert, asszonyom; biztosíthatom, nem fog többet beszélni a férje álmában. ™ Nem lehetne inkább olyat felírni, amitől érthetőbben be­szélne? ZENEBARÁT ■m Kérem, uram, a hangver­seny már egy negyedórája meg­kezdődött, halkan tessék be­menni, — Miért? Már mindenki al­szik? A LESZOKTATÓ KÜRA — Hallom, hogy nem iszik többé? t— Nem én, egy kortyot sem! es És hogyan csinálta? s— Egyszer részegségemben duplán láttam a feleségemet, azóta rá se tudok nézni az italra. EGYSZERŰSÍTETT ESET Mélák úr albérleti szobát ke­res, Végül talál egy megfelelőt. >— Figyelmeztetem — mondja a jövendő háziasszony , hogy hölgylátogatókat semmi körül­mények között nem tűrök, es Férfilátogatót igen? ■— Az ellen semmi kifogásom nincs. — Rendben van — szól Mélák úr — a szobát kiveszem a meny­asszonyom számára. Szeiepcsényi, a prímás Kopácsy József, mint a veszp­rémi püspökség kormányzója, gyakran elment Sümegre. A ne­meslelkű emberbarátot ilyenkor megrohanták a szegények s igénybevették jótékonyságát. Elment hozzá egyszer egy öreg cigány s néhány garast kért tőle. — Hogy hívják, öreg? t— kérdezte Kopácsy, f— Szeiepcsényi a nevem, ke­gyelmes uram = hajlongott az öreg more. — Szép neve van, öreg, Tud­ja-e, hogy Magyarországnak egy híres prímása volt ugyanezen a néven. A cigány büszkén válaszolt: 1— Hisen ázs a híres prímás én voltam, kegyelmes urám* A kecskeméti autóbuszon t De igazán, drága nénikém, nekem ígérte, hogy a helyemre ül, AZ IDEÁLIS FELESÉG *— Hallom megházasodott, ked­ves Kropacsek úr! Ügyes, szor­galmas kis menyecskéje van? — Mi az, hogy szorgalmas — sóhajt Kropacsek. — Éjszaka, akármilyen későn megyek haza, ott találom az előszobában sep­rővel a kezében. AKI MINDEN ESHETŐSÉGRE FELKÉSZÜLT A faluba bevonul az ellenség és egyszeriben híre szalad, hogy minden fegyverképes embert be fognak sorozni. A 75 éves Gu- gyerák ijedtében felmegy a szé­napadlásra és elrejtőzik. Délben a felesége hívja ebédelni* <—1 Majd bolond leszek e— mondja Gugyerák — amikor so­roznak! — Meg vagy őrülve? Egy 75 éves embert csak nem fognak besorozni? f~i Miért e-s mondja Gugye­rák — tábornokokra is szükség lehet, TANÁR ŰR A szórakozott tanár dühöng, fs Egy teljes órája keresem a kalapomat és végre megtalálom a konyhában a jégszekrény tete­jén. Kíváncsi vagyok, hogy leg­közelebb milyen hülye helyen fogom megtalálni? — A fejeden! ts- mondja a fe­lesége. VÍZSZINTES: 1: Hol dom­borulnak (zárt kockában két betű). 8, Hát, hogy mint vagytok otthon...? (zárt kockában két betű). 14. H-val a végén, néme­tül érdes. 15. Merev, barátság­talan. 16. Ilyen bak is van. 17. Kócos, 18, Olyan, a két ága, min..... ha apám, anyám nyúj­taná ki karját. 19. Végtag. 21. Len szélek! 23. Névelő. 24. Fel­találása forradalmasította a ha­ditechnikát. 25, Rag (két betű). 26. Déry Ödön. 27, Ária, 29. Se­ben keletkezik, fordítva, 30. A szög mértékegysége. 31. Tolvaj­nyelv franciául. (Fordítva éke­zethiánnyal.) 33. Két szó: első elemi6ta betű és nem lány. 35. Szülésznő. 36. Üzemi előállítás. 39. . : : Poetica. 4L Bádog. 42. Slampos része. 45. Petőfi egyik legnagyobb költeményének cí­me. 46. Az SZTK elődje. 48. Kis­baba, 50, Elölj FÜGGŐLEGES: 2. Szellemi munkás. 3. Nyelvtani fogalom. 4. A nagy költő feleségének ken resztneve. 6. Volt amerikai segé­lyező szervezet rövidítése (első betű hiányzik). 7. Itt született a függőleges 8. 8. Halhatatlan köl­tőnk keresztlevelén olvashatjuk (a zárt kockában kettős betű). 9i A függőleges 2. a vízszintes 35j és a függ. 7. kezdőbetűi. 11. A vízszintes 8. alatti vers címében szereplő név. 12. Érdeklődés a harmadik személy után. 13. Nem ül. 17. Ezt kívánjuk mindenki­nek! 20. Erdélyi főúr (utolsó be­tű hiányzik). 22. Ilyen hatalmak is vannak. 26. Eger hős védője, 28. L. R. A. 30. Érdektelen, unal­mas közhasználatú idegen szó­val. 32. Menyasszony. 33. Reszelő fonetikusan. 34. Forró égöv, visszafelé (utolsó két betű fel­cserélve). 35. B. N. E. 37. Trom­bita-hang. 38. Mint 13. függőle­ges. 40. Zuhanás. 43. Jégre vág­ják. 44. Az ABC első két betűje kimondva. 46. Csomót bont. 47, Személynévmások. 49, Kötőszó, 50. Magam. AZ ÜGYES GYAKORNOK A főnök érdeklődik a gyakor­nok munkássága iránt. — No, hogy halad, fiatalem- beç? — Kérem, főnök úr — Jelenti lelkesen a gyakornok —, tegnap megnyertem egy keresztrejt­vénypályázatot! 3- Az üzletben legyen ügyes! ts Hiszen kérem, az üzletben csináltam! KELLEMES SZOMSZÉDOK Kedves szomszéd úr, rend­kívüli módon fájlalom, de a tyúkjaim egyike átment az ön kertjébe és kikaparta a virág­ágyat, f— Ö, nem tesz semmit, a ku­tyám átharapta a tyúk torkát, s« Vigasztalódjék, a lényom tegnap véletlenül elgázolta a kutyát* s- Annyi baj legyen, a fiam ma megszöktette a kedves leá­nyát* Édes Olgám, ugyan kérlek, de furcsa vagy.., hogy nekem nem tetszik a ti Pisti­kétek, aki pár héttel ezelőtt született... már hogy mondhatsz ilyet, először is nagyon ara­nyos gyerek, másod­szor mi van egy ilyen apró gyereken tetszeni, illetve nem tetszeni való? Szerintem ezek egészen egyformák.., Ellenben bevallom ne­ked, ha már így szó- bakerült — én azért mentem el hirtelen, mert már nem bírtam tovább, — de nem a gyereket, vagy benne­teket, mert ha egyedül vagytok, nagyon szíve­sen maradtam volna — én a vendégeiteket nem bírtam már, akik jöttek gyerekcsodálni hozzátok. Én nem va­gyok az eredetieskedés embere, de az az egy­öntetűség, amivel ezek 3Cí.r& kai&ttLíl <J)iiiikt a vendégek áradoztak, mintha összebeszéltek volna, mégis csak fá­rasztó ... Hogy mind­egyik azzal kezdi, hogy már sok gyönyörű gye­reket látott, de ilyen csodálatos szépséget, mint ez a Pistike ..., hogy ez olyan, mintha festve volna, a fest­ményre ezek azt szok­ták mondani, olyan, mintha élne, aztán mindegyik oda volt, mikor mondjátok, hogy még csak párhetes, hogy lehet az, hiszen olyan fejlett, mintha féléves volna, ami mégis csak túlzás. De addig még rendben volna minden, míg el nem kezdik a »kihez hasonlít« kérdést fe­szegetni, ezt az unal­mas társasjátékot, amit világ kezdete óta ját­szanak a gyerekcsodáló vendégek és nem ve­szik észre, milyen unalmasak vele. És eltekintve, hogy unal­masak — szédítő, mi jön ki ebből az eről­tetett hasonlítgatás- ból! Az egyik azt ál­lítja, hogy egészen az apja, a másik esküszik, egészen az anyja —■ ezen összevesznek, részletekre térnek, vi­tatkoznak, kijelentik becsületszavukra, hogy a szeme, az egészen az apja, de az orrában már van valami az anyjából — ellenben az álla, az mintha egy kicsit az apjáé volna, profilból nézve — előí­rói inkább az anyja. A végén két vendég csaknem összepofoz­CSALHATATLAN JEL Piculák bemegy a kávéházba és így szól: —- Szegény Tropacsek meghalt! *— Honnan tudod? Mondták? *— Mondani nem mondták, de elmentem a ház előtt, ahol lak­nak és láttam, hogy az ápolónő kint áll az erkélyen és kompótot eszik,.i ARISZTID VICCEK Arisztid megjön Olaszország­ból. A klubban meséli: — A muranói üveggyárban pompás aétapálcát vásároltam üvegből! — Üvegből? M csodálkozik Tasziló. —- Az egyáltalán nem praktikus, —< Dehogy nem, kérlekalőa- san. Ha leejtem, nem kell ért* lehajolni, ■ Arisztid bemegy a trafikba. —! Kérek két tízfilléres bélye­get, A traflkos kiszolgálj*, mir* Arisztid így szól: «— Mivel tartozom? « Arisztid a vendéglőben ül egy­magában és időnként hangosan fölnevet. A főpincér érdeklődé­sét fölkelti a különös vendég. >— Min nevet méltóságod? *— Vicceket mesélek önma­gámnak — feleli Arisztid. De mért legyint folyton a kezével? — Ó, ezt csak olyankor te­szem, ha eszembejut, hogy ezt a viccet hallottam már valahol.., MÓRICKA I Móricka az iskolában a szám- ♦tanfeladattal piszmog. Odajön ♦hozzá a tanító bácsi és nagyobb ♦gyorsaságra akarja serkenteni. I — Végy példát a jó Istenről! |Az hat nap alatt megteremtette ♦az egész világot! ! ■— Ügy is néz ki! — válaszolja ♦Móricka. j IDEÁLIS házasság I *— Nos, hogy ízlik a házas­félét? I <— Elég keservesen. A felesé- ♦gém remekül zongorázik, de fo­rgalma sincs a főzéshez. Erre ! odavettük az anyósomat, aki re- •mekül főz, de nem tud zongo- ♦rázni. Most az a helyzet, hogy ?az anyósom zongorázik és a fe­leségem főz, h kodott ezen a vé­gén már ilyeneket hal­lottam csak a társal­gásból, hogy nagyon téved. véletlenül, mert a szeme, az egyszerűen ki van vágva az apjá­nak a füléből, ellen­ben a füle, az tényleg az anyjának a szájá­hoz hasonlít Én, tekin­tettel, hogy a gyereket a fürdőből szedték ki éppen meztelenül, mi­kor a vendégek jöttek — sietve távoztam, ne­hogy tanúja legyek, mikor olyan részletek­re találnak rátérni, ki­fogyván a többi rész­letből, amelyekkel kap­csolatban legalább is kínos lett volna szá­momra a remény­telen, sőt mondhatnám, tárgytalan vita, hogy az apjához hasonlít-e, vagy az anyjához, Karinthy Frigyes \

Next

/
Thumbnails
Contents