Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-18 / 16. szám

PETŐFI veim: POLI XI KAI NAPILAP I, ÉVFOLYAM, ÍR, SZÁM 7T: ..Ira 50 fillér 1956. NOV. 18. VASÁRNAP Teherautó*karc&ván Indult Kecskemétről Jugoszláviába Szombaton reggel 21 tehergép­kocsiból álló autókaraván indult Kecskemétről Jugoszláviába, hogy onnan a vajdasági népi ta­náccsal folytatott tárgyalás alap­ján gázolajat, ipari gázt hozzon Bács megye üzemei részére. A jövő héten induló autókaraván a megyéből szállítandó élelme­zési és műszaki cikkekért cse­rébe gyarmatárut, építőanyagot, stb. hoz. A megye déli részén is jó kap­csolat alakult ki a szomszédos jugoszláviai községekkel, váro­sokkal. A bácsalmási, valamint a bajai járás vezetői és a Kiskun- halasi Városi Tanács vezetői csere alapján sót, élesztőt, gáz­olajat, gyarmatárut hozattak a mindennapi élet szükségleteinek biztosítására. r Uj vezetők a tanácsok élén Az elmúlt hetekben lezajlott események során a járási, vá­rosi, községi függetlenített vezetők mintegy felét távolították el. Helyettük a dolgozó nép, a nemzeti, valamint a forradalmi bizott­ságok olyan embereket bíztak meg a vezetői tisztséggel, akikben megbíztak, akik azelőtt is bátran kiálltak a nép követelései mellett. Izsákon Horváth, volt párttitkárt bízták meg a végrehajtó bizottság vezetésével. Kalocsán Tóth László volt elnökhelyettes lett a tanácselnök. Garán R. Kiss Sándort, az egyik termelőszö­vetkezet tagját bízták meg a község vezetésével. ! Tüo elnök nagy pillai \ i beszédének folytatása | (2. óidat) i Az MSZMP Î Kecskeméti Járási Ideiglenes Intéző Bizottságának határozatai : A rend helyreállítása- | rőt; a járási és községi ta- | nácsok hatáskörének, ön- | állóságának növeléséről; | megfelelő népi közigazga- | tás kialakításáról s azélel- j miszerek tartósításáról. (3. oldal) J Mi lesz a borfejadag l t és a boradó : I rendezésével ? (3, oldalon) : : Kik kaptak lakást a Kakóczi úton? : (1. oldal) : 13 000 munkás nevében eltagadták a budapestiek felhívását Kecskeméten is megindul! a termelő munka Péntek reggel a kecskeméti üzemek munkástanácsainak kül­döttei értekezletre gyűltek össze a Cifrapalotában, ahol kérdés és felelet formájában megbeszé­lést folytattak a város katonai parancsnokával és vitát rendez­tek a munka felvételének kérdé­seiről. À gyűlés részvevői előtt je­lentést tett az a küldöttség, mely csütörtökön részt vett a Buda­pestre összehívott munkástaná­csok központi ülésén. A Gép­3 KÉRDÉS - 3 FELELET Veszélgetcs a megyei tarnst«** végrehajtó bizottságának elnökével az időszerű kérdésekről gyárból és a Lakatosipari Vál­lalattól delegált küldöttek el­mondották, hogy Nagy-Budapest és az ország ipari centrumainak munkásküldöttei úgy határoztak, hogy jogos követeléseikről tár­gyalásokat folytatnak a kor­mánnyal, ezzel egyidőben pedig látva az ország sorsát, felveszik a munkát. A határozat, amelyet a Nagy­budapesti Központi Munkásta­nács hozott, így hangzik: »Munkistestvéreink! Sokat szenvedett hazánk és népünk iránt érzett mely felelősségtudattól áthatva, függetlenül minden felhívástól, úgy látjuk, hogy nemzetgazdasági, emberiességi és szo­ciális szempontból, valamint egyéb körülmények következtében feltétlenül szükséges a termelő munka haladéktalan megindítása. E kritikus helyzetben a józan ész és értelem, a lclkiismeret cs munkásszivünk parancsolóan írja elő számunkra, hogy a munkát folyó hó 17-én reggel, a sztrájkjog fenntartása mellett, vegye tek fel. Ünnepélyesen kijelentjük nektek, hogy ezen elhatározásunV nem jelenti azt, hogy nemzeti felkelésünk alapvető célkitűzéseiből és vívmányaiból egy jottányit is engedtünk volna. A tárgyalások tovább folynak és meggyőződésünk, bogy a még meglévő nyitott kérdéseket, kölcsönös erőfeszítéssel sikerül megoldani. Egységet, helytállást, bizalmat és támogatást kérünk tőletek. Budapest, 1956. november 16-án. A szerkesztőséget naponta fel­keresik olvasóink és különböző kérdésekre várnak tőlünk vá­laszt. Mi e kérdéseket csokorba gyűjtöttük, s közülük három leg­fontosabb kérdést kiválasztva, felkerestük a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­két, Dallos Ferencet és választ kértünk tőle. ELSŐ KÉRDÉSÜNK: Mi az álláspontja a megyei tanács végrehajtó bizottságának a for­radalmi bizottságokkal kapcso­latban, bevonják-e ezek tagjait a vezetésbe, az államhatalom gyakorlásába? Törekednek-e a közigazgatásban és az államha­talom gyakorlásában a hatáskö­rök további leadására? VÁLASZ: Legjobb gondunk, hogy azokat az eredményeket, vívmányokat, amelyet a magyar nép forradalmi mozgalma meg- valósított, megőrizzük és a to­vábbi olyan követeléseket, ame­lyek a munkások és parasztok érdekeit szolgálják, fokozatosan megvalósítsuk. Ahol a nép a for­radalmi tanácsok útján vezető posztra emelt olyan embereket, akiket jobbnak talált az előzők­nél, mi azokat megerősítjük a vezetésben. Az természetesen kívánatos, hogy a nép által meg­választott emberek védjék a de­mokratikus vívmányokat és bi­zonyítsák be, hogy a nép érde­keit akarják. Sőt kérjük a for­radalmi tanácsok demokratikus tagjait, hogy a tanácsokban és a végrehajtó bizottságokban te­vékenykedjenek, kapcsolódjanak be a Hazafias Népfront munká­jába is. A jelen körülmények között a magyar ügynek az használ leg­jobban, aki a közrend helyreál­lítására és a termelőmunkára fordítja minden figyelmét és ere­jét. Minden ezzel ellentétes cse­lekmény árt a demokratikus közélet kialakításának és a gazdasági helyzet javulásának, egyszóval a. magyar szuverenitás megvalósításának és beteljesedé­sének. Vannak még kevésbé előrelátó ütemek, akik. sajnos, nem igy‘ tekintik a helyzetet. Ez súlyos­bítja problémáinkat, akadályoz­za a politikai és a gazdasági ki­bontakozást. Mellette vagyok a tiszta vá­lasztásoknak. Helyeslem, hogy a lakosság a maga küldötteit, a maga vezetőit igazán demok­ratikusan válassza meg. Az ál­lampolgárok jogainak szabad gyakorlását tekintjük egyik leg­főbb biztosítéknak nemzeti ön­állóságunk kialakításához. Mindent elkövetünk, hogy a tanácsok a községekben igazi néphatalmi szervekké váljanak. Azt akarjuk, hogy a községek önállóan rendelkezzenek jöve­delmükkel, a meghatározott ke­reten belül, hogy a község ve­zető testületé szabja meg a köz­ség fejlődésének irányát, önál­lóan alkalmazza tisztviselőit, gondoskodjék a közrendről és biztosítsa a törvények betartá­sát. MÁSODIK KÉRDÉSÜNK: Mi a helyzet a parasztsággal és ez­zel kapcsolatban van-e a végre­hajtó bizottságnak javaslata? VÁLASZ: Régi törekvésünk valósult meg a begyűjtés eltör­lésével — mondotta Dallos Fe- ren. — A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a múltban tett már errevonatkozólag javaslatot, de kérésünket nem hallgatták meg. Meggyőződésünk, hogy a begyűjtés eltörlése növeli a ter­melési kedvet és természetesen növeli a parasztság jövedelmét is. A legnehezebb időkben is szor­galmasan dolgoztak a parasztok és minden dicséretet megérde­melnek. Számítunk továbbra is bölcsességükre, különösen most, amikor államunk nehéz anyagi helyzetben van. Elvárjuk a dol­gozó parasztoktól, hogy adóju­kat rendszeresen fizessék és ez­zel segítsék az ország gazdasági egyensúlyának helyreállítását. Ez nyilvánvaló érdeke a parasztság­nak is. A termelőszövetkezetek ko­rábbi helytelen szervezési mód­szerei megszűntek és csak ön­kéntes hclépós útján szervezünk A Nagybudapesti Közírón ti Munkástanács.« közös gazdaságokat. Mi már ko­rábban helytelenítettük, hogy olyan termelőszövetkezetek jöt­tek létre, amelyek működéséhez nem voltak meg a gazdasági és kulturális feltételek. Termelőszövetkezeteink zöme megvédte a közös vagyont, tag­ságuk szorgalmasan dolgozik és gyarapodnak. A megyei végre­hajtó bizottság továbbra is se­gítséget kíván adni a szövetke­zeteknek, elsősorban a termelés­ben, hogy eredményes termelés­sel növeljék közös gazdaságukat. Sok helyen felmerül a parasz­tok körében a föld adás-vételé­vel kapcsolatos új helyzet. Nem engedjük meg a jövőben a pa­rasztok gazdálkodásába való dur­va beavatkozást és amellett va­gyunk, hogy az elszegényedés és a kapitalizálódás korlátain belül szabaddá kell tenni az öröklést, a haszonélvezet gyakorlását, a földek adásvételét. A tagosítással kapcsolatban az a véleményem, hogy csak ott fo­gunk tagosítani, ahol a falu többsége kéri. Minden kérdés­ben az egész falu társadalmának akaratára támaszkodunk a jö­vőben. Az utóbbi napokban többféle vélemény alakult ki a bajai helyzetet illetően. Magam is meg akartam győződni, hogy mi az igaz abból például, hogy Baja »valamiféle külön köztársaság«? Leutaztam és éppen volt sze­rencsém csütörtökön meghall­gatni a Budapesten járt küldött­ség beszámolóját és állásfoglalá­sát a munkástanácsok előtt. A kisiparosok székházának nagytermében a munkásta­nácsoknak csaknem 200 tagja gyűlt össze. A küldöttség vezető­jének, Nagy Istvánnak beszá­molóját nagy figyelemmel, fe­gyelmezetten hallgatták végig. Ezekután felvetődött a kér­dés* tooay luUugUu äiläsBiaito., A határozat feletti beható vita után a kecskeméti munkástaná­csok küldöttei úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a budapes­A Kecskeméti Városi Tanács végrehajtó bizottsága csütörtö­kön ülést tartott. Az ülésen öt napirendi ponttal foglalkoztak. A város közcllátása és köz­szolgáltatása kielégítő, A végrehajtó bizottság úgy in­tézkedett, hogy a VKG-osztály, a Vízművekkel együtt, a vízszol­gáltatás zavartalan biztosításá­ra két áramfejlesztő agregátort vásároljon. A város áram- és energiaellátásában fennakadás nem lesz, tekintve, hogy a vil­lanyenergiát az országos hálózat­ból kapjuk. Súlyos azonban a város pénz­ügyi helyzete, mert hosszabb idő óta nincs bevétele. A város gaz­dasági életének további biztosí­tásáért helyezkedjenek? A küldöttség tagjai, — nem kis felelősséggel, — már Budapestről hazafelé jö­vet, higgadt, nyugodt, komoly meggondoltsággal — a gyermek, a család, az ország dolgozóinak létét, jövőjét szemelőtt tartva — úgy döntöttek, hogy dolgozni kell! Arról oeszélgettek, hogy no­vember 19-én felveszik a mun­kát abban az esetben, ha: 1. A sztrájk idejére kifizetik a munkabéreket, 2. a munkás- tanácsnak megadják a jogot, hogy a párt, tanács és a rendőr­ség vezetőségéből és apparátusá­ból a nem odavalókat vissza­U’olj tatás a i, ojdalaßi. tiek felhívásához és Kecskémé« ten is felveszik a termelő műm kát. a végrehajtó bizottság kéri az adózókat, hogy a közadót saját és a köz érdekében fizessék be. A nehézségek áthidalása szem­pontjából a városfejlesztési ala­pot veszik kölcsön. A lakásgondok megjavítása céljából már több középületei vett kezelésébe a végrehajtó bi­zottság. Így például az ÁVH, a pártbizottság épületét és több ki­sebb honvédségi épületet. A vég­rehajtó bizottság elnöke tárgyalt a szovjet városparancsnokkal, hogy az elköltözött szovjet csa­ládok lakásait átadják. A szov­jet városparancsnok kijelentette, hogy most még nem tudják át­adni ezeket a lakásokat, mert még nem üresek. Ebben az ügyben 20-án ismét megbeszélést folytatnak, hogy mikor, milyen épületet adnak át.. A végrehajtó bizottság' a to­vábbiakban úgy határozott, hogy a rémhírek elterjedésének meg­akadályozására a város lakossá­gát a tényleges és igaz helyzet­nek megfelelően mindenkor a sajtón keresztül tájékoztatja. Máris közli a végrehajtó bi­zottság, hogy a fegyveres összetűzések so­rán a városban 19-cn haltat meg és négyen halálosan megsérültek. Nem igaz az a rémhír, hogy Kiélik Gyulát meglőtték és ezért a Sütőipari Vállalat dolgozói be­szüntették volna a munkát. Kló­nknak semmi baja nincs, a sütó- inariak is dolgoznak, ' • (Folytatás a 3. oldalon.) Mi a helyzet Baján ? Fontos problémákról tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents